Magyar Szó, 1956. január (13. évfolyam, 1-28. szám)
1956-01-01 / 1. szám
A síneken a terményforgalom! IdeiglenCS IRtÓZkOdÉSEk Konjunktúra szolgálat a szövetkezetek támogatására Beszélgetés a tartományi szövetség alelnökével A mezőgazdaság terményforgalom utáinpárra került, agárd alapokra épített utón indul el A termelők brigádja építi, ds váltóit, szamafarait és sorompóit is ők igazgatják. Ezen az új sínpáron sok-sokezer vagon fog szaladni. Kérdés, hogy merre irányítják majd és mennyi jut el a városokba a fogyasztókhoz. Mert végeredményben a fogyasztóiénak termelünk, a nem, mindegy, hogy miként gondoskodik a termelés és a szövetkezeti felvásárlás a városi, ipari dolgozókról . Részletem kidolgozott terv még nincsen, de mér látjuk a legjobb megoldást. Erről beszélgettünk Blázsa Erdezzel, a tartományi szövetkezei szövetség alelnökével. — Feltétlenül komoly jelentőséggel bír a városok lakosságának ellátása, és ezt a városok részéről alakított nagykereskedelmi vállalatoknak kell lebonyolítani. Ezek a vállalatok szerződéses viszonyban lesznek a földművesszövetkezetekel, megfelelő rövid- vagy hosszúlejáratú egység keretében biztosítják a konyhaszükségleti termékeket, abban a cvenynyi cégben, amely megfelel a város szükségletének. A városi vállalatok megfelelő hitelkerettel is támogatják a szövetkezeteket A szövetke■etek gazdasági áron vásárolják fel a terményeket, és szard jutalék felszámításával biztosítják a város szükségletét . A városi kereskedelmi vállalat azután az elárusítóhelyek hálózatán keresztül gondoskodik, hogy a fogyasztók mindenkor elegendő és jó minőségű terményt kapjanak. Ily módon könnyen megakadályozható, hogy a piacokon viszonteladók jelenjenek meg, akik hajnalonként a város szélén várják a termelőket és felvásárolják a keresettebb termékeket A piacokon természetesen továbbra is ott lesznek a termelők, a birtokok és a szövetkezetek. A földmévesszövetkezetek felvásárolt terményeiket tőbb uton értékesíthetik. Elsősorban a városok ellátási vállalataival kötött szerződések alapján, a szövetkezeti és más ügynökségek közvetítésével, saját kirendeltségeik, vagy a járási szövetkezeti vállalat útján, és végül bekapcsolódva a kivitelbe. — Természetesen, — folytatta Blázsa Érkez, — az új utakon lévő szövetkezetek számára megfelelő támogatást kell nyújtani. Ezért a tartományi szövetség tájékoztató konjunktúra-szolgálat szervez és a szövetkezeteknek módjukban lesz naponta értesülni a terményárak alakulásáról az egész országban. Felhasználják a Tanjug napi jelentéseit. — Gondoskodnunk kell arról, hogy a szövetkezetek után biztosítva legyen a városok ellátása. Ezért olyan megoldás is lehetséges, — fejezte be nyilatkozatát a tartományi szövetkezeti szövetség alelnöke, — hogy a felvásárló szövetkezetek a városokban saját elérusítóhelyeket állítanak: fél és mindennap friss áruval, kedves árakkal szabályozzák a piacot Valóban nagy feladat éri a szövetkezetek előtt Zökkenő nélkül megoldani a terményvásárlást, biztosítani a fogyasztók ellátását Utgatyobb feladatuk megszervezni a mezőgazdaság fejlesztését, a többtermelést, amely azután alapjában oldaná meg a piac megszöámoluLásenste kérdését Ol J. Brammert*, • szövetkezetek szerepéről sseméi minomtársunkkal Mennyibe kerül egy kiló búza előállítása termelékenység növényenként A feketicsi kövös