Magyar Szó, 1956. február (13. évfolyam, 29-57. szám)

1956-02-01 / 29. szám

r— i‘t­il r&ssziívsají - sz..a.i­,ü.»o a .n„. ..g., ♦ pl.ve­tr­aor. - ara .i ui.\ V////M XIII. évf. 29. (3590.) sz. YjY//jIZÍM Szerda, 1950. február 1. V/f/fA yWA­ y/At/zY//f////////////////////ii/M^ Praszad elnök köszönd távirata Titohoz Beográdból Jete«I­x Tao-Ja*. Joadp Bross Tito elnök a következő táviratot kapta Radxaendra Praszad indiai köztársasági elnöktől: »India kormánya és népe velem együtt forró köszöne­tet mond Excellenciádnak, valamint kormányának és Jugoszlávia népének a szí­vélyes üdvözletéért és az In­diai Köztársaság napja al­kalmából kifejezett Jókíván­ságaiért.« Közgazdaságunknak megvan a maga üzleti erkölcse A kifizetődés nem egyértelmű az üzérkedéssel Franc Leszkosek az áruforgalomban észlelt jelenségekről Beográdból jelenti a Tanjug. Franc Leszkosek, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja a Tanjug szerkesztőjével folytatott be­szélgetésében bizonyos észrevételeket tett az áru­forgalomban észlelt jelenségekről. Ismeretes, hogy közgazda­ságunk a háború utáni tíz év­ben igen nagy sikereket könyvelt el Ezek a sikerek még nagyszerűbbeknek tűn­nek, ha az ember közvetle­nül a gyárban, a munkahe­lyeken, megvalósulásuk szín­helyén látja őket Az utóbbi időben sok üzemet látogat­tam meg hazánk különféle vidékein s mindenütt igen élénk gazdasági tevékenysé­get találtam. Valami különö­sen szemembe tűnt: közgaz­daságunk abba a korszaká­ba érkezett, amikor a mun­kaközösségek és a dolgozók fokozottabb erőfeszítéseket tesznek, hogy az igazgatá­suk alatt álló üzemeket, a rájuk bízott munkát minél aprólékosabban megszervez­heti és tőkefelesíssel.N­e elhá­rítsák a munkájukat aka­dályozó fogyatékosságokat. Ezek a fokozott erőfeszíté­sek nem csupán a termelés növelésére irányulnak, ha­nem a választék bővítésére is, az egyes árucikkek minő­ségének javítására, a mun­ka jobb megszervezésére, a termelési költségek csök­kentésére, az áru gyorsabb körforgására, a jobb üzleti és pénzügyi kezelésre, a fo­gyatékosságok és hibák el­hárítására is. — A sok egyéni és általános siker —— mondotta továbbá — Előfordultak olyan ese­tek, — mondotta Franc Lesz­konek, — amelyeket nyugod­tan a »gazdasági erkölcs megszegése« fogalma alá ^so­roln­a tunk, annál is inkább, mert ezek az eljárások el­lenkeznek törvényeinkkel is. Ide tartozik például az úgynevezett előre fizetés a közszükségleti cikkekre, sőt élelmiszerekre is. Ez már va­lósággal rendszerré vált, ha­bár ellenkezik jelenlegi hi­telrendszerünkkel. Miről is van szó? Csaknem minden nagyobb behozatali vállalat, ilyen példá­ul a beográdi »Centroprom«, megköveteli fogyasztóitól, a nagykeres­­kedelemtől, hogy a szállí­tandó árut előre fizessék, a nagykereskedők pedig forgó tőke hiányában arra törek­szenek, hogy ugyanezt a módszert rendszeresítsék a kiskereskedelmi hálózattal szemben is. A szállítandó áru előzetes kifizetése különféle zavaro­kat idéz elő a közélelmezés­ben, különösen olyan élel­miszerek esetében, amiből nincs elég, amilyen például a cukor. A cukorellátás, a­­melynek éppen a korlátolt mennyiség miatt egyenletes­nek kellene lennie az or­­ház egész területén, való­­ban attól függ ki rendeli meg előbb és ki fizeti ki elő­re a megrendelt mennyisé­get. Előfordul az is, hogy a nagykereskedelmi vállalat töbmil­lió értékben rendel cukrot, például September Leszkosek elvtárs­a megkö­veteli, hogy éles harcot in­dítsunk bizonyos konkrét je­lenségek ellen, amelyek za­vart és nyugtalanságot kel­tenek a közgazdaságban és a piacon. Vannak még ter­mészetes tárgyi nehézsé­geink, habár ennek érve alatt olykor bizonyos telje­sen személyi természetű fo­gyatékosságok és szabályta­lanságok rejlenek. Forrásuk leggyakrabban az áruforga­lomban lehetséges