Magyar Szó, 1958. május (15. évfolyam, 119-142. szám)

1958-05-01 / 119. szám

HALAI» A­ FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ♦ AHA »­DINAR ♦ PoSt. prać. ti goi. 3 MacmrSzó Á­lmunka, e haladás nagy­nemzetközi ünnepén Jugoszlávia kommu­­nistái szebb és nagyobb ajándékkal aligha járulhat­tak volna egész népünk és a nemzetközi munkásmozgalom színe elé, mint a ljubljanei kongresszus eredményeivel. A kongresszusnak elejétől végéig hangsúlyozottan mun­kajellege volt. Többhónapos kiterjedt előkészületek után magán a nagy találkozón is érdemlegesen, vitatták, latol­gatták e napirenden szereplő kérdéseket, még világosabb, pontosabb meghatározásokat keresve és találva. Öt kongresszusi okmányt kell megemlíteni, amibe a lyublyanai találkozó a mun­káját sűrítette, noha ez egész kongresszus tevékeny­sége mondanivalójában és színvonalában is kiemelke­dő. Ez az öt okmány Kom­munista Szövetségünk prog­ramja és módosított szerve­zeti szabályzata, Tito, Ran­­kovics és Kandely elvtárs beszámolója és a kong­res­­­­szusi határozat a kommunis­ták közvetlen feladatairól. A ljubljanai kongresszus a kommunistáknak és a Kommunista Szövetségnek hazánk szocialista építésé­i­ek ez alapvető és irány­ító politikai erejének feladatai­ról és munkájáról nem mon­dott annyi újszerűt, mint a négy és fél évvel ezelőtti zágrebi kongresszus. A VII. kongresszus a Központi Ve­zetőség négy és féléves mun­káját és vezetését teljes egé­szében jóváhagyta és elisme­résben részesítette, mert az elmúlt időszak tökéletesen igazolta a zágrebi kongresz­­szuson meghatározott út he­lyességét és szembetűnő nagy sikereket hozott. A ljubljanai kongresszus szo­cialista építésünknek az előbbi kongresszuson elfoga­dott útját elméletileg mélyí­tette el, az eddigi tapaszta­latok marxista elemzése alap­ján. Az elért eredményekre támaszkodva behatóbban és világosabban körvonalazta hazánk belső megépítésének közvetlen céljait és módsze­reit. Ljubljanában ezenkí­vül külön kitértek az ország nemzetközi helyzetére és ez­­®el kapcsolatos feladataira, megtárgyalva a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit is. Szocialista fejlődésünk elvi megvilágítása, a kongresszus elméleti színvonala minden­képpen bizonyítja hazánk kommunista­­ mozgalmának érettségét és a kialakult szocialista társadalmi viszo­nyok szilárdságát. Nemcsak azért, mert ez a kongresszus hozta meg a programot, ami munkásmozgalmunk törté­nelmében vitán felül első­rendű fontosságú esemény, hanem mert érett marxista elemzés jellemzi a beterjesz­tett beszámolókat és az egész kongresszus munkáját eddigi tapasztalataink, problémáink és közvetlen feladataink tárgyalásában és elemzésé­ben. * Elsősorban programun­kat kell­ megemlíteni, amikor a ljubljanai kongresszusról szó esik. A bizottság Tito elvtárs elnöklete alatt egy­éves munkával készítette elő a programtervezetet. ter­vezet nyilvánosságra hozatala és közvitára bocsátása után a bizottság tovább folytatta munkáját a tervezeten, s e munka valamint a beérkezett nagyszámú módosítási javas­latok eredményeképpen a kongresszusi küldöttek külön füzetecskét kaptak kézhez a programtervezet javaslati módosításáról. A javasolt módosítások legnagyobb ré­­s­ze — ezt külön hangsúlyoz­ta a kongresszus — a programtervezet szellemét nem érintve mondanivalójá­nak ez a balosabb megfogal­mazását szorgalmazta, úgy hogy ezúton is kifejezésre jutott kommunista mozgal­munk nagyfokú eszmei egy­sége. Ez az eszmei egység éppen a meghozott program elveiben nyilvánult meg igazolva, hogy a program valóban szervesen egész pártunk tevékenységéből és kommunista mozgalmunkból fakad. A program marxista, dog­maellenes és életes forra­dalmi szellemét két hivat­kozással lehetne talán leg­közvetlenebbül érzékeltetni. Programunk bevezetője ki­mondja, hogy szocialista gondolkodásunk mai fokát fejezi ki, társadalmi