termelőszövetkezet adatai nyomán (3) Számok példcül lehetetlen hi képet adni egy szövetkezet eredményes munkájáról Úgy te kezdik mindig a dolgot, hogy ez a cikk vagy az a termény mennyibe kerül nekünk, mennyiért átállhatjuk elő. Az utóbbi időben a fefeeticd »Jövő« szövetkezetben la több ilyen számadást kép mint látjuk, a legtöbb munkát a cukorrépa termesztése igényét, pedig nem biztos, hogy ez a munka a legtermékenyebb. A kukorica hozama a többi terményhez viszonyítva alacsony. Ha például egy gazdaságban holdjáról 13 mázsa búzát aratnak, akkor holdjáról legalább 20 mázsa kukoricát kellene betakarítani. A feketicsi *Jövőben nem ez a helyzet Baj volt a kukoricával, későn ért be. Majd későbben látni fogjuk, hogy ilyen alacsony termésszítenek. Kutatják, hogy melyik növény hozott legtöbb jövedelmet, hol a legmagasabb a termelékenység. (Az előbbi cikkben a gyorsított ■műveletekről és az agrotechnikai rendszabályok rendszeres alkalmazásáról tárgyaltunk). Beszéljenek tehát a számok: hozammal is nagy nyereségre tesznek szert, mert magas volt a termelékenység. Ám, mutassuk a nyereséget és a +t'emelékenység arányait Ebből a kimutatásból láthatjuk, hogy a cukorrépa termesztés fejlődik. Egy kiló cukorrépa a szövetkezetnek 3 dinárjába kerül, az ára pedig 5 dinár. Kilónként tehát 2 dinár a tiszta nyereség. Mivel ilyen magas terméshozamot értek el, holdanként 30 ezer dinár tiszta nyereségre tettek szert Egy hold megművelésére 37 tízórás napot szentelnek, egy tízórás napra tehát 810 dinár tiszta nyereség jut A búzánál azonban 1580 dinár jut egy tízórás napra. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység a búza termesztésében sokkal nagyobb, mint bármilyen más terménynél. Részint azért mert a búzaföldet jobban megművelik, résziben pedig mert gépesítették a munkát. Viszont helytelen volna csak így nézni a dolgot: a cukorrépa ugyanis intenzívebb kultúrnövény, megmunkálása sokkal több embert foglalkoztat mint a búzáé. Az is kitűnik, hogy a kenyernél legalacsonyabb a termelékenység, hiszen egy napra alig jut 370 dinár a tiszta nyereségből. Ez valószínűleg azért van, mert a hozam alacsony, és mert megművelésére, gondozására kevésbéügyelnek. A kender és a cukorrépa vetésre például ugyanannyi műtrágyát szórtak (200 kilót), mint a búzavetésre. Pedig az ipari növények többet kívánnak. A feketicai termelőszövetkezet önköltségi árai híven mutatják, hogy aránylag olcsón termelnek, s a mai terményárak megfelelnek, csak a hozamot kellene tovább növelni jobb megműveléssel, műtrágyázással. P. E. i * ,?s » is*! _ . S InsI?! lse sIl2 s!£| ||| |gb! |Sjf?s ge« gilt jjäAH* Busa 13 7,30 9 Kukorica 13 12 15 Kender 41 6,15 25 Napraforgó 11 14,30 15 Cukorrépa IS* 256 37 4 - sí J'i 1 5j fi, fii 1S| Ifi Jb* íj ’l ü.% is! JíS 1*11 |l ?il fis | I 5*2 4&X W« 2s41 Hs* bon, 16 27 11 1300 14.300.— 9 1.580.— kukorica 14 26 11 1300 14.300.— 15 953.— kender 9 11 2 4100 8.200.— 25 370.— napraforgó 18 31 13 1100 14.300.*—- 15 953. cukorrépa 3 5 2 15000 30.000.