Magyar Szó, 1956. február (13. évfolyam, 29-57. szám)

1956-02-01 / 29. szám

Tebfael lawdi A Kishegyes! Komm­unis­­ták tapasztalata — Ezt sem intem­ volna. Igazán nem gondoltam, hogy a kommunistáik ilyen komo­lyan bírálják egymás csele­kedeteit. A kishegy­esi szövetkezeti otthon folyosóján hallottam ezt a megjegyzést vasárnap délelőtt a kommunisták köz­ségi szervezetének évi érte­kezlete után, amelyen a szervezet tagjain kivitt nagy számú pártmkívül is részt vett. Pedig így van. A kommu­nisták nemcsak dicsérik, ha­nem bírálják is egymást, ha szükség mutatkozik erre. Vig István titkár beszámoló­jában például megállapítot­ta, hogy a legnagyobb fo­gyatékosság az eszmei poli­tikai mukika hiánya. Rend­szeres munka a múlt évben csak egy hétnapos tanfolya­mon volt, de ezen sem vett részt minden kommunista. A szervezet tagjai nem foglal­koztak tudományos, szocia­lista és társadalompolitikai kérdésekkel, pedig négyen közülük alsó, egy pedig kö­­zép­pártiskolát végzett. Fej­lődésünk viszont ma már mind több és több tudást követel a kommunistáktól s talun is csak a politikai és gazdasági kérdések széles­körű ismerete teszi lehetővé a gyorsabb fejlődést. Ezért kellett volna a kommunis­táknak itt is állapidóan fej­leszteni tudásukat, képező magukat. Az eszmei munka hiányá­nak egyéb következményei is voltak. Például az új gaz­dasági irányzat, s ezzel kap­csolatban a földművesszö­­vetkezet feladatairól számos előadás, vita hangzott el, mégis több kommunistának még ma sincs határozott ál­lásfoglalása. A téves, rossz­akaratú megjegyzéseket, a­­melyeket főleg a volt felvá­sárlók és gyenge termelők terjesztettek, leginkább vá­lasz nélkül hagyták, mert" maguk sem fogták fel tel­jesen az új gazdasági in­tézkedések célját. A beszámoló a továbbiak­ban a szövetkezeti politika eredményeivel kapcsolatban megállapította, hogy a kom­munisták tevékenysége itt sem tűnt ki eléggé. Pedig a mintegy 1600 magántermelő több mint 8 ezer hely föld­jén a termelés egy helyben áll, sőt csökken. Ilyen távlat nem biztosíthat magasabb életszínvonalat Kishegyesen, mert az 1600 magántermelő az alacsony terméshozam következtében kevés piaci felesleget valósíthat meg. De nézzük a kommunis­ták egyéb feladatait is: pél­dául a tömegszervezeteknek, különösen pedig a Szocialis­ta Szövetségnek megerősíté­sét és a Szövetségben való állandó politikai és társadal­mi tevékenységet. Nem állít­hatjuk, hogy a tömegesítés és a Szocialista Szövetség tagjainak mozgósítása terén különösen jó eredményt ér­tek el, hiszen a választók­nak csak 30 százaléka tag­ja a Szocialista Szövetség­nek. Erőfeszítéseikkel azon­ban mindenesetre megala­pozták a további munkát és szervezést A községi szer­vezet egyébként maga is három ízben foglalkozott tagjainak tevékenységével a Szocialista Szövetségben és a többi társadalmi szerve­zetben. Hogy mennyire hiányzik a kommunisták állandó tevé­kenysége, rendszeres m­unká­ja a társadalmi szerveze­tekben, ez leginkább a szak­­szervezeti tanácsban és még inkább az egyes szakcsopor­tok munkájában volt érez­hető. A szakszervezeti cso­portok egy-két kivétellel tel­jesen elhanyagolták az em­­mer-politikai munkát, már­pedig enélkül a szakszerve­zet sem tudott eleget ten­ni feladatának, s nem old­hatta meg a vállalatokban felmerülő problémákat. A kendergyárban például a munkásoknak csak 40 száza­léka tagja a Szocialista Szö­vetségnek, pedig a szakszer­vezeti tagok voltak mindig a legöntu­datosabb dolgozók, a szakszervezet volt a dol­gozók iskolája. A községben az elmúlt évben csak egy­két kommunista volt a szak­szervezet vezetőségében. Bí­rálatot érdemelnek a szak­­szervezetben lévő kommunis­ták is, mert nem fejtettek ki olyan tevékenységet, hogy