Magyar Szó, 1956. augusztus (13. évfolyam, 207-237. szám)

1956-08-01 / 207. szám

■fturmr. A FASIZMUSRA — SZ­ABADNAQ A WEPIOEK ■ POST. FU&­D GOT. AAA » cm. V///////A XIII. évf. 207. (3768.) sz. Szerda, 1956. aug. 1­­7////A Tito e nők és a ginig államfő üzenetváltása Athénból jelenti a görög hírügynökség. Korfu elhagyása után Jo­­nip Broz Tito elnök üzene­tet intézett Pál görög király­hoz, és köszönetet mondott a vendéglátásért. Kifejezte ürömét, hogy alkalma volt találkozni a görög királlyal, és véleménycserét folytatni a görög politikusokkal a két országot érintő kérdésekről. Pál görög király válaszá­ban örömét fejezte ki afelett, hogy alkalma volt Tito el­nököt vendégül látni Korfu szigetén. »A véleménycsere — mondja a távirat — igen felbátorító és hasznos volt, nagymértékben hozzájárult nemcsak a két ország barát­ságának megsz­árdításához, hanem a béke megőrzését is szolgálta.­ A görög király végül ma­ga és a királyi család nevé­ben kifejezte kívánságát, hogy rövidesen ismét láthas­sa Tito elnököt és feleségét. Karamanlisz nyilatkozott a jugoszláv­görög megbe­szélésekről Athénból jelenti az athéni hírügynökség. Karamanlisz görög minisz­terelnök Korfuról visszatér­ve kijelentette, hogy Tito el­nökkel szívélyes és őszinte megbeszéléseket folytatott. É­rintették a nemzetközi hely­zetet és ezzel kapcsolatban a­­ balkáni egyezményt és a két ország közötti viszonyt. Elhatározták, hogy a két or­szág különben is kitűnő vi­szonyát továbbfejlesztik. A miniszterelnök nemmel válaszolt arra a kérdésre­, va­jon a görög kormány kérte-e Jugoszlávia közvetítését a gö­rög-török viszályban. Hozzá­tette azonban, hogy a meg­beszéléseken felvetették Cip­­rus kérdését is. illő elnök is felesége il siplisi hajógyárban Brioni felé indult a Galeb Szplitből jelenti a Tanjug. Tito elnök és felesége tegnap délelőtt meglátogatta a szpliti hajógyárat és elbeszélgetett a munkaközösség képviselőivel. Elnökünk 10 órakor érkezett a hajógyár elé. A vál­lalat vezetői üdvözölték. Jelen volt Ivan Szenyanovics, a járási népbizottság elnöke, Rade Dumanics, a községi népbizottság elnöke, Petar Alpirovics, a Kommunisták Szövetsége járási bizottságának titkára és Nikola Papics, a Szocialista Szövetség községi bizottságának elnöke. Tito elnök és felesége megtekintette a tavaly üzem­behelyezett és ma már hazánk egyik legnagyobb üzemé­nek számító hajógyárat. A munkások rövid időre meg­szakították a munkát és melegen üdvözölték szeretett elnöküket. Az elnök nagy érdeklődést mutatott a hajó­gyártás iránt és sokat kérdezősködött. Nagy figyelem­mel szemlélte a most készülő »Jugoszlávia« utasszállító hajót. A hajót tíz nap múlva vízrebocsátják. A »Jugoszlávia« hajó 90 méter hosszú, 4400 lóerős mo­torja van, és óránként 19 tengeri mérföldet tehet meg. A Földközi-tenger egyik leg­nagyobb és legkorszerűbb utasszállító hajója lesz. 1500 utast szállíthat. A szépen és szélésesen berendezett­­ kabi­nok 250 utast fogadhatnak be. Ezenkívül szépen beren­dezett szalonja, bárja, étter­me, terasza, stb. van. A hajógyár megtekintése után elnökünk az igazgató­ság épületébe látogatott. Itt a gyár igazgatója ismertette, hogyan nőtt