Magyar Szó, 1957. szeptember (14. évfolyam, 239-268. szám)

1957-09-01 / 239. szám

alal a fasizmusra - szabadság a jsbpmkk • po*u puc, a, sat. • ara u, debar !^lllj XIV. évf. 239. (4157.) sz. %%%%%&Vasárnap, 1957. szept. 10 Jg||p ELUTAZOTT a mongol kormány­­küldöttség Ünnepélyes búcsúztatás Beográdt­ól jelenti a Tan­jug. A Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége Ceden­­bal miniszterelnök vezetésé­vel tegnap reggel elutazott hazánkból. A zemuni repülő­téren ünnepélyes búcsúzta­tást rendeztek tiszteletükre. Valamivel 9 óra előtt Ce­­denbal elnök és Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke meg­érkezett a zemuni repülőtér­re. Kíséretükben volt a mon­gol kormányküldöttség többi tagja. A katonai zenekar el­játszotta a mongol és jugo­szláv himnuszt, majd Ceden­­bal Rankovics alelnökkel el­lépett a gárdisták díszszáza­­da előtt A mongol küldöttség indu­lás előtt elbúcsúzott a repülő­téren megjelent jugoszláv ve­zetőktől. A mongol vendége­ket szállító különrepülőgép valamivel 9 óra után elhagy­ta a zemuni repülőteret A szófiai rádió közlése sze­rint tegnap délelőtt megér­kezett a bolgár fővárosba a mongol kormányküldöttség. A szófiai repülőtéren Anton Jugov bolgár miniszterelnök, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KV első titkára, és mások fo­gadták. Cedenbal bucsu-távirata Tito elnökhöz Beográdból jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot kapta Jumzagin Ceden­bal mongol miniszterelnök­től és a mongol kormánykül­döttség többi tagjától: „Távozóban az önök gyö­nyörű országából, amelynek vendégszerető és dolgos né­pei jelentős sikereikkel mind­annyiunkra mély benyomást gyakoroltak, kedves elnök elvtárs, szívből őszinte kö­­szönetünket fejezzük ki és legszebb óhajainkat tolmá­csoljuk Jugoszlávia baráti né­peinek továbbfejlődésére, és az ön jó egészégére“. Megkezdődtek a jugoszláv-kambodzsai tárgyalások Vukmanovics kambodzsai körúton Pnom Pentből jelenti a Tan Jug. A jugoszláv kormánykül­döttség Szvetozar Vukmano­vics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács alelnöke vezetésé­vel­­tegnap visszatért kam­bodzsai körútjáról Pnom Penbe, ahol megkezdődtek a hivatalos jugoszláv-kam­­bodzsai tárgyalások. Véle­ményt cseréltek a gazdasági együttműködés eddigi és to­vábbi formáiról. A megbe­szélés ma délelőtt folytató­dik. A­ községi választásokról tárgyal a Szocialista Szövetség köztársasági vezetősége nap ülést tartott. Az október végére és november elejére kitűzött községi és járási vá­lasztásokról volt szó. Elhatá­rozták, hogy szeptember 9-én ismét összeülnek és megvi­tatják a választási előkészü­leteket. Ezen a plénumon Jovan Ve­szelinov, a főbizottság elnö­ke beszámol köztársaságunk népbizottságainak tevékeny­ségeiről és rámutat e szer­vek munkájára az elkövetke­ző időszakban. A beszámoló feldolgozza a választási elő­készületek tervét. Az előké­születek nemcsak a Szocia­lista Szövetség, hanem a töb­bi társadalmi szervezet te­vékenységét is megkívánják. Az ülésen 15 tagú válasz­tási bizottságot választottak. Ez irányítja a választási elő­készületeket Tagjai: Dusán Petrovics, Szlobodan Pene- Zics, Dusán Pudja, Petar Reljics, Milan Popovics, Dzsevad Nimani, Milics Bu­­garcsics, Judita Alargics, Du­san Gyurgyis, Mirko Tepa­vac, Radul Plazinics, Pera Gyokovics, Zsivota Gyerma­­novics, Danilo Purics és Mil­ka Perisics. A Szocialista Szövetség köztársasági vezetősége teg Kevés a csapadék vagy nem tudjuk megőrizni? Legfontosabb: mélyen szántani Noviszádi tanácskozás a búzatermelésről Dr. Vlasztimir Gyorgye­­vics professzor felszólalásá­ban egyebek között elmon­dotta, okos dolog volt egy problémával ilyen sokolda­lúan és alaposan foglalkoz­ni, különösen, ha egyik leg­fontosabb növényünkről, a búzáról van szó. A mezőgazdasági mér­nökök és technikusok tartományi egyesülete a tartományi szövetkezeti szövetséggel, a noviszádi mezőgazdasági fakultás­sal és kísérleti állomás­sal ugyanis