meglátszon a szervezeten. De nemcsak a beszámoló, a vita is számos hiányosság­ra, problémára mutatott rá. Ezek szerint mindenképpen találó volt annak a két bá­csikénak a megjegyzése, a­­kik első ízben vettek részt a kommunisták értekezletén. Mindenesetre jobb a hiá­nyosságokkal szem’'“nézni, mint szemet hunyni felet­tük. a trí «hegy­esi szer­vezet la csak tg' f’V’ 'edményesebb műnké’ *•' *‘*»H az idén. G. T. Víg István Hideghul­lám, fagy, havazás Re­d,i¥ui kémény illajáras az északi országban A Tanjug jelentése sze­rint Európa északi részébe hideg áramlat tört be. A leg­alacsonyabb hőmérsékletet a skandináv országokban és a Szovjetunió északi részén mérték. Moszkvában hétfőn ± 30 fok volt a hőmérséklet, Svédországban —30, Lapp- Földön pedig —13 fok. Nor­végiában és Svédországban kedden —37 fokot mutatott a hőmérő. A hideghullám már Hollan­diába is betört. Tegnap Moszkvában —37, Ricában —32, Helsinkiben —38, Varsóban —27, Berlin­ben és Stockholmban —19, Bécsben pedig —18 fok volt a hőmérséklet. A meteorológiai állomások jelentése szerint a hideghul­lám déli irányban halad és rövidesen eléri hazánkat is. Noha a hideg légáramlat ed­dig csak kis mértékben érin­tette hazánkat, egyes helye­ken mégis igen alacsony hő­mérsékletet mértek: Tyupri­­jin például —20, Szjenicán pedig —23 fokot. Egyébként hosszabb ideig tartó hidegre van kilátás, északi irányú erős széllel, havazással és kemény fagyokkal. A leg­nagyobb havazás az ország déli részében várható. A me­teorológusok felhívják a köz­lekedési vállalatok és a a vasutaak figyelmét, hogy " szülje" fe akadály­­f leküzdésére. MAGTAR 870 Túlzott óvatosság? . ........ ...........................­á. Lássuk a szerződés-ter­vezeteket Kit­­onszalv­ozik­ a több­ermelési akció A zentai járásban 5 föld­mű­vesszö­vetkezet képes irá­nyí­tani a szavatolt termelést, vagyis megszervezni a több­­termelési akciónak ezt a ré­szét A topolyai járásban szintén 5. Erről a járási szövetkeze­ti szövetség szakembere szá­molt be. Nem kevés ez? Hiszen mindkét járásban sok jó földművesszövetkezet működik. A tartományi szövetkezeti szövetség ülésén hangzottak el ezek az észrevételek és az is, hogy a topolyai, zentai járás (­ a többiek nagyobb része is) túlságosan óvatosak a magántermelők többterme­lési tervének kidolgozásában. Több jó földművest lehetne találni minden faluban, mint amennyit tervbe vettek a sza­valati termelésre. Hiszen a szakembernek nem az a kötelessége, hogy a földműves sarkában álljon, állandóan ösztönözze a mun­kára, hanem, hogy időnként ellenőrizze, vajon idejében elvégezte-e a kötelező mun­kát így több földművessel foglalkozhat egyidőben. Ezért is kellene kiszélesíteni az ak­ciót azokban a járásokban, a­­hol van rá lehetőség. Másutt viszont ennek épp az ellenkezőjét kifogásolták. A verseci járásban 8, a pa­lánkaiban szintén 8 földmű­­­vesszövetkezetben irányoztak elő szavatolt termelést. Ezen kívül a palánkai járás 14 birtoka közül 12-ben. Versec környékén a föld jórésze víz alatt van s va­lószínűleg nem is készíthe­tik elő a tavaszi vetésre úgy, hogy szavatolni lehessen a magas hozamot. A palánkai járásban pedig kevés a szak­ember. A részleges agrotech­nika alkalmazását, a többter­melési akció másik részét is például minden szövetkezet­ben és birtokon tervezik. A szremszkamotrovicai já­rásban szakértőhiény miatt szűkebbre szabták a szava­tolt termelés kereteit és jó­val bővebb programmól dol­goztak ki a részleges agro­technika alkalmazására. Ta­valy ugyanis ebben a járás­ban a körzeti növényvédel­mi állomás néhány kísérleti parcellán bemutatta, milyen hatásosan lehet irtani a gyo­mot vegyszerrel, és most ez iránt óriási az érdeklődés. A járási szövetkezeti szövetség igyekszik eleget tenni a föld­művesek törekvésének és e­­lég vegyszert és gépet biz­tosított a gabona permetezé­sére. Ez részleges akció, de nagyon hasznos és kevés szak­emberrel is jól el lehet vé­gezni. Számításuk szerint ezáltal mintegy 1000 vagon­nal növelik a gabona hoza­mát. A birtokok termelési tervük­ben irányozzák elő a többter­melést és igyekezzenek meg­valósítani. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy elkü­lönüljön az akciótól, hiszen, ha nincs szakembere, igény­be veheti az állomást, ha pe­dig szakembere m­ásnak is se­gíthet, igénybe kell venni a segítségét. A szavatolt és szerződéses termelésre a legtöbb járás­ban van elég reprodukciós anyag, műtrágya, mag, nö­vényvédelmi szer, ahol pedig hiányzik, a szövetkezeti ke­reskedelmi hálózat gondos­kodjék beszerzéséről. Az akció egyébként folya­matosan fejlődik ki. Ezen a héten például a szövetkezetek összeírják azokat a földműve­seket, akik hajlandók szerző­dést kötni szavatolt termelés­re és a szövetkezet megítélé­se szerint meg is felelnek. A járási szövetségek (a tartomé­nyival együtt) összeállítják a­­ szerződés-tervezeteket. Ezek­ben pontosan meglesz a föld­műves és a szövetkezet köte­lezettsége is. Ezen a héten kell befejez­ni a termelőszövetkezetek és birtokok lehetőségeinek elem­zését is, és véglegesíteni, mennyi földön alkalmaznak minden agrotechnikai rend­szabályt, mennyin csak rész­legest, mit tesznek konkré­tan a jószágtenyésztés fej­lesztéséért. Rövidesen tehát lezárul a többtermelési akciók előké­szítő szakasza. Megkötik a szerződéseket, s majd tavasz­ra, amint az idő megengedi, megkezdik a szakszerűbb ter­melést. (Y) A beográdi meteorológiai intézet jelenti: Vajdaságban tegnap túl­nyomórészt felhős idő volt, helyenként kevés hó esett A hőmérséklet 10 órakor —9 és —12 fok körül ingadozott Várható időjárás mára, az északról áramló hideghullám még nagyobb lehűlést okoz. Reggel ködös, napközben fel­hős idő, helyenként hó, mér­sékelt keleti szél. VÍZÁLLÁS A Duna: Budapestig árad, alsó szakaszán apad. Bezdán­nál +154 m­ (—6), Bogoje­­vónál +192 cm (—8), Novi­­szádnál +247 cm (—10). A Dráva: túlnyomóan a­pad. Maribornál +99 cm (—1), Eszéknél +1 cm (—7). A Tisza: apad. Zentánál +488 cm (—14), Titelnél­­*­375 cm (—14). A Száva: apad. Zágrábnál — 60 cm (—6), Beográdnál +322 cm (—16). S. oldal Prémium a tenyésztiszőért Törzskönyvezés, kiválasztás, ellenőrzés Az állattenyész­ők m­unkaterve a zrenyanini járásban Elkészült a zrenyanini já­rási szövetkezeti szövetség állattenyésztő szakosztályá­nak munkaterve. Többek között a következő intézke­déseket irányozza elő: Az év folyamán rendsze­res adatgyűjtés útján 800 tehenet törzskönyveznek. Az alosztály úgy véli, hogy a szarvasmarhák szaksze­rűbb ápolásával és takar­mányozásával átlag 300 li­terrel emelik a törzsköny­vezendő fejőstehenek teje­lőképességét. Ugyanakkor bevezetik a borjak időben való elválasztását és ezzel jelentősen hozzájárulnak minőségi tenyészállatok ne­v­eléséhez. A jólápolt és te­nyésztésre alkalmas üszőért 5.000 dinár prémiumot fi­­­­zetnek a termelőnek. Számottevő intézkedések­­­ket irányoz elő a munka­terv a sertésállomány fel-­­ javítására is. Minthogy a járás területén már igen szép számban található jó­­fajtájú sertés, 1000-rel nö­velik a törzskönyvezett a­­nyakocák számát. Ezzel az­­ intézkedéssel kocánként 2 malaccal több növendék­i latra számítanak. Említésre méltó még az is, hogy a szövetkezeti szö­vetség szakosztálya 12 ezer fajcsirkét oszt szét a járás termelői között a földmű­­vesszövetkezetek révén, to­vábbá az is, hogy kiválasz­tással 2000 új anyajuhot ik­tatnak be a törzskönyve­zett állatok jegyzékébe. Re­mélik, hogy a jövőben