Magyar Szó, 1957. január (14. évfolyam, 1-29. szám)

1957-01-01 / 1. szám

WmJB, * M0CQCC3KA — KZABADGAG A NSFNTSK • POST. FLAG. 17 GOT. ASA 30 MN. Wtf/M XIV. évf. t. (3919.) sz. VM/A/m 1957- január 1­­2’­3 V////A Szerencsés Örömteli újéves • Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség újévi üdvözlete A Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa üdvözetét küldi újévre a Szakszervezeti Szövetség tagjainak, hazánk minden dolgozójának, azzal az őszinte kívánsággal, hogy az idei év is szerencsés és örömteli legyen. Kívánja, hogy közös erőfeszítéseink az új esztendőben friss erővel új célokra, még nagyobb anyagi jólét megteremtésére, az új társadalmi és emberi, valóban szocialista viszonyok megszilárdítására és fejlesz­tésére irányuljanak. . Optimizmussal, szilárdan és elszántan, utunk igazság­­ba vetett hittel örülünk — mondja a kiáltvány — Újév napján, és erről az ünnepség­ről örömet viszünk minden­napi életünkbe és munkánk­ba. VLADIMÍR BAKARICS ÜDVÖZLETE TITO EL­NÖKNEK Dr. Vladimir Bakarice, a Slorvát Szabor elnöke az új esztendő alkalmából üdvözlő táviratot küldött Tito köz­társasági elnöknek­ Többek között a következőket írja: — Elnök elvtárs, az Új esztendő alkalmából legjobb kívánságaimat küldöm a Hor­vát Szábor és a magam ne­vében — szól a távirat. — Az elmúlt esztendőben népeink az ön vezetése alatt jelentős eredményeket értek el az ország szocialista épí­tésében, a szocialista társa­dalmi viszonyok fejlesztésé­ben. Nemzetközi téren ha­zánk következetesen harcolt az aktív békeszerető koegzisz­tenciáért, a világ haladó erői­nek egyesítéséért, hogy meg­őrizzék a viágbékét Boldog új évet A Magyar Szó­­ munkak­özössége boldog új évet kíván olvasói­nak és terjesz­tőinek A BÉKÉS ÉPITŐMUNKA REMÉNYÉBEN A jobb élő feltételek meg­­teremtésének esztendeje Tito elnök újévi rádióbeszéde E­lvtársak és elvtárs­nők, polgártársak és polgártársnők! Az új­­esztendő alkalmával szokás szerint szeretnék néhány szót szólni attól az őszinte kí­vánságtól áthatva, hogy az új esztendőben is lehetővé vál­jék számunkra a békés építő munka, minél jobb eredmé­nyek­­elérése szocialista ha­zánk építésében dolgozó né­pünk és összes polgáraink boldogabb életének érdeké­ben. T­UDOM, hogy a világ­ban uralkodó feszült­ TM­ség miatt sok polgár aggódva tekint a jövőre. Ilyen aggodalom uralkodik többé-kevésbbé minden or­szágban, annak következté­ben, hogy egyes országok semmibe vették a közvéle­ményt, az Egyesült Nemze­tek szerepét és azoknak a fe­szült kérdéseknek megoldásá­ra, amelyek az Egyesült Nem­zetek hatáskörébe tartoznak, durva katonai beavatkozást alkalmaztak. Bármilyen tra­gikusak voltak is ezek a lé­pések mert nagy áldozatok­kal jártak­, mégis megmir­­at­tak. bogy a második világhá­ború után a nemzetközi köz­vélemény és a béke erői a világban rám közömbösek többé azoknak az agresszív lépései iránt, akik azt hiszik, hogy a nyers erő mindent megold. Az erkölcsi tényező mind fontosabbá válik a vi­lágban, ez erőteljesen kifeje­zésre jutott, az Egyesült Nem­zetekben a legutóbbi esemé­nyekkel kapcsolatban. Hi­szem, hogy ez tanulság lesz mindazoknak, akik nem gon­dolnak arra, hogy milyen kö­vetkezményekkel jér az ag­resszív eljárás. Kormányunk az elmúlt év­ben az Egyesült Nemzetek­ben és külpolitikai tevékeny­ségében egyaránt kitartóan harcolt a nemzetközi problé­mák béke­ utón való meg­oldásáért a békés nemzet­közi együttműködésért és az aktív koegzisztenciáért a békéért a tömbökre való fel­osztás ellen, stb. Szeretném ez alkalommal hangsúlyozni, hogy a jövőben még kitartób­ban harcolunk ezért a béke-, politikáért mert tudatában vagyunk annak, hogy ez a politika j­árulhat hozzá a vi­­­­lágbéke megszilárdításához, a béke azon erőinek erősítésé­hez, amelyek éberen őrköd­nek a béke fölött Szilárd elhatározásunk, hogy a jövő­ben is minden erőnkkel to­vább fáradozunk a velünk együttműködni kívánó többi országgal való barátság és jóviszony elmélyítésen. úgy hiszem nem fér két­ség a jövőt illetően az embe­riség béketörekvéseinek győ­zelméhez mert ezek a törek­vések, noha lassúak és sok akadályba ütköznek, már fo­kozatosan megvalósulnak. A gyorsabb megvalósulást első­sorban az gátolja, hogy az országok közötti bizalmatlan­ság igen mély gyökeret vert. A népek és államok közötti bizalom helyreállítása takti­kái, türelmet követel, sok jóakaratot a megoldatlan problémák