tegnap nagy­szabású tanácskozást szer­vezett Noviszádon a bú­za korszerű termeléséről. A munkásotthon nagyterme zsúfolásig megtelt szakembe­rekkel és vendégekkel. Ott volt Pasko Romac, a szövet­kezeti főszövetség elnöke, Géza Tikvicki, a tartományi végrehajtó tanács elnöke, Gyúró Jovanovics, a tarto­mányi szövetkezeti szövetség elnöke, Ilija Tepavac, a tar­tományi szövetkezeti szövet­ség alelnöke és mások. A tanácskozáson hat be­számoló hangzott el. Egyebek között Mita Pandurov, a szuboticai Raszadnik igazga­tója, (mivel nem lehetett je­len, a beszámolót más ol­vasta fel helyette), Nikola Fejszov, a bajmoki földmű­­vesszövetkezet igazgatója és Vukasin Vujadinovics, a szuboticai Zorka szakembere elmondta, hogyan értek el rendkívül magas hozamot. Laza Sztojkovics mérnök, a noviszádi mezőgazdasági fakultás dékánja, a búza­termelés fejlesztésének alap­vető mozzanatait ismertette. Emlékezetett arra, hogy Vajdaságot a mezőgaz­dasági szakemberek vi­lágszerte ismerik, rend­kívül jól termő csernoz­­jom talajáról. Sajnos, azonban a talajtípusokat jelző térképről azt már nem olvashatják le, hogy erről a kiváló földről kiváló termést takarí­tunk be. Ezzel kapcsolatban elmon­dott egy esetet A Szovjet­uniónak, ugyanúgy mint ne­künk, van bőven elsőrendű csernozjom talaja. Amikor a szovjet mezőgazdasági kül­döttség Hollandiában járt, kérte a hollandokat, hogy mutassák meg földjüket. Eleget tettek kérésének. Az orosz szakemberek figyelme­sen vizsgálgatták a talajt, majd sajnálkozással megál­lapították, hogy nincs pro­filja. A hollandok erre azt válaszolták: nem baj, mi profil nélkül is nagyszerű termést szedünk le róla. Ez valóban így van és a dolog ránk is vonatkozik. Földünknek ugyanis nagy­szerű a profilja, mégis fele annyit­­termelünk, mint a fejlett mezőgazdasági orszá­gok gyenge földjükön. Alapvető, de nem egyetlen probléma az ég­hajlat. Évente 625 mm csapadék hullik s a meg­szokott agrotechnikával nem tudunk belőle any­­nyit raktározni, hogy elég legyen a növény­nek. Pedig, ha jól vi­gyáznánk rá, 440 mm-t megtakaríthatnánk belő­le. Ha tudjuk, hogy 1 kg szá­­raz anyag kitermeléséhez kö­rül­belül 400 liter vízre van szükség, akkor azt is kiszá­míthatjuk, hogy 40 mázsa terméshez körülbelül 480 mm csapadékot kell biztosítani. A mi búzafajtáink kétszer annyi szalmát termelnek, mint szemet és ezért sok­kal nehezebb­­nekik elég csapadékot biztosítani, mint például az olasz búzának, amely annyi szemet nevel, amennyi szalmát. Ebből már akkor is kitermelhetünk 40 mázsát, ha csak 300—400 mm vizet tudunk megőrizni a talajban. Adjuk még hoz­zá, hogy ha a növényt job­ban tápláljuk, gyorsabban fejlődik és erőteljesebb s emiatt jobban ki tudja használni a vizet. Nemcsak az olasz, hanem a mi faj­táink is. Ebből az tűnik ki, hogy a magas hozam alapvető feltétele a mélyebb ta­­lajművelés, mert ezzel több vizet engedünk be és őrizünk meg a föld­ben s mivel mélyen por­­banyitjuk, több levegő jut be, növeljük a mikro­organizmusok működé­sét, lehetővé tesszük a­­ növény számára, hogy jobban kihasználja a tápanyagokat. Tehát 35— 45 cm-re szántsunk. Dr. Petar Drezgics mér­nök, a noviszádi mezőgaz­dasági fakultás tanára, be­számolójában egyebek kö­zött arról beszélt, hogyan kell mélyíteni a talajt. Le­hetőleg korán érő növény után (krumpli, cukorrépa, kender, stb.) szórjuk el a műtrágya felét, majd 15— 20 centire szántsuk fel. Ké­sőbb a műtrágya másik felét használjuk el és 30—35 cen­tire szántsunk. Nagyon fon­tos, hogy a műtrágya bele­kerüljön a friss talajrétegbe és jól­­összekeveredjen a mű­velt réteggel. Eugen Gipsmann mérnök, a noviszádi mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója arról beszélt, milyen fonto­sak a búzafajták a hozam­­növelésben. Megemlítette, milyen sokat jelent, ha a szelekciós szakembernek egy­­egy kalászban csak eggyel több szemet sikerül kiter­melni. Egy hektáron ugyanis körülbelül­­3­0 millió­­ növény van s ha ezer szem súlya csak 