Magyar Szó, 1958. június (15. évfolyam, 143-167. szám)

1958-06-01 / 143. szám

rt Csábító ajánlat Azt momiáta Knezsevácon, hogy csábító ajánlattal sikerült 190 társas termelést kötni, tehát 800 hold földön termesztenek közösen búzát és kukoricát. A szerződésben általában búzatermésből 46 százalék a szövetkezeté, a kukoricaterméséből pedig 27 százalék. A szövetkezetnek van négy-öt számítása. Az első például: a szövetkezet a társastermelő földjén 12 mázsa búzát termel holdjáról, a szövetkezet ebből 2 728 dinárt kap. Ha holdjáról 25 mázsa kukoricát takarít be, akkor a szövetkezet tiszta nyeresége 4 652 dinár. Ez, ugyebár nem éppen csábító ajánlat. Ám nézzük a másikat. Ha a szövetkezet a társastermelő földijén 15 mázsa búzát takarít be holdjáról, akkor a tiszta nyeresége 6 684 dinár és ha 30 mázsa kukoricát termel holdján, akkor a tiszta nyeresége 400 dinár. Ez már vonzóbb ajánlat, de a szövetkezetnek még van két vagy három ilyen számadása, amelyben a hozam emelkedik. Az eddigi gyakorlat nemcsak Knezsevácon, hanem a többi helységben is azt mutatja, hogy a társastermelők száma csak ott gyarapodik, ahol a legjobb számításokat veszik elő. Mert nyilván a földműves számára nem mézesmadzag, ha tíz mázsa búzát szavatol holdjáról neki a szövetkezet, vagyis 8 000—10 000 dinár tiszta nyereséget. Ha a szövetkezet és az agronómus erejéből csak ennyire futja, akkor valóban nem érdemes társasterme- léses szerződést kötni, de azt tudjuk, hogy futja többre is. Mert manapság a birtokokon általában hektárján 50 000—60 000 dinár tiszta nyereséget valósítanak meg. Erre azt mondanánk, hogy könnyű a birtoknak, mert van elegendő korszerű felszerelése. Sok szövetkezetnek is van elegendő felszerelése, műtrágyája és minőségi magja is, sőt, jóhírű szakembereket is szerződtetett. Nos hát akkor mi az akadálya annak, hogy egyes szövetkezetekben mégsem készítenek csábító számadásokat. Sőt néhol a szakember, orrakor a terméshozamról beszélnek, mélyen hallgat. Egyesek talán szerénységből, mások viszont még mindig nem bíznak a korszerű eszközök erejében, s így akaratlanul is szárnyát szegik a kooperáció gyors kibontakozásának. A knezseváciak példája is mutatja, hogy a földművesek hajlandók kooperálni, ha a szövetkezet bátrabb ígéreteket tesz és legalább 10—15 mázsa hozammal többet szavatol hektárjáról, mint amennyit eddig elért aföldműves. V.J E.I ___________________________________________/ A kongresszusi Határozatot* az eletben Siónk politikai élet, sok munka, nagy érdeklőrtés, ez jellemezte eddig is a Kommunista Szövetség alapszervezeteit. A VII. kongresszus óta az alapszervezetek méginkább felélénkültek, még több munkájuk lett és az érdeklődés is fokozódott. Nem is csoda, hiszen a kongresszus anyagát tanulmányoznák és határozatait alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban, az életben. A delegátusok most számolnak be arról, amit Ljubljanáben hallottak és láttak. A járási és községi vezetőségek tagjaival együtt előadásokat tartanak az összes alapszervezetek részére. Noviszádon noha javában folynak ezek az előadások már megszervezték a kongresszus anyagának részletesebb tanulmányozását is. A Kommunisták Szövetsége városi vezetőségének kezdeményezésére készített, és az alapszervezetek vezetőivel megvitatott terv szerint, a kongresszusi anyag tanulmányozása lesz az alapszervezetek egész politikai és eszmei munkájának alapja. A mostani