Magyar Szó, 1956. május (13. évfolyam, 119-147. szám)

1956-05-01 / 119. szám

■Mtt, A FarrrzrMU­SRA — SZABADSÁG A NÉPNEK * POST. FLAG TJ GOT. AB.A 20 DIN. N­ opünnep a szabad hazában ággal mondhat­juk, hogy min­den nemzedék az idősebb ge- ' neráció vattai­ra támaszkodik. Az időseb­bek tapasztalata, ha tanul­mányozzuk, arra int, hogy ne tegyünk kezdeti hibákat. Különösen vonatkozik ez a forradalmi mozgalomra, a­­melynek célja nemcsak egy­szerű hatalomváltoztatás, ha nem az osztálynélküli társa­dalom. A múlt század második fe­lében erőteljesen fejlődött a tőkés társadalom termelő ere­je. A gyáripar fejlődése ma­ga után vonta a munkásosz­tály hirtelen gyarapodását, számbeli növekedését. Mi több, mindinkább politikai erejének és társadalmi sze­repének tudatára is ébredt. A kisipari műhelyek hatal­mas gyárakká nőttek, s ezek aztán elnyelték a kéz­műveseket A kisipari mun­kás gyári munkássá lett A két nagy társadalmi osztály egymás mellett növekedett: egyik oldalon a munkások osztálya, amelynek puszta két kezén kívül semmije sem volt, a másik oldalon pe­dig a burzsoá osztály, a ter­melő eszközök és a munkás munkaereje egy részének bi­­tokosa. Ilyen körülmények között ténykedett Marx és Engels, akik a tudományos szocializmus elméletén dol­goztak. Bebizonyították, a szocializmus múlhatatlan győzelmének szükségszerű­ségét a kapitalizmus felett. Ebben a vezérszerep a mun­kásosztályt illeti. Marx és Engels elmélete a munkásosztály eszméjévé vált. Marx szerint: »Az el­mélet anyagi erővé válik, amikor úrrá lesz a tömege­ken.« Ezt az elméletet mind­inkább magukévá tették a burzsoá osztálytól elnyo­mott dolgozó emberek. A munkásosztály mindinkább erejének tudatára ébredt. Ezt persze tudta a polgári társadalmi osztály is. S így már érthető a dolgozók ön­tudatának ébredése, amely úgy jutott kifejezésre, hogy hangulatukat, amikor csak alkalom nyílt rá a burzsoá osztály elleni harcban nyil­vánították ki. Hazánk, a mai Jugoszlávia nem volt egységes. Egyes ré­szei különböző hódítók ural­ma alatt állt (törökök, ola­szok, németek, osztrákok, ma­gyarok). Ezeknek a vidékek­nek a fejlődése attól füg­gött, hogy milyen ütemben fejlődnek azok az országok, amelyek az adott pillanat­ban megszállás alatt tartot­ták őket. Igaz ugyan, hogy ezekben az országokban min­dig bizalmatlanul tekintettek e vidékek fejlődésére. Ám a történelmi, fejlődés kerekét, — bármennyire is töreked­tek — nem állíthatták meg. Nem fojthatták el a szabad­ságszerető eszméket sem, amelyek azoknak az orszá­goknak az ipari központjai­ból áradtak és terjedtek, ahol kifejleszthették saját iparukat Hazánk egyes ré­szeiben haladó szellemű era­berek tűntek fel, és ők vol­tak mindannak hordozói, ami a világban haladónak szá­mított Vajdaság szolgál erre a legjobb példával. Az el­múlt évszázadban még me­zőgazdasági jellegű vidék volt. A föld túlnyomó részét földesurak tartották kezük­ben, és földjeiket mezőgaz­dasági munkásokkal művel­­tették. A mezőgazdasági mun­kások hamar belátták, hogy csak harcokkal vívhatják ki a parasztok, a földnélküliek jogait. Május elsejét, ame­lyet a második Internacio­­nálé 1890-ben tartott párizsi kongresszusán a munka nem­zetközi ünnepévé nyilvání­tottak, Vajdaságban már 1898-ban a mezőgazdasági munkások harca jellemzi, no­ha ez a terület akkor ipari­lag még fejletlen volt. Íme néhány részlet az »Elnyomott szegény néphez« intézett 1898. évi kiáltványból: »Nem a hatóságok kegyel­me, sem vak babona tették ünneppé ezt a napot, hanem a dolgozók milliói. Május el­sejét azért nyilvánítottuk ün­neppé, hogy ezen a napon megemlékezzünk magasztos hivatásunkról, hogy felsza­badítsuk és boldogítsuk az emberiséget.