Magyar Szó, 1958. augusztus (15. évfolyam, 193-219. szám)

1958-08-01 / 193. szám

Péntek, 1958. УШ. L Mmá és magtár Egy sajtókonferencián egy újságíró megkérdezte a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselőjét, vajon megoldódik-e rövidesen a magtár probléma. Hiszen még csak a hozamnövelési akció legelején tartunk és máris kevés a magtár. Már tavaly, a hozam nagy részét nem tudtuk elraktározni, az idén peddig nehezebb a helyzet, s ez gátolja a termelést. A válasz az volt, hogy az elkövetkező öt évben a magtár probléma majdnem olyan probléma marad, mint amilyen most. Több pénz megy ugyan magtárépítésre, mint eddig, de ez még mindig esetleg csak a jelenlegi arányt őrzi mega termelés s a magtárak között.) Más szóval, csak éppen azt gátolja meg, hogy a helyzet nehogy tovább romolják. A szövetségi alapokból tehát nehezen lehet hamarosan pótolni a magtárhiányt. Mi marad tehát még hátra? Mostanában mind gyakrabban szóba került egy ötlet: a mezőgazdasági szervezeteket serkenteni kellene, hogy minél több magtárt építsenek. A gabona árából minden kiló után eddig is kötelező volt elhelyezni 2,5 dinárt a beruházási alapban. Ez mehet például magtárépítésre. Igen ám, de ez olyan kis öszszeg, hogy még tíz év múlva sem lesz belőle magtár. Van még egy nagyon fontos dolog. Amíg a gabonafelvásárlás árpolitikája olyan lesz, amilyen most, aligha határozza el magát valaki arra, hogy milliókat öljön bele magtárba. Csak rossz üzletember hajlamos ilyesmire. Hiszen ha fölépítené magtárát, hiába várná, hogy a befektetés visszatérüljön. Amíg a búza ára szeptemberben is annyi mint a következő év júniusában, addig nem érdemes magtárt építeni, nem érdemes tárolni a gabonát. Érthető hát, hogy mindenki igyekszik minél előbb megszabadulni tőle. A felvásárlási áron tehát változtatni kellene, hogy minél gyorsabban megoldódjék a raktárprobléma. Ha például tavasszal 4—5 dinárral (esetleg többel is, a szakemberek ezt jobban tudják) drágább volna a gabona, mint ősszel, akkor ebből a különbözetből építhetnének magtárt a mezőgazdasági szervezetek. És érdemes volna építeni, mert akinek magtára volna, minden évben megvárhatná a legjobb árat, tehát a termését jobban értékesíthetné, mint amaz, aki nem gondoskodik magtárról, így tehát mindig megtalálná számadását és bizonyos idő múlva visszajönne a magtárba befektetett pénz. Talán nem ártana ezen elgondolkozni. : L. I. HAGTAR SZÓ SZÁMOLJUNK ki hogy tud (vagy akar) vagy próbálkozzunk másképp ! Játék a költségekkel (4) Részletezzük, milyen előállítási árkülönbségek származnak az istállótrágya nem egységes elszámolásából. A gazdaságok vagy egyáltalán nem könyvelik a növénytermesztés számlájára a jószágtenyésztésből származó istállótrágyát, vagy 1, 2, 3, azaz 4 dinárral jelölik kilogrammját, íme, hogyan hat ez az önköltségi árra. Példánkban kiindulópontnak 1 kg istállótrágyát 2 dinárjával vettünk, légi ár 1,5 dinárral emelkedik, stb. Ezzel azonban, még nem merült ki az istállótrágyával való manipuláció lehetősége. Említették már, hogy azt sem veszik egységesen, hogy mennyi trágyát állítanak elő. A moravicai Krivaja például normatívái szerint egy tehéntól 160 mázsa trágyát kap évente. Verusicson pedig azt állítják, hogy egy tehén évi