36 gramm, hektáron­ként 108 kilóval növekedik a hozam. Országos viszonylat­ban ez 5400 vagon. LOVAS István Tegnapi számunkban közöltük a jugoszláv és mongol kormányküldöttség tárgyalásai után kiadott közös nyilatkozatot. Képünk a beográdi megbeszélésről készült. Balfelől a mongol, jobbfelől pedig a jugoszláv küldöttség. MAGASRANGÚ VENDÉGEK A NOVISZÁDI VÁSÁRON Tegnap délután ismét több magasrangú vendég látoga­tott el a noviszádi mezőgaz­dasági á­rum­in­ba vásá­r­ra. Ez­úttal Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, Szobodan Pene­­®ies, a szerb végrehajtó ta­nács alelnöke, Ivan Kraja­­csics, a horvát végrehajtó tanács alelnöke és Vjetye­­szlá­v Holjevac, a zágrábi népbizottsá­g elnöke tekintet­te meg a kiállítást GYÚRÓ SZALAI a beográdi kiállításon Gyúró Szalaj, a Jugoszláv Szakszervezeti Tanács elnö­ke tegnap délelőtt megtekin­tette a beográdi ipari kiállí­tást. Szintén tegnap délelőtt volt kint a kiállításon Kar­­lo Mrazovics, a horvát szá­­bor alelnöke, Ivan Kraja­­csics, a horvát végrehajtó ta­nács alelnöke és Vjecsaszláv Holjevac, a zágrábi népbi­zottság elnöke. Gyúró Szalai és a horvát vendégek társaságában volt Szlobodan Penezics, a szerb végrehajtó tanács alelnöke, Mihajlov Svabics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja és Gyurica Jojkics, a beo­grádi népbizottság elnöke is. HOL TÖLTÖTTE ÉVI SZABADSÁGÁT Beváltak a vállalati nyaralók) Ankét a nyaralásról 6. oldal) ÓRIÁSI SIKER A zemini­zmás eddig 12 milliárd dinár értékű gépet adott el a vásáron (3. oldal) A LENGYEL VEZETŐK LÁTOGATÁSA KÜSZÖBÉN 15. oldal) BÖRTÖNBEN JÁRTAM és nem láttam rabokat * HOL KEZDŐDIK A VÁROS (Vasárnapi riportok) 19. oldal) RADNICSKI— SPARTACUS 4:2 (2:2) HRUSCSOV AZ ÍROK KÖRÉBEN RILSZKI ESETE SZTÁLINNAL Miért marad le a szovjet mezőgazdaság (4. oldal) LENGYEL PÁRT- ÉS ÁLLAMKÜLDÖTTSÉG látogat hazánkba Beográdból jelenti a Tan­­jug. A­­Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Vezető­ségének és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kor­mányának meghívására a Lengyel Népköztársaság álla­mi és pártküldöttsége ez év szeptemberében hivatalos lá­togatást tesz Jugoszláviában. A vágómarha és bizottsertések legalacsonyabb ára Javaslat a végrehajtó tanács előtt Beográdból jelent a Tanjug. Tegnap Beográdban az állatte­nyésztők egyesülete végrehajtó bizottságának ülésén meghatároz­­ik a kivitelre szánt vágómarhák és sertések garantált legalacso­nyabb felvásárlási árát. A ha­tározatot jóváhagyás végett a Szövetségi Végrehajtó Tanács elé terjesztik. A megbeszélésen el­fogadták a külföldre szánt jó­­szághizlalás megszervezésére vo­natkozó feltételekről szóló uta­sítást is. Az első- és másodosztályú 1—3 esztendős hízott trió felvásárlá­si ára 190, 180 és 150 dinár kilo­grammonként. Ezen az áron fi­zetnék a szövetkezeti szerveze­tek és állami mezőgazdasági bir­tokok hízott tinóit, mert bele­számították a felvásárlási nye­reséget is. A magántenyésztők megfelelő osztályonként 20 di­nárral kevesebbett kapnak kilo­grammonként. 3—5 éves hízott ökrök ára ISO és 140 dinár, il­letve a magántenyésztők számá­ra 140 és 120 dinár. A busa faj­ta borjak felvásárlási ára 130 és 150, illetve a magántenyésztők számára 120 és 100 dinár. A kivitelre szánt fehérsertések ára: első osztály 235, második osztály 225 dinár kilogrammon­ként. A magántenyésztők kilo­grammonként 15 dinárral keve­sebbet kapnak. A megbeszélésen elfogadták a fogyasztásra szánt hazai hizóser­­tésfajták legmagasabb felvásár­lási árát is. A szövetkezetek és mezőgazdasági birtokok 190 di­nárt, a magántermelők 180 di­nárt kapnak kilónként. A külföldre szánt jószághizla­lás megszervezésre vonatkozó fel­tételekről szóló utasításban töb­bek között hangsúlyozzák, hogy ezzel csak az állami mezőgazda­­sági birtokok, gazdaságok, ter­melő parasztszövetkezetek, föld­­m­űvesszövetkezetek foglalkoz­hatnak, míg a magántermelők csakis kooperáció útján a föld­mű­vesszövetkezetekkel.

Next