Magyar Szó, 1958. május (15. évfolyam, 119-142. szám)
1958-05-01 / 119. szám
HALAI» A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ♦ AHA »DINAR ♦ PoSt. prać. ti goi. 3 MacmrSzó Álmunka, e haladás nagynemzetközi ünnepén Jugoszlávia kommunistái szebb és nagyobb ajándékkal aligha járulhattak volna egész népünk és a nemzetközi munkásmozgalom színe elé, mint a ljubljanei kongresszus eredményeivel. A kongresszusnak elejétől végéig hangsúlyozottan munkajellege volt. Többhónapos kiterjedt előkészületek után magán a nagy találkozón is érdemlegesen, vitatták, latolgatták e napirenden szereplő kérdéseket, még világosabb, pontosabb meghatározásokat keresve és találva. Öt kongresszusi okmányt kell megemlíteni, amibe a lyublyanai találkozó a munkáját sűrítette, noha ez egész kongresszus tevékenysége mondanivalójában és színvonalában is kiemelkedő. Ez az öt okmány Kommunista Szövetségünk programja és módosított szervezeti szabályzata, Tito, Rankovics és Kandely elvtárs beszámolója és a kongresszusi határozat a kommunisták közvetlen feladatairól. A ljubljanai kongresszus a kommunistáknak és a Kommunista Szövetségnek hazánk szocialista építéséiek ez alapvető és irányító politikai erejének feladatairól és munkájáról nem mondott annyi újszerűt, mint a négy és fél évvel ezelőtti zágrebi kongresszus. A VII. kongresszus a Központi Vezetőség négy és féléves munkáját és vezetését teljes egészében jóváhagyta és elismerésben részesítette, mert az elmúlt időszak tökéletesen igazolta a zágrebi kongreszszuson meghatározott út helyességét és szembetűnő nagy sikereket hozott. A ljubljanai kongresszus szocialista építésünknek az előbbi kongresszuson elfogadott útját elméletileg mélyítette el, az eddigi tapasztalatok marxista elemzése alapján. Az elért eredményekre támaszkodva behatóbban és világosabban körvonalazta hazánk belső megépítésének közvetlen céljait és módszereit. Ljubljanában ezenkívül külön kitértek az ország nemzetközi helyzetére és ez®el kapcsolatos feladataira, megtárgyalva a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit is. Szocialista fejlődésünk elvi megvilágítása, a kongresszus elméleti színvonala mindenképpen bizonyítja hazánk kommunista mozgalmának érettségét és a kialakult szocialista társadalmi viszonyok szilárdságát. Nemcsak azért, mert ez a kongresszus hozta meg a programot, ami munkásmozgalmunk történelmében vitán felül elsőrendű fontosságú esemény, hanem mert érett marxista elemzés jellemzi a beterjesztett beszámolókat és az egész kongresszus munkáját eddigi tapasztalataink, problémáink és közvetlen feladataink tárgyalásában és elemzésében. * Elsősorban programunkat kell megemlíteni, amikor a ljubljanai kongresszusról szó esik. A bizottság Tito elvtárs elnöklete alatt egyéves munkával készítette elő a programtervezetet. tervezet nyilvánosságra hozatala és közvitára bocsátása után a bizottság tovább folytatta munkáját a tervezeten, s e munka valamint a beérkezett nagyszámú módosítási javaslatok eredményeképpen a kongresszusi küldöttek külön füzetecskét kaptak kézhez a programtervezet javaslati módosításáról. A javasolt módosítások legnagyobb része — ezt külön hangsúlyozta a kongresszus — a programtervezet szellemét nem érintve mondanivalójának ez a balosabb megfogalmazását szorgalmazta, úgy hogy ezúton is kifejezésre jutott kommunista mozgalmunk nagyfokú eszmei egysége. Ez az eszmei egység éppen a meghozott program elveiben nyilvánult meg igazolva, hogy a program valóban szervesen egész pártunk tevékenységéből és kommunista mozgalmunkból fakad. A program marxista, dogmaellenes és életes forradalmi szellemét két hivatkozással lehetne talán legközvetlenebbül érzékeltetni. Programunk bevezetője kimondja, hogy szocialista gondolkodásunk mai fokát fejezi ki, társadalmi