Magyar Szó, 1956. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

1956-09-01 / 238. szám

Norvég munkáspárti küldöttség látogat hazánkba Oslóból jelenti a Tanjug. Vladimir Rolovics, hazánk oeslói követe tegnapelőtt este vacsorát adott a norvég munáspárt rövidesen hazánkba látogató küldöttsége tiszteletére. A vacsorán megjelent Einar Gerthardsen miniszterelnök, a norvég munkáspárt elnöke és Haakon Lie, a minkáspárt titkára. A norvég munkáspárt küldöttsége Haakon Lie vezetésével rövidesen hazánkba érkezik, s a Szocialista Szövetség képviselőivel folytatja a tavaly októberben Oslóban megkezdett véleménycserét. A küldöttség öt tagból áll. HICLIAL ▲ FASIZMUSRA «■* SZABADSÁG A NÉPNEK a v»Vöst u a...i «wl.. évf. 238. (3799.) sz. ■Szombat, 1956. szep. 1. Zum* CSEHSZLOVÁK újságíróküldöttség BEOGRÁDBAN Beográdiból jelenti a Tanjug. Tegnap 29 tagú csehszlovák újságíróküldöttség érkezett Beográdba. Ellátogatnak a zágrábi árumintavásárra és több más jugoszláv városba. A zemuni repülőtéren a jugoszláv újságírószövetség, a külügyi államtitkárság, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tájékoztatásügyi titkárságának képviselői és a csehszlovák nagykövetség megbízottai fogadták őket JUGOSZLÁV NŐKÜLDÖTTSÉG UTAZIK LENGYELORSZÁGBA A Jugopress értesülései szerint szeptember 6-án Lengyelországba utazik a jugoszláv nőszövetség küldöttsége. A hattagú küldöttség Mileva Planojevics, szövetségi népképviselő vezetésével két hetet tölt Lengyelországban. Viszonozza a lengyel nők ez év júniusában tett jugoszláviai látogatását. JUGOSZLÁV-OSZTRÁK MEGBESZÉLÉS A MURÁRÓL ÉS A DRÁVÁRÓL . A Jugopress értesülései szerint szeptember 10-én Mariborban összeül a Mura folyó kérdéseinek rendezésére alakított jugoszláv-osztrák vegyesbizottság. A vegyesbizottságot 1954 novemberében alakították. Ezenkívül október elején Linzben összeül az állandó jugoszláv-osztrák bizottság. Az állandó bizottság többek között meghallgatja a két ország szakértőinek jelentését a Dráva folyóról, és jóváhagyja a vízierőműközpontok építésének tervét. Az ellenzék aggódik Félő, hogy Eden katonai beavatkozásra szánja el magát Mi lesz, ha Menzies küldetése nem jár sikerrel _ (Állandó tudósítónk telefonjelentése) London, augusztus 31. _ A parlamentet össze kell hívni, mielőtt a kormány újabb lépésekre határozná el magát a szuezi válsággal kapcsolatban — ez az angol ellenzék alapvető követelése. A laburista, és a liberális párt vezetői ismét érintkezésbe léptek Eden miniszterelnökkel és sürgetik az alsóház rendkívüli ülésének egybehívását. Az ellenzéki pártok között azonban bizonyos nézeteltérés van a parlament egybehívásának időpontját illetően; a laburisták követeléseiket nem kötik időhöz, a liberálisok pedig azt mondják, hogy minél előbb össze kell ülni a parlamentnek. Egyébként mindkét párt képviselői hangsúlyozzák hogy a kormány magatartásában sok a kardesörtetés, pedig a londoni megbeszélés csak egy valamit bizonyított be: hogy a többi ország nem egyezik azzal a brit és francia állásponttal, hogy erőszakhoz kell folyamodni a szuezi viszályban. Mindkét pártvezetői aggodalommal várják a brit kormány újabb lépéseit abban az egyébként igen valószínű esetben, ha Menzies küldetése nem jár sikerrel és Egyiptom nem fogadja el a tárgyalás alapjául Dulles tervét. A