előadások után úgy tervezik, hogy külön vitatják meg a gazdasági, a szociális és egészségügyi politika, és a közművelődési és kulturális kérdésekre vonatkozó részeket, a Kommunisták Szövetsége Központi Vezetőségének kongresszusi jelentése, Tito elnök, Rankovics és Kardely elvtársak beszámolóinak alapján. Külön tárgyalják meg a társadalmi önigazgatásra vonatkozó anyagot, megint külön a Kommunista Szövetség és a társadalmi szervezetek munkájával, végül pedig a nemzetközi problémákkal kapcsolatos anyagot. A feldolgozásra kerülő kérdéseket természetesen összekapcsolják az alapszervezet mindennapi életével, gyakorlatával és feltételeivel, és határozatokat hoznak a továbbá munkára vonatkozólag. Végül a most folyó munkáról még csak ennyit, hogy a kongresszusi anyagot feldolgozó alapszervezetek ülésein részt vehet bárki, akit érdekel a vállalatokban a többi munkások, az utcai szervezetekben pedig a polgárság is. L. A. тж&глж uze I Az építő Testvérikég-Egység új anstant térképe. A fekete vxmail a már kész vént jelzi. A fehér részekben most végzik a földmunkát. Az út mellett építették fel a 17 táborhelyet, amelynek barakkjavbem 10 800 fiatal útépítő és Naponta ezer élmény Ifjubljonétól Novo Meszi- tóig csak egy-két helyen keresztezi a vasúti sínpár az épülő új autóutat Vonaltiból tehát vajmi keveset lát a kiváncsi szemlélő ebből a roppant jelentőségű építkezésből. Autóbuszból azonban már többet. S ha a hetvenhét kilométeres útszakasz IV táborhelyének bármelyikében, együtt tölt néhány napot az útépítőkkel, sok mindent meglát, hall, meg érez, tapasztal... Hátha még sorra járja a tábor- és munkahelyeket! Tizezernyolcszáz fiatal élet. Lüktető tábori élet Rohammunka az építőhelyeken. Tanfolyamok, hangversenyek követik egymást. És a noviszadi rádió hetvenöt tagú együttese. Megpróbálok néhány képet adni ezekről az emberekről. Hétköznapjaiikról és vasárnapjaikról. Életükről, az ifjúsági autóúton. Ljulbljanától Zágrábig. Íme: PANASZ HELYETT INKÁBB TALICSKÁZTAK VOLNA Ez e történet még abból az időiből való, amikor, az építő- és táborhelyeken bokáig érő sárban jártak. Az egyik tábor parancsnokát ekkoriban meglátogatta egy újságíró és egy orvos. A fiatal táborparacsnok egy ideig figyelmesen nézegette az idegeneket, majd megkérdezte tőlük. — Talán csak nem valami bizottság tagjai?! — Nem. — Hála az égnek!... Egyremásra különféle bizottsági tagok jönnek hozzánk, s mindannyian azon panaszkodnak, hogy nagy a sár nálunk. Annyiszor hallottam már ezt, hogy megmondtam nekik. Ha a tények száraz megállapítása helyett lapátot fogtak volna kezükbe, s eltoltak volna egy-egy talicska salak helyébe pedig salakot hoztak volna, már régen nem lenne itt sár ... A LEGERŐSEBB ÁLLAT Az I. doboji brigád fiataljai egy völgyben dolgoznak. Csákányoznak lapátolnak, hordják a földet. Az egyik szelíd domboldal mögül furcsa hangiesztényokat visz feléjük a szél. Minntha motorzugás lenne... Az építők fölé tekintenek a beborult j égre. Repülőgépre gondolnak. Ajoilib tetején azonban egy citromszinű roppant gépkolosszus tűnik fel. — Földtúró? ... Kotrógép? ... — Földtáró! — találgatják a fiúk. A szörny lerohan a dombon, át a patakocskán. Eléggé meredek utón akar felkapaszkodni. Fehim, szőkehajú Doboskörnyéki fiú felkiált: — Fogadjunk, hogy nem bír feljönni... A szörny motorja bődül egyet az egész alkotmány kicsit balra kanyarodik, neki egy vastag fának. Gyökerek