Magyar Szó, 1957. június (14. évfolyam, 148-177. szám)
1957-06-01 / 148. szám
2. oldal Készül a Rade Koncsár századik generátora Kilenc évvel ezelőtt, 1948- ban készült el az első generátor a zágrábi Rade Koncsárban. Azóta ebben a gyárban összesen mintegy 9 ezer tonna súlyú, 800 ezer kilowatt, illetve több mint 1 millió lóerős generátort készítettek el. Ezek évente 3 milliárd kilowatt óra elektromos energiát termelnek, s hazánk villamosításának alapját képezik. Ebben az óriási nehézipari vállalatban a napokban fejezik be a századik generátort, s a gojaki vízierőműbe szerelik be. Ha a Rade Koncsár mind a száz generátorát egy helyen összegyűjtenénk — az elsőtől kezdve, amely már 9 éve a maribori vizierőmű szolgálatában áll, az utolsóig, amelyet jövőre helyeznek majd üzembe a gojaki vizierőművön — nagyszabású, impozáns kiállításnak lennénk szemtanúi. Ott látnánk a Rade Koncsár legkisebb generátorát, amely mindössze egy tonna súlyú, és 160 KW erős (most a crnagorai Rijeka Crnojevicsa vizierőműben van) aztán szépen sorjában következne mellette a többi közepes, és a legvégén a 230 tonnás s mintegy 38 ezer KW erős a Rade Koncsár eddigi legnagyobb generátora, J.gy jelenleg a mavrovói vizierőmün van próbatermelésen, generátorok között néhány hőerőtelepek számára készült turbo-generátort is találnánk. Közülük az első a kosztoláci hőerőtelepen már működésbe is állt A másodikat és a harmadikat a loznicai viszkózagyár és a konyicsinai hőerőtelepen most szerelik fel. A századik, jubiláris generátor elkészítésével természetesen nem elégíthetik ki szükségletünket Most amikor a századik generátor befejező munkálatait végzik, a gyárban még húsz új generátoron dolgoznak. A »Rade Koncsár« munkaterme Energetikai világértekezlet Beográdban Eddig 33 ország több mint 400 küldöttje jelentkezett Beográdban június 5-étől 11-éig energetikai világértekezlet lesz. Ezen a villanyitóipar, a szénipar, naftaipar és a sok energiát fogyasztó gazdasági ágazatok több száz kiváló szakembere és vezetője vesz részt. A gazdasági szakemberek mellett sok ország elküldi kormánya képviselőit is. Az értekezlet fő témája: »A villanyerő a gazdaságilagi fejletlen országok fejlődésének tényezője«. A témát az energetikai világértekezl°t jugoszláv nemzeti bizottsága javasolta. A részvevők legnagyobb részét ugyanis ez érdekli. De a már iparilag fejlett országokat is érdekelni fogja, mert kiviteli iparuknak lehetőséget nyújt arra, hogy megismerkedjen a fejlődési lehetőségekkel, a piaccal, stb. Az értekezletnek több csoportja lesz. Különféle szempontból tárgyalnak a villanyerőről, a gazdasági fejlődés tényezőjéről. Külön figyelmet szentelnek a nukleáris energia problémáinak. Arról is szó lesz, hogy hogyan használják fel az energia különböző formáit a termelés növelésére, a mezőgazdasági termékek minőségének feljavítására stb. E hasznos és termékeny nemzetközi értekezlet keretét , kiállítást is nyitnak az energetika és az energetikai ipar fejlődéséről. Több mint száz nagy villamosipari vállalatunk (Ráde Koncsár, Litosztroj, Jugoturbina, Elektroszrblja, Iszkra, stb.) bemutatja eddigi sikereinket. Az energetikai világértekezlet jugoszláv nemzeti bizottságának eddig 33 ország 417 küldöttje jelentette be részvételét. Az összejövetelen a küldötteiken kívül 12 nemzetközi szervezet (UNESCO, mezőgazdasági nemzetközi szervezet, villanyerőt és gázt termelő és szállító nemzetközi unió, stb.) képviselői is ott lesznek. Eddig három nemzetközi szervezet és ország értesítése szerint csaknem 230 beszámolót olvasnak majd fel. Az egyik tiszteletbeli felszólaló Guimar Myrdal, az európai gazdasági bizottság volt végrehajtó titkára, azsmert svéd gazdasági szakember lesz. Itt lesz majd Honry Bhahba, az első genfi nemzetközi atomértekezlet elnöke, az ismert indiai atomszakértő, ezenkívül Harold Hartley, az energetikai világértekezlet egyik megalapítója és mások. Z. N. L. (Jj, SPA’.UZIÓÁRAK 380 TÓL 750 OIMA'PIG yfylky MAGYAR SZÓ Szombat,1957. VI. 1. A munkástanácsnak köszönhetjük Számvetés a hétéves munkáról a Noviszádi Kábelgyárban ÖT ÉV ALATT: 70 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB TERMELÉS; MINTEGY FÉLMILLIÁRD BERUHÁZÁS; AZ ÖNREDELKEZÉSI ALAPOKBÓL; LÉNYEGESEN JAVULT MUNKAFELTÉTELEK; MEGNÖVEKEDETT TERMELÉKENYSÉG A sötétséget széles körben szétkergette a munkacsarnokból kiáradó neonfény. Világos volt az udvar s a nagy barakképület környéke.. A munkatermekből a gépek moraja kiszűrődött az est csendjére, a mellette lévő barakkból pedig sűrűn kihangzott a taps. E két zaj összefügg — a munka és a munka eredményét üdvözlő helyeslés. Számvetés volt a hét elején a Noviszádi Kábelgyárban — a munkástanács beszámolt hétéves tevékenységéről. Az egybegyűlt tanácstagok és az egész munkaközösség mérlegelte a termelésben, az irányításban, az új viszonyok kialakításában elért eredményeket. A Rajkov Pera munkástanács tag mintegy másfélórás beszámolójából fölelevenedtek mindegyikük előtt az elmúlt hét év fontosabb eseményei, nehézségei, a munkástanács és igazgatóbizottság sokszor élbe nyúló üléseinek vitái, a vajúdások, tévedések és helyrehozások. Mindez ma már — a számvetés adataiból kitűnik — gyümölcsözik, érezteti hatását a termelésben, a dolgozók jobb munkafeltételeiben. — Az utóbbi öt évben — 1952 óta — 70 százalékkal növekedett a termelés, s ez idő alatt vállalatunk 5 milliárd 26 millió dinár hasznot valósított meg — csengett magabiztosan a beszámoló hangja. A termelés növekedésévelegyidőben a normarendszer bevezetése után a novkábe-ielek jelentős eredményeket értek el a termelékenység fokozása terén is. Évről-évre bővült a normára dolgozó munkások száma: 1952-ben a dolgozók létszámának 75 százaléka, tavaly már 85 százaléka normára termelt. Jóllehet az utóbbi öt évben a termelés 70 százalékkal nőtt, a munkások létszámának növekedése nem haladja meg az 52 százalékot. E számok viszonya kifejezi a termelékenység kedvező alakulását. Számottevő eredmény az is, hogy csak az utóbbi két évben a gyár 28 új termékkel bővítette árucikkeinek választékát. Gyártmányaik minőségére különleges súlyt fektettek, és ennek eredményeképp ma már nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piac is szívesen vásárolja a gyár kábeljeit és különféle villamos huzalait, öt évvel ezelőtt csupán három külföldi országba szállítottak árut, 8 millió dinár értékben. Tavaly már 17 ország piacán volt található az NEK védjegyű áru, s a kiszállított termékek értéke elérte a másfélmilliárd dinárt. Az önigazgatás első éveiben nehéz, sorsdöntő feladatok tornyosultak az új irányítók előtt. Létkérdés volt a termelés korszerűsítése, a kiöregedett gépek pótlása, a termelés átállítása a piac kívánta árucikkekre, a minőség javítása és az előállítási költségek csökkentése, hogy állhassák a versenyt a korszerűbben felszerelt üzemekkel. Ebben az időszakban sűrűn ülésezett a munkástanács és igazgatóbizottság, hogy az irányítás kezdeti nehézségei között is, feleletet találjon a »lenni vagy nem lenni« problémára. A vállalat dolgozói, elsősorban pedig az irányító szervek tudták, hogy csak a termelés korszerűsítésével tarthatják fenn magukat. E célból az utóbbi öt évben önrendelkezési alapjaikból — az amortizációs, az önrendelkezési alapokból és a haszon fizetésre eső részéből — Sztipics mérnök: „Mindezeket az eredményeket a munkástanácsnak köszönhetjük”, majd 500 millió dinárt fordítottak beruházásra, új munkacsarnok építésére, korszerűbb gépek beszerzésére. Jóllehet amunkástanácsnak ilyen komoly termelési nehézségekkel kellett megbirkóznia, talált időt és erőt arra is, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeim is javítson. A gyár két üzemrészében — a gumi- és szövő osztályon — különösen egészségtelenek és nehezek voltak a munkakörülmények. A munkástanács kimondotta: — Atermelés és a dolgozók egészségvédelme érdekében új gumi- és szövőosztályt kell építeni. Ma már az új osztályok tágas és korszerű egészségügyi berendezésekkel felszerelt termeiben neonfény mellett dolgoznak amunkások. Ennek — és néhány új gép beszerzésének — eredményeképp a havonkénti termelés 30 millió dinárról 100 millióra emelkedett, a megbetegedések és sérülések száma viszont rohamosan csökkent. Néhány noviszádi vállalattal egyetemben munkásétkezőt létesítettek, és most van folyamatban 80 lakás építése a munkaközösség dolgozói részére. Ezekre a célokra az utóbbi négy évben 50 millió dinárt fordítottak. Lényegesen javult az utóbbi években az irányító szervek munkamódszere is. Ahogy az egyik felszólaló mondta: — Már rég levetettük a gyerekcipőt, felnőttként határozunk a gyár irányításának mindennemű kérdésében.« Hosszantartó tapssal fejezték ki elismerésüket a gyár dolgozói a munkástanácsnak eredményes munkájáért. Emelt fővel ültek az igazgatószervek tagjai, — az elmúlt hét esztendő alatt a dolgozók fele tagja volt a munkástanácsnak —, eleget tettek munkástársaik bizalmának, eredményesen irányították nevükben a gyárat □ — Hogy jobban értékelhetjük a beszámoló adatait és kifejezésre jusson a munkástanács szerepe megvalósításukban, elmondom, hogy honnan volt az önrendelkezési alapban az a 477 milliós összeg — kezdte felszólalását Andrija SZTIPICS mérnök, a gyár műszaki igazgatója. Ezt az összeget három alapból vontuk össze — mintegy 280-at az amortizációs alapból, 160-at az öntermelkezési 20-at pedig a haszon fizetésre eső részéből vettük. 1953/54-ben válságos helyzetben voltunk. Nehéz feladat állt előttünk: fejleszteni és korszerűsíteni kellett a termelést, kiküszöbölni a gumi és szövő osztályban a szűk garatot, a nehéz és egészségtelen munkafeltételeket. Ugyanakkor égető szükség volt lakások építésére is a szakemberek részére. De hogyan? Pénzt nem kaptunk, csak saját eszközeinkre támaszkodhattunk. — Mit tegyünk? Adjuk-e a húszmilliót fizetésekre, az önrendelkezési alap 160 millióját pedig fektessük be lakásépítésbe, vagy pedig egyesítsük eszközeinket és fektessük a termelés fejlesztésébe? Ez a sorsdöntő kérdés került a munkástanács elé. Hosszú vita volt az ülésen, sorakoztak az érvek és ellenérvek. Végül is úgy döntöttünk, hogy:— »a termelés és a dolgozók egészségvédelme érdekében uj gumi- és szövőosztályt kell építeni, a szűk garat kiküszöbölésére pedig uj gépeket beszerezni.« — Sorsdöntő határozat volt ez — s a gyakorlat százszorosan bebizonyította helyességét. Ma már áll az új szövő és gumiosztály, új gépekkel kiküszöböltük a szűk garatot, a termelést e két osztályon 30—30 millióról havonta 100—100 millióra emeltük, az idén pedig a gumiosztály egy hónapban 290 milliónyi értéket termelt. Ma már gyümölcsözik az akkori áldozat Jelentősen növeltük a termelést, javítottuk a munkafeltételeket, megszi-lárdítottuk gyárunk helyzetét a piacon, elhessegettük magunktól a »lenni vagy nem lenni« kérdés sötét felhőit és megkezdtük 80 lakna építését. Mindannyian látjuk most már, hogy lemondásunk a 20 milliós fizetési alaptöbbletről — ami munkásonként mintegy három és félhónapi fizetést jelent — megérte, jól fektettük be pénzünket, ma már élvezzük kamatait. __ Ebben az egy példádban tömörítettem gyárunk utóbbi hét évének történelmét, ,a munkásönigazgatás történelmét mert ezeket az eredményeket a munkástanácsnak, egész munkaközösségünknek köszönhetjük. ★ Dusán SZEKICS, a tartományi szakszervezeti tanácsa elnöke felszólalásában többek között ezt mondta: — Büszkék lehettek ezekre az eredményekre. A gyár falain túl általános példát mutattatok, hogy igyekezettel és körültekintéssel — szerény anyagi eszközök esetén is lehet jó eredményeket elérni ... Mindezeket az eredményeket az igazgatóbizottság és munkástanács vezetésével, a szakkáder és az egész munkaközösség közreműködésével értétek el. Ezt ki is kell mondani, leszögezni, rögzíteni, mert ez az eredmény általános szocialista fejlődésünk része...« ❖ Az átfogó beszámoló után nagyszámú felszólaló ecsetelte a gyér önigazgató szerveinek a termelésben és az önigazgatás fejlesztésében elért sikereit. Rámutattak a hibákra, és javaslatokat tettek a vállalati önigazgatás továbbfejlesztésére. A vitában Dusán Szekics és Andrija Sztipics mérnökön kívül részt vett Ljubomir Jockov, a szakszervezeti csoport elnöke, Kasza Zsivancsev, a Kommunisták Szövetsége gyári vezetőségének titkára, Száva Krnyetin, Radovan Vukobratov mérnök és Pogány András, a gyár igazgatója. A kimerítő vita után a munkástanács egyhangúlag Radovan Vukobratov mérnököt választotta meg kongresszusi kiküldöttének. Későre járt az idő, amikor a munkástanács befejezte ülését. Elcsendesedett a barakk, de a mellette lévő munkatermekből továbbra is kiszűrődött a fény, a gépek zaja — a munka halad tovább. SZABÓ Gábor Kv. v . 3. A szünetben a jelenlévők kis csoportokba verődve folytatták az eszmecserét. A jelenlévők figyelme a beszámolóra összpontosul.