különféle kereskedelmi manipulációk, az áruforgalmat rendszerint szűken értelmezik, kiskeres­kedelemnek tekintik, pedig ez tévedés, mert az árufor­galom a nyersanyagnál kez­dődik, a gyári feldolgozásba át­jut a nagykereskedelem­be s azután a ku­kerenscedő­­lap révén jut a fogyasztó­hoz. Az életszínvonal dön­tő módon függ az áruforga­lom szabályos vagy szabály­talan működésétől, jobban­­mondva az áruforgalommal megbízott egyének szocialis­ta erkölcsének fokától. Ha az áruforgalom valamelyik egymásba kapcsolódó lánc­szemében történik valami törvényellenes és erkölcste­len, ennek káros következ­ményei a piacon és a lakos­ság életkörülményeiben is megnyilvánulnak, végén s a szállítmány csak november első felében ér­kezik meg. A cukor értéke­sítője ez idő alatt kettős hi­telt élvez: azt, amelyet ren­des után a Nemzeti Bank­tól kap, és azt, amelyet a vásárló vállalat a megren­delt cukormennyiség előze­tes kifizetése formájában nyújtott Mindezekért az ösz­szegekért kamatot kell fizet­ni, ez pedig tulajdonképpen a fogyasztót terheli, gyakran többszázezer dinár értékben is. A celjei »Kolonial Zsivi­­la« cég tavaly szeptember 23-án 10 millió dinárt októ­ber 22-én pedig 14 millió dinárt fizetett ki a verbászi cukorgyárnak, a megrendelt és előre kifizetett cukrot pe­dig a következő részletek­ben kapta: november 4-én 75 tonnát, november 7-én 30 tonnát november 10-én 75 tonnát A gyár tehát több mint egy hónapon át mint­egy 24 millió dinárral ren­delkezett engedélyezetlenül. Érdekes megemlíteni, hogy például a zrenyanini cukor­­kombinátus a Nemzeti Bank­ra és a szövetségi szervekre hivatkozik, azt állítja, hogy ezek a szervek egyetértenek az ilyen ügykezeléssel. Mel­lesleg a cukorelosztó szolgá­latnak helyesebb szempontot kellene alkalmaznia az e­­gyes vidékek és városok szükségleteinek felmérésé­ben, és a földrajzi elosztás helyett inkább a népsűrűsé­get és a lakosság struktúrá­ját van* Sarakat* Az olajgyárak is előzetes fizetést követelnek, így cse­lekedett például a zágrebi olajgyár. Tapasztalható az étolaj árának felelőtlen és indokolatlan növelése is. A Leszkosek elv­eirs a továb­biakban olyan eseteket em­lített fel, amelyek arra utal­nak, hogy egyes helyeken zárt piacot próbálnak terem­­­teni, noha a jugoszláv piac összefüggő egész. A zrenja­nini cukorgyár például írás­ban értesítette üzletfeleit, hogy a felsőbb szervek utasí­tására nem szállíthat cukrot a Szerb NK területén kívül. A beográdi Csukánca cukor­gyár azzal mentegetőzött, a­­mikor nem tett eleget áru­szállítási kötelezettségének, hogy a városi népbizottság megtiltott minden üzleti kap­csolatot a város területén kí­vül. Különösen érdekes pél­dákat találhatunk a sóellátás­ban. Jugoszlávia egyes vidé­kein a só egyszerűen eltűnt a piacról. A kereskedelmi há­lózat képviselői azt állítják, hogy a paran­­sóbánya fel­mondott minden szállítási e­­gyez­ményt és a vásárlókat az ub­inyi sótelephez utasí­totta. A vállalat csak egyes zrenyanini olajgyár novem­berben egy alkalommal 315 dinárért, máskor 342-ért, ké­sőbb megint 315 dinárért ér­tékesítette termékét. Érde­kes, hogy Szlovénia számá­ra 10 dinárral magasabb árat szabott, mint a többi vidéknek. Ebben ludas a nagykereskedelem is, amely elfogadta az ilyen feltétele­ket. A behozatali vállalatok, például a beográdi Koopera­tiva, szintén előre fizetést követelnek, olykor pedig ké­­nyük-kedvük szerint osztják el a közszükségleti cikkeket, s ezáltal megbolygatják az árakat és az ellátást Példa­ként megemlíthetjük a na­rancs és citrom szállítmá­nyok esetét Ezekért a szál­lítmányokért az említett vál­lalat szintén előzetes kifize­tést követel. Mindez volta­képpen engedélyezetlen hi­telezési lapokban tette közzé, hogy is­mét hajlandó szállítási szer­ződéseket kötni, tehát