— 37 810— " Nagy méreteket ölt nálunk az alkoholfogyasztó", vetette fel a kérdést az egyik konferencián a mezőgazdasági birtok titkára, akit a múlt évben beválasztottak az antialkoholisták járási vezetőségébe, mivel az orvos megtiltotta neki az alkoholfogyasztást. Azóta állandóan a különféle nyomtatványokat kell kitöltenie adatokkal, hogy mi mindent követtek el a birtokon az alkoholizmus ellen. A nyomtatványok ott hevertek üresen a titkár fiókjában, mert nem volt mit írni beléjük. Ezért vetette fel most már komolyabban ezt a kérdést a titkár, szégyelte magát a sok üres nyomtatvány miatt — Azt ajánlom, válasszunk egy bizottságot amely angol tervezetet dolgoz ki, mit kellene tenni, hogy komolyabb munkát kezdjünk az alkoholfogyasztás ellen. — Helyes, helyes, — hangzott a teremben. Különösen az asszonyok helyeselték, olyan erélyesen, hogy az öreg éjjeliőr ijedten tapogatta meg bundája zsebében a ltems üveget, és elhatározta, hogy megtöltöti, mielőtt híre menne ennek a ma esti konferenciának a tanyán. Mert annak már fele sem tréfa, ami itt kezdődik. Végül meg is választottak egy tíztagú bizottságot, elelnökkel, alelnökkel és titkárral, s a vállalat titkára mindjárt át is adta a bizottságnak a sok nyomtatványt és sürgető levelet, és nagy megkönnyebbüléssel állapította meg, hogy no lám, mégis csak sikerült. Telt-múlt az idő, de a bizottság sehogy sem tudott összeülni Rengeteg a munka egész héten, vasárnap meg mindenkinek van mit tenni-venni a ház körül, no meg az átkozott kocsma is igen alkalmas helyen ütötte fel a sátorfáját, nem lehet kikerülni. Egy napon, úgy napraforgócséplés idején estefelé 13 kocsi kanyarodott a kocsma elé. A harmadik fityóka után a Sanyi, a legfiatalabb kocsis — elkezdett alattomosan nevetni. A többi egyre csak nézett rá, hogy mi ütött a Sanyiba. Végre Mihály bácsi odafordult a fiatalemberhez: — Sanyi te, mondd már, minek örülsz olyan nagyon, talán azon vigadsz, hogy éppen 13-an ülünk az asztalnál, vagy mi máson, mondd már ne?! — Dehogy is azon nevetek én Mihály bátyám, hanem nézzen csak jól körül, itt vagyunk teljes számban az alkoholellenes bizottság elnököstül, alelnököstül, titkárostul és akár meg is kezdhetjük az ülést, amit már régen meg kellett volna tartani. Amint a nevetés elült, Mihály bácsi igy fordult a többiekhez: — — Halljátok, nem is elvetni való ajánlat,,ein is azt ajánlom, tartsuk meg az ülést. Úgy te lett, megrendelték a negyedik fityókot, és a elnök megnyitotta az antialkoholista bizottság ülését Mivel jegyzőkönyvet nem vezettek az ülésen, sohasem tudódott ki, milyen határozatokat hoztak, csak azt tudjuk, hogy az ülés hajnalban fejeződött be, és mivel közben betévedt egy harmonikás te, a bizottság elnöke így szólt: — Halljátok-e, ha már az alkohol dien vagyunk te, de a művészet ellen nem vagyunk. — Helyes, helyes — mondta a többi . — Mivel pedig a zeneművészet, hadd húzzon ez a néptárs egypár nótát. Kora reggel, amint a birtok titkára bekukkantott a kocsmába, az alkoholellenes bizottság éppen azzal foglalatoskodott, hogy törte össze a poharakat, amit csak az asztalon talált, sis mivel a többi körülményt nem vette figyelembe ezt a cselekedetet alkoholellenes tüntetésnek gondolta, csendben behúzta az ajtót, és az Irodájába érve, levelet kezdett irni a járási antialkoholista egyesületnek. — Megtörtént az első komolyabb lépés a mi birtokunkon is az alkoholfogyasztás ellen, mivel az alkoholellenes bizottság a birtok kocsmájában nagy felbuzdulásában összetörte az edényeket, amelyekben eddig alkoholt szogáltak tt,.* _ _ ..........