Magyar Szó, 1958. november (15. évfolyam, 272-296. szám)
1958-11-01 / 272. szám
ВЛ1»А£.!А FASIZMUSBA — SZABADSÁG A NÉPNEK a ARA 10 DINAR A PoSt. piai. a got AtíiuttíR ÍZÓ XV. évf. 272. (4248.) sz. Szombat, 1958. nov. 1. Az új szakiskolákon épülnek ahol legfejlettebb az ipar 14 új egészségügyi középiskola nyílik Elfogadták a szakiskolák fejlesztési programját A Szerb Онбевет«*! Beográdból jelenti a Tanjug. • Voja Lekovics alelnök elnökletével pénteken délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott Szerbia parlamentjének két háza, a köztársasági tanács és a termelők köztársasági tanácsa. Az együttes ülés tárgysorozatán a szakiskolai hálózat fejlődési programjának megvitatása szerepelt, azonkívül módosítják a házszabályokat, meghallgatják az adminisztratív bizottság jelentését, majd a tárgysorozat letárgyalása után Mihajlo Svaldics, a végrehajtó tanács alelnöke válaszol a képviselők kérdéseire. A szakiskolai hálózat fejlesztési programjáról Dragoszlav Markovics, a végrehajtó tanács tagja mondott expozét. A program abból indul ki, hogy 1961-ben Szerbiában 130 000 középiskolai tanuló lesz, az idei 110 000-hez képest. Mivel új szakiskolák megnyitására nem lesz elég anyagi eszköz, Dragoszláv Markovics azt indítványozta, hogy a Szkupstina esetleg növelje a vállalatok káderjárulékát, és a káderalap egy részét használják fel iskolaépítésre. Az új szakiskolák ott épülnek, ahol legfejlettebb az ipar, újabb művészeti középiskolák nem nyílnak, mert a meglévő iskolák teljesen elegendők. A köztársasági egészségügyi tanács és az egészségügyi szervezetek szorgalmazására 14 új egészségügyi középiskola nyílik. Ezeknek az iskoláknak a megnyitását megkönnyíti, hogy az iskolák a nagyobb kórházakban nyílnak, és az egészségügyi intézmények biztosítják fenntartásukat. Ez rendkívüli elismerésre méltó kezdeményezés, mert azt mutatja, milyen úton és módon lehet elősegíteni a szakiskolák hálózatának bővítését és a szakkáder nevelését. Tanítóhiánytól nem kell tartani — mondotta expozéja további részében Dragoszláv Markovics. — Ma még hiányzik ugyan 1500 tanító, de mivel egyre több előadó kerül ki a főiskolákból, sok tanító áthelyezhető a nyolcosztályos iskolák felsőbb osztályából az alsó osztályokba és így megszűnik a tanítóhiány. Az expozé után 11 képviselő szólalt fel a vitában, majd a két ház egyhangúlag elfogadta a szakiskolák fejlesztési programját. Közös közlemény KOCSA POP londoni tárgyalásosról (Állandó tudósítónk telefonjelentése) Az atomrobbantások végleges beszüntetéséért szöltünk síkra Újabb jugoszlávellenes akciók Sajtóértekezlet külügyi államtitkárságunkon Beográdból jelenti a Tanjug.Drago Kenne, külügyi államtitkárságunk szóvivője tegnapi rendes sajtóértekezletén kijelentette, hogy a jugoszláv kormány örömmel fogadná az atomrobbantási kísérletek beszüntetésére őszsze hívott értekezleten a kezdeti egyezményt is. A genfi atomértekezlet megkezdésével kapcsolatban Drago Kune a következőket mondotta: »Ismeretes, hogy Jugoszlávia a kísérleti atomrobbantások közvetlen, általános és végleges beszüntetéséért száll síkra. Úgy véljük, hogy lehetséges és feltétlenül szükséges akár egy kezdeti és részleges egyezmény megkötése, amely a további tárgyalások és a megegyezés alapjául szolgálhat.