a kis hajójavító üzem az Adria-tenger legna­gyobb hajógyárává, majd Jurjevics igazgató a régi ha­jójavító üzem és a­­mai­­gyár gipszmásolatával ajándékoz­ta meg Tito elnököt, Javah­­ka Broznak pedig fénykép­­albumot ajándékozott. Tito elnök megköszönte az ajándékot és üdvözölte a munkaközösség eddig elért nagy eredményeit Hozzátet­te, szeretné, ha ez a gyár még nagyobb és még jobb ha­jókat készítene, mert erre megvan a technikai lehető­ség .Nincs elég eszközünk ar­ra — mondotta — hogy ha­­jóépítésünket és tengerésze­tünket gazdaságunknak meg­felelő fokra emeljük. De mi­helyt a körülmények meg­engedik, továbbfejlesztjük tengerészetünket.­­ Végül Tito elnök a szpliti járás problémáiról beszélge­tett a helyi hatóságok képvi­selőivel Érdeklődött a nép­bizottságok problémái iránt. A beszélgetés után Elnö­künk és felesége a Mosztor szálloda kertjébe intim ebé­den vett részt a helyi ható­ságok képviselőivel együtt, majd a Proletár Brigád rak­partra autózott s a Galeb fe­délzetére szállt. Az egybe­­gyült tömeg lelkesen köszön­tötte elnökünket. Nem sokkal később a Ga­leb felszedte horgonyait és Brioni felé indult. Véleménykülönbségek Londonban PÁRIZS SZERINT MA ESTIG MEGEGYEZTEK AZ EGYIPTOMMAL SZEMBEN ALKALMAZOTT INTÉZ­KEDÉSEKRŐL Párizsból jelenti a Tanjug. Pineau francia külügyminiszter a tegnap délelőttöt Párizsban töltötte és tárgyalt a kormány és a hadsereg legkiemelkedőbb képviselőivel, majd a koradélutáni órák­ban visszatért Londonba, hogy folytassa értekezéseit az angol és amerikai megbízottakkal a szuezi államosítás problémájáról. Pineau nem volt hajlandó nyilatkozni az eddigi megbeszélésekről,, csak annyit mondott, hogy a " háromhatalmi megegyezés »valószínűleg az este létre­jön«. Párizsi körökben komoly aggodalmat keltett a londoni hármasértekezlet elhúzódá­sa. Ez a huza­vona elsősorban azt bizonyítja — hang­súlyozzák Párizsban — hogy a nyugati egységet nem könnyű megvalósí­tani, holott a francia kormányt inkább érdekelte a három nyugati hatalom szolidaritá­sának kinyilvánítása, mint a konkrét lépések megtétele Egyiptom ellen. Pineau hosszú megbeszé­lést folytatott tegnap Coty köztársasági elnökkel, Guy Mollet miniszterelnökkel, Monoury honvédelmi minisz­terrel és Lacostevel. A ta­nácskozások után a francia kormány állítólag jóváhagy­ta a brit-francia választerve­zet alapelveit A tervezet szerint a há­rom nyugati hatalom sürgősen követelné »az érdekelt hatalmak« érte­kezletének egybehívását, és nemzetközi ellenőrző szerv alakítását a szuezi hajózás szabadságának biztosítására. Bizonyos nézeteltérések ma­radtak abban a kérdésben, hogy melyik hatalmakat hív­ják meg az értekezletre. A franciák azt javasolták, hogy az értekezlet az ENSZ kere­tében menjen végbe, az ame­rikai képviselő azonban szembeszegült ezzel a ja­vaslattal, mert ebben ve­szélyt látott más csatornák, elsősorban a Panama-csator­na hajózási rezsimjére. A franciák hajlandók el­állni tervüktől, mert Fran­ciaország számára az USA részvétele a közös válasz megfogalmazásában fonto­sabb mint maga a megoldás. Guy Mollet tegnapelőtti be­szédét úgy magyarázzák, hogy a miniszterelnök nyo­mást kíván gyakorolni