« Ugyanebben az évben Bókán és Kikindán tüntetések zajlottak le. Főleg Bókán. Itt mintegy ezer me­zőgazdasági munkás ünnepel­te meg május elsejét. A já­rási főszolgabíróság jelenté­se erről a következőket tar­talmazza: »Tegnapelőtt megtudtuk, hogy a munkások május el­sején vörös zászlók alatt akarnak felvonulni, és a dél­után folyamán valóban meg­tették az „ünnepi felvonu­lás” előkészületeit, az agrár­­reformot követelő szociális-Pasko ROMAC (Folytatása a 4. oldalon) A Magyar Szó munka­­közössége kellemes májusi ünnepeket kí­ván olvasóinak. CD A lap legközelebbi szá­ma pénteken reggel­­ jelenik meg. Azzal a meggyőződéssel... A Kommunisták Szövetsége, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség és a Népi Ifjúság felhívása JUGOSZLÁVIA NÉPEIHEZ! A szocialista Jugoszlávia dolgozói azzal a meggyőződéssel ünnep­üik az idén május elsejét, a munka nemzetközi ünnepét, hogy alkotó­erejükkel békében folytathatják boldog és nagy jövőjük építését. Az új háborús veszély sötét fellegei, amelyek nemrég még az emberiség fölött lebegtek, tünedeznek. Újra megjelentek a derű sugarai, és az emberekben az a meggyőződés született, hogy a béke megmarad és­ megszilárdul. A világ békeszerető népei egyre jobban felismerik, hogy a fatalista jövővárás és a világesemények passzív szemlélése komoly veszélyt jelent. Ma már világosan látszik, hogy melyik út vezet a bé­kéhez és a népek békés, baráti együttműködéséhez. Ezért a világ bé­­keszerető erőinek kitartó harcukkal kényszeríteniök kell mindazokat a felelős tényezőket, amelyek nem látják vagy nem akarják látni a­ nem­zetközi együttműködés szükségét, hogy a béke és a megnyugvás felé vezető úton haladjanak. Joggal állíthatjuk, hogy új korszak küszöbén állunk, amelyben a különböző rendszerű országok konstruktív nemzetközi együttműködése és békés, aktív koegzisztenciája nemcsak lehetséges, hanem a társa­dalmi haladás múlhatatlan objektív feltétele is. A hidegháború idején a világtömbökre oszlott, de ezek a tömbök nem fejezik ki az emberi­ség törekvéseit, mert az emberiség a békében, a kis és a nagy államok egyenjogú együttműködésében látja a haladás és a jólét felé vezető egyetlen utat. A világ színpadán új erők jelentek meg, Ázsia és Af­rika milliós tömegei, amelyek ma elindultak az egyre önállóbb fejlő­dés útján. Az idei május elsejét ünnepelve látjuk, milyen erőteljesen foko­zódnak a munkásosztály és általában a dolgozók törekvései, hogy egye­sítsék erőfeszítéseiket a szocializmus fejlődéséért vívott harcban. Ju­goszlávia népei, társadalmi és politikai szervezetei a jövőben is latba­­vetik minden erejüket, hogy minél előbb híd épüljön a világ haladó erőit egymástól elválasztó szakadék fölött, és hogy a további fejlődés­ben elháruljanak azok a jelenségek, amelyek gátolják a szocialista fej­lődést és a szocialista gondolat térhódítását. Jugoszlávia népei örömmel üdvözölnek minden arra irányuló erő­feszítést Keleten, elsősorban a Szovjetunióban, hogy meggyorsuljon és megerősödjék a szocialista fejlődés. Őszintén örülünk a békeszerető de­mokratikus és szocialista erők minden erőfeszítésének Nyugaton, hogy elhárítsák Kelet és Nyugat szélesebb körű és termékenyebb együttmű­ködésének akadályait és új utat találjanak a megoldatlan nemzetközi kérdések megoldására. A megértés és az együttműködés szellemében nagyra értékeljük Ázsia és Afrika népeinek hozzájárulását a békéhez és a nemzetközi együttműködéshez. A népek világközösségében betöl­tött önálló szerepük hozzájárul a mai időszerű nemzetközi kérdések si­keres megoldásához. Az aktív békés koegzisztencia többé már nem jel­szó, hanem gyakorlattá válik, és ez az egyetlen lehetséges út a népek és az államok korszerű viszonyainak kifejlesztésére. Jugoszlávia népei az idén a szocializmus és a szocialista demokrá­cia építésében elért új győzelmek jegyében ünneplik meg május else­jét. A munkásönigazgatás, amelyen szocialista demokráciánk fölépül, a gyakorlatban bebizonyította előnyeit és életerejét. A munkásigazgatás­­ban kifejezésre jutott a munkásosztály sokoldalú alkotó szerepe. A munkásigazgatási rendszer megteremti a szükséges feltételeket, hogy az egyének anyagi és társadalmi érdekei szoros kapcsolatba kerülhes­senek a társadalmi közösség érdekeivel. Az eddig szerzett gazdag