trágyatermelése semmiképpen sem több 102,4 mázsánál hisz ők mérik. Még nagyobb eltéréseket okoz azonban az úgynevezett általános költségek elszámolása. Vessünk csak egy pillantást erre a táblázatra: Szegrabetülsőek a különbségek a közvetlen költségekben is. Azt azonban nagyjából tudni, hogy miért. A Mladoszt például a közvetlen anyagi költségekbe nem számolt el felállótrágyaértéket, azonkívül mindössze 6 mázsa műtrágyát szórt el hektáronként. Verusics hektáronként 17,94 mázsát, a 7 Juli 17,85 mázsát, a Budutynoszt pedig 22,95 mázsát. Megmagyarázhatatlanok azonban az eltérések az utolsóelőtti oszlop számadatai között. Szakember legyen a talpán, aki el tud itt igazodai. Néhol (Ljubicsevón) 65.772 dinár általános költség esik egyhektár kukoricára, másutt pedig (Erdutov) 13.742 dinár. Annyit kiderítettünk, hogy más-más kulcs szerint osztják el az általános kiadásokat. Egyesek az anyagi kiadások és a fizetések öszszege szerint terhelik az ágazatokat vele, mások hektáronként osztják el a közvetlenül el nem számolhatókiadásokat. Egy biztos: amíg nem dolgozzák ki és nem fogadják el az egységes tervezési és könyvelési alapelveket, nehéz és kockázató® dolog öszszehasonlításokat készíteni és szinte lehetetlen kielemezni, vajon hogyan is állunk voltaképpen az általános költségekkel. Azt ugyanis Vensiáson és másutt is elismerik, hogy az általános költségek magasak. Csökkenteni kell és valószínűleg lehet is őket. Azt azonban már nem tudják sem ők, sem, mások, hogy menynyi nagyjából az átlag, a megengedhető, az ésszerű Mert a különböző elszámolási módszerek miatt szinte lehetetlen az összevetés az általánosítás. Verusics tavaly 44 millió dinár jövedelmet valósított meg, azaz 22.000 dinárt hektáronként ezekkel a magas általános költségekkel. A kukorica esetében, láttuk, hektáronként 32.181 dinárra rúgott, az önköltségi ár 20,85 százalékára. Más birtokok jóval kisebb általánosköltségekkel és önköltségi árakkal operálnak. Ha ez valóban igy van és ha más ágazatban 1s ez náluk a helyzet, logikusan következtetve 80.000—130.000 hektáronkénti jövedelmet kellene megvalasítaniok. Azaz egy kétezer hektáros birtoknak 150—260 millió dinárt. Ilyen esetről azonban ezideig még nem hallottunk. V. L.—P. E. A táblázatból látható, hogy juk el kilogrammonként, az istállótrágya elszámolási kilogramm kukorica 1,50 diára milyen mértékben csok- cárral »olcsóbb« (a 2 dinárkénti, vagy növeli a növény- val könyvelt istállótrágyához termesztésben az önköltségi képest). Ha viszont 3 dinárt árat. Ha 1 dinárral számot veszünk kilójáért, az önkölt- Egy hektárra szórt istálló2 din 1 din 3 din 4 din trágya kg kg kg kg 200 mázsa— —1,50 1,25 2,50 250 mázsa 0,50 —1,25 2,25 3,50 a ■ 2« — *} -šjg SS»* IM a 2f ál 1 $ ш ! £ GAZDASÁG $ M .if I? Ili «S1 «Зј, 3? 11 Ac t? t£ £2 S3 ^ N 1S 4* 'Ф rt !» af a 3SH3 1. Verusics 156.356 124.175 32.181 20,58 2. Mladoszt 75.181 58.427 16.754 22,23 3. Batusa tsz. 83.081 60.003 23.078 27,77 4. Erdut 94.764 81.022 13.-742 14,50 5. Szrém 100.994 87.043 13.951 13,81 / 6. Glogonyi Rit 105.326 84.724 20.602 19,56 7. Zobnatica 113.046 89.518 23.528 20,81 8. Csóka 115.850 • 93.149 22.501 19,45 9. Budutynoszt 117.351 105.392 11.959 10,19 10. Ivó Lola Ribar123.661 110.170 13.491 10.91 11. Sirine 12. Bratsztvo-126.700 103.349 23.351 18,43 Jedinsztvo 145.118 128.249 16.869 11,62 IS. Jaszenovac 146.959 131.571 15.388 10,47 14. 