Magyar Szó, 1956. május (13. évfolyam, 119-147. szám)
1956-05-01 / 119. szám
■Mtt, A FarrrzrMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK * POST. FLAG TJ GOT. AB.A 20 DIN. N opünnep a szabad hazában ággal mondhatjuk, hogy minden nemzedék az idősebb ge- ' neráció vattaira támaszkodik. Az idősebbek tapasztalata, ha tanulmányozzuk, arra int, hogy ne tegyünk kezdeti hibákat. Különösen vonatkozik ez a forradalmi mozgalomra, amelynek célja nemcsak egyszerű hatalomváltoztatás, ha nem az osztálynélküli társadalom. A múlt század második felében erőteljesen fejlődött a tőkés társadalom termelő ereje. A gyáripar fejlődése maga után vonta a munkásosztály hirtelen gyarapodását, számbeli növekedését. Mi több, mindinkább politikai erejének és társadalmi szerepének tudatára is ébredt. A kisipari műhelyek hatalmas gyárakká nőttek, s ezek aztán elnyelték a kézműveseket A kisipari munkás gyári munkássá lett A két nagy társadalmi osztály egymás mellett növekedett: egyik oldalon a munkások osztálya, amelynek puszta két kezén kívül semmije sem volt, a másik oldalon pedig a burzsoá osztály, a termelő eszközök és a munkás munkaereje egy részének bitokosa. Ilyen körülmények között ténykedett Marx és Engels, akik a tudományos szocializmus elméletén dolgoztak. Bebizonyították, a szocializmus múlhatatlan győzelmének szükségszerűségét a kapitalizmus felett. Ebben a vezérszerep a munkásosztályt illeti. Marx és Engels elmélete a munkásosztály eszméjévé vált. Marx szerint: »Az elmélet anyagi erővé válik, amikor úrrá lesz a tömegeken.« Ezt az elméletet mindinkább magukévá tették a burzsoá osztálytól elnyomott dolgozó emberek. A munkásosztály mindinkább erejének tudatára ébredt. Ezt persze tudta a polgári társadalmi osztály is. S így már érthető a dolgozók öntudatának ébredése, amely úgy jutott kifejezésre, hogy hangulatukat, amikor csak alkalom nyílt rá a burzsoá osztály elleni harcban nyilvánították ki. Hazánk, a mai Jugoszlávia nem volt egységes. Egyes részei különböző hódítók uralma alatt állt (törökök, olaszok, németek, osztrákok, magyarok). Ezeknek a vidékeknek a fejlődése attól függött, hogy milyen ütemben fejlődnek azok az országok, amelyek az adott pillanatban megszállás alatt tartották őket. Igaz ugyan, hogy ezekben az országokban mindig bizalmatlanul tekintettek e vidékek fejlődésére. Ám a történelmi, fejlődés kerekét, — bármennyire is törekedtek — nem állíthatták meg. Nem fojthatták el a szabadságszerető eszméket sem, amelyek azoknak az országoknak az ipari központjaiból áradtak és terjedtek, ahol kifejleszthették saját iparukat Hazánk egyes részeiben haladó szellemű eraberek tűntek fel, és ők voltak mindannak hordozói, ami a világban haladónak számított Vajdaság szolgál erre a legjobb példával. Az elmúlt évszázadban még mezőgazdasági jellegű vidék volt. A föld túlnyomó részét földesurak tartották kezükben, és földjeiket mezőgazdasági munkásokkal műveltették. A mezőgazdasági munkások hamar belátták, hogy csak harcokkal vívhatják ki a parasztok, a földnélküliek jogait. Május elsejét, amelyet a második Internacionálé 1890-ben tartott párizsi kongresszusán a munka nemzetközi ünnepévé nyilvánítottak, Vajdaságban már 1898-ban a mezőgazdasági munkások harca jellemzi, noha ez a terület akkor iparilag még fejletlen volt. Íme néhány részlet az »Elnyomott szegény néphez« intézett 1898. évi kiáltványból: »Nem a hatóságok kegyelme, sem vak babona tették ünneppé ezt a napot, hanem a dolgozók milliói. Május elsejét azért nyilvánítottuk ünneppé, hogy ezen a napon megemlékezzünk magasztos hivatásunkról, hogy felszabadítsuk és boldogítsuk az emberiséget.