—i HAOI&B 8ZO use.1 Heti paramenti kommentárunk A hánek menőte a csengő gombjára csaptak, hogy csöndet teremtsenek a szokatlanul zajos képviselőházi padsorokban. Azután boldog, munkában termékeny új esztendőt kívántak a népképviselőknek és az általuk képviselt választók millióinak. Köszönet helyett hosszantartó tapsorkán volt a válasz, majd a képviselők egymás kezét szorongatva a kijárat felé indultak. Rövid fél óra alatt elnéptelenedett a szövetségi képviselőház tanácsterme, sőt még az egyébként mindig élénk előcsarnok és a büfé is. Lezárult ismét egy munkában termékeny képviselőházi esztendő és e parlament újévi szünetre vonult. A végleges mérleg még nem készült el. Egyébként ma a naptári esztendő derékba törte a törvényhozó testület munkáját. Hiszen a képviselőhöz és a Szövetségi Végrehajtó Tanács közös bizottságai kéntt még csupán a kommunális rendszer bevezetését előkészítő bizottság tett eleget megbízatásának. A többiek még dolgoznak és habár a társadalmi és gazdasági életet szabályozó számos törvényjavaslat van előkészületben, csak a jövő évben kerülnek a képviselőiház elé. A képviselőház múlt heti ülésén néhány ideiglenes jellegű határozatot hozott. Jóváhagyta a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak azt a határozatát, hogy az 1955 évi társadalmi tervek gazdasági szabályozó eszközei érvényben maradnak mindaddig, amíg meg nem hozzák a jövő évi gazdasági tervet Ugyancsak elfogadták a szövetség, a népköztársaságok, az autonóm és politikai területi egységek ideiglenes költségvetéséről szóló határozatot. Gazdasági fejlődésünk egy szakasza befejeződött. Ennek az időszaknak meg voltak az eredményei, de árnyoldalai is Szerteágazó, komoly elemzést kellett tehát végezni, hogy az így leszűrt tapasztalatok alapján fejlődhessék tovább gazdaságpolitikánk a következő időszakban. Gazdasági fejlődésünk új szakaszának körvonalai már ismeretesek, elvben meghatározottak. A Titoval tartott gazdasági tanácskozás, a Szocialista Szövetség IV. teljes ülése és az azóta kialakult szinte országos vita utal erre legbiztosabban. Részleteiben azonban sok minden még megvitatásra szorul. Hatékony és valóban célravezető pedig csak akkor lehet a törvényes intézkedés, ha teljes egészében és részleteiben átfogja azt a kérdést, amelyre vonatkozik. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tehát jobbnak látta, ha átmenetileg ideiglenes megoldáshoz folyamkodik, semmint hogy nem teljes, esetleg hiányos intézkedésekkel vezesse be gazdaságpolitikánk újabb szakaszát. Az ideiglenes intézkedések nagyjából szentesítik a mostani helyzetet. A társadalmi terv gazdasági ható eszközei továbbra is érvényben maradnak, a költségvetést peddig nagyjából a kiadások tavalyi színvonalához kell másmni, csak még komolyabb költségvetési fegyelmet és takarékosságot kell bevezetni, mert a kVL-tségvetési kiadások aránytalanul gyorsabban növekednek, mint a termelés és a nemzeti jövedelem. Ebben az esztendőben még nemigen változik az önkormányzati testületek, a népbizottságok helyzete sem, hiszen a jövedelemfelosztásban sem várható komolyabb eltolódás. Általában, a Szövetségi Végrehajtó Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövő esztendő átmeneti lesz, megőrzi gazd&*&g& fejlődésünk múlt szakaszának elemeit, ám ugyanakkor megtesznek minden előkészületet arra, hogy az esztendő elmúltával egészében és részeteiben kidolgozott rendszerrel vezessék be az újabb gazdaságpolitikát. VARGA Lázllé