Magyar Szó, 1955. december (12. évfolyam, 328-357. szám)

1955-12-02 / 328. szám

00. oldal JAPÁNRA NEM SZÁMÍ­TOTTAK Április közepén Moszkvá­ba látogatott Macuoka japán külügyminiszter. A Szovjet­unió és Japán megnemtáma­dási szerződést írt alá. Sztá­lin véleménye szerint ez a szovjet diplomácia jelentős győzelme volt. Sztálin azt hitte, hogy ezek után a néme­tek elállnak szándékuktól és nem merik megtámadni a Szovjetuniót. Sztálin azonban csalódott. A németek az íátott pillanat­ban nem is számítottak Ja­pán hath­al­ós támogatására. Hitler véleménye szerint a hármas egyezmény kereté­ben a felkelő nap országára az a feladat várt, hogy el­foglalja Singapooret és a délkeletázsiai brit gyarma­tokat és állandóan sakkban tartsa az Egyesült Államo­kat. Később a harmadik biro­dalom führere belátta, hogy nagyon is tévedett számítá­saiban, de akkor már nem lehetett visszafelé forgatni az eseményeket. MI BARÁTOK MARADUNK­ ­ A moszkvai vasútállomá­son ünnepélyesen búcsúztat­ták Macuokát. A vasútállo­máson megjelent Sztálin is, íme, hogyan írja le egy szemtanú (Henry Cassidy, a moszkvai Associated Press egykori igazgatója) a pálya­udvaron lejátszódó ese­ményt: tök ketten (Sztálin és Mo­lotov) feszélyezetten léptek az elutazni készülő csoport­hoz. Meglátszott rajtuk, nem voltak járatosak abban, hogy mint diplomaták kül­földieket búcsúztassanak a vasútállomáson. Amikor­ vég­re megtalálta Macuokát, Sztálin hozzálépett és szót­lanul többször megszorítot­ta kezét. De ez még nem volt m­­in-­­­den, Sztálin még valamit el akart végezni. Miután leke­zelt a kis csoport minden tagjával, fürkészve körülné­zett. Végre tekintetét Hans Kreps ezredesre szegezte. Ez a német tiszt szürkekabátos társaival együtt vigyázáslátó­­ba meredve tisztelgett. Sztá­lin Krepshez lépett, mélyen a szemébe nézett és kétszer is megkérdezte: — Ön német? ön né­met? — Igen, uram — válaszolt a tiszt és tisztelgett. Sztálin kezet fogott vele, és így szólt: : — Mi barátok maradunk. Kreps ezredes, aki ideigle­nesen helyettesítette a né­met nagykövetség katonai at­taséját, meglepődve nézett Sztálinra. Més egyszer tisz­telgett és csodálkozva figyel­te az orosz államfőt, aki to­vábblépett, hogy a többi dip­lomatával is kezeljen. Sok jelenlévő értett oroszul és megjegyezte magának Sztá­lin szavait: »Mi barátok ma­radunk«. Vajon rokonszenv kifeje­zése volt-e ez Kreps iránt? Vagy talán a szovjet-német barátság megerősítése? Va­jon pillanatnyi hangulat kö­vetkezménye volt-e ez, vagy pedig előre megfontolt barát­sági nyilatkozat? A beavatot­tak meggyőződése szerint, előre­ megfontolt lépésről volt­­szó, és a szívélyes sza­vak nem Kreps ezredes­nek szóltak, hanem a német birodalomnak.« TESSÉK TÁVOZNI... Amikor Sztálin várakozása ellenére a jugoszláv hadse­reg úgyszólván napok alatt összeroppant, és a Balkán, a szovjet diplomácia igye­kezete ellenére a harmadik birodalom fennhatósága alá került, a szovjet kormány úgy döntött, hogy még egy­­szer változtat politikáján. Molotov ismét »jóindulatú­an« mosolygott, amikor Schu­lenburgot fogadta. A szovjet államfők azonban asrv látszik megfeledkeztek Bismarck szavairól: »Sohasem lehetsz elég gazdag, hogy megvásá­rold ellenséged barátságát«­Április második felében a moszkvai német nagykövet Berlinbe érkezett jelentésté­telre. 28-án találkozott Hit­lerrel. — Meggyőződésem. — mon­dotta Schulenburg führeré­­nek­ — hogy Sztálin kész más engedményeket is ten­ni Gazdasági szakértőink tu­domására hoztam, hogy O­­roszország, ha meghatározott időn belül benyújtjuk igé­nyünket, évente ötmillió ton­na gabonát szállíthat. Május 3-án, alig egy nap­pal azután, hogy az iraki fel­kelők Basában megtámadták az angol repülőteret, a szovjet kormány hivatalosan is elis­merte a németbarát Rasid Ali új iraki kormányát. 1941 május 8-án, azaz egy nappal azután, hogy Sztálin átvette a miniszterelnöki tisztséget, Visinszki magáihoz hivatta Gavrilovics moszkvai jugoszláv követet és közölte vele, nem kívánatos, hogy továbbra is képviselje Jugo­szláviát a Szovjetunióban. Május 9-én a moszkvai nor­vég, belga, valamint később pedig a görög követség is ha­sonló értesítést kapott. Velük is közölték, nem kívánatos, hogy hazájukat továbbra is képviseljék a Szovjetunió­ban. BERLIN HALLGAT »Nyilvánvaló volt — írja Henry Cassidy »Moszkva 1941—1943 között« című köny­vében — hogy az oroszok minden német nyomás nél­kül hozták meg e határoza­tukat. Amikor ellátogattam a német és olasz nagykövetség­re, hogy megtudjam, hogyan reagálnak erre az intézkedés­re, láthattam, hogy