Magyar Szó, 1956. február (13. évfolyam, 29-57. szám)
1956-02-01 / 29. szám
r— i‘til r&ssziívsají - sz..a.i,ü.»o a .n„. ..g., ♦ pl.vetraor. - ara .i ui.\ V////M XIII. évf. 29. (3590.) sz. YjY//jIZÍM Szerda, 1950. február 1. V/f/fA yWA y/At/zY//f////////////////////ii/M^ Praszad elnök köszönd távirata Titohoz Beográdból Jete«Ix Tao-Ja*. Joadp Bross Tito elnök a következő táviratot kapta Radxaendra Praszad indiai köztársasági elnöktől: »India kormánya és népe velem együtt forró köszönetet mond Excellenciádnak, valamint kormányának és Jugoszlávia népének a szívélyes üdvözletéért és az Indiai Köztársaság napja alkalmából kifejezett Jókívánságaiért.« Közgazdaságunknak megvan a maga üzleti erkölcse A kifizetődés nem egyértelmű az üzérkedéssel Franc Leszkosek az áruforgalomban észlelt jelenségekről Beográdból jelenti a Tanjug. Franc Leszkosek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja a Tanjug szerkesztőjével folytatott beszélgetésében bizonyos észrevételeket tett az áruforgalomban észlelt jelenségekről. Ismeretes, hogy közgazdaságunk a háború utáni tíz évben igen nagy sikereket könyvelt el Ezek a sikerek még nagyszerűbbeknek tűnnek, ha az ember közvetlenül a gyárban, a munkahelyeken, megvalósulásuk színhelyén látja őket Az utóbbi időben sok üzemet látogattam meg hazánk különféle vidékein s mindenütt igen élénk gazdasági tevékenységet találtam. Valami különösen szemembe tűnt: közgazdaságunk abba a korszakába érkezett, amikor a munkaközösségek és a dolgozók fokozottabb erőfeszítéseket tesznek, hogy az igazgatásuk alatt álló üzemeket, a rájuk bízott munkát minél aprólékosabban megszervezheti és tőkefelesíssel.Ne elhárítsák a munkájukat akadályozó fogyatékosságokat. Ezek a fokozott erőfeszítések nem csupán a termelés növelésére irányulnak, hanem a választék bővítésére is, az egyes árucikkek minőségének javítására, a munka jobb megszervezésére, a termelési költségek csökkentésére, az áru gyorsabb körforgására, a jobb üzleti és pénzügyi kezelésre, a fogyatékosságok és hibák elhárítására is. — A sok egyéni és általános siker —— mondotta továbbá — Előfordultak olyan esetek, — mondotta Franc Leszkonek, — amelyeket nyugodtan a »gazdasági erkölcs megszegése« fogalma alá ^sorolna tunk, annál is inkább, mert ezek az eljárások ellenkeznek törvényeinkkel is. Ide tartozik például az úgynevezett előre fizetés a közszükségleti cikkekre, sőt élelmiszerekre is. Ez már valósággal rendszerré vált, habár ellenkezik jelenlegi hitelrendszerünkkel. Miről is van szó? Csaknem minden nagyobb behozatali vállalat, ilyen például a beográdi »Centroprom«, megköveteli fogyasztóitól, a nagykereskedelemtől, hogy a szállítandó árut előre fizessék, a nagykereskedők pedig forgó tőke hiányában arra törekszenek, hogy ugyanezt a módszert rendszeresítsék a kiskereskedelmi hálózattal szemben is. A szállítandó áru előzetes kifizetése különféle zavarokat idéz elő a közélelmezésben, különösen olyan élelmiszerek esetében, amiből nincs elég, amilyen például a cukor. A cukorellátás, amelynek éppen a korlátolt mennyiség miatt egyenletesnek kellene lennie az orház egész területén, valóban attól függ ki rendeli meg előbb és ki fizeti ki előre a megrendelt mennyiséget. Előfordul az is, hogy a nagykereskedelmi vállalat töbmillió értékben rendel cukrot, például September Leszkosek elvtársa megköveteli, hogy éles harcot indítsunk bizonyos konkrét jelenségek ellen, amelyek zavart és nyugtalanságot keltenek a közgazdaságban és a piacon. Vannak még természetes tárgyi nehézségeink, habár ennek érve alatt olykor bizonyos teljesen személyi természetű fogyatékosságok és szabálytalanságok rejlenek. Forrásuk leggyakrabban az áruforgalomban