Magyar Szó, 1956. január (13. évfolyam, 1-28. szám)
1956-01-01 / 1. szám
tamo*, a --—i-------- - hmamm a MM — • w« R*e. v eev. - *m m mm* ^^“xTll. évf. (3562.) «. sámap. 1956. január 1 flOBSA . Üdvözlő táviratok Tito einilhez Hazánk államvezetői, politikai és társadalmi szervezetei továbbra is küldik újévi üdvözlő táviratukat az országunktól tévol levő Titokinezéhez. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség meleghangú üdvözletét Gyúró Szalai, a központi tanács elnöke tolmácsolta, ezenkívül üdvözlő táviratot intézett Tito elnökhöz Blazso Jovanovicsi, Crnagora NK Nepszkupstinájának elnöke, Avdo Humo, Bosznia-Hercegovina NK végrehajtó tanácsának elnöke, ezentlvül több más társadalmi szervezet képviselője, államvezető és magánszemély. Nagy értfektés a Tito- Missir meg beszédés iránt Kairóból jelenti a Tanjug-Kairó diplomáciai és politikai köreiben nagy az érdeklődés Tito elnök és Naszszer miniszterelnök politikai megbeszélései iránt. Az egyiptomi főváros jólértesült köreiből csak annyit tudtunk meg, hogy a megbeszéléseken a nemzetközi helyzet általános kérdéseiről volt szó, de ezenkívül kitértek Közép-Keletre, és a két ország kölcsönös együttműködéseinek konkrét és időszerű kérdéseire. A véleménycsere jelentősen hozzájárul Jugoszlávia és Egyiptom még szorosabb barátsága és kölcsönös megélés építéséhez. Külföldi megfigyelők elsősorban a középkeleti problémákra vonatkozó megbeszélések iránt érdeklődnek, annál is inkább, mert nyugati lapok Tito és Nasszer újbóli találkozójától új mozzanatot várnak a világ e részén uralkodó feszültség csökkenésében. Természetesen, naiv lenne valamilyen konkrét lépést várni Közép-Kelet bonyolult problémáinak gyors megoldására a problémák kiéleződéséért, ugyanis nem a közvetlenül érdekelt országok a felelősek, hanem az okok jórészt a nyugati hatalmak politikájában keresendők. Nem lehet azt várni, hogy ezekben a kérdésekben valamilyen közvetítés eredményhez vezethet. Ehelyett inkább a nyugati hatalmak politikáját és felfogásait kellene módosítani. Kairóban megjegyzik, hogy az idegen katonai egyezmények megkötése csak házas medlimságot szülhet a világ e részén. Boldog rj évet A Magyar Szó attakai közössége boldog uj évet kiván olvasóinak és terjesztőinet* . Lapunk legközelebbi száma c* Cstörtökön reggel, a megszokott hitiben jelenik meg. Legjobb kívánságaimat küldöm... Tito köztársasági elnök újévi üzenete P.,de árok és polgárnők, elvtársik és elvtársnők! Mivel Újév előestéjén távol vagyok Jugoszláviától, újévi jókívánságaim mellett néhány szót szeretnék hazánk népéhez intézni. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy az elmúlt év bővelkedett sok nemzetközi jellegű eseményben, s nagy részük többé-kevésbé szerencsés kimenetelű volt. Ez kedvezően hatott a világ megbékélésére, és az embereikbe visszatért a bizalom, hogy meg lehet óvni a békéit, hogy olyan időszak kezdődött, amelyben békés uton oldják meg a nemzetközi problémákat. Főképp az vigasztaló, hogy ez az eszme egyre jobban megérlelődik a világ vezető embereiben is, azaz elvetik a háborút, mint az államok és népek közötti vitáskérdések megoldásának eszközét. Azt hiszen nem kell túl tragikusan venni az állítólagos új hidegháborúról keringő bizonyos híreket. A jóakaratú és épeszű