« Ugyanebben az évben Bókán és Kikindán tüntetések zajlottak le. Főleg Bókán. Itt mintegy ezer mezőgazdasági munkás ünnepelte meg május elsejét. A járási főszolgabíróság jelentése erről a következőket tartalmazza: »Tegnapelőtt megtudtuk, hogy a munkások május elsején vörös zászlók alatt akarnak felvonulni, és a délután folyamán valóban megtették az „ünnepi felvonulás” előkészületeit, az agrárreformot követelő szociális-Pasko ROMAC (Folytatása a 4. oldalon) A Magyar Szó munkaközössége kellemes májusi ünnepeket kíván olvasóinak. CD A lap legközelebbi száma pénteken reggel jelenik meg. Azzal a meggyőződéssel... A Kommunisták Szövetsége, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség és a Népi Ifjúság felhívása JUGOSZLÁVIA NÉPEIHEZ! A szocialista Jugoszlávia dolgozói azzal a meggyőződéssel ünnepüik az idén május elsejét, a munka nemzetközi ünnepét, hogy alkotóerejükkel békében folytathatják boldog és nagy jövőjük építését. Az új háborús veszély sötét fellegei, amelyek nemrég még az emberiség fölött lebegtek, tünedeznek. Újra megjelentek a derű sugarai, és az emberekben az a meggyőződés született, hogy a béke megmarad és megszilárdul. A világ békeszerető népei egyre jobban felismerik, hogy a fatalista jövővárás és a világesemények passzív szemlélése komoly veszélyt jelent. Ma már világosan látszik, hogy melyik út vezet a békéhez és a népek békés, baráti együttműködéséhez. Ezért a világ békeszerető erőinek kitartó harcukkal kényszeríteniök kell mindazokat a felelős tényezőket, amelyek nem látják vagy nem akarják látni a nemzetközi együttműködés szükségét, hogy a béke és a megnyugvás felé vezető úton haladjanak. Joggal állíthatjuk, hogy új korszak küszöbén állunk, amelyben a különböző rendszerű országok konstruktív nemzetközi együttműködése és békés, aktív koegzisztenciája nemcsak lehetséges, hanem a társadalmi haladás múlhatatlan objektív feltétele is. A hidegháború idején a világtömbökre oszlott, de ezek a tömbök nem fejezik ki az emberiség törekvéseit, mert az emberiség a békében, a kis és a nagy államok egyenjogú együttműködésében látja a haladás és a jólét felé vezető egyetlen utat. A világ színpadán új erők jelentek meg, Ázsia és Afrika milliós tömegei, amelyek ma elindultak az egyre önállóbb fejlődés útján. Az idei május elsejét ünnepelve látjuk, milyen erőteljesen fokozódnak a munkásosztály és általában a dolgozók törekvései, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a szocializmus fejlődéséért vívott harcban. Jugoszlávia népei, társadalmi és politikai szervezetei a jövőben is latbavetik minden erejüket, hogy minél előbb híd épüljön a világ haladó erőit egymástól elválasztó szakadék fölött, és hogy a további fejlődésben elháruljanak azok a jelenségek, amelyek gátolják a szocialista fejlődést és a szocialista gondolat térhódítását. Jugoszlávia népei örömmel üdvözölnek minden arra irányuló erőfeszítést Keleten, elsősorban a Szovjetunióban, hogy meggyorsuljon és megerősödjék a szocialista fejlődés. Őszintén örülünk a békeszerető demokratikus és szocialista erők minden erőfeszítésének Nyugaton, hogy elhárítsák Kelet és Nyugat szélesebb körű és termékenyebb együttműködésének akadályait és új utat találjanak a megoldatlan nemzetközi kérdések megoldására. A megértés és az együttműködés szellemében nagyra értékeljük Ázsia és Afrika népeinek hozzájárulását a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez. A népek világközösségében betöltött önálló szerepük hozzájárul a mai időszerű nemzetközi kérdések sikeres megoldásához. Az aktív békés koegzisztencia többé már nem jelszó, hanem gyakorlattá válik, és ez az egyetlen lehetséges út a népek és az államok korszerű viszonyainak kifejlesztésére. Jugoszlávia népei az idén a szocializmus és a szocialista demokrácia építésében elért új győzelmek jegyében ünneplik meg május elsejét. A munkásönigazgatás, amelyen szocialista demokráciánk fölépül, a gyakorlatban bebizonyította előnyeit és életerejét. A munkásigazgatásban kifejezésre jutott a munkásosztály sokoldalú alkotó szerepe. A munkásigazgatási rendszer megteremti a szükséges feltételeket, hogy az egyének anyagi és társadalmi érdekei szoros kapcsolatba kerülhessenek a társadalmi közösség érdekeivel. Az eddig