laburisták hiszik, hogy a kormány mégis nemreg tompította álláspontját. A liberálisok sokkal aggodalmasabbak. Meggyőződésük, hogy Eden katonai beavatkozásra ragadtatja magát, ha Kairóban megszakadnak a tárgyalások. A Manchester Gurdian, amely kezdettől fogva a legjózanabbul szemlélte a vezető brit lapok közül a szuezi fejleményeket, mai számában követeli az alsóház sürgős egybehívását, hogy a képviselők feltehessék a kérdést a kormánynak ,és önmaguknak tekintet nélkül pártállásukra. Először — van-e értelme háborút kezdeni az USA és a Commonwelt-országok ellenzése ellenére? Másodszor — nem volna-e ez a háború hosszantartó és drága és nem terjedne-e túl Egyiptom határain? Harmadszor — Nagybritannia dolga-e, hogy megoldja »a jogi normák szilárdságát a nemzetközi viszonyokban« Vajon az ENSZ Nagybritannia ellen fordul-e támadás esetén vagy felbomlik? Negyedszer elősegítik-e vagy hátráltatják mindezzel Nagybritannia kőolajellátását? LESÚJTÓ MÉRLEG: SE KŐOLAJ, SE SZÖVETSÉGES, SE COMMONWEST, SE ENSz A Manchester Guardian eddig a nemzetközi viszonyok általános elveiből kiindulva követelte a brit kormány álláspontja megváltoztatását. Ma már úgy látszik nincs más kiútja és a leggyakorlatibb természetű kérdéseket teszi fel a kormánynak azt remélve, hogy talán ezek az érvek inkább hatnak. A kérdéseikre mindjárt meg is adja a választ. Az USA támogatására nem lehet számítani, nem a választás előtti helyzet miatt, hanem erkölcsi természetű okokból. A brit államközösséget a szétesés veszélye fenyegeti. A legjobb esetben is India és Ceylon kiválik a Commonweltből. A nem eléggé tapasztalt és kisszámú brit erők Szueztől többszáz mérföldnyire levő támaszpontjaikról igen kockázatos vállalkozásba indulnának, és elkeseredett harcot kellene vívniuk a korszerűen felfegyverzett és harcrakész egyiptomi hadsereggel. Az arab világ Egyiptom pártjára állna, tehát a háború messze kiterjedne Egyiptom határain túm Nasszer nem fenyegette a világbékét, tehát az ENSZnek szankciókat kell foganatosítania Nagybritannia ellen. Ha nem teszi meg, eltűnik, mint annak idején a Népszövetség. Nem volna tehát többé se kőolaj, se szövetséges, se Commonwelt, se ENSz. A mérleg valóban lesújtó — mondja a liberálisok sajtószerve. Gaitskell a laburisták vezére tegnapi nyilatkozatában nem ütött meg ilyen ideges hangot, ami nem is csoda, hisz annak idején több ízben síkraszállt a brit-francia tételek mellett és főleg csak a mindenáron való erőszak, alkalmazását bírálta benne. Ugyanez ismétlődött meg most is. A londoni értekezlet Gaitskell szerint haszos lépés volt. Az egyiptomi kormányt el kell ítélni, és tudtára kell adni Nasszernak, hogy a nyomás csak gazdasági lesz. A megoldást a nyugati terv alapján kell keresni Államosításról nem lehet szó. A francia csapatösszevonás nem változtat sokat ahelyzeten, legalább is nem többet, mintha újabb brit csapatokat küldtek volna a Földközi-tengerre. Az összehívásra valószínűleg nem is kerül sor egyhamar.. Bármilyen éles követelésekkel lépnek fel a liberálisok, a kormány még aligha fogalmazhatja meg pillanatnyi politikáját, akár a további nyomásgyakorlás vonatkozásairól, akár messzeható újabb tervekről van szó. B. LAZICS MEZŐGAZDASÁGISZÖVETKEZETI KÜLDÖTTSÉG INDUL KÍNÁBA Ma indul Jugoszlávia mezőgazdasági-szövetkezeti