emberek igen jól tudják, hogy a hidegháború nem kifizetődő, mert nem csak kimenni az anyagi és más erőket, hanem komolyan veszélyeztetheti a békét általában. Ezeket a híreket elsősorban olyan személyek terjesztik, akik haboznak, elfogadják-e az új utat, az államok békés megegyezésének útját. De a béke és a népek közötti békés együttműködés erői ma olyan számosak és erkölcsileg olyan erősek, hogy még azok is, akik kételkedve tekintenek a békés megegyezés és együttműködés lehetőségére, előbb-utóbb kénytelenek alávetni magukat a népek uralkodó törekvéseinek. Nem szeretném, ha ezeket a szavaimat úgy értelmeznék, hogy most már minden simán és önmagától megy. Dehogy. Magam is azt hiszem, hogy időnként lesznek még nehézségek, lesz viszály és megtorpanás, ám mindez ne bátortalanítson el bennünket, hanem kitartóan folytassuk harcunkat és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a béke eszméjének, a népek közötti békés együttműködésnek végső győzelméig, az eltérő belső rendszerű államok koegzisztenciájának győzelméig. Ma már megelégedéssel láthatjuk, hogy a népek aktív k©egzisztenciájának eszméje sikerrel utat tör magának és egyre inkább számolnak vele, mert az egyedül lehetséges kiút a mai, még zavaros világhelyzetből. Népünk nemes törekvése a béke iránt, a kis és a nagy, a fejlett és a fejletlen népek békés és egyenjogú együttműködése iránt indított engem és munkatársaimat távoli orzságokra vezető utunkra, olyan országokba, amelyek ugyanerre a célra törekszenek, hogy jobban megismerjük őket és még jobban elmélyítsük együttműködésünket, hogy megismerjük népük nehézségeit és megtudjuk mire törekszik népük, amely nehéz történelme során mélyen átérezte, mit jelent a rabság és a függés, és akik ma azért harcolnak, hogy leküzdjék elmaradottságukat és fejletlenségüket, és jobb életet teremtsenek maguknak. Amikor olyan országokról beszélnek vagy irrnak, amelyeknek gyarmatai voltak vagy vannak, rendszerint áldásos »civilizátori« szerepükről is szó esik. Az elmúlt napokban alkalmam volt az ellenkezőjéről meggyőződni. Aki nem látta, sohasem hinné el, hogy ezekben az afrikai országokban mennyire igyekszik a nép megszilárdítani függetlenségét, hogy önmaga kormányozza magát. Ezért is viselteknek mély rokonszevvel, bizalommal és tisztelettel hazánk, e távoli ifjú ország iránt, amely zászlójára a világ népeinek egyenjogú és helyes viszonyának ragyogó elvét írta és kitartóan harcolt ez elvek érvényesüléséért. Ez az utunk is olyan országokba vezetett bennünket, amelyek nemrég vívták ki szabadságukat, hogy függetlenül igazgassák magukat, de még mindig a fejletlenség és elmaradottság sok-sok nehézségével küzködtek. Utunkon meggyőződhettünk arról, hogy a fejlett országok önzetlen segítsége nemcsak parancsoló szükség, hanem múlhatatlan kötelesség is, ha azt akarjuk, hogy a világból kiküszöbölhessük mindazoknak az összeütközéseknek az okát, amelyek abból erednek, hogy egyes országok civilizátort küldetés és gyámkodás ürügye alatt arra törekszenek, hogy uralkodjanak a gyenge és fejletlen országok fölött. Mi ezen a békeútán is boldognak és büszkének éreztük magunkat, hogy Etiópia és Egyiptom népei annyira szívesen fogadtak bennünket, mint olyan országokból érkező vendégeket, amely történelme folyamán