Magyar Szó, 1956. március (13. évfolyam, 58-88. szám)
1956-03-01 / 58. szám
Zold fel Textiliparunk gondjai Jó terv - tér eredmény Kevés a tervintézet Gazdasági rendszerünk egyik számottevő eleme a hitelpályázati rendszer. Minden gazdasági szervezet, amelynek beruházási eszközre van szüksége, hiteligényével megjelenik a pályázaton. Ily módon biztosítjuk vállalataink fejlesztését, a gazdaságos beruházást és a lehető leggyorsabb törlesztést. ALAPVETŐ KÉRDÉS A JÓ TERV A pályázat eredményessége természetesen elsősorban attól függ, hogy a vállalat mennyire kidolgozott beruházási programmal jelentkezik, hogy elgondolásait, terveit mennyire sikerült feldolgoznia és alátámasztania — nemcsak formailag, hanem lényegében is, tehát menynyire igazolja hiteligényének és beruházási tervének szükségességét. Természetesen azt is igazolnia kell, hogy felsorolt elgondolásait milyen eszközökkel akarja elérni, mennyire alkalmazza a haladó technika eszközeit, tehát mennyire korszerűsíti és fejleszti a termelést, milyen eredményeket érhet el technikai megoldás, a termelési folyamat átszervezése vagy a minőség javítása terén. Mindennek alapja a tervezés, és ezért most ezzel a kérdéssel kívánunk foglalkozni. Elsősorban azért, mert számos vállalat most ott a rekonstrukció vagy a bővítés tervének kidolgozása előtt, Vajdaság területén, az ármentesítő társulatok tervező osztályait nem számítva, 15 tervintézet működik. Számszerűit, úgy tűnik, elegendő, ha azonban alaposabban elemezzük összetételüket, lehetőségeiket, akkor kiderül, hogy nem felelhetnek meg az igényeknek. Ezenfelül a tervintézetek számát nem csupán az építkezési tervek mennyisége szempontjából kell mérlegelnünk, mert gazdasági életünk ma már a terveken kívül különleges technikai megoldásokat is követel. EGYENLŐTLEN ELOSZTÁS Egyes járások székhelyén több tervintézet is működik, máshol meg egy sincs. Noviszádon , Verbászon és Mitrovicán 2—2, Szuboticán, Somborban, Zentán, Kikindán, Zrenyaninban, Versecen és Pancsevón 1—1 intézet működik, a topolyai, pazovai és palánkai járásban egy sincs. Ez az elosztás talán mégis megfelelne, ha a tervintézetek az építkezési terveken kívül különleges feladatokat is végezhetnének. Ám nagyobb része erre alkalmatlan, részben azért, mert az nem rendelkezik elegendő és megfelelő szakmunkaerővel, részben pedig hiányzanak a szükséges gazdasági és technikai adatok. A vajdasági tervintézetek közül tíz alacsony és magas építkezéssel, négy magas építkezéssel és egy csak alacsony építkezéssel foglalkozik. Az első tíz köztül kettő tervvel is foglalkozik (egy noviszádi és a szuboticai). KEVÉS A TECHNIKUS Ha pedig szervezetük és szakká derük szemszögéből nézzink, akkor tervvvezetéteket négy csoporta oszthatjuk. Mindössze öt alkalmas nagyobb tervkészítésre is, de ezek is kénytelenek külső munka taxisaikat igénybe venni. A második csoportba tallóznak azok, amelyek jóllehet nem rendelkeznek I kielágító feltételekkel, kény- I telenek kiseprő és nagyobb tervekkel foglalkozni. Külön csoportban vannak azok a tervintézetek, amelyeknek ereje csak kisebb középületek, lakóházak és gazdasági épületek tervezésére futja és csak erre is vállalkoznak. A negyedik csoportba azok tartoznak, melek kevés és elégtélen képzettségű szakmai alkalmazottak miatt javarészt külső munkatársakra támaszkodnak Ez a helyzet a novi szadi Podunavlyéval, ezenkívül Verbászon, Becsén, Versecen és Rumán. A felsorolt 