lehetséges különféle kereskedelmi manipulációk, az áruforgalmat rendszerint szűken értelmezik, kiskereskedelemnek tekintik, pedig ez tévedés, mert az áruforgalom a nyersanyagnál kezdődik, a gyári feldolgozásba átjut a nagykereskedelembe s azután a kukerenscedőlap révén jut a fogyasztóhoz. Az életszínvonal döntő módon függ az áruforgalom szabályos vagy szabálytalan működésétől, jobbanmondva az áruforgalommal megbízott egyének szocialista erkölcsének fokától. Ha az áruforgalom valamelyik egymásba kapcsolódó láncszemében történik valami törvényellenes és erkölcstelen, ennek káros következményei a piacon és a lakosság életkörülményeiben is megnyilvánulnak, végén s a szállítmány csak november első felében érkezik meg. A cukor értékesítője ez idő alatt kettős hitelt élvez: azt, amelyet rendes után a Nemzeti Banktól kap, és azt, amelyet a vásárló vállalat a megrendelt cukormennyiség előzetes kifizetése formájában nyújtott Mindezekért az öszszegekért kamatot kell fizetni, ez pedig tulajdonképpen a fogyasztót terheli, gyakran többszázezer dinár értékben is. A celjei »Kolonial Zsivila« cég tavaly szeptember 23-án 10 millió dinárt október 22-én pedig 14 millió dinárt fizetett ki a verbászi cukorgyárnak, a megrendelt és előre kifizetett cukrot pedig a következő részletekben kapta: november 4-én 75 tonnát, november 7-én 30 tonnát november 10-én 75 tonnát A gyár tehát több mint egy hónapon át mintegy 24 millió dinárral rendelkezett engedélyezetlenül. Érdekes megemlíteni, hogy például a zrenyanini cukorkombinátus a Nemzeti Bankra és a szövetségi szervekre hivatkozik, azt állítja, hogy ezek a szervek egyetértenek az ilyen ügykezeléssel. Mellesleg a cukorelosztó szolgálatnak helyesebb szempontot kellene alkalmaznia az egyes vidékek és városok szükségleteinek felmérésében, és a földrajzi elosztás helyett inkább a népsűrűséget és a lakosság struktúráját van* Sarakat* Az olajgyárak is előzetes fizetést követelnek, így cselekedett például a zágrebi olajgyár. Tapasztalható az étolaj árának felelőtlen és indokolatlan növelése is. A Leszkosek elveirs a továbbiakban olyan eseteket említett fel, amelyek arra utalnak, hogy egyes helyeken zárt piacot próbálnak teremteni, noha a jugoszláv piac összefüggő egész. A zrenjanini cukorgyár például írásban értesítette üzletfeleit, hogy a felsőbb szervek utasítására nem szállíthat cukrot a Szerb NK területén kívül. A beográdi Csukánca cukorgyár azzal mentegetőzött, amikor nem tett eleget áruszállítási kötelezettségének, hogy a városi népbizottság megtiltott minden üzleti kapcsolatot a város területén kívül. Különösen érdekes példákat találhatunk a sóellátásban. Jugoszlávia egyes vidékein a só egyszerűen eltűnt a piacról. A kereskedelmi hálózat képviselői azt állítják, hogy a paransóbánya felmondott minden szállítási egyezményt és a vásárlókat az ubinyi sótelephez utasította. A vállalat csak egyes zrenyanini olajgyár novemberben egy alkalommal 315 dinárért, máskor 342-ért, később megint 315 dinárért értékesítette termékét. Érdekes, hogy Szlovénia számára 10 dinárral magasabb árat szabott, mint a többi vidéknek. Ebben ludas a nagykereskedelem is, amely elfogadta az ilyen feltételeket. A behozatali vállalatok, például a beográdi Kooperativa, szintén előre fizetést követelnek, olykor pedig kényük-kedvük szerint osztják el a közszükségleti cikkeket, s ezáltal megbolygatják az árakat és az ellátást Példaként megemlíthetjük a narancs és citrom szállítmányok esetét Ezekért a szállítmányokért az említett vállalat szintén előzetes kifizetést követel. Mindez voltaképpen engedélyezetlen hitelezési lapokban tette közzé, hogy ismét hajlandó szállítási szerződéseket kötni, tehát minden