« A »Lika« jugoszláv hajó két tengerészének Kínában történt letartóztatásával kapcsolatos kérdésre a külügyi szóvivő ezt válaszolta: »A Kínában letartóztatott jugoszláv tengerészek elítélése politikai akció Jugoszlávia ellen és új módszert jelent a jugoszlávellenes kampányban. Az elítélt tengerészek ennek a kampánynak az áldozatai. Az egész ügyet azért szerkesztették meg, hogy »tényeket« szolgáltassanak a Jugoszlávia elleni kampány számára. Különösen sajnálatos körülmény, hogy az igazságszolgáltatást használták ki erre az igazságtalan és embertelen cél-ra. A jugoszláv kormány határozott intézkedéseket tesz állampolgárainak védelmére« — mondotta Drago Kunc szóvivő. Az újságírók azután megkérdezték a szóvivőt, mi a véleménye Sehu albán miniszterelnök legutóbbi beszédéről és a Zeri i Populit című albán pártlap cikkéről, amelyben támadásokat indítottak Jugoszlávia politikája és területi épsége ellen. »Nincs semmi hozzáfűznivalóm Józse Brilej, külügyi államtitkárhelyettes képviselőházi beszédéhez, amelyben bírálatot mondott az Albán Népköztársaság vezetőségének jugoszlávellenes kampányáról. Csak azt akarom kiemelni, hogy ebben az esetben az Albán Népköztársaság miniszterelnöke közvetlenül és ismét, megerősítette a JSzNK iránti területi követeléseit.« A csehszlovák és román párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatának Jugoszláviáival foglalkozó részével kapcsolatos kérdésre a szóvivő ezt válaszolta: »A Csehszlovák Köztársaság és a Román Népiköztárság párt- és tkormánytküldöttségeinek közös nyilatkozata folytatta a jugoszlávellenes kampányban szokásos gyakorlatot, hogy a »szocialista láger« orszlsalmak párt- és kormányküldöttségei látogatásuik végén közös nyilatkozatot adnak ki és azt a JSzNK ellen irányuló elvtelen támadásokra használják fel. A világsajtó legutóbbi híreivel kapcsolatban, hogy Jugoszlávia egyes nyugati országoktól hiteleket és kölcsönöket kért, az egyik újságíró megkérdezte a szóvivőt, hogy mely országoktól kért Jugoszlávia ilyen kölcsönöket, milyen célokra kérte és mekkora összegekről van szó. A külügyi szóvivő a következőket válaszolta: »Nem fűzhetek hozzá semmi lényegest, az ismert tényekhez és a Szövetségi Képviselői házban nemrégen elhangzott nyilatkozathoz. Csak annyit mondhatok, hogy Jugoszlávia gazdasági problémákkal találta magát szembe és hogy néhány ország határozatlan válaszokat ad vagy halogatja a végleges választ a gazdasági együttműködésre vonatkozó szerződés kérdésében, ami zavarólag hat.« Arra a kérdésre, hogy mondhat-e valamit arról a Génfből keltezett hírről, hogy Jugoszlávia felvételét kérte a GATT-ba (általános kereskedelmi és tarifa egyezmény), Drago Kunc ezt válaszolta: »A JSzNK kormánya elhatározta, hogy a GATT 13. ülésszakán felveti a szervezettel való szorosabb együttműködésének kérdését és behívott tagként való felvételét kéri. Ezt elsősorban az a törekvése sugallmazta, hogy bővítse és erősítse együttműködését a GATT tevékenységi területén, annak minden tagállamával. Jugoszlávia azonban egyelőre nincs olyan helyzetben, hogy magára vállalja a teljes jogú tag minden kötelezettségét, de úgy véli, hogy a javasolt együttműködési forma elfogadható a tagállamok és Jugoszlávia számára is. A jugoszláv-olasz halászati egyezmény felújítására vonatkozó tárgyalásokról és a (Folytatása az 5. oldalon) London, október 31. Londonban ma együttes közleményt adtak ki Kocsa Popovics külügyi államtitkár látogatásáról és a brit-jugoszláv küldöttség politikai tárgyalásairól, amelyet tegnap és tegnapelőtt tartottak meg a külügyminisztériumban. A közlemény szövege a következő: „Kocsa Popovics, a JSzNK külügyi államtitkára Selwyn Lloyd brit külügyminiszter meghívására 1958 október 28—31-éig hivatalos látogatást tett az Egyesült Királyságban. II. Erzsébet királynő Őfelsége október 30-án fogadta a JSzNK külügyi államtitkárát, a miniszterelnök pedig, ebédet adott tiszteletére. Kocsa Popovics és a jugoszláv küldöttség részt vettek Seliwyn Lloyd miniszter hivaatalos vacsoráján, amelyet a brit kormány nevében adott. A két külügyminiszter a látogatás idején tárgyalásokat folytatott, amelyeken jugoszláv részről többek között Szrgya Prica külügyi államtitkárhelyettes, Ivo Vojvoda londoni jugoszláv