gyakorlati meg­oldására, nemcsak deklaráci­ókat amelyek a gyakorlat­ban nem valósulnak meg. Úgy hiszem az államok kö­zötti bizalmatlanság a világ tömbökre való felosztásából ered, amelyről egyrészt azt hiszik, hogy a legjobb esz­köz bizonyos célok elérésére, másrészt — ugyancsak téve­sen — hogy a legerősebb vé­delem az agresszió ellen. ELSő életünkkel kap­csolatban láthattátok, hogy számtalan intéz­kedést foganatosítunk, ame­lyek mind a dolgozó emberek jobb életfeltételeinek meg­teremtését szolgálják. Hi­szem, hogy ez már 1957-ben is nagymértékben érezteti majd hatását. Munkaközössé­geinkkel együtt­ azonban még nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk, hogy minél magasabb­ra emeljük a közfogyasztási cikkek termelését mert pusz­tán a fizetések növelése nem ad és nem adhat kielégítő eredményt. Különösen fontos: a termelékenység növelése, a termelési kiadások csökken­tése az eszközök ésszerű fel­­használása, a takarékosság, a termelés helyes, ésszerű megszervezése, stb. Ez a mun­kaközösségük feladata, a nép­hatóságé pedig az, hogy már az idén javítson a czéép rendszeren, mégpedig úgy, hogy ez érdekeltté­­ tegye a munkásokat, termelőket, hogy serkentse őket a kezdemé­nyezésre és a nagyobb ter­melésre. Ebből sok­­16 szár­mazik a munkaközösségekre, minden egyes munkásra csak nev mint­­közösségünkre.­­ Hogy könnyítsünk dolgozó népünk terhén szociálisa hazánk további építésében, és minél több eszközt elvon­hassunk az életszínvonal nö­velésére, az idén le kellett mondanunk néhány igen je­lentős ipari vállalat építésé­ről. Ezeket a vállalatokat majd akkor érd­tjük fel ha lesz hozzá elegendő eszkö­zünk, nehogy a dolgozó nép életszínvonalának rovására menjen. A meglévő erők jobb kihasználásával a termelés jobb megszervezésével, egyes gyárak megújításával, több vállalat együttműködésével, máris jelentős eredményeket érhetünk el egyrészt­ a belső közfogyasztási cikkek terme­lésében, másrészt a kivitel­ben. Ezenkívül minden mun­kaközösségnek és munkásta­nácsnak a lelkére kötöm, hogy jobban ellenőrizze, mi­re használták fel a rendelke­zésükre álló eszközöket Gyakran előfordul ugyanis, hogy a vállalatokban a mun­kástanácsok tudta nélkül szükségtelen, fényűző cikkek­re kötik az eszközöket és ezzel kárt okoznak dolgozó­iknak. M­INt ismeretes az idei társadalmi terv na­gyobb eszközöket irány­zott elő mezőgazdaságunk­nak. Nem elegendő azonban csak több eszközt biztosí­tani. jobban fel kell őket használni. El kell végre vet­ni a régi elavult termelést és bátran el kell indulni a korszerű mezőgazdasági ter­melés útján. Nekünk nem mindegy, hogy hektáronként 10 vagy 30—40 méter­ mázsa búzát termelünk-e, mert ez életkérdés számunkra. Egy kicsit el kellene gondolkodni ezen egyes mezőgazdasági szakértőknek is, akik ellen­álltak a mezőgazdasági ter­melés korszerűsítésének a fakultásokon, a tudományos intézetekben vagy a terepen. Szükség van arra is, hogy a földművesek, a szövetkezeti tagok és a magántermelők egyaránt bátran szakítsanak a régi hagyományokkal és elsajátt­sák az újat a szá­mukra hasznosabb termelési módszereket, amelyekre egyébként az állam lehetősé­geihez mérten eszközöket biztosít. Kommunáinkra is fontos feladatok várnak az idén­ Válás®­ás előtt állunk, s erre alaposan fel kell készülni. Azoknak az elvtársaknak, akik felelősek a kommunák helyes és hatékony működé­séért mindent meg kell ten­­niök, hogy rendeződjék a helyzet hogy mint szocialis­ta hatósági szervek képe­sek legyenek sokoldalú fel­adataik elvégzésére, hogy tel­jes mértékben vállalják­­ a felelősséget és helyesen vé­gezzék feladatukat A kom­munák felelőssége növeke­dett azzal, hogy a decentrali­zált szocialista állami appa­rátusban nagyobb gazdasági, politikai és közoktatásügyi illetékességet ruháztak rájuk. Különösen szem előtt kell tartani azt hogy semmiféle partikulari­zmusit né­ha értünk érvényesülni, mert ez meg­károsítja egész szocialista közösségünket, márpedig kom­munáink is ennek az al­kotó elemei. M­unkaközösségein­knek, földműveseinknek, if­juságunknak, fegyve­res egységeink tagjainak, Jugoszlávia polgárainak és polgár­társnőinek boldog át­­esztendőt sok szerencsét­l­nek sikert kivánok alkotó munkájukban. " Újévi számunk tartalom­­jegyzéke A 2. OLDALON A 32 oldalas ünnepi szám ara 20 dinar Lapunk legközelebbi száma pénteken reggel a megszokott időben jelenik meg

Next