semmit sem tudnak róla. Sőt nagyon is meg voltak lepődve. Június 14-én a TASS szov­jet hírügynökség külön közle­ményt adott ki. A Crips angol nagykövet Londonba való távozása előtt, különösen pedig vissza­térte után az angol és a töb­bi külföldi sajtó rosszakara­­túlag azt híresztelte, hogy a Szovjetunió és Németország egymás ellen készülődik. Azt állítják: 1. hogy Németország terü­leti és gazdasági követelések­kel lépett fel a Szovjetunió­val szemben, és hogy Német­országnak és a Szovjetunió­nak tárgyalásokat kellett volna kezdeniük egy új egyez­mény megkötésére; 2. hogy a Szovjetunió visz­­szautasította ezeket a köve­teléseket, és emiatt Németor­szág csapatokat összpontosí­tott a szovjet határon, azzal a szándékkal, hogy megtá­madja a Szovjetuniót; 3. hogy a Szovjetunió­­a maga részéről felkészült a né­met támadásra és csapatokat összpontosított a német ha­táron. Noha nyilvánvaló, hogy mindez alaptalan koholmány, a moszkvai felelős körök mégis szükségesnek tartják kijelenteni, hogy a Szovjet­unió és Németország ellen egyesült erők durva propa­ganda cselszövéséről van szó, azok akarnak viszályt szitü­nk akiknek érdeke a hábo­rú kiterjesztése és kiélezése.« A német sajtó egyáltalán nem vette át a TASS-nak ezt a közleményét. Berlin hallgatásba burkolózott. Ez pedig gondba ejtette Moszk­vát. „Hitszegő támadás"­­5) MAGYAR SZÓ képregény tito elnök életrajzfilmje NYOMÁN Forgatókönyvíró Tihomir Sztanojevics Rendező Bosko Vucsinics és Tihomir Sztanojevics - dj) A második világháború mint tűzvész terjedt a földgömbön. Gyorsan váltották egymást az események, sok ország elvesztette függetlenségét. Magyarország, Bulgária és Románia csatla­kozott a háromhatalmi egyezményhez, s ez még inkább veszélyeztette Jugoszláviát. A Kommunista Párt egységesen és felfrissül­ve készülődött a sorsdöntő napokra. A zágrábi V. pártértekezlet az utolsó seregszemle volt a nagy harc előtt. „A következő értekezletünket idegenektől és tőkésektől mentes, szabad országban kell megtar­tanunk!” — mondotta ekkor Tito elvtárs záróbe­szédében. A rendszer képviselői, Cvetkovics és Macsek szájából ezzel ellentétben továbbra is a félreveze­tés, a demagógia szavai hallatszottak. Jobb éle­tet, jobb napokat ígértek... Március 25-e, amikor is Cvetkovics és kor­mánya jóvoltából Jugoszlávia csatlakozott a ten­gelyhatalmakhoz, a legjobban megmutatta, mi­lyen jobb napokra gondoltak a rendszer urai. Első képünk a második világháború kitörését­­ jelképezi. Erre 1939 szeptemberében került sor. Horv­á­thy Miklós, Magyarország kormányzója többször • meglátogatta Hitlert, hogy biztosítsa hűségéről (2. • felvétel). Zagreb külvárosában Dubravában, a har­­­­madik képünkön látható házban 1940 októberében £ megtartották a történelmi jelentőségű, háromnapos I­V. országos pártértekezletet. Ezen alaposan megvi-­í tották a párt addigi mun­káját. Több mint tíz be- £ számoló hangzott el különböző kérdésekről. Akko- £ riban a párt mintegy 12.004 tagot, az ifjú kommu- ■ nisták szövetsége pedig 30.000 tagot számlált. A kö­­­­vetkező két kép is az érteke­zlettel kapcsolatos: az egyi­­­ken a tervn, ahol az értekezletet tartották, a másik­­­kon pedig a szervezeti kérdésekről szóló beszámoló £ eredeti példánya látható, Tito sajátkezű bejegyző- £ seivel. Utolsó képünk Dragisa Cvetkovics akkori­­ miniszterelnök Hitlernél tett látogatását örökíti meg. " Péntek, 1955. XXL 2. " 1. Milyen hatással van a televízió a házaséletre? VÁLASZ: 1. Az USÁ-ban nemrégi­ben statisztikai adatokkal bemutatták, hogy milyen változások álltak be a tele­vízió használata óta az al­koholfogyasztásban, csalá­di életben, mulatóhelyek látogatásaiban, betörések­ben stb­. A statisztika el­ső­sorb­an kimutatja, hogy a televízió használata óta 20 százalékkal csökkent a vá­lások száma. Ez annak tu­lajdonítható hogy a házas­­társak most leginkább ott­hon, a televízió mellett szó­rakoznak, keveset mennek ki, és kevesebb alkalom adódik nézeteltérésre. 10 százalékkal csökkent az al­koholfogyasztás, mert a te­levízió nagyban propagál­ja a különféle szörpöket. (A paradicsom-szörp keres­lete m­. 20 százalékkal nö­vekedett.) A bárok látogatá­sa is csökkent 22 százalék­kal, hiszen bárműsort most otthon is láthatni, a sta­tisztikus azonban azt is feljegyezte, hogy­ ez idő a­­latt jelentősen növekedett a betörések száma. Egy i­­gen érdekfeszítő műsor ve­títése közben például 91 be­törést hajtottak végre. A­­míg a házbeliek feszülten figyelték a műsort, a betö­rők nyugodtan sétálhattak a házban, 9­­zt vihettek el, amit akartak.

Next