15 vajdasági tervintézet kádere a következő: 81 mérnök, (56 építő- 1 művész, 51 építészmérnök és 9 egyéb mérnök) és 129 technikus. A mérnökök száma nagyjából kielésgítő, de a technikusok számát emelni kellene úgy, hogy minden mérnök mellé két technikust lehessen beosztani. A szakkáder mennyiségre nzve tehát általában megfelelő, azonban ha intézeti elosztásukat nézzük, akkor kiderül, hogy javarészük a nagyobb helységekben összpontosul, a vidéki tervinntézeteknek pedig alig van 1—2 szakembere. Noviszávon például 55 tervező mérnök van, mégpedig 26 építőművész, 20 építész és 9 más mérnök. Szurbotácán csak 6, Zomborban pedig csak 1 építőművész és 2 építészmérnök van. Mitrovinán 6, Pancsován 4, Kikindán és Zrenyaninban 2 —2, Versecen pedig csak 1 mérnök dolgozik, Zentán pedig egy sincs. Ebből az áttekintésből kiderül, hogy az építőművészeknek és építészmérnököknek 70, a többi mérnököknek pedig 100 százaléka Noviszádon dolgozok. Ez a helyzet gondolkozásra késztet, és joggal feltehető a kérdés vajon a hiányos kádern tervintézetek alkalmasak-e feladatukra. ÉPÍTKEZÉS TÚLSÚLYBAN Ebből kiviláglik az is, hogy a vajdasági tervintézetek mivel foglalkozhatnak és mit nyújthattak. Javarészük kisebb lakóházak és mezőgazdasági épületek tervezésével foglalkozik csupán a noviz szadi, szrubaticai, zrenjanini és mitrovicai intézet készít magasépítési tervet és kisebb ipari létesítmények tervét. A szakkáder és a szükséges felszerelés hiánya feltétlenül gátolja munkájukat, mégis megállapítható, hogy nagy erőfeszítéssel igyekeztek eleget tenni kötelezettségeiknek. 1955 végéig 5368 tervet dolgoztak ki éspedig 256 ipari objektum, 2603 lakóépület, 2282 mezőgazdasági épület és 227 középület és közlétesítmény tervét Amint láthatjuk, a kidolgozott tervek 90 százalékos kisépítkezésre szól. Ez egyúttal tervintézeteink képességeit is megvilágítja. Aberuházások ezért kénytelenek más után megoldást keresni és más köztársaságok tervintézeteihez fordulnak. Ez az után előtérbe hozza a vajdasági tervintézetek átszervezésének kérdését. A gyorsan és felületesen kidolgozott tervekkel a vállalatok nem sok eséllyel indulnak a hátelpályázatra, a tervhivatalok utáni keresgélésben is sok időt veszítenek és ezzel is kockáztatják a pályázat eredményét. Ezért az érdekelt vállalatok ne várják tervintézeteink átszervezését, hanem igyekezzenek bármilyen módon időre edaégzíttetni terveiket. Nenád SZAVT08 TEXTIL- ÉS BŐRIPARI SZÖVETSÉG ÉVI GYŰLÉSE "textilgyárainkban egy kolló fonalat 42 munkaóra alatt készítenek el, az európai átlag 22 óra, az amerikai pedig 13. Mi következik ebből? Az, hogy részben ez az oka textil termékeink magas árának. Ebből is láttatjuk: nem hiába törik mind több szó az utóbbi hónapokban a termelékenység fokozásáról Nem véletlenül beszéltek annyit róla a napokban a textil- és bőripari szövetség zágrábi közgyűlésén sem, amelyen Franc Leszkosek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja is részt vett. Az ország textiliparának tavalyi munkáját mérlegelve, a beszámoló megemlítette, hogy a textilgyárak kapacitása körülbelül 75 százalékban volt kihasználva, a termelésük összértéke mintegy 180 milliárd dinár. Az 1954 évihez képest 10 százalékkal növekedett a termelés, de sajnos nem a termelékenység növelése, hanem a munkások létszámának gyarapodása következtében. . A zágrábi közgyűlésen a termékek minőségéről is szó volt. A fogyasztó a múlt évben azt tapasztalta, hogy