Magyar Szó, 1957. július (14. évfolyam, 178-207. szám)

1957-07-01 / 178. szám

Tito elnök nyilatkozata az amerikai rádió- és televíziónak belső kérdésekről és a nemzetközi problémákról Beográds­ót jelenti a Tamjug. Joszip Broz Tito köztársasági elnök, amikor nem­régen Brionin tartózkodott, nyilatkozatot adott az amerikai CBS rádió-televíziós társaságnak. A társa­ság műsora szerint a nyilatkozatot tegnap, vasár­nap este jugoszláv időszámítás szerint 9 órakor köz­vetítették-Tito elnök sokáig beszélgetett Edward Morow-val, a CBS televízió és rádió hírmagyarázójával, és vá­laszolt a hazánkra és a különféle nemzetközi problé­mákra vonatkozó sok kérdésre. A közvetítés első része bemutatja Tito köztársa­sági elnököt az amerikai közönségnek és ismerteti Brioni szigetét, amelyen Tito elnök minden évben bizonyos időt tölt pihenés és gyógykezelés végett. A fárasztó televíziós felvételezés közel négy óra hosszat tartott és egy részén jelen volt Tito elnök fe­lesége, Jovanka is. A kajához? — Van-e és milyen esz­mei különbség van a jugo­szláv és a szovjet rendszer között — kérdezte az ame­rikai publicista.­­—Van különbség — vá­laszolta Tito elnök — de nem túlságosan nagy. Ugyan az a célunk — a szocializ­mus felépítése, — és csak a célhoz vezető utaink, illetve módszereink különböznek. Mi például már néhány év­vel ezelőtt megkezdtük az igazgatás decentralizációját a közgazdaságban és a köz­­igazgatásban egyaránt. Rend­szerünk egyik külön jelleg­zetessége, hogy gyáraink igazgatását átadtuk a mun­kásoknak. Azonkívül megte­remtettük a kommunákat, új belső adminisztratív szerve­zetet létesítettünk... Egy­szóval vannak bizonyos kü­lönbségek, amelyek sajátos, és az ő feltételeiktől eltérő feltételeinkből erednek. — ősszel megtartják párt­kongresszusukat, az elsőt az 1952 évi zágrábi kongresz­­szus óta. Elvárható-e, hogy a kongresszus eredményekép­pen további decentralizáció következik és még nagyobb ösztönzést kapnak a munká­sok — hangzott a következő kérdés. Tito elnök így válaszolt: — őszi kongresszusunk, Pártunk VII. kongresszusa nagyjelentőségű lsz belső fejlődésünkre. A k­ongresszu­son elemezzük a VI. és VII. kongresszus közötti fejlődési folyamatot, belső és külpoli­tikai fejlődésünket egyaránt. Magától értetődik, hogy ezt a fejlődést elméletileg is meg kell fogalmazni... A kong­resszus nagyjelentőségű lesz abból a szempontból is, hogy határozatokat hozunk távlati fejlődésünkre vonatkozóan. KÉRDÉS: Hogyan írhatná le a maii jugoszláv külpolitikát? VÁLASZ: Ezt nehéz röviden elmondani ... Külpolitikánk közismert. Nem tartozunk egyetlen táborihoz sem, mi a koegzisztencia elveit képvi­seljük. Magától értetődik, hogy ha ismertetni kell, ele­mezni kell külpolitikánkat és ki kell fejteni egész állás­pontunkat, akkor ennek össz­hangban kell állnia azzal a kívánságunkkal, hogy ne é­­lezzük ki kapcsolatainkat egyik féllel sem. KÉRDÉS: Vajon politikájuk az, hogy nem csatlakoznak e­­gyik tömbhöz sem, hasonló-e barátai, U Nu és Nehru politi-VÁLASZ: Hasonló. KÉRDÉS: Vajon volta­k-e 19. után pillanatok, amikor úgy vél­te, hogy az oroszok erőt alkal­mazhatnak Jugoszlávia ellen? VÁLASZ: Ahogyan vesz­­szük. A helyzet igen súlyos volt Valahogy elvesztettem bizalmamat és úgy látom, hogy Sztálin mindenre ké­pes. Természetesen voltak bi­zonyos elemek, amelyek ar­ra intettek, hogy ébereknek kell lennünk. KÉRDÉS: Vajon az 1948 után bekövetkezett helyzet hozzájá­­rult-e a szerbek, a horvátok és más népek régi ellentéteinek le­küzdéséhez és a belső egység megerősítéséhez? VÁLASZ: Igen, ennek volt bizonyos hatása Jugoszlávia népieinek még szorosabb tö­mörülésére. Politikánk ab­ban az időben valamennyi népünk teljes és egyöntetű támogatására talált, úgyhogy ez volt az egyik lefontosabb tényező, amely lehetővé tet­te számunkra, hogy kibír­junk minden nehézséget. KÉRDÉS: Mit értenek meg, mit fognak fel legnehezebben a külföldiek Jugoszláviában? VÁLASZ: Nehéz válaszol­ni arra, hogy mit értenek meg nehezen. Például mi gyakran csodálkozunk a kül­földieken, akik noha saját szemükkel láttak és saját fü­lükkel hallottak, mégsem ér­tettek meg semmit vagy csak keveset értettek meg abból, ami nálunk történik. Seho­gyan sem érthetjük meg, hogy van az, hogy a külföl­diek nem fogják fel, miért nincs többpárti rendszer ál­lami szervezetünkben és bel­ső állami fejlődésünkben, ha nem, miért van, ahogyan ők mondják, egypárti rendszer.