fejlő­désünk mai szakaszán, és megállapítja: »Ez a program nem dogmák és végérvényes igazságok gyűjteménye. Jö­vendőbeli társadalmi gyakor­latunk és tudományos gon­dolkodásunk túlnövi, módo­sítja a talán meg is tagadja majd egyes konkrét állás­pontjait, nézeteit és tételeit,­­ éppen ezzel domborítja ki a program forradalmi szel­lemét és alkotó elgondolá­sait«. Másik hivatkozásunk programunk már köztudat­ba került zárómondatának gondolata: »...legyünk fen­tikusak önmagunk és mű­veink iránt, legyünk megbé­­kélhetetlen ellenségei minden dogma­tizmusnak és legyünk hívek a marxizmus forradal­mi alkotó szelleme iránt. Semmi, ami létrejött, ne le­gyen számunkra annyira (Folytatása a 4. oldalon) harca hozzájárul az egész világ munkásosztályának és haladó erőinek a békéért és a szocializmusért vívott har­caihoz. Népünk büszkén várja az idei május elsejét. Büszke­ség tölti el, mert a szocialis­ta Jugoszlávia politikája az elmúlt időszakban a világ min­den népének­ haladó cél­jait, az egyenjogú nemzetkö­zi együttműködés az emberi­ség neves béketörekvéseit szolgálta. Hazánk dolgozói tudják, hogy csak a békepo­litika, a népek közeledésé­nek és építő együttműködé­sének politikája vezet­ a gaz­d­asági fejlettség és az élet­színvonal emelésének, a kul­túra és valamennyi nép a­­nyagi jóléte felvirágzására. Jugoszlávia népe! A világ valamennyi népe napról napra jobban feliisme­ri, hogy az emberiség fenn­maradása minden anyagi és szellemi javával együtt a szorosan tartós béke helyre­­állításához fűződik. Az atom és hidrogénbomba robbantá­sok katasztrofális következ­ményei arról tanúskodnak, hogy tulajdonképpen már é­­vek óta meg nem üzent há­ború folyik az emberiség el­len, az emberiség jövője el­len, és az utóbbi időben a fenyegető új veszélyek egye­sítették a dolgozók millióit, sok kiváló tudóst és a kul­túra képviselőit, a világ min­den haladó erejét abban a határozott követelésben, hogy megegyezéssel megszün­tessék a fegyverkezési ver­senyt, tiltsák meg az atom­erő felhasználását háborús célokra, és fokozatosan szün­tessék meg mindazokat az elemeket, amelyek általános katasztrófába sodorhatják az emberiséget. A tartós béke megalapozására irányuló sok erőfeszítés hozzájárul az el­térő társadalmi rendszerű or­szágok békés és aktív koeg­­zisztenciája eszméjének és gyakorlatának terjedéséhez és a népek sokoldalú egyen­jogú együttműködéséhez. A világ munkásosztályá­nak, a szocializmushoz veze­tő korszerű világáramlatok e letéteményesének, külön érdeke fűződik a tartós vi­lágbéke megalapozásához. Ez még jobban megszilárdítja hazánk dolgozóinak azt a meggyőződését, hogy a nem­zetközi munkásmozgalomnak módot kell keresnie a mai nézeteltérések és osztottság csökkentésére és egyesítenie erőfeszítéseit a békéért, a nemzetközi megértésért és az égető nemzetközi problé­mák megoldásaiban való e­­gyüttműködésért vívott harc­ban. A szocialista Jugoszlávia dolgozói szívből kívánják, hogy valamennyi nép együtt­működése, megértése és ba­rátsága elhozza az emberiség új nagyszerű korszakát, a­­mely­ben nem lesz háború, amelyben új, igazságosabb szocialista társadalmi viszo­nyok jönnek létre, és az em­ber mind nagyobb győzelme­ket arat a természeti erők és a természet titkai fölött, az elmaradottság és a nyomor fölött, minden elnyomatás és emberi szenvedés fölött. Jugoszlávia dolgozói! Az elmúlt esztendőben is erősen fejlődött a közvetlen szocialista demokrácia rend­szere. Lényegesen bővült a munkásönigazgatás és a tár­sadalmi igazgatás anyagi a­­lapja. Hazánk dolgozóinak ma döntő hatásuk van a ter­melés igazgatására és a tár­sadalmi jövedelem elosztásá­ra. Ez méginkább ösztönzi dolgozónk öntudatos kezde­ményezését és felszabadítja alkotó erejét, erősbíti társa­dalmi felelősségérzetét és megszilárdítja azt a meggyő­ződését, hogy elsősorban sa­ját öntudatos igyekvésétől és munkájától függ teljesebb, dúsabb és szebb élete. A szo­cialista Jugoszlávia dolgozói mindinkább az anyagi érté­kek öntudatos megteremtői­vé és igazgatóivá fejlődnek, és ezáltal társadalmilag ön­állóbbak és szabadabbak, a társadalmi előrehaladás ak­tív és öntudatos tényezőivé válnak. Gazdaságunk minden terü­letén jelentős eredményeket értünk el. Az ipari termelés továbbra is erősen növek­szik, a munkatermelékenység jóval nagyobb arányban e­­melkedett, mint a korábbi években, a piacon pedig mind több a sokféle és jó mi­nőségű termék. Egész társa­dalmunk nagyobb gondot for­dított a mezőgazdaság elő­mozdítására, s ezzel kapcso­latban az elmúlt esztendő­ben jelentős anyagi eszközö­ket fektetett a mezőgazdaság­ba és erősbödik a földműves­­szövetkezetek szerepe, külö­nösen a magánparasztokkal való mind többoldalú társas­­termelés terén. Az ipari és a mezőgazdasági termelésben elért óriási sikerek kedve­zően hatottak az áruforgalom növekedésére, a piac megszi­­lárdulására és az életszínvo­nal fokozatos emelkedésére. ..Szo­cial­ista társadalmi fejlő­désünk és a fejlődés anyagi alapjának állandó növekedé­se megteremtette a feltétele­ket a kultúra, a tudomány és a közművelődés továbbfejlő­­déséhez, a művészek és a tu­fá°ho Szabad alkotó munká­­jához. A szocialista társa­dalum mind töb­b feltételt biz­tosít polgáraink szakképzésé­hez és iskoláztatásához, a tu fe\Zn7°,S gondolat további elrendul esehez és uj kulturá Í£éhe i m“V,“‘ ér,ékek Aü-s;;­segben nemkülönben a szö- GS a köztársasági szkupszmai választásokon el­ért rencyeivüli eredmények ”­ !«Stadiácia békedésnet­eke és az aktiv koen*ziszfon továbbépítésében ShSkbmam JuS«szlávia dolgozó népe; »> aVe°hé^«r&eSt ke'* szerveknek ^zgató kell felhasználni ésszerűbben az óriási anvszok mindazokat melyeket 1 eszközöket a boKcSnak 'fel­növekedjék a teALl0^ l°vább melékenység ^161'5 's a ter­­megoldódjon társL„.gy.0rsabban sóik ,sok problé^131TM' e'etünk ta Szövetség­i szocialis­ Szövetség, a saLKommuilista Népi Ifjusáe n?2?rvezet és a ránk minden П1а1п.ак és ön­tudatos és önzet j4nak ön' lehetöséget teremt 6l°/eszitćse konkrét feladatainak táv,att'rv sroc feláldozásáról, azh aUfll’a11 ön' hogy tovább harcoljun d»at áa lés növeléséért, 3 ‘erme­­szervezetek ésszerű gazdasági dósáért, a szóit,? .1 gazdálko­­viszonyok feiint?-lls­la társadalmi tatosan krfce$d6s6ért, és állha­a M­aUgyletrS ^6n«g­enen.SZ0CI' fektetés*4 * eszközök ho­vábbfejlődéséb^és g^Zdasag *°­­társadalmi viszontok *2°claIista a falun †«ћ»гкЈлУ0,­ fejlesztése mezőgazdasági termelés'*TM* -3 s a AT a szocializmus A «2 ‘e­ben a társadalmi-politikai életé­dm­étét Г (Folytatása a 4. oldalon) Békében, munkában és szabadságban Májusi üzene­t Jugoszlávia népéhez Ezt a május elsejét is bé­kében, munkáiban és szabad­ságban várjuk. A szocialista Jugoszlávia dolgozó népe a szocialista országépítésben elért eredmé­nyekre büszkén ünnepl­ meg a munkásosztály és a világ minden dolgozója nemzetkö­zi szolidaritásának napját, abban a tudatban, hogy Ljubljana után írta: Rehák László !­­ , XV. évf. 119. (4395.) sz. , Csütörtök, 1958. május 1. ÁCS KÁROLY: Májusi szólam Barátaim, legyünk ma mások! Legyünk kora kapunyitások, Pattanó pántok, lehulló rácsok, Bármilyen furcsa: legyünk virágok! Azám, virágok! önfeledt kelyhek, Amiatt lassan csordultig telnek. Azok: virágok! Egy szál lehelet, Foszló szirmú füst, lágy földi jelleg . Virágok reggel: kacagó harmat, Virágok délben: kibomló hajzat, Virágok este: elnémult ajkak, Virágok éjjel: éppen csak vannak. Virág-emberek, ember-virágok, Sohasemvolt világra várók, Mi hódítjuk meg a világot — Barátaim, ne legyünk mások! A Magyar Szó munkaközössége boldog és vidám májusi ünnepeket kíván olvasóinak - A lap legközelebb kedden reggel a megszokott időben jelenik meg - A május elseji sorshúzás ered­ményét hétfőn az új, színes-képes Sportmagazinunk közli

Next