fejlődésünk mai szakaszán, és megállapítja: »Ez a program nem dogmák és végérvényes igazságok gyűjteménye. Jövendőbeli társadalmi gyakorlatunk és tudományos gondolkodásunk túlnövi, módosítja a talán meg is tagadja majd egyes konkrét álláspontjait, nézeteit és tételeit, éppen ezzel domborítja ki a program forradalmi szellemét és alkotó elgondolásait«. Másik hivatkozásunk programunk már köztudatba került zárómondatának gondolata: »...legyünk fentikusak önmagunk és műveink iránt, legyünk megbékélhetetlen ellenségei minden dogmatizmusnak és legyünk hívek a marxizmus forradalmi alkotó szelleme iránt. Semmi, ami létrejött, ne legyen számunkra annyira (Folytatása a 4. oldalon) harca hozzájárul az egész világ munkásosztályának és haladó erőinek a békéért és a szocializmusért vívott harcaihoz. Népünk büszkén várja az idei május elsejét. Büszkeség tölti el, mert a szocialista Jugoszlávia politikája az elmúlt időszakban a világ minden népének haladó céljait, az egyenjogú nemzetközi együttműködés az emberiség neves béketörekvéseit szolgálta. Hazánk dolgozói tudják, hogy csak a békepolitika, a népek közeledésének és építő együttműködésének politikája vezet a gazdasági fejlettség és az életszínvonal emelésének, a kultúra és valamennyi nép anyagi jóléte felvirágzására. Jugoszlávia népe! A világ valamennyi népe napról napra jobban feliismeri, hogy az emberiség fennmaradása minden anyagi és szellemi javával együtt a szorosan tartós béke helyreállításához fűződik. Az atom és hidrogénbomba robbantások katasztrofális következményei arról tanúskodnak, hogy tulajdonképpen már évek óta meg nem üzent háború folyik az emberiség ellen, az emberiség jövője ellen, és az utóbbi időben a fenyegető új veszélyek egyesítették a dolgozók millióit, sok kiváló tudóst és a kultúra képviselőit, a világ minden haladó erejét abban a határozott követelésben, hogy megegyezéssel megszüntessék a fegyverkezési versenyt, tiltsák meg az atomerő felhasználását háborús célokra, és fokozatosan szüntessék meg mindazokat az elemeket, amelyek általános katasztrófába sodorhatják az emberiséget. A tartós béke megalapozására irányuló sok erőfeszítés hozzájárul az eltérő társadalmi rendszerű országok békés és aktív koegzisztenciája eszméjének és gyakorlatának terjedéséhez és a népek sokoldalú egyenjogú együttműködéséhez. A világ munkásosztályának, a szocializmushoz vezető korszerű világáramlatok e letéteményesének, külön érdeke fűződik a tartós világbéke megalapozásához. Ez még jobban megszilárdítja hazánk dolgozóinak azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi munkásmozgalomnak módot kell keresnie a mai nézeteltérések és osztottság csökkentésére és egyesítenie erőfeszítéseit a békéért, a nemzetközi megértésért és az égető nemzetközi problémák megoldásaiban való együttműködésért vívott harcban. A szocialista Jugoszlávia dolgozói szívből kívánják, hogy valamennyi nép együttműködése, megértése és barátsága elhozza az emberiség új nagyszerű korszakát, amelyben nem lesz háború, amelyben új, igazságosabb szocialista társadalmi viszonyok jönnek létre, és az ember mind nagyobb győzelmeket arat a természeti erők és a természet titkai fölött, az elmaradottság és a nyomor fölött, minden elnyomatás és emberi szenvedés fölött. Jugoszlávia dolgozói! Az elmúlt esztendőben is erősen fejlődött a közvetlen szocialista demokrácia rendszere. Lényegesen bővült a munkásönigazgatás és a társadalmi igazgatás anyagi alapja. Hazánk dolgozóinak ma döntő hatásuk van a termelés igazgatására és a társadalmi jövedelem elosztására. Ez méginkább ösztönzi dolgozónk öntudatos kezdeményezését és felszabadítja alkotó erejét, erősbíti társadalmi felelősségérzetét és megszilárdítja azt a meggyőződését, hogy elsősorban saját öntudatos igyekvésétől és munkájától