­­Nem képesek megérteni, hogy nálunk nincs egypárt­rendszer, hanem ez egy o­­lyan alakulat, amely egy célra, hazánk felépítésére e­­gyesíti népeink minden e­­lőit Úgy látszik ez a leg­fontosabb elem, amelyben sohasem érthetjük meg egy­mást, ha tovább is fennma­rad ez a felfogás. Egy érde­kes esetet kell megemlíte­nem, amely néhány nappal ezelőtt történt, amikor svéd újságírók jártak itt. Az e­­gyik feltette a kérdést, va­jon ha a kommunista párt elhal, felélednek-e újra más­­ politikai pártok­. Természete­sen számomra nevetséges, ha ilyen kérdést tesznek fel, mert ez azt jelenti, hogy a kérdező nem ért meg sem­mit fejlődésünkből. Szeren­csére az utóbbi időben mind több és több megértéssel ta­lálkozik az, ami nálunk tör­ténik. KÉRDÉS: Vajon ez azt jelen­ti, hogy nem lát lehetőséget a messzebb távlatban sem, arra, hogy Jugoszláviában kétpárti rendszer lesz? VÁLASZ: Ez lehetetlen, ■mert nálunk a háború után egészen új helyzet keletke­zett. Nekünk van szocialista uniónk, Jugoszlávia Dolgozó Népének Szocialista Szövet­sége, amely a fronton kelet­kezett és megvolt a háború alatt és a háború után is, és amely legfőbb politikai e­­­rőnk volt harcunk kibonta­koztatására Hozzá tartoztak a különböző politikai pártok­­hívei. A háború után általa­(Folytatása a 2. oldalon) THo elnök és felesége Brionin Nagyobb gondot az újságíróképzésre A szerbiai újságírók egye­sülete vasárnap rendkívüli közgyűlésen elfogadta az e­­gyesület új alapszabályait és foglalkozott a szervezet idő­szerű feladataival. A közgyűlésen Mirko Asi­­lojkovics elnök beszámolójá­ban rámutatott arra, hogy az újságírók állandó figye­lemmel kísérik és lapjaik ut­­án tolmácsolják az olvasók­nak közösségünk erőfeszíté­seit a társadalmi-politikai é­­let kérdéseinek megoldásá­ra. Viszont egy részük kapta szerűen foglalkozik az ese­ményekkel és nem alkalmaz kellő mértéktartást sem a di­csérétben, sem a bírálatban. A beszámoló után rendkí­vül élénk vita indult meg. Felszólaltak többek között Dusan Blagojevics, az újság­író szövetség elnöke, és kö­zölte, hogy a jövőben na­gyobb gondot fordítanak az újságírók szakmai és eszmei­­politikai képzésére. Újság­író jelöltek csak szakvizsga után lehetnek az egyesület teljes jogú tagjai. Bejelentet­te azt is, hogy az újságíró szövetség két széleskörű ta­nácskozást szervez a mun­kásönigazgatás és a mezőgaz­daság problémájának feldol­gozására. * TASTZMU­SRA - «ZABADSAO A. KOPOTK • MA­­M»-«-*eV • ARA M, DINAR 7// XIV. évf. 178. (4096.) sz.Yu//Jw/jV Hétfő, 1957. július 1. Gyenge rajt a KK-ban A Vojvodina az utolsó percekben kapott gólt A Crvena Zvezda előny nélkül SZLOVÉN—VOJVODINA 1:0 (0:0) Bratiszlava, 60 ezer néző, góllövő: Pazsicki a 86. perc­ben. Szlován: Szojf — Csirka, Jankovics — Veniglos, Vi­­csán, Urbán — Obert, Morav­csík, Kovács, Pazsicki, Ka­­nássy. Vojvodina: Vörös — Rogá­­novics, Nikolics — Boskov, Krsztics II., Malesev — Raj­­kov, Veszeünovics, Ivos, Bla zsics, Krsztics I. Az első félidőben a nagy meleg miatt nem valami iz­galmas játék folyt. A Vojvo­­dinának több gólhelyzete adó­dott, de a csatárok nem ta­lálták fel magukat. A 7. perc­ben például Veszel­in­ovics 3 méterről erős lövést küldött kapura, de a labda a kapus melléhez, és onnan szögletre vágódott A 17. percben Blá­­zsics egyedül kitört ketten ollóba fogták, a bíró azon­ban nem ítélt 11-est A 30. percben is vezetéshez jutha­tott