ta­pasztalatok hozzájárulnak, hogy a további társadalmi fejlődésben még erőteljesebben kifejezésre jusson minden közvetlen termelő kezdemé­­nyezése a termelésben és közvetlen hatása az ország társadalmi és po­litikai életében. A­ társadalmi igazgatás széles körben kifejlődött életünk egyéb te­rületein is. Kifejlődött és megerősödött a helyi önkormányzat, létrejöt­tek a társadalmi igazgatás szervei a közoktatásban, a kultúrában, az egészségügy és a társadalombiztosítás terén. A különféle szövetkezeti formák napról-napra egyre erőteljesebb tényezők a falu szocialista viszonyainak kialakításáért folytatott harcban. Szocialista és társadal­mi rendszerünk egyre inkább beválik, mint új társadalmi-gazdasági és politikai szervezet a kapitalizmusból a szocializmusba való áttérés idő­szakában. Jugoszlávia dolgozó népe szilárd hittel tekint a jövőbe, a szocia­lizmus és a szocialista demokrácia építésének további sikerei felé. A gazdasági építés elmúlt időszakában jelentős sikereket értünk el az iparosításban. Erőteljesen kifejlődött az ipari, termelés. Új iparágakat építettünk ki,, amelyek nem léteztek a háború előtti Jugoszláviában. A nehézipar és a gépipar építésében elért sikereink lehetővé teszik a többi gazdas­ági ágazat gyors és eredményes építését és rekonstrukció­­ját, ez pedig hozzájárul az alapipar s a feldolgozó ipar harmonikus fejlődéséhez. Ma már megvan minden gazdasági és társadalmi feltétel ahhoz, hogy gyorsan megjavuljon a termelés szervezete és növekedjék a munka termelékenysége.. Minden­ lépés­, amit ezen a téren teszünk, hozzájárul az ország általános gazdasági fejlődésének meggyorsulásához és a dolgozó nép életszínvonalának növekedéséhez. Munkásosztályunk, a dolgozó parasztság, ifjúságunk, értelmiségünk és minden dolgozónk példátlan erőfeszítései, lemondása és fejlett ön­tudata lehetővé tették, hogy leküzdjük mindazokat az óriási nehézsé­geket, amelyek gazdasági fejlődésünk elé tornyosultak. Súlyos feladatok állnak előttünk a falu és a mezőgazdaság haladá­sáért és szocialista átalakításáért folytatott harcban. Tudatában va­gyunk annak, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása és a mezőgaz­daság átalakítása a szocialista építés egyik legbonyolultabb feladata. Az iparosítás terén elért eddigi sikerek, a rendelkezésünkre álló na­­gyobb társadalmi eszközök, úgyszintén a gazdasági rendszerünk által megteremtett általános feltételek, módot adnak arra, hogy fokozatosan elhárítsuk ennek az annyira jelentős gazdasági ágazatnak elmaradását, és meggyorsítsuk szocialista átalakulását. Eddigi sikereink eredményeként és gazdasági kincseink folytán ha­zánk estt széleskörű távlat nyílik a további gazdasági fejlődésre, és arra, hogy hazánk mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá ala­kuljon át. Jugoszlávia népei óriási erőfeszítéseket tettek és tesznek a hazájuk épüléséért és szocialista átalakulásáért folytatott harcban, a békéért és a népek egyenjogú együttműködéséért folytatott harcban. Ma büsz­kén tekinthetnek ennek a harcnak s ezeknek az erőfeszítéseknek gyü­mölcseire. A szocialista Jugoszlávia nagy erkölcsi tekintélyre tett szert a világban. Jugoszlávia népeinek Tito elvtárs vezetésével, a Kommu­nisták Szövetsége és a Szocialista Szövetség helyes politikája által el­ért egysége és fejlett öntudata megingathatatlan akarat és erő­forrása volt a feladataink megvalósításáért folytatott harcban. Népeink, poli­tikai és társadalmi szervezeteink a jövőben még nagyobb lendülettel folytatják harcukat a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság továbbépí­téséért és erősítéséért a békéért, valamennyi szocialista és demokrati­kus erő együttműködséért és a világ társadalmi haladásáért. Jugoszlávia Kommunistái Szövetségének Központi Vezetősége Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének szövetségi bi­zottsága Jugoszlávia Szakszervezeti Szövetségének központi tanácsa Jugoszlávia Népi Ifjúságénak központi vezetősége.­­

Next