recsegése, ropogása hallatszik és a következő pillantban a fa a flörön fekszik elnyúlva. — Szökni fognak előlünk a hegyek, — kiáltják lelkendezve a fiuk, Fehim üstökébe túr. — Nahát!... Ennél erősebb állatot még nem láttam. HARMINCÖTÉVES ÚTÉPÍTŐ — TANFOLYAMOK És SÉRÜLÉSEK Milhajlo Omestyujk, a rorrviszádi rádió szólistája dolmát népdalokat énekel a mocskoveci Vramduk táborhelyen. Hangja még az egy-két gyengélkedőt is kicsalta a betegszoba ágyából. Egy bekötött fejű útépítőn akad meg a szemem. A háta mögé kerülök és vállára teszem a kezem. Megfordul, és én annyira meglepődök, hogy megfeledkezem a fejét borító kötésről.Ugyanis nem pelyhedző állkú fiatalemberrel, hanem egy harmincötéves meglett emberrel álltam szemben. Igen, autóutat épít ö ás. És közben villanyszerelő szakmát tanul, mert ilyen tanfolyam is van itt. No, nem éppen két hónap alatt tanulja meg, ami kell, ő azonban tovább marad az autóúton ... Ma délelőtt egy kis baleset érte. Csákányozás közben megcsúszott a lába, elesett és beverte a fejét Különben az ilyen balesetek ritkák, legtöbb sérülés a kerékpározás miatt van. Sokan tanulnak biciklizni. Mert, ha ezt megtanulták, nyitva áll előttük a kapu, következik a moped, majd a 175 köbcentiméteres Puch motorkerékpár vezetése. S végül: egy bizottság előtt az A vizsga. Ezen a táborhelyen 46 útépítő már A vizsga előtt áll. És időköziben már megkezdődött a második tanfolyam is... DICSERET és szégyen Az autóúton dicsérnek is, barádnak is. Nemrégiben kihirdették, melyek azok a brigádok, amelyek májusban elnyerték a rohambrigád elnevezést először, másodszor, sőt harmadszor, s kik nyerték el a vándorzászlót. Ezzel a jelentéssel egyidőben egy másik jelentést is kaptak a táborparancsnokok. Ezt is az otocseci főparancsnokságról küldték. Azok a brigád tagok, akikre ez utóbbi jelentés vonatkozott, lehajtott fejjel, szégyenkezve hallgatták a felös vasast, öt brigád hatszáz embere szegte le a fejét A szremszkamitravicaci, a prajedori, a knizseváci, a petinyei és a verbászt. Miért szégyenkeztek? ! Mert brigádjaikból egyesek és csoportok iszákossággal és verekedéssel foltot ejtettek az autóút építődnek és az egész Népi Ifjúságnak becsületén. A felolvasás után egységes a határozat: Nem törjük meg többé sorainkban a duhajkodókat Aki a jövőben is ilyet tesz, e merhet. Mi is rohambrigád akarunk lenni. GYERTEK, ÉLJETEK VELÜK KÉT HÓNAPIG... Nikola bácsi magas, erős ember. Aknász. Vigyáz a fiatal útépítőkre, mint saját gyermekeire. Esős időben nem engedi őket a kötötő közelébe. Az átforrósodott és az esőtől lehűlt sziklák ugyanis ilyenkor repedeznek és lezuhanással fenyegetnek ... Egy ilyen esős napon Nikola bácsi bement az irodájába. Levelet írt: „. .. Kedves fiaim. Elnézem az itteni fiúkat és leányokat Tetszik nekem életmódjuk. Naponta hat órát dolgoznak. Utána pihennek. Különféle tanfolyamokra járhatnak, kirándulhatnak. Sportolnak, táborhelyüket szépítik. Gyertek el mind a hárman, és éljetek itt velük két hónapig • • ■“ Nikola bécsi egyik fia asztalos, a másik kettő — ikrek — az egyik beográdi gimnáziumba járnak. Nikola bácsi most várja a dilákbrigádokat, hogy találkozzon fiaival. Emberek, fiatalok, itt-ott idősebbek is. Mindannyian a munka, az épülő Testvériség- Egység ifjúsági autóút szolgálatában. Minden új nap ezer élményt rejt magában, ezer emléket életük végéig. GYŐRI Péter A sintezerratís az illetmmipolitika BESZÉlŠETÍS VLADISZAVJEVICS