sohasem szennyezte be nevét más népek leigázásával. Jugoszlávia polgárai és polgárnői! Azzal a nagy reménnyel indulunk a beköszöntő esztendőbe, hogy még nagyobb sikerrel folytathatjuk boldogabb életünk építését. Nem állnak előttük is leküzdhetetlen nehézségek, ezek már sokkal kisebbek, mint amilyeneket legyűrtünk. Gazdasági lehetőségeink ma már olyan fejlettek, hogy helyes szervezéssel, helyes elosztással, takarékossággal és síkos vezetéssel rövid idő alatt kiküszöbölhetjük mindazokat az elemeket, amelyek ma még zavarják az élet normális menetét és olykor-olykor szükségtelen gondot okoznak a polgároknak. Igen jól tudjuk, miben rejlik gyengeségünk, fegyelmezetten és kitartóan ki kell tehát küszöbölnünk. Nemzetközi tekintélyünk elvszerű és következetes külpolitikánk mellett a jövőben is szocialista rendszerünk helyes és sikeres fejlődésétől, államunk szilárd egységétől, a gazdasági, kulturális, politikai, szociális és más jellegű fontos problémák helyes megoldásától függ. Ezért az a legfontosabb, hogy minden egyes polgárunk szeme előtt elsősorban egész közösségünk érdeke lebegjen, nem pedig csak saját egyéni érdekei és szűkebb helyi közösségének érdekei. Azokat a tulajdonságokat kell mindinkább fejlesztenünk, amelyek lehetővé teszik, hogy méltó helyet foglaljunk el a világ népeinek sorában. Ettől a kívánságtól áthatva küldöm a magam és munkatársaim nevében legjobb kívánságaimat hazánknak ebből a baráti országból, és Jugoszlávia minden polgárának és polgárnőjének boldog új esztendőt kívánok. HEVES HARCOK MAROKKÓBAN Rabattból jelenti az AFP. Algériában tegnapelőtt és tegnapra virradó éjszaka harminc embert megöltek. Az algériai nacionalisták és a francia csapatok harca változatlan hevességgel folyik. Legújabb jelentések szerint leghevesebb harcok Konsztantin és Kafoli környékén foly Újévi számunk tartalméból. NAGY József: földműves szövetkezetek teendőiről Interjú Blazso ERBEZZEL, a tartományi szövetkezeti szövetség alelnökével. Jozse SZMOLE: Etiópiai levél Zdravko PECSAR: Százkapuja Téba Obren MILICSEVICS: Négy ezredes a „rögtönitélő bíróság" előtt Az ENSz új tagállamainak külügyminiszterei nyilatkoznak BELLÁK Miklós: Százmillió választó — két jelölt Frank BARBIERI: Mese a csodákról J. LEVI: A Hold kiárusítása A FALUROVAT cikkei: „Számoljunk csak egy kicsit" és „Nem egészen értem" VARGA László heti parlamenti kommentárja STEINITZ Tibor párizsi levele KOLLIN József: Két gyermek imádkozik SAUER László cikke az illemről GRÓSZ György: Néhány szám és ami mögötte van GIRIZD László: öten beszélnek GÁL László humoroldala VUKOVICS Géza: Vonaton 1954 Szilveszterén MUCSI József: Az igazságos Télapó URBÁN János: A kéményseprő szerencséje SZAVICS György ünnepi riportja MARJAI Magda: Újévi ajándékok TÖRKÖLY István: Beszédes számok stb. BRENNER János: Újévi kívánságok PÓSA Rózsa: Színváltozás MAJOR Nándor: Pislogó lámpánál négyen ültek Az év legjobb filmje: KALAPIS Zoltán ranglistája MAJTÉNYI Mihály, HERCEG János, NÉMET István, ZSÁKI József, VÉBEL Lajos és PAP Endre tárcái LATÁR István verse A FÖLD NÉPE melléklet Az ünnepi számot ÁCS József (címoldal), HANGYA András, B. SZABÓ György, SÁFRÁNY Imre, KOVÁCS Sztrikó Zoltán és Lyubomir ILICS-Bagoly illusztrálták. A 32 oldalas ünnepi szám ára 20 DINÁR