küldöttsége Kínába. A küldöttséget Jovan Veszelinov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Szerbia Végrehajtó Tanácsának elnöke vezeti. A delegáció többi tagja Riszta Antunovics, a Szövetkezeti Főszövetség elnöke, Riszto Gyuno, a szövetség elnökségének tagja, Franc Szimonics a Szövetségi Szkupstina képviselője, és Bogdan Sesztán mérnök, mint a küldöttség titkára. A küldöttség körülbelül 2 hónapig tartózkodik Kínában. Megismerkednek majd az ottani mezőgazdaság fejlődésével, a mezőgazdasági és szövetkezeti szervek munkájával és szervezetével, valamint a mezőgazdasági szolgálat egyéb ágazatainak működésével. * Visszatérésük előtt a küldöttség tagjai bizonyos időt Indiában töltenek. (Jugopress) Lehetőség van a jugoszláv-amerikai áruforgalom növelésére Az amerikai gazdasági küldöttség Zágrábban Zágrábből jelenti a Táníto. Tegnap Zágrábba, érkezett aroar busz napja hazánkban tartózkodó amerikai gazdasági küldöttség. Kapcsolatba lépnek majd a zágrábi üzemekkel. Eddig tárgyaltak Beográdban, Noviszádon Szarajevóban, Rijekán és Ljubljanában. Székhelyüket rövidesen átteszik a zágrábi árumiitővásár amerikai pavilonjába. Itt adnak majd tájékoztatást az amerikai behozatal és kivitel iránt érdeklődő jugoszláv üzemeknek és tanulmányozzák a jugoszláv termékek vásárlásának lehetőségét. A köztársasági kereskedelmi kamarában tartott tegnap délelőtti sajtóértekezleten a küldöttség tagjai többek között kijelentették, hogy lehetőség van Jugoszlávia és az USA kereskedelmi áruforgalmának növelésére. I ^ • It Mazuezi thaillind ^(iiosem volt nemzetközi tulajdon )— mondja az egyiptomi kormány közleménye , Eisenhower nyilatkozatáról hower amerikai elnök nyilatkozatáról a szuezi kérdésben. Nasazer elnök és az amerikai nagykövet tanácskozása után az egyiptomi hírügynökség közleményt adott ki, mely szerint »az egyiptomi kormány sajnálja Eisenhowernek azt a nyilatkozatát, hogy a Szuezi-csatorna az 1888 évi konvencióval összhangban mindig nemzetközi víziút volt». A közlemény szerint az 1888 évi konvenciót csak azért kötötték, hogy biztosítsák a szabad hajózást és a konvenció bevezető része ezt világosan ki is mondja. Az ugyanabban az évben kiadott termán viszont hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom tulajdona és egyiptomi törvények és szokások alá tartozik. A közlemény végül hivatkozik az 1954-ben kötött angol-egyiptomi egyezmény szakaszaira is. Kairóét jelenti az AFP. Nasszer egyiptomi elnök tegnapelőtt a kairói amerikai nagykövetnek vázolta kormánya álláspontját Essen A FRANCIA CSAPATMOZDULATOK MEGNEHEZÍTIK A MEGEGYEZÉST — mondják Washingtonban Washingtonból jelenti az AFP. Az amerikai külügyminisztérium képviselői kijelentették, hogy eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a francia csapatok Ciprusra vezényléséről. Ezért nem is fűzhetnek magyarázatot ehhez a lépéshez. Félhivatalosan felteszik azonban a kérdést, hogy a feszültség általános enyhülésének korszakában indokolt-e ez a lépés. Attól tartanak ugyanis, hogy ezek a csapatmozdulatok megnehezíthetik a tárgyalásokat és a megegyezést az egyiptomi kormánnyal. Ha jó, miért vonakodnak tőle? Ankét a jutalmazásról _____e. ma*1) Kommentár: Ha száz suszter összeáll c. oldal) Pénzforrás a bukott diák? Otthon — Család — Gyermek oldal (1. 