Nagy britanniára és az USA-ra, hogy minél előbb hozzák nyilvánosságra akár »mini­mális válaszukat«, amely egy­ben feltartóztatná az észak­afrikai francia befolyás csök­­kenését. A francia parlament teg­nap szótöbbséggel (a kommu­nisták ellenében) elhatároz­ta, hogy megszakítja ülését »tiltakozás jeléül« a Szuezi­­csatorna államosítása miatt. Ezt a tiltakozó munkameg­­szakítást a katolikus népi köztársasági mozgalom javas­latára fogadták el Célja, hogy támogatást nyújtsanak Pineau külügyminiszternek londoni tanácskozásaiban. Pineau elindulása előtt kije­lentette, hogy nem tér visz­­sza Párizsba szerda este előtt, amiből a parlamenti körök arra következtetnek, hogy a véleménykülönbségek akadá­lyozzák az Egyiptom ellen, fo­ganatosítandó sürgős lépések megtételét. A citácsi hármasértekeztesről nem adtak ki közleményt Négy brit gőzös Atrina körül mia­józik Londonból jelenti az AFP. Tegnap délután Londonban folytatódtak az USA, Nagybritannia és Franciaország képviselőinek megbeszé­lései a szuezi problémáról. A tegnapelőtti ülés után a brit külügyminisztérium közleményt adott ki, amely csak annyit mond, hogy a tanácskozás két óra hosszat tar­tott, és másnap délután folytatódik. A külügyminiszté­rium sajtófőnöke nem mondott semmit a megbeszélések tartalmáról. Eden brit miniszterelnök tegnap reggel kormányülést hívott egybe és Selwyn Lloyd külügyminiszter beszá­molt a hármasértekezlet ed­digi eredményéről. A kor­mány tagjai megismerkedtek az e kérdéssel megbízott szűkkörű kormánybizottság döntéseivel. Ez a bizottság az elmúlt napokban határo­zatot hozott a Nagybritan­­niában levő egyiptomi ster­­lingvagyon zárolásáról, a fegyverszállítmányok felfüg­gesztéséről, és egyes tenge­részeti egységek készenlét­be helyezéséről. Eden miniszterelnök való­színűleg ma beszél az al­sóházban a hármasértekez­let munkájáról. Az angol parlament két háza külön­­külön tárgyal a szuezi helyzetről. Az alsóházi vita ma kezdő­dik, a felsőház pedig csü­törtökön tűzi napirendre a kérdést. A parlamenti szü­­­net valószínűleg a csütörtö­ki ülés után kezdődik. A mai miniszterelnöki expozéban fontos bejelen­téseket várnak a brit kor­mány újabb lépéseiről. Mint már megírtuk, a mi­niszterelnök tegnapelőtti par­lamenti nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Nagybritan­nia nem egyezhet bele abba, hogy egy ország ellenőrizze Szuezt, és nem fogadja el azt az elhatározást, hogy a csatornahajózás bevételeiből pénzeljék az asszuáni gát­építést A Reuter értesülése szerint Eden miniszterelnök elhatá­rozta, hogy péntekig halaszt­ja máltai pihenőre utazását. Más értesülések arról szá­molnak be, hogy a brit had­ügyminisztérium megerősí­tette azokat a híreket, ame­­lyek szerint a Távol-Kelet fe­lé közlekedő brit katonai szállítóhajók azt az utasí­tást kapták, hogy Szuez he­lyett 6.000 kilométerrel hosz­szabb úton, Afrika körül ha­józzanak. Jelenleg négy ilyen hajó van után. Nehru parlamenti nyilatkozata a brioni találkozóról New Delhiből jelenti a Tan­jug. Nehru indiai miniszterelnök tegnap a parlament­ben kijelentette, hogy a brioni hármas megbeszélésen kifejezésre jutott a béke és a tevékeny koegzisztencia