Magyar Szó, 1957. augusztus (14. évfolyam, 208-238. szám)

1957-08-01 / 208. szám

Csütörtök, 1957. VOL.1. Húsz vagonnal több mint tavaly *«■ ■ ■ ■ ■ ■ » a-Csak búzáért 200 ezer dinárnál több jutalom A xéniai Tisza szövetkezet idei gabonatermése A 190 hold búzavetés két­harmadán átlag 20 mázsa ter m­ett. Ez­ kétszerese a tavalyi átlagnak. Pedig szerény esz­közöket fektettek be, de an­nál nagyobb gonddal művel­ték a talajt és gondozták a vetést — Szerettünk volna mé­lyebben szántani, egyenlete­sebben elszórni a műtrágyát de nem volt rá lehetőségünk — mondja Márton József, a szövetkezet igazgatója. — Az ősszel még kevés traktorunk volt, műtrágyaszórónk pedig még mindig nincs. Szövetke­zetünkben még ma is több mint 150 hold föld jut egy traktorra. — A hiányt a vetés jobb gondozásával a szakutasítá­­sok betartásával és több mű­trágyával igyekeztünk pótol­ni. Csak minőségi búzát ve­tettünk (bánkutit), holdan­ként 600 kiló műtrágyát szór­tunk. Tavasszal kétszer is fel­trágyáztunk. A kalászosokon kívül ku­koricából és napraforgóiból is rekord termést várnak. Napraforgóból 12 mázsát ter­veztek holdanként, de a ki­látások szerint lesz 16—17 mázsa is. Kukoricából sem 14 mázsát várnak, (tavaly ennyi termett), hanem való­színűleg meglesz morzsol­tan a 22 mázsa. 900 hold földjükről tavaly 30 vagon termést szedtek le, az idén körülbelül 50 vagon­ra számítanak. — Megemlítem még — mondotta az igazgató — hogy a búzatermelésben elért si­kerért több mint 200 ezer di­nár jutalmat kap a szövet­kezet. A tagok teljesítmé­nyük szerint részesülnek ju­talomban. Az a véleményem, hogy ez serkentőleg hat rá­juk. Végül Márton József igaz­gató megjegyezte még, hogy az idén mintegy 15 millió di­nárt fordítottak gépvásárlás­ra. Hamarosan még körülbe­lül ennyiért vásárolnak gé­peket, hogy már az idén mé­lyebben szánthassanak, gép­pel szórják a műtrágyát Egy szóval jövőre még jobban művelhetik földjüket, gondoz­hatják vetésüket Tu­. M. Zentai látkép HÁGTAK SILO A versenycsoportok hozama a b­lmai tavari Cséplési jelentés a zombori járásból A zombori járás mezőgaz­dasági szakemberei a búza­­cséplés eddigi eredményéből megállapították az átlagter­mést. A járás több mint 60 ezer hold földjén az á­tl­agter­mést holdanként 14 mázsára becsülik. Tavaly 7 mázsa volt, az idei termés tehát két­szerese a tavalyinak. A több termés nemcsak a kedvező időjárás eredménye, hanem több műtrágyát hasz­náltak, jobban gondozták a vetést. Az elmúlt gazdasági évben 25.000 tonna műtrá­gyát szórtak el a járásban, vagyis háromszor annyit, mint a korábbi években. Mi­vel a mezőgazdasági birto­kok használtak legtöbbet, és ők művelték is legjobban a földet, náluk legjobb a ter­més. Az alekszajaniticsi Sze­­ver hektáronként állag 35 mázsa bánkuti búzát csépelt, a Május 9 birtok átlagtermé­se 20—34 mázsa. Leggyen­gébb az apatini Lola Ribar birtok termése, de ez is hek­táronként eléri a 26 mázsát. A becslések szerint a terme­lőszövetkezetek átlag búza­termése sem alacsonyabb hektáronként 32 mázsánál. Az eddigi eredmények sze­rint a járásban a zombori, sziváci és a szapári magán­parasztok csépeltek legtöbb bugát, holdanként átlag 16,5 mázsát. Természetesen a ver­senycsoportok hozama a leg­magasabb. A zomboriak pél­dául 182 hektáron átlag 35 mázsát termesztettek. Ivan Markovicg és Szima Roknics búzatermése hektá­ronként 41 mázsa. A dorosz­­lovói hozammövelő csoport át­lag 31,4 mázsát csépelt hek­tárjáról. Ebben a csoportban Orovec István búzája volt a legszebb, 38 mázsát csépelt hektárjáról. A járás versenycsoportjai­nak 80 százaléka több mint 27 mázsát aratott hektárjá­ról, tehát