011*1) ______kelédi telefonjelentés az evezősversenyről c*. oldal) Bonyolult őrlés c. Oldal) Tárca: Motorosok c. oldal) Rádióműsor Az atlanti tanács is tárgyal Szuezről Összehívták a tanács rendkívüli ülését — nagybritannia • AKARJA VONNI CSAPATAIT NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL — DULLES NEM VESZ RÉSZT — GÖRÖG PANASZ TÖRÖKORSZÁG ELLEN a Földközi-tenger azafeeagra vezényelték át Az atlanti tanács ölését Pineau francia és Pearson kanadai külügyminiszter is részt vesz. Pearson ezt megelőzően Londonban tárgyal Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel. A tanácsa ülésén Selwyn Lloyd vázolja majd az angol álláspontot Az amerikai nagykövetség képviselője közölte, hogy Dulles amerikai külügyminiszter nem utazik Párizsba a találkozóra. Az USA-t a tanács ülésén .Parkins, állandó amerikai megbízott képviseli A tanács ülésén szó lesz még a Törökország ellen emelt görög panaszról. A görög kormány ugyanis panaszt emelt Törökország ellen az ankarai görög nagykövetségen elkövetett betörés miatt. A görög képviselő ezenkívül rámutat több magasrangú török államférfi szélsőséges görögellenes beszédeire és arra, hogy a török parlament külpolitikai bizottsága nemrégiben követelt® Észak-Trákia Törökországhoz csatolását. A görök körök véleménye szerint az atlanti tanácsnak kötelessége rendezni a tagállamok közötti vitás kérdéseket. Ezenkívül valószínűnek tartják, hogy Görögország félveti majd Ciprus kérdését is. Averov külügyminiszter párizsi útját legalább is ezzel hozzák kapcsolatba. Párizsból jelenti a Tanjug. Az atlanti tanács szerdán Párizsban rendkívüli ülést tart. Kiszivárgó hírek szerint elsősorban a szuezi kérdésről lesz szó. Eden angol miniszterelnök ezzel kapcsolatban tárgyalt lord Ismayval, az atlanti egyezmény főtitkárával. Valószínűnek tartják, hogy az angol kormány elsősorban azért kérte az atlanti tanács ülésének összehívását, mert a többi tagállam beleegyezését akarja megszerezni ahhoz, hogy az angol csapatokat Nyugat-Németországból Az USA a békés megoldás híve Eisenhower sajtóértekezlete Washingtonból jelenti a Reuter. Eisenhower amerikai elnök tegnapi sajtóértekezletén közleményt olvasott fel a közte és Nasszer elnök között az »internacionalizálás” fogalma körül felmerült »nyilvánvaló nézeteltérésről«. Mint jelentettük, Nasszer elnök tiltakozott Eisenhower nyilatkozata ellen, mely szerint a Szuezi-csatorna nemzetközi hajóút már 1888 óta. Eisenhower tegnap kjelentette, hogy az 188 évi egyezmény több országnak jogot ad arra, hogy meghatározatlan időre használják a csatornát Ez nem jelenti, hogy a csatorna a fenti országok tulajdonába ment át, de Egyiptom sem most, sem a jövőben nem veszélyeztetheti más országok jogait »Ezek alapján a használat értelmében a csatorna nemzetközi« —t mondotta. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a földközitengeri francia csapatmozdulatokról, azt válaszolta, hogy nem kíván magyarázatokat fűzni más országok akciójához. Hangsúlyozta azonban, hogy »az USA a kérdés békés megoldásának híve, s ebben a kérdésben nem is tett semmilyen katonai intézkedést.« Az amerikai újságírók kínai látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy a látogatásba mindaddig nem egyeznek bele, amíg Kínában túszként amerikai polgárokat tartanak vissza.