szerzett gazdag tapasztalatok hozzájárulnak, hogy a további társadalmi fejlődésben még erőteljesebben kifejezésre jusson minden közvetlen termelő kezdeményezése a termelésben és közvetlen hatása az ország társadalmi és politikai életében. A társadalmi igazgatás széles körben kifejlődött életünk egyéb területein is. Kifejlődött és megerősödött a helyi önkormányzat, létrejöttek a társadalmi igazgatás szervei a közoktatásban, a kultúrában, az egészségügy és a társadalombiztosítás terén. A különféle szövetkezeti formák napról-napra egyre erőteljesebb tényezők a falu szocialista viszonyainak kialakításáért folytatott harcban. Szocialista és társadalmi rendszerünk egyre inkább beválik, mint új társadalmi-gazdasági és politikai szervezet a kapitalizmusból a szocializmusba való áttérés időszakában. Jugoszlávia dolgozó népe szilárd hittel tekint a jövőbe, a szocializmus és a szocialista demokrácia építésének további sikerei felé. A gazdasági építés elmúlt időszakában jelentős sikereket értünk el az iparosításban. Erőteljesen kifejlődött az ipari, termelés. Új iparágakat építettünk ki,, amelyek nem léteztek a háború előtti Jugoszláviában. A nehézipar és a gépipar építésében elért sikereink lehetővé teszik a többi gazdasági ágazat gyors és eredményes építését és rekonstrukcióját, ez pedig hozzájárul az alapipar s a feldolgozó ipar harmonikus fejlődéséhez. Ma már megvan minden gazdasági és társadalmi feltétel ahhoz, hogy gyorsan megjavuljon a termelés szervezete és növekedjék a munka termelékenysége.. Minden lépés, amit ezen a téren teszünk, hozzájárul az ország általános gazdasági fejlődésének meggyorsulásához és a dolgozó nép életszínvonalának növekedéséhez. Munkásosztályunk, a dolgozó parasztság, ifjúságunk, értelmiségünk és minden dolgozónk példátlan erőfeszítései, lemondása és fejlett öntudata lehetővé tették, hogy leküzdjük mindazokat az óriási nehézségeket, amelyek gazdasági fejlődésünk elé tornyosultak. Súlyos feladatok állnak előttünk a falu és a mezőgazdaság haladásáért és szocialista átalakításáért folytatott harcban. Tudatában vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása és a mezőgazdaság átalakítása a szocialista építés egyik legbonyolultabb feladata. Az iparosítás terén elért eddigi sikerek, a rendelkezésünkre álló nagyobb társadalmi eszközök, úgyszintén a gazdasági rendszerünk által megteremtett általános feltételek, módot adnak arra, hogy fokozatosan elhárítsuk ennek az annyira jelentős gazdasági ágazatnak elmaradását, és meggyorsítsuk szocialista átalakulását. Eddigi sikereink eredményeként és gazdasági kincseink folytán hazánk estt széleskörű távlat nyílik a további gazdasági fejlődésre, és arra, hogy hazánk mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá alakuljon át. Jugoszlávia népei óriási erőfeszítéseket tettek és tesznek a hazájuk épüléséért és szocialista átalakulásáért folytatott harcban, a békéért és a népek egyenjogú együttműködéséért folytatott harcban. Ma büszkén tekinthetnek ennek a harcnak s ezeknek az erőfeszítéseknek gyümölcseire. A szocialista Jugoszlávia nagy erkölcsi tekintélyre tett szert a világban. Jugoszlávia népeinek Tito elvtárs vezetésével, a Kommunisták Szövetsége és a Szocialista Szövetség helyes politikája által elért egysége és fejlett öntudata megingathatatlan akarat és erőforrása volt a feladataink megvalósításáért folytatott harcban. Népeink, politikai és társadalmi szervezeteink a jövőben még nagyobb lendülettel folytatják harcukat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság továbbépítéséért és erősítéséért a békéért, valamennyi szocialista és demokratikus erő együttműködséért és a világ társadalmi haladásáért. Jugoszlávia Kommunistái Szövetségének Központi Vezetősége Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének szövetségi bizottsága Jugoszlávia Szakszervezeti Szövetségének központi tanácsa Jugoszlávia Népi Ifjúságénak központi vezetősége.