mind erősebb kívánsága­­ lás megszüntetéséről, a lesze­relés szükségességéről és az atomi kísérletek haladéktalan betiltásáról. A három állam­férfinak az a véleménye, hogy a Kínai NK együttmű­ködése feltétlenül szükséges a távolkeleti problémák meg­oldásában. Szükségesnek tart­ják azt is, hogy igazságos és békés megoldást találjanak Algéria kérdésében. A brit államközösség mi­niszterelnökeinek tanácsko­zásáról Nehru elmondta, hogy a véleménycsere hozzá­járult a Szovjetunióban le­játszódott változások józan és reális felértékeléséhez. Ezen a téren is közös véle­mény alakult ki a béke meg­szilárdításáról és a leszerelés szükségességéről.. Megállapí­tották, hogy a Szovjetunió és a többi nagyhatalom viszo­nyának javulása hozzájárul a háborútól való félelem felszá­molásához és a béke megszi­lárdításához. Végül nyugat-németországi és franciaországi látogatásá­ról beszélt. Bejelentette, hogy Kairóban Nasszer elnökkel a közös ázsiai és középkeleti problémákról tárgyalt, úgy­mint a bagdadi­ egyemény­­ről és a gyarmati kérdések­ről Ezenkívül­ közös álláspont­ra jutottak a tömbökre ősz­ Vélemény­­kü­önbség a londoni hármasérte­­kezleten Dulles Londonba utazik (2. oldal) Ne menj közel a kazalhoz Cikk a tűzrendészetről (3. oldal) Olaszországi ut­jegyzetek Róma utcáin (2. oldal) Tárca: LASSABBANFALVI ESZMECSERE (2. oldal) Ezt jegyeztük fel a héten Történelem előtti törzs Betiltott kalap Hitler nővére emlék­iratait írja Kié lesz Eszterházy ausztriai birtoka (4. oldal) Tito elnök távirata a svájci konföderáció elnökéhez Beográdból jelenti a Tan­jug. Tito elnök üdvözlő táviratot intézett Markus Feld­marín­hoz, a svájci konföderáció el­nökéhez és jókívánságait fe­jezte ki Svájc nemzeti ünne­pe alkalmából. rendezésére vonatkozó jugo­­szláv-szovjet egyezmény és a kulturális együttműködési egyezmény becikkelyezési ok­mányait. Ezzel a két egyez­mény életbe lépett. A becikke­lyezési okmányokat Dragoje Gyurics, a külügyi államtit­kárság képviselője és Frrju­­bin szovjet nagyk­övet cserél­te ki. A BELGA KIRÁLY KÖSZÖNŐ TÁVIRATA Beográdból jelenti a Tan­jug. Bodouin belga király táv­iratot intézett Tito elnök­höz és köszönetet mondott a Belgium nemzeti ünnepe al­kalmából kifejezett jókíván­ságokért. ­­OCKHOLMI KÖVE­TÜNK BEOGRÁDBA ÉRKEZETT Beográdból jelenti a Tan­jug. Makszo Batye, hazánk svédországi követe a meg­szokott tanácskozásra Beo­­grádba érkezett. KICSERÉLTÉK A JUGO­­SZLÁV-SZOVJET EGYEZ­MÉNYEK BECIKKELYE­­ZÉSI OKMÁNYAIT Beográdból jelenti a Tan­jug. Beográdban tegnap kicse­rélték a kettős állampolgárság JUGOSZLÁV SZÖVET­KEZETI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK KÍNÁBA Beográdból jelenti a Tan­jug. Jovan Veszelinov, a Szerb NK végrehajtó tanácsa el­nökének vezetésével jugo­szláv szövetkezeti küldöttség utazik a Kínai NK-ba. A kül­döttség tagjai: Riszta Antu­­novics, a szövetkezeti főszö­vetség elnöke, Riszto Dzsu­­nov, az elnökség tagja, Franc Szimovics, népképviselő és Bogdán Sesztán agronómus. A küldöttség Kína szövetke­zeti szövetsége vendégeként egy hónapot tölt a kinai NK-ban. Megismerkedik a mezőgazdaság fejlődésével, és a kínai szövetkezetek mun­kájával.

Next