PERICÁVAL, A TARTOMÁNYI SZAKSZERVEZETI TANÁCS TITKÁRÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) gyakorlatban kialakult javadalmazást. Ez a munka megkívánja az alaposságot, mert tőle függ az egyén személyi jövedelme, és ha nincs pontosan meghatározva, előfordulhat, hogy egyesek a többiek kárára többet kapnak. A tartományi szakszervezeti tanács információi szerint a szakszervezetek és a vállalati önigazgató szervek még mindig nem fogták fel ennek sürgősségét és fontosságát. KÉRDÉS: Mi a helyzet a jutalmazás terén, hogyan halad a szabályzatok kiigazítása? VÁLASZ: A jutalmazásrendszerének bevezetése és a jutalmazási szabályzatok készítése a termelésés termelékenység fokozását célozta. A vállalatok zöme elkészítette jutalomszabályzatát, és 1957-ben alkalmazta is. De az alkalmazott szabályzatok legnagyobb része nem biztosította a jutalmazás gazdasági számadással kifejezett alapjait és emiatt számos esetben nagyobb jutalmat felvettek olyan munkáért is, ami gazdaságilag nem indokolható. Ezek az esetek és az ilyen jutalmazási szabályzatok a munkaközösségben elégedetlenséget váltottak ki és emiatt alkalmazásukból több kár származott mint haszon. Innen van az álláspont, hogy a jutalmazás kifizetését be kell szüntetni és a szabályzatokat felülvizsgálni, kiküszöbölni mindazokat a tételeket, amelyeknek nincs tárgyi alapja. Ezt az álláspontot a gazdasági szervezetek magukévá tették, de csak a kifizetések beszüntetését illetően. A szabályzatok kiigazítása és olyanok készítése, amelyek biztosítják a jutalmazás gazdasági indokoltságát — nemigen mozdul a holtpontról. Egyes vállalatokban a jutalmazás komoly eredménnyel járt Sok helyütt a jutalomszabályzat egyes tételei bizonyultak jóknak. Nem fordítanak azonban gondot tökéletesítésükre. Mi több, ezen a téren bizonyos ellentét is észlelhető. A munkások javaslataikban felvetnek gazdaságilag indokolható és jó jutalmazási alapokat, és bírálják a nem megfelelő jutalmazási mércéket, mégsem indul meg a munka a jutalomszabályzatok tökéletesítésére. Ennek magyarázata, hogy a szabályzatok megszövegezését és a jutalmazás tételeinek nyilvántartását az adminisztrációs és technikai káder végzi — akiknek jutalmazási alapjaira legtöbb a kifogás, — nem véletlen tehát ez a huzavona. — A szakszervezetek feladata egyrészt, hogy hatásukkal biztosítsák a merte frismarazó alapok tökéletesítését, és kifizetését, másrészt, hogy kérjék a vitás tételek kiigazítását, mert a tárgyilagos gazdasági alapokon nyugvó jutalmazás mellőzése már most is érezteti hatását a termelékenység, anyagmegtakarítás stb. serkentésének lanyhulásában. KÉRDÉS: Mivel most folyik a személyi jövedelemmel foglalkozó bizottságok létesítése, mi a véleménye e bizottságok és a szakszervezetek közötti kapcsolatokról és a szakszervezetek ez irányú feladatairól? VÁLASZ: Az illetménypolitika és a javadalmazás minél helyesebb kialakításához hozzájárul a személyi jövedelemmel foglalkozó bizottságok létesítése is. A népbizottságokban már többékevésbé megalakították ezeket, a bizottságokat és a gazdasági szervezetekben is léteznek már, ha nem, meg kell őket alakítani. A szakszervezeteknek szorosan és rendszeresen együtt kell működniök e bizottságokkal, az illetménypolitika, valamint a minimális személyi jövedelem társadalmi kritériumának helyes kialakítása érdekében. — fejezte be válaszát a tartományi szakszervezeti tanács titkára. Sz. G.