7 Juli 147.024 97.546 49.478 33,65 15. Oszijek 152.285 105.498 46.787 30,72 16. Vukovar 164.328 131.788 32.540 19,80 17. Lyubiesevo 166.156 99.284 66.872 40,24 18. Vinkovci 170.860 122.078 48.782 28,55 A lakók jogai és kötelességei A magánházak és a társadalmi igazgatás Nyilvános vitán a lakóházak igazgatásáról szóló törvénytervezet A lakók és magánháztulajdonosok jogait és kötelességeit igen részletesen tárgyalja a lakóházak igazgatásáról szóló közelmúltban nyilvánosságra bocsátott törvénytervezet. Eddig ugyanis a sokszor nem megfelelő és hiányos előírások miatt a lakók sokkal nagyobb jogokat tudtak maguknak, mint amennyi valójában megilletheti őket. Nem kevésbé a lakáshivatalok is gyakorta szokatlan döntéseiket hozták. Az új törvénytervezet tisztázza a lakók jogai és kötelességeit. A lakók kétségtelenül nagyobb joggal rendelkeznek majd, de kötelezettségeik is nagyobbak lesznek az eddiginél; a törvényes előírások szerint gondoskodniuk kell a lakás megőrzéséről. A lakók a lakbér mellett megfelelő összeget fizetnek a házban lévő közös berendezések használatáért, ha azok használatát nem számítják bele a lakbérbe. Úgyszintén fizetik a lakás karbantartásnak azon költségeit, amelyeket nem fedeznek a lakások karbantartására szánt alapból. Mint eddig is, a lakók f adózik az általuk vagy az albérlők által előidézett rongálások helyrehozásának költségeit. A FELMONDÁS Az új törvénytervezet szerint csak kivételesen és igenigen igazolt, bebizonyított komoly vétség esetén mondható fel a lakás. Ezek az esetek a következők: ha a lakó, családtagja vagy albérlője nem használja a lakást, vagy pedig jelentős károkat okoz benne, továbbá, ha komolyan zavarja a többi lakó nyugalmát. A lakás felmondható akkor is, ha a lakó három hónapig vagy ennél tovább nem fizeti a lakbért, vagy pedig, nem fizeti a közös berendezések használati díját. Azok a lakások, amelyekkel gazdasági szervezetek és intézetek rendelkeznek, akkor mondhatók fel, ha az említett szervezetben dolgozó lakásbérlő megszakítja a munkaviszonyt a vállalattal. A lakók felmondhatnak bármikor és nem szükséges feltüntetni a felmondás okát. A felmondást a házitanácsnak, vagy pedig a háztulajdonosnak kell benyújtani, azok pedig kötelesek erről értesíteni a népbizottság illetékes szervét. A lakóknak joguk van visszavonni a felmondást mindaddig, amíg a lakásba nem költözött más, illetve mindaddig, amíg új szerződést nem kötöttek az illető lakásra. A lakó felmondásakor az albérlő jogai is megszűnnek. magánházak Társadalmi igazgatás alá nem tartoznak azok a lakóépületek, amelyek magántulajdonban vannak és nincs, bennük két lakásnál, illetve három kisebb lakásnál több. Ha a lakóépület részben társadalmi, részben magántulajdonban van, társadalmi igazgatás alá helyezik, bárki lakik benne. A társadalmi igazgatás alatt lévő lakóépületeket a házitanácsok igazgatják, bárki tulajdonába is tartoznak. Ha a lakóépület nincs lakásokra osztva, hanem az egész egy háztartás céljaira épült, és csak egy család lakja, nem esik társadalmi igazgatás alá, akárhány helyiségből áll Ha a lakóépület