volna a Vojvodina. Ivos a tisztán álló Veszelinovicshoz játszott, ő azonban egy pil­lanattal lemaradt és a kapus leszedte lábáról a labdát. Ez­­ alkalommal Veszetinovics izomihúzódást szenvedett és azután csak statisztált A Szlovánnak is volt né­hány jó helyzete. A 10. perc­ben Pazsicki tiszta helyzetből 8 méterről a kapu mellé lőtt. Négy perccel később Kovács ugyanezt megismételte. A 37. percben ismét Pazsicki lőtt kapu mellé közvetlen közel­ről. A második félidőben fel­élénkült a játék. A Vojvodi­na többet támadott, de a be­fejező rúgás ezúttal is elma­radt A noviszédiak már az első percekben négy veszé­lyes támadást vezettek, de Krsztics I., Rajkov és két íz­ben is Veszeonovics elügyel-ASSZONY, CSALÁD, GYERMEK (S. *UtI) Heti mellékletünk TECHNIKA az Ázsiai náthaláz-JÁRVÁNY ELÍRT EURÓ­PÁBA (3. oldal) Bratislava! telefon­­jelentés A SZLOVÁN—VOJVO­DINA MÉRKŐZÉSRŐL (S—8. oldal) lenkedte a helyzetet. Ami a­­zonban nem sikerült a Voj­­vodinának, sikerült a bratiaz­lavaiaknak. Négy perccel a befejezés előtt Pazsicki kapu előtti kavarodásból megsze­rezte csapatának a győzel­met jelentő gólt A mutatott játék alapján a Vojvodina legalább döntet­lent érdemelt volna. A vasár­napi visszavágón jól össze kell szednie magát, ha to­vább akar jutni a KK-ban. ★ BÉCS: Rapid—MTK (Bu­dapest) 1:0 BUDAPEST: Vasas—Vien­na 3:0 (1:0). Crvena Zvezda—Du«ia 1:1 (1:1) Beográd, Hadsereg-stadion, 25 ezer néző, vezette Grill (Ausztria). Góllövők: Toplék a 22., illetve Safranek a 43. percben. • Crvena Zvezda: Krivoku­­tya — Sz­tankovics, Zekovics — Popovics, Szpajics, Taszics — Cokics, Toplák, Mitics, Kosztics, Rudinszki. Dukla: Pa vük — Jecsttü, Novak — Pluszkál, Csade, Ma­szopuszt — Urbán, Dvorzsák, Borovicska, Safranek, Vasze­­novszki. A Crvena Zvezda és a Duk­la mérkőzése gyenge játékot hozott. Az eredmény megfe­lel a mutatott játéknak. A csehszlovákok a két félidő e­­lején, a hazaiak pedig a fél­idő végén voltak jobbak. A Zvezdának több gólhelyzete volt, a vendégek támadásai viszont szebbek voltak és leg­inkább pontos kapuralövés­­sel fejeződtek be. Krivoku­­­tyának tudása legjavát kel­lett nyújtania, hogy megvéd­je hálóját Országos bajnokunk na­gyon gyenge volt Cokics, Toplák és Ta­szics rossz játé­kát az egész csapat megsíny­lette. A legjobb játékos Po­­povics­­ egyúttal­ a mezőny legjobbja is volt. Az első félidő érdekesebb volt, mint a második, valószí­nűleg azért mert a játék má­sodik részében az óriási hő­ség kimerítette a játékoso­kat Az első gólt a Crvena Zvezda adta. Toplák egy tel­jesen veszélytelennek látszó helyzetből lőtt kapura és a meglepett kapus nem tudta megakadályozni a gólt. Volt még sok helyzet az eredmény­­növelésére, azonban mind ki­használatlanul maradt. A 34. percben Rudinszki szépen ki­cselezte a hátvédet és körül­belül 10 méterről oldalról ka­pura rúgott labdája azonban a kapufától vágódott vissza. Ugyanilyen helyzetből adott gólt a 43. percben Safranek. A Dukla jó csapat. Ilyen játékkal a Crvena Zvezda nem sokra megy szombaton Prágában. ÁRVÍZ GÖRÖGORSZÁGBAN Athénból jelenti az athéni hírügynökség. Az utóbbi napokban Gö­rögországban rendkívül rossz időjárás uralkodott és nagy károkat okozott a gyümölcs­­termelésben, a­ gyapot- és do­h­án­yül­­te­tvén­yeken stb. A Sztruma folyó kiöntött és kö­rülzárt több falut. A rend­kívül hideg miatt mintegy 10 000 nemrégiben megnyírt birka elpusztult. Az árvízveszély miatt a gö­rög kormány ostromállapotot rendelt el Észak-Görögország­ban. ÁRVIZEK BULGÁRIÁBAN Szófiából jelenti a Tanjug. A bolgár távirati iroda je­lentése szerint az ország é­­szaki és déli vidékein sok fo­lyó kiöntött Pazardzsik, Plov­div, Trnovo, Grabovo váro­sok egy része és sok falu víz alá került. Az árvíz elöntött sok ipartelepet és magával ragadta a falvak állatállomá­nyát. A közlekedés sok helyen megszakadt, a mentésben a lakosság mellett a katonaság is részt vett.

Next