nagykövet, brit részről pedig lord Lansdowne és Ian Harvey úr, mindketten parlamenti külügyi titkárok, és Sir John Nichols, beográdi brit nagykövet vett részt. A tárgyalásokon a jugoszláv-brit viszonyok fejlődéséről és a közösérdekű nemzetközi problémákról volt szó. A hivatalos megbeszéléseken kívül baráti véleménycserét is folytattak a közösérdekű problémákról. A két külügyminiszter üdvözölte azt a tényt, hogy országaik kapcsolata állandóan fejlődik, különösen gazdasági téren, s örömmel állapították meg, hogy a termékeny együttműködés ma már állandósult. Megbeszélést folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről is, többek között Kelet és Nyugat viszonyáról, a leszerelésről, Közép-Keletről, Ciprusról és Távol-Keletről. A két ország kormánya úgy véli, hogy ez a látogatás a brit és jugoszláv államvezetők értekezéseinek sorában még egyszer kifejezi Jugoszlávia és Nagykaitannia baráti kapcsolatait. A nézetek nyílt kifejezése és a szabad vita jelentősen hozzájárulnak a jóviszony fejlesztéséhez, a teljes egyenlőség, a függetlenség és a kölcsönös bizalom alapján. A két külügyminiszter úgy véli, hogy Jugoszlávia és Nagybritannia jelenlegi viszonya a különböző államberendezésű országok sikeres együttműködésének példájaként szolgálhat. A két külügyminiszter ismét megerősítette kormányának határozottságát, hogy továbbra is a béke érdekében dolgozik, igyekszik csökkenteni a nemzetközi feszültséget, megerősíteni a bizalmat és a népek közötti békés együttműködést”. A tegnapi sajtóértekezleten a külügyminiisztérium sajtóképviselője és államtitkára válaszolt a nyilatkozattal és a lefolytatott tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekre. A brit és külföldi lap tudósítók érdeklődéssel várják Kocsa Popovics ma estére összehívott sajtóértekezletét K. T. Kocsa Popovics külügyi államtitkár Selwyn Lloyd külügyminiszterrel Átképzését kérheti a rokkant Moma Márkovics ismertette az új rokkantbiztosítási törvényt Beográdiból jeleníti a Tanjug. Moma Márkovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és munkaügyi titkára, pénteken sajtóértekezleten ismertette az új rokkantibiztosítási törvényt. Az új rokkanttbiztosítási törvény — mondotta Momia Markovics — a nyugdíjtörvénnyel elzséges egészet alkot. Az uj törvény rendelkezései arra irányulnak, hoggy a rokkantakat újra bekapcsolja a társadalom aktív tagjai közé, mert minden rokkantnak joga van átképzését kérni a társadalombiztosító intézettől, a társadalombiztosító intézet pedig köteles az átképzésről gondoskodni. Moria Markovics ezután az illetménypolitika egyes kérdéseiről beszélt a sajtóértekezleten. Közölte, hogy a minimális fizetések rendszerét lényegesen módosítják, és ezek a kiigazítások a jövő év elején lépnek életbe. Azonban ezt is csak ideiglenes megoldásnak kell tekinteni, mert a probléma végleges megoldása megköveteli, hogy teljes egészében felmérjük a rendszer hatását A most készülő előírások lehetőséget nyújtanak, hogy már jövőre kiegyenlítődjenek a minimális személyi jövedelmek. A most érvényes minimális személyi jövedelmeket az 1957 évi illetménytételek alapján állapították meg, most pedig a vállalatcsoportok szerint megállapított ■ átlagos minimális személyi jövedelem alapján. A szikupsíma legközelebbi ülésezésén határoz erről. A határozat után a gazdasági szervezetek megkezdhetik az új illetményszabályzatok kidolgozását Bemnes tipsit Konyovics Milán évfordulóján Oszkár Davics méltatta a művészt Megindító, bensőséges- ünnepség közepette emlékezett meg Vajdaság Milán Konyoivics festőművész munkásságának negyvenedik évfordulójáról. Tegnap este a noviszádi Munkásotthon nagytér - ■I mét zsúfolásig megtöltötték tartományunk politikai, közéletű céldcultor munkásait'hogy 'meghallgassák