függ teljesebb, dúsabb és szebb élete. A szocialista Jugoszlávia dolgozói mindinkább az anyagi értékek öntudatos megteremtőivé és igazgatóivá fejlődnek, és ezáltal társadalmilag önállóbbak és szabadabbak, a társadalmi előrehaladás aktív és öntudatos tényezőivé válnak. Gazdaságunk minden területén jelentős eredményeket értünk el. Az ipari termelés továbbra is erősen növekszik, a munkatermelékenység jóval nagyobb arányban emelkedett, mint a korábbi években, a piacon pedig mind több a sokféle és jó minőségű termék. Egész társadalmunk nagyobb gondot fordított a mezőgazdaság előmozdítására, s ezzel kapcsolatban az elmúlt esztendőben jelentős anyagi eszközöket fektetett a mezőgazdaságba és erősbödik a földművesszövetkezetek szerepe, különösen a magánparasztokkal való mind többoldalú társastermelés terén. Az ipari és a mezőgazdasági termelésben elért óriási sikerek kedvezően hatottak az áruforgalom növekedésére, a piac megszilárdulására és az életszínvonal fokozatos emelkedésére. ..Szocialista társadalmi fejlődésünk és a fejlődés anyagi alapjának állandó növekedése megteremtette a feltételeket a kultúra, a tudomány és a közművelődés továbbfejlődéséhez, a művészek és a tufá°ho Szabad alkotó munkájához. A szocialista társadalum mind több feltételt biztosít polgáraink szakképzéséhez és iskoláztatásához, a tu fe\Zn7°,S gondolat további elrendul esehez és uj kulturá Í£éhe i m“V,“‘ ér,ékek Aü-s;;segben nemkülönben a szö- GS a köztársasági szkupszmai választásokon elért rencyeivüli eredmények ” !«Stadiácia békedésneteke és az aktiv koen*ziszfon továbbépítésében ShSkbmam JuS«szlávia dolgozó népe; »> aVe°hé^«r&eSt ke'* szerveknek ^zgató kell felhasználni ésszerűbben az óriási anvszok mindazokat melyeket 1 eszközöket a boKcSnak 'felnövekedjék a teALl0^ l°vább melékenység ^161'5 's a termegoldódjon társL„.gy.0rsabban sóik ,sok problé^131TM' e'etünk ta Szövetségi szocialis Szövetség, a saLKommuilista Népi Ifjusáe n?2?rvezet és a ránk minden П1а1п.ак és öntudatos és önzet j4nak ön' lehetöséget teremt 6l°/eszitćse konkrét feladatainak táv,att'rv sroc feláldozásáról, azh aUfll’a11 ön' hogy tovább harcoljun d»at áa lés növeléséért, 3 ‘ermeszervezetek ésszerű gazdasági dósáért, a szóit,? .1 gazdálkoviszonyok feiint?-llsla társadalmi tatosan krfce$d6s6ért, és állhaa MaUgyletrS ^6n«genen.SZ0CI' fektetés*4 * eszközök hovábbfejlődéséb^és g^Zdasag *°társadalmi viszontok *2°claIista a falun †«ћ»гкЈлУ0, fejlesztése mezőgazdasági termelés'*TM* -3 s a AT a szocializmus A «2 ‘eben a társadalmi-politikai életédmétét Г (Folytatása a 4. oldalon) Békében, munkában és szabadságban Májusi üzenet Jugoszlávia népéhez Ezt a május elsejét is békében, munkáiban és szabadságban várjuk. A szocialista Jugoszlávia dolgozó népe a szocialista országépítésben elért eredményekre büszkén ünnepl meg a munkásosztály és a világ minden dolgozója nemzetközi szolidaritásának napját, abban a tudatban, hogy Ljubljana után írta: Rehák László ! , XV. évf. 119. (4395.) sz. , Csütörtök, 1958. május 1. ÁCS KÁROLY: Májusi szólam Barátaim, legyünk ma mások! Legyünk kora kapunyitások, Pattanó pántok, lehulló rácsok, Bármilyen furcsa: legyünk virágok! Azám, virágok! önfeledt kelyhek, Amiatt lassan csordultig telnek. Azok: virágok! Egy szál lehelet, Foszló szirmú füst, lágy földi jelleg . Virágok reggel: kacagó harmat, Virágok délben: kibomló hajzat, Virágok este: elnémult ajkak, Virágok éjjel: éppen csak vannak. Virág-emberek, ember-virágok, Sohasemvolt világra várók, Mi hódítjuk meg a világot — Barátaim, ne legyünk mások! A Magyar Szó munkaközössége boldog és vidám májusi ünnepeket kíván olvasóinak - A lap legközelebb kedden reggel a megszokott időben jelenik meg - A május elseji sorshúzás eredményét hétfőn az új, színes-képes Sportmagazinunk közli