több lakásból áll, de a lakások nincsenek szigorúan elkülönítve egymástól, a népbizottság illetékes szerve állapítja meg, hogy mely helyiségek képeznek külön lakásokat, figyelembe véve, hogy legalább két helyiséget számítanak egy lakásnak. Az új lakóházban a háztulajdonost illeti meg a lakásrendelkezési jog, ha a lakóépület nincs társadalmi igazgatás alatt. Más lakóépületekben, amelyek városban vagy ipari településen vannak, a lakásrendelkezési jog a népbizottságot illeti meg, amely ezt a jogot részben vagy egészben átruházhatja a háztulajdonosra. A nem új lakóépületnek számító házban és amely nem városban, vagy ipari településen van, a lakásrendelkezési jog a háztulajdonost illeti meg. A járási népbizottságok azonban meghatározott esetekben az ilyen lakóépületben átruházhatják a lakásrendelkezési jogot a népbizottság illetékes szerveire. A HÁZTULAJDONOS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A magánlakóház karbantartási költségeit a háztulajdonos viseli. Ha a törvényszabta javításokat nem végzi el, a lakók elvégeztethetik és a költséget a házbérből levonhatják. A lakóházak igazgatásáról szóló törvénytervezet előirányozza, hogy a házbér 10 százaléka a háztulajdonost illeti meg. Ha a háztulajdonos jogi személy, a lakbér 15 százalékát kapja. A háztulajdonosnak elsődleges joga van, hogy a lakóépületében lévő üres lakásba beköltözzék, tekintet nélkül a népbizottság illetékes szerve által megállapított lakásigénylési sorrendre. Ha a népbizottság lakáshivatala más személynek utalja ki a háztulajdonost megillető lakást, a beköltözéstől számított három hónap után a háztulajdonos bírósági úton kérheti a határozat megsemmisítését. Ebben az esetben a kiköltöztetett lakónak új lakást kell biztosítania annak a szervnek, amely előzőleg kiutalta számára a lakást. A lakóház tulajdonosnak joga van lakáscserét követelni, hogy saját házába költözhessen, ha cserében megfelelő lakás áll rendelkezésére. A lakó költözködési költségeit a háztulajdonos viseli.. 3. oldal , 1 (Folytatjuk) Százhúszmillió dínáros beruhás a lúiai földművesszövetkezetben A toubai félmillives szövettezet nem kevesebb, mint 1200 millió dolárosberuházást tervez az 1958/1959-es gazdasági évre. Az összeg jelentős részét mezőgazdasági gépek vásárlására irányozta elő. Van ugyan gépe, de a mindinkább szerteágazó és fejlődő mezőgazdasági termelés újabb gépeiket követel, kivált ha figyelembe vesszük a társastermelés szükségességét és lehetőségét a községben. Új gépek beszerzésére 65 milló dinárt fordult, többek között 15 traktort — 3 nehéz traktort — két kombájnt és néhány más munkagépet vesz. A gépek és a jószálgéllomány fenttartása meglévén ja azt is, hogy megkezdjék az épütkezést is. Erre a célra mintegy 46 millió dinárt irányoztak elő. Többek között építenek egy nyúlt típusú istállót 50 üsző elhelyezésére, egy sertésfiaztatót 28 különálló boxal, két kukorikagórét, három fészert műtrágya elhelyezésére és két gépszínt. A fennmaradt 10 millió dollárt jószágvásárlásra fordítják. Elsősorban jorksár anyakocákat, tenyésztésre alkalmas üszőket ■vásárolnak a szövetkezet Beáméra. Ezzel nemcsak a szövetkezet, hanem az egész község lehetőségei és növekednek a jószágtenyésztés fellendítésére. (S. O.)