min­den érdekelt cég nem érte­sülhet a dologról. A sóbánya egész termelését csak né­hány kereskedelmi vállalat­tal kötötte le. Ezek aztán sa­ját szempontjaik szerint vé­gezték az elosztást, úgyhogy egyes vidékekre nem jutott só. Ez az eljárás, bizonyos fontos cikkeket csak megha­tározott számú nagykereske­delmi vállalatnak kötni le, feltétlenül megérdemli a fo­gyasztók legélesebb bírála­tát. Amennyiben valamelyik sóvásárló nagykereskedelmi vállalat minden egyes eset­ben kiváltságos helyzetbe ke­rül, a zárt sópiac különleges formája jön létre. A Gavrilovics gyár szintén értesítette vásárlóit, hogy el­ső­sorban a köztársaság egyes szigorúan meghatározott vi­dékeit látja el. Mindenképpen elítélendő a gyár következő önkényes eljárása is: a celyei­­Kolonialek-nak nagyobb mennyiségű hazai sertészsírt szállított, a celyei egészség­­ügyi felügyelőség azonban megtiltotta a kérdéses zest­­mennyiség élelmezésre szolgá (Folytatása a 2. oldalon) ELŐRE FIZETÉS — ENGEDÉLYEZETLEN HITELEZÉS Franc Leszkosek ZÁRT PIACOK Ikszelni Szerbia Harcos Szövetségének kongresszusát Beográdból jelenti a Tan­jug.A Harcos Szövetség szer­biai vezetősége tegnap ple­náris ülést tartott s úgy dön­tött, hogy április 22-ére ősz­szehívja a Harcos Szövetség Hr. kongresszusát A titkár­ság javaslatát indokolva Du­san Petrovica-Jane, a plená­ris ülés elnöke, arról beszélt hogy a kongresszusnak mun­ka jelleget kell adni és min­den ezer tag egy delegátust küldjön. A titkárság jelentése egy­ben megállapította, hogy a Harcos Szövetség helyi szer­vezetei elsősorban a népfel­­szabadító harc emlékének őr­zésére és felelevenítésére tö­rekszenek, ezenkívül ápolják a népfelszabadító harc hagyo­mányait, fejlesztik a szocia­lista patriotizmust és gondos ítódnak az elesett harcosok és a háború áldozatainak gyermekeiről. Ja Urszka Bisztrica volt, a­­hol több ház megrongáló­­dott. Az első rengések után a lakosok elhagyták a há­zakat. Földrengést észleltek Ljubljanában is. A Szlovén NK belügyi államtitkárságá­nak bizottsága a helyszínét utazott a kár felbecslésére. Fö­drengés Sz­ovéniában Ljubljanából jelenti a Tanjug. Tegnap Szlovéniában, több helységben erős földrengés volt. A földrengés központ- A tartományi társadalombiztosító Intézet szkups triója, tegnap megtartott dér.». részvevői IDŐJÁRÁS: Ködös, felhős idő, mér­sékelt keleti szél, a le­hűlés tovább tart. Többet tanulni (A kishegyes kommunis­ták tapasztalatai) Ezt terveztük fel a héten Hideghuzom, fagy, havazás Kardely és Bakancs Falában Palából jelenti a Tanjug. Edvard Kardely a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alel­­nöke és Vladimír Bakancs a Horvát Szábor elnöke teg­nap délután meglátogatta a pulai járási népbizottságot. A járás vezetőivel­­tárgyal­tak Isistria társadalmi és gaz­dasági problémáiról. ATHÉNBA KÖLTÖZÖTT A BALKÁNI TITKÁRSÁG Athénból jelölt­ a Tanjug. A Balkáni Szövetség állan­dó titkárságának tagjai és személyzete tegnap Ankará­ból Athénba utaztak. Mint is­meretes az állandó titkárság székhelye minden évben vál­tozik, és ez évben a görög fővárosban működik. Lyubo Hunyak, az állandó titkárság irodájának főnöke mér a múlt héten Athénba érkezett. CSEHSZI­OVÁK- JUGO­SZLÁV GAZDASÁGI MEGBESZÉLÉSEK Prágából jelenti a Tamjug:­­Tegnap Prágában megkez­dődtek a jugoszláv és cseh­szlovák gazdasági megbeszé­lések. Mijalko Todorovics, a jugoszláv kormánykül­döttség vezetője megtar­totta első ülését Ludmila Jankovcov csehszlovák f­ő­­delegátussal. Az ülésen je­len volt Dvorzák csehszlovák külkereskedelmi miniszter és Ivo Vejvoda, hazánk prágai követe is. Mijalko Todorovics tegnap előtt ellátogatott Siroki cseh­szlovák m­inipet­ereln­ökhöz és hosszabb beszélgetést foly­tatott vele. Ezenkívül tanács­kozott Dolanski miniszterel­­nöki helyettessel

Next