megkapja a jutal­mat. A zombori járásban az ár­patermesztésben is rekord termést értek el. Több mint 9000 holdon az átlagtermés 17 mázsa, tavaly csak 9,2 mázsa volt. A sztanisicsi föld­művesszövetkezet gazdasá­gán holland sörárpából he­k­­táronként 54 mázsa termett. Az alekszasanticsi Oszilobo­­gyenye birtok ugyanebből a fajtából hektáronként 30 má­zsát aratott. V. J. Zombori népbizottság épülete. Gunarasi párbeszéd — Jónapot, Vencel. — Jónapot. — Rég járt mifelénk ... — Rég. De nem tudom, hogy jókor jöttem-e, mert nemigen látok a faluba em­bert. — Ami engem illet, na­gyon is jókor jött. Elcsépel­tem. Aztán... — Két keze ujjaival szá­mokat martat. — Aztán? ...­Aztán 19 mázsát csépel­­tem holdjáról. — Az nagyon szép! — Árpából meg 21 mázsát. — Az is szép. — Én is meg vagyok elé­gedve, de mégse dolgozok így tovább. A földből többet ki lehet és kell venni .­Olvas­tuk a Raszadnikot, meg a Helyet is. — A hetvenmázsás hoza­mokat? — Azt Rendben van. Én nem mondom, hogy hiszi a piszi, de akárhogy is trágyáz­nám a földet, meg akármi­lyen jó vetőmagot is használ­nak, azt az eredményt nem tudnám elérni. (Megjegyzendő, hogy Kis Vencel termelő, — akiről itt szó van, — 14 hold földjén gazdálkodik és a legjobb gu­narasi termelők közé tarto­zik). — Miért? — Egyszerű. Igás ekével nem szánthatok eléggé mély­re, meg aztán sokféle dolog van, amit másképpen kell csinálni, hogy nagyobb le­gyen a termés ... Szóval gon­­­dolkoztam a dolgon és elha­tároztuk, hogy az olasz bú­zával rohamozunk. — Hogy-hogy rohamo­zunk? — Hát mondom magának, hogy egyedül nem sokra mennék. Ezért társastermelé­si szerződést kötöttem a föld­­művesszövetkezettel. Közö­sen majd jobban megy a do­log. — Mire kötött szerződést? — Három hold olasz búzá­ra meg három hold négy kvadrát hibridkukoricára. Most, az lesz a helyzet, hogy a szövetkezet elvégzi a na­gyobb munkákat, a gépi meg­minkálást, mert úgy egyez­tünk meg, hogy 44 centimé­terre szántunk. Aztán igy a­­laposan előkészített földbe vetjük az olasz búzát. Menni kell a dolognak.... szóval belevágtam.... No megyeit is. — Jónapot. — Jónapot kívánok.M.J. Harc a föld és a víz ellen Öt év alatt hetedfél milliárd dinárt fordítanak a vízmosás és földomlás megakadályozására Beográdból jelenti a Tan­­jug. A köztársasági gazdasági tervező intézetben nagyszabá­sú és átfogó tervet dolgoztak ki a vízmosás és földomlás által fenyegetett termelőterü­letek megvédésére. A Szerb Népköztársaság területén több mint 2000 víz­mosás van és ezek közül 1,4 millió hektár erdőterületet veszélyeztetnek, vagyis a népköztársaság erdőállomá­nyának mintegy a felét. Ezen kívül 1,9 millió hektár szántó­föld is kisebb-nagyobb ve­szélyben van, a vízmosások, földomlások és más ilyen­­je­lenségek miatt. A vízmosás és földomlás okozta évi kárt mintegy 10 milliárd dinárra becsülik, de nemcsak a me­zőgazdaság, hanem a vasúti és közúti hálózat is nagy kárt szenved. A tervhivatal szakértőinek véleménye szerint mintegy 65 milliárd diná­r szükséges, hogy ezt a problémát telje­sen megoldják és végképp mentesítsék a szerbiai er­dőket, szántóföldeket, irt.­ ÉVI TÍZMILIÁRD DINÁR KÁR­ Kat és vasutakat a földomlás­tól és vízmosástól. A terve­zett nagyszabású munkálato­kat 25—30 év alatt lehet el­végezni. A munkálatok egy részét még az idén megkezdik és az első szakaszt 5 év alatt befe­jezik. Ez idő alatt aláfalaz­zák az omladékos hegyolda­lakat, és mintegy 14.000 hek­tár vízmosta területet erdő­sítenek. öt év alatt 6,5 mil­liárd dinárt fordítanak erre a célra. -------------------------------------1 Bőséges felhozatal A terményárak kedvezőn alakulnak Hónapvégi piaci áttekintés A hónapvégi piacot a nö­vekvő felhozatal és sok me­zőgazdasági termék árának fokozott csökkenése jellemez­te. A júliusi kedvező időjá­rás jó terméskilátást ígér, és elősegíti a gyümölcs- és fő­zelékfélék gyorsabb érését. Szakértők véleménye szerint még nagyobb felhozatal vár­ható és az árak kedvezően alakulnak. Ezt elősegíti a me­zőgazdasági munkák befeje­zése is. A mezőgazdasági termény­­forgalom negatív jelenségei­­ továbbra is a gyenge szervez s­dés, a felesleges közvetítés és­­ a szükséges műszaki felszere­lés hiánya miatt egyes ter­mékek viszonylagosan gyors romlása. Emiatt az árak és a piac ellátása nincsen arány­ban a jó terméssel és a ked­vező időjárás nyújtotta adott­ságokkal. A gabonapiacon szintén e­­melkedő felhozatal és foko­zatos áresés észlelhető. A bú­za kiskereskedelmi ára 3 di­nárral csökkent kilogrammon­ként, a kukoricáé 1 dinárral és további esés várható. Főzelékféle van elegendő, némely fogyasztói központ­­ban több a kínálat a keres­letnél. A burgonya aránylag megfejelő áron szilárdul, Szerbia egyes részein azon­ban árcsökkenés várható. Ál­landóan növek­szik a paradi­csomfelhozatal, ára csökken, és változatos a rendszertelen felhozatal miatt. Hirtelen csökkent a paprika, és foko­zatosan a káposzta ára. A gyümölcskínálat valamivel gyengébb, mint a kereslet, ára általában szilárd. A tejtermékek és a tojás­felhozatal kielégítő, áruk szi­lárd. 3. Oldal HALADÓ FÖLDMŰVESEK KLUBJA ALAKULT TORNYOSON Az elmúlt vasárnap a tor­nyos­ földművesszövetkezet­­ben haladó földművesek klubja alakult A település legjobb földművesei léptek be. A közgyűlésen széleskö­rű programmot dolgoztak ki és klub­vezetőséget válasz­tottak. Elnöke Halász Imre agronómus, tagjai Tót Géza, Gombos József, Kalmár J. János, Matuska Péter és Kal­már F. János. Jelentés a gyermekpara­­lízis megbetegedésekről 16 megbetegedés egy héten A szövetségi egészségügyi intézet adatai LESZ­ET • zombori nemzeti ligethez Kevesen tudják, hogy a zombori járásnak is van egy védett területe, divatos szó­val nemzeti parkja. A Bács­­monostor melletti őszét ez, a Duna—Dráva torkolat vé­dett kopácsi rétjének roko­na, távoli nyúlványa a feke­te gólya és a fehérfarkú sas időnkénti menedéke. (Épp a napokban adtunk hírt róla, hogy ismét szigorították e két ritka madár vadászati tilalmát). Ez a természeti kincs a­­zonban nehezen közelíthető meg. A falu messze van az állomástól s még messzebb az országút­tól. Ezért a bács­­monostori polgárok nemrég elhatározták, hogy utat épí­tenek Zom­bor felé és a vá­lasztók gyűlésén döntést hoz­tak, hogy minden falubeli ember tiznapi önkéntes mun­kával hozzájárul az útépítés­hez. A fogatosok több-keve­sebb fuvarral segítik a mun­kát. A szövetségi egészségügyi intézet adatai szerint július 15—21-éig 16 gyermekparall­­ens megbetegedést jelentet­tek, vagyis 15-tel keveseb­bet, mint a megelőző héten. A megbetegedés aránya te­hát valamivel magasabb az 1952—1956 évek 10,6-os átla­gától. Ez év január elsejétől július 21-éig 200 gyermek­­paralízis megbetegedés volt, azaz 89-el több mint tavaly. Noha az idén több a megbe­tegedés, a szakértők vélemé­nye szerint mégsem járvány jellegű, mint tavaly volt, mert a megbetegedések jó része tavalyi eset, illetve a tavalyi járvány következmé­nye. (Tanjug) A nemzeti szocializmus ÁLDOZATAINAK FIGYELMÉBE A külföldi jugoszláv va­gyont védő intézet felhívja mindazokat akiken a volt nemzeti szocialista interná­lótáborokban viviszekciós, vagy más orvostudományi kísérleteket végeztek, hogy legkésőbb ez év októberé­ig írásban jelentkezzenek az intézetben.

Next