érdekelt cég nem értesülhet a dologról. A sóbánya egész termelését csak néhány kereskedelmi vállalattal kötötte le. Ezek aztán saját szempontjaik szerint végezték az elosztást, úgyhogy egyes vidékekre nem jutott só. Ez az eljárás, bizonyos fontos cikkeket csak meghatározott számú nagykereskedelmi vállalatnak kötni le, feltétlenül megérdemli a fogyasztók legélesebb bírálatát. Amennyiben valamelyik sóvásárló nagykereskedelmi vállalat minden egyes esetben kiváltságos helyzetbe kerül, a zárt sópiac különleges formája jön létre. A Gavrilovics gyár szintén értesítette vásárlóit, hogy elsősorban a köztársaság egyes szigorúan meghatározott vidékeit látja el. Mindenképpen elítélendő a gyár következő önkényes eljárása is: a celyeiKolonialek-nak nagyobb mennyiségű hazai sertészsírt szállított, a celyei egészségügyi felügyelőség azonban megtiltotta a kérdéses zestmennyiség élelmezésre szolgá (Folytatása a 2. oldalon) ELŐRE FIZETÉS — ENGEDÉLYEZETLEN HITELEZÉS Franc Leszkosek ZÁRT PIACOK Ikszelni Szerbia Harcos Szövetségének kongresszusát Beográdból jelenti a Tanjug.A Harcos Szövetség szerbiai vezetősége tegnap plenáris ülést tartott s úgy döntött, hogy április 22-ére őszszehívja a Harcos Szövetség Hr. kongresszusát A titkárság javaslatát indokolva Dusan Petrovica-Jane, a plenáris ülés elnöke, arról beszélt hogy a kongresszusnak munka jelleget kell adni és minden ezer tag egy delegátust küldjön. A titkárság jelentése egyben megállapította, hogy a Harcos Szövetség helyi szervezetei elsősorban a népfelszabadító harc emlékének őrzésére és felelevenítésére törekszenek, ezenkívül ápolják a népfelszabadító harc hagyományait, fejlesztik a szocialista patriotizmust és gondos ítódnak az elesett harcosok és a háború áldozatainak gyermekeiről. Ja Urszka Bisztrica volt, ahol több ház megrongálódott. Az első rengések után a lakosok elhagyták a házakat. Földrengést észleltek Ljubljanában is. A Szlovén NK belügyi államtitkárságának bizottsága a helyszínét utazott a kár felbecslésére. Födrengés Szovéniában Ljubljanából jelenti a Tanjug. Tegnap Szlovéniában, több helységben erős földrengés volt. A földrengés központ- A tartományi társadalombiztosító Intézet szkups triója, tegnap megtartott dér.». részvevői IDŐJÁRÁS: Ködös, felhős idő, mérsékelt keleti szél, a lehűlés tovább tart. Többet tanulni (A kishegyes kommunisták tapasztalatai) Ezt terveztük fel a héten Hideghuzom, fagy, havazás Kardely és Bakancs Falában Palából jelenti a Tanjug. Edvard Kardely a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke és Vladimír Bakancs a Horvát Szábor elnöke tegnap délután meglátogatta a pulai járási népbizottságot. A járás vezetőiveltárgyaltak Isistria társadalmi és gazdasági problémáiról. ATHÉNBA KÖLTÖZÖTT A BALKÁNI TITKÁRSÁG Athénból jelölt a Tanjug. A Balkáni Szövetség állandó titkárságának tagjai és személyzete tegnap Ankarából Athénba utaztak. Mint ismeretes az állandó titkárság székhelye minden évben változik, és ez évben a görög fővárosban működik. Lyubo Hunyak, az állandó titkárság irodájának főnöke mér a múlt héten Athénba érkezett. CSEHSZIOVÁK- JUGOSZLÁV GAZDASÁGI MEGBESZÉLÉSEK Prágából jelenti a Tamjug:Tegnap Prágában megkezdődtek a jugoszláv és csehszlovák gazdasági megbeszélések. Mijalko Todorovics, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője megtartotta első ülését Ludmila Jankovcov csehszlovák fődelegátussal. Az ülésen jelen volt Dvorzák csehszlovák külkereskedelmi miniszter és Ivo Vejvoda, hazánk prágai követe is. Mijalko Todorovics tegnap előtt ellátogatott Siroki csehszlovák minipeterelnökhöz és hosszabb beszélgetést folytatott vele. Ezenkívül tanácskozott Dolanski miniszterelnöki helyettessel