ju­­honként mintegy fél kilo­grammal növelhetik a gyap­júhozamot. A munkatervben elő­irányzott intézkedé­s kö­­­­vetkeztében a járás b­uttó termelése 15 millió dinárral növekedik. Az intézkedések végrehajtásában legfonto­sabb szerep a földműves­­, szövetkezet állattenyésztő szakosztályára vár. Komoly segítséget nyújtanak majd nekik az újonnan létesült fejvizsgáló laboratóriumok Jasa Tárnicson, Zrenyanin­­ban, Novibecsén és Kara­­gyorgyevón, valamint 14 ál­lattenyésztő ellenőr akik a szövetségi és földművesszö­­vetkezeti szakemberek köz­vetlen utasításai alapján te­vékenykednek majd. A törzskönyvezéssel, ki­választással és ellenőrzés­­sel megbízott szakembere­ket egyelőre a földműves­­szövetkezetek, a járási szö­vetkezeti szövetség és a já­rási népbizottság fizeti i­­dővel ezt a kört­ ma­guknak a termé­­ket­ majd viselni .1. T. Mekkorát ugrik a földvári béka? Kifizetődő vadászat Naponta egy métermázsa inyencfalat A Jeszedivel a Rí Imika vál-­­­la­lat embere majdnem dolga végezetlen tért vissza Bács-­­ földvárról, mert senkit nem­­ talált a faluban, aki vállal-­­­kozott volna a kecskebékák vadászatának megszervezésé­re, a zsákmány átvételére, csomagolására és elszállításá­ra. — A kórság markolássza­­ az ocsmány varangyokat! — h­áborogtak. — Még hogy mi kecerésszük üket, mint gye­rek a fürjet! Gyökér Ferenc azonban gondolkozni kezdett. És meg­­­gondolta magát. — Becsületes munka ez is, mint a többi. Meg tél is van, dolgozni nem lehet. Én elvállalom. December 11-e volt ak­kor. Beszélt néhány ember­rel, elosztották a felszerelést, a merítőhálókat, zsákokat, puttonyokat és irány a rizs­­mező. Levezető árkok iszap­jában, hidak alatt ezrével vermeli be magát télire a kecskebéka. Gyökérnek és három társának ritka szeren­cséje volt. A Holt-Tisza kö­­ve)*»bep ^-'-«•nak egy »ta­nyát-»- *- ,r*’ n»p ~*' MIG *” *'?•*** •*»­*. fizettek elő. Pénzben ez 25.900 dinár, mivel 55 diná­rért veszik át kilóját. A siker híre hamar elter­jedt, s az is, hogy Gyökér e­­gyik »vadásztársa« nem ág­­rólszakadt szegény, hanem módos ember, Surján Sán­dor volt. — Ha ez nem szégyelte, én se szégyellem — mondta Witman Lajos, és ő is mun­kába állt. Ma már 15 embernek biz­tosít keresetet a békafogás és egymásután hallgatnak el a gúnyolódók. Mert azok, a­­kik puttonnyal vagy zsákkal a hátukon, kezükben a men­tővel reggel elindulnak, dél­után 2 óra felé már legalább 10—12 kiló Krekusz árával, 550—660 dinárral a zsebük­ben ballagnak hazafelé. Ne­kik mindig megvan a nap­számuk. Délután 2 óra. Érkeznek a vadászok. Witman Lajos és László Károly 38 kilót adott át. Horvát Putnoki Ferenc 23-at, de Borental István, Novák Bálint, Buk’nar, Mir­ko, Nagy István, if’u Ke-«ya Mátyás. Gy Fe­’*•»1(1 PfMsIrfV^ ?Tft V ▼ »«M. X« p-r»- r*x »-si*«, r’-i 9*-/»4. Gyökér Ferenc kifizetett majd 13.000 dinárt, és amíg kosárba (10—10 kilót egybe) rakta a békát elmondta, hogy eddig 3.988 kilogrammot kül­dött el Jeszenicére. — Sokba kerül a vasút, ki­lónként 33 dinárba. De Svájcban, Svédországban és Franciaországban jó áruk le­het, mert röntgengépeket és műszereket veszünk az áru­kon — meséli Gyökér. A bé­kák olyan zenebonával van­nak, mintha nyár lenne. — Enni nem adnak nekik? — Nem kell ennek. Télen alszik a béka, mint a med­ve. Gyorsáruként utaznak Je­szenicéig, ott kiválogatják li­ke­t és gyorsvonaton meg re­pülőn ugranak tovább — va­lamelyik étterem asztalára. Naponta legalább 100—120 ki­logTP.mm ennivalót küldünk nekik. — Mondja, Feri bácsi, az­tán maga rém ’'“«tolta m­­ég meg a portékáját? — Ne vacakóvon. Megfog­juk ,rr''rk a békát, de — meg »»ni!? Eri^irven mán!... hst gt«—h -»t ,nk rí«-«9. 1.0— r-«rSj-á- Ve­■e-o Aq r— o~e'»a *** - 1 fi«'1 n. meinet- (—z —y)

Next