a gyárak kellő verseny hiányában nem sok gondot fordítottak a minőség javítására. Nem törekedtek az előállítási költségek csökkentésére sem, nem takarékoskodtak. Helytelen lenne azt állítani, hogy a textil ára csupán az eddig felsorolt fogyatékosságok miatt magas. Nem, hanem azért is, mert még mindig igen sok nyersanyagot kell külföldről behozni: évente 25.300 tonna gyapotot, 16 800 tnna műfonalat, 3.400 tonna e’somtoló gyapjút. Ekkora behozatalra előreláthatólag 1958-ig szükségünk is lesz. Ekkor helyezik ugyanis slagmba a lomicai műtőnélgyárat, amely 20 000 tonna fonalat termel majd évente. CD Textiliparunk kétségtelenül sokat fejlő tat a felszabaduás óta. Az 1980/39. évhez képest átlagos termelése 43 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy évente átlag 9,7 négyzenéter gyapotszövetet 1,2 méter gyapjú szövetet, 1,7 pár harisnyát állít elő lakosonként. Legnagyobb a fejlődés a konfekeick árában, ez hatszorosa a háború előttinek. A textil nyersanyagok közül a gyapot okoz legnagyobb gondot. Makedóniában és a timoki medencében körülbelül kétezer tonna terem évente. (Közvetlenül a második világháború előtt alig 400 tonna.) Szakemberek véleménye szerint megfelelő agrotechnikai módszerekkel 20 ezer tonnát is termelhetünk. Gyapjútermelésben a lakosság számához képest Anglia, Románia, Franciaország, Olaszország, Németország, stb. előtt állunk. De még jobban is állhatnánk, csak az a baj, hogy nálunk többnyire olyan jushfajtákat tenyésztenek, amelyek kevés gyapjút adnak. Egy nyírásból egy juh átlag 1,7 kilót ad, más országokban 3—4 hálót is. Minőségileg is gyengébb a mi gyapjúnk, és ezért sokat kell külföldön vásárolni. (Évente 2 milliárd dinár értékűt.) De nemcsak e két nyersanyagnak vagyunk szűkében. Kender- és selyemtermelésünk sem kielégítő. Ezt is fokozni kell, és meg is van rá a lehetőség. no Az emberek szeretik hangoztatni, hogy külföldön a textil olcsóbb Pedig ez nem egészen van így. Vegyük például a szomszédos Ausztriát. Itt a háború óta a fizetések 5—8-szor nagyobbak, a textil ára viszont a 15-szörösére emelkedett. Nem mindig igaz az azt mondják. Mindenesetre, mint már említettük, a mai magara textilánaknafe objektív okai is vannak, többek között a gépek avultsága. Ezért hallunk jobban sokat a textilipar rekontrukciójáról mert ez a többter- Tieléssel ér kissé összefügg, mint a szakkörvettség és a termelékenység növelése. T. I. KÖZ Hyacalási Az idei panzióárak várható emelkedése nagyon érdekli nyaralni szándékozó dolgozóinkat. Dr. Brecely Marián, a jugoszláv turistaszövetség elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta a Tanjug munkatársának: — Általános áremelésről nincs szó, — mondotta, — ez nem is lenne indokolt. Csupán az ismertebb fürdőhelyeken emelték elfogadható okokból az árakat. A kisebb nyaralóhelyeken továbbra is változatlanok az árak, sőt még további kedvező lehetőségeket igyekszünk teremteni dolgozóinknak. Elsősorban a szervezetek már két éve folyó akcióira gondolunk, a szakszervezetek turistaegyesületek, diákszervezetek, felderítők, munkaközösségek nyaralóhelyeinek megteremtésére. Tavaly ezeken a nyaralóhelyeken mstegy százezer szervezeti tag töltötte szabadságát, napi 250—450 dináros panzióáron. Az idén bővíteni fogják a nyaralási lehetőségeket, de a munkaközösségek is köthetnek nyaralási szerződést bármely nyaralóhely vendéglátó vállalatával ily módon kedvezőbb feltételeket biztosíthatnak, különösen az elő- és utószezonban. A közfogyasztási cikkek ára valószínűleg csökken és a vendéglátóiparnak az idén nincsen nagyobb kötelezettsége, s így semmi ok sincs arra, hogy a belföldi nyaralókra támaszkodó kisebb nyaralóhelyek emeljék a panzióárakat. — A szakszervezetekkel és más társadalmi szervezetekkel együtt most tanulmányozzuk az előfizetéses nyaralás lehetőségeit, hogy ezzel is megkönnyítsük dolgozóink pihenését. * A horvát turistaszövetség a járási turistaszövetségekre bízza a nyaralási lehetőségek biztosítását, sátortáborok létesítését, a nyaralási illetékek megállapítását, a magánszobák bérbeadásának megoldását, a propagandát, a közlekedés megszervezését stb. A járási turistaszövetségek együttműködnek a vendéglátóipari kamarákkal a hazai turisták egységes kedvezménye, valamint a vendéglők és panziók ellenőrzése kérésében. Nagyobb figyelmet fordítanak az élelmezésre, a turistahelyek karbantartására valamint szórakozási lehetőségek biztosítására. TERMÉNYÁRAK : Szemes kukorica 35—37, zab 45, korpa 23, szalma 7,50—8, rétiszéna 15—16, cirokszalma 62—85, répaszelet 22—23, takarmányliszt 27—34, burgonya 12, ipari 7,50—8, vöröshagyma 27— 28, fokhagyma 20, bab, aprószemü 40, tarka 35, nagyszemü 50, borsó 60— 70, lencse, aprószemü 90, sárgarépa 16—20, zöldség 16, savanyított káposzta 14 —16, savanyított paprika ICO—110, szlovéniai alma 28— 35, aszalt szilva 85— 120, narancs, Jaffa 135— 145, mák 400, rizs, burmai 145, őrölt paprika R-l 500, R-2 440, G-l 320, tojás 14 —15, kacskavály 325—350, trapista 350—360, tehéntúró 100—110, gyümölcsiz, kevert 115—125, zsir 320— 330, étolaj 310—316, füstölthús 300, hizottsertés 168—180, hússertés 156— 163, szarvasmarha, II.—III- oszt 100—165 borjú 145— 153, pálinka, szilvórium 5,70—6,2, törköly 5,10 literfokonként tűzifa, bükk. AB oszt. 3.300 dinár köbméterre. KERESLET: Takarmányfélék, szalma, széna, kukorica korpa, ipari burgonya, jó minőségű szarvasmarha, zsírsertés, borjú, tojás, nagyszemü bab, asztali alma. KÍNÁLAT: Burgonya, aprószemü és tarka bab, borsó, lencse, vöröshagyma, fokhagyma alma, őrölt paprika, étolaj, zsír, zab, takarmányliszt, mák, pálinka, sertés. olvasóink kivánságÁRA a jövőben nVnde: HÉTFŐN és CSÜTÖRTÖKÖN rendszeresen közöljük a nagybani terményárakat. MAGTAR 870 35.000 szervezett turista Szlovéniában Jugoszláviában kétségen kívüli Szlovéniában legelterjedtebb a turizmus. Meg kell nézni, hogy hét végén menynyi kiránduló lepi el a hegyekbe vezető utakat és a közlekedési eszközöket. Szlovéniának 35 ezer szervezett turistája van, a magasabb hegyeken 129 kitűnően berendezett menedékház várja a hegymászókat. Olyan turistaházak, amelyekben olcsó áron meleg ételt és nyugvóhelyet lehet kapni. Például a 2515 méter magasan fekvő triglávi menedékházban, ahova a legközelebbi völgyből csak 6 óra alatt lehet az élelmiszert felszállítani, az a ljubljanai vendéglőknél is olcsóbb. Tavaly a turistaházakat 400 ezer turista kereste fel. Valamennyinek végső célja volt legalább egyszer megmászni a Triglávot. Ez 3 napos kirándulás. Tavaly 4300 turista kereste fel hazánk legmagasabb csúcsát. Nálunk a Fruskagorában összesen nem volt ennyi turista. chitagttfc. aw, m. x. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Értesítjük olvasóinkat, hogy heti mellékletünk, a Technika ezentúl nem csütörtöki, hanem hétfői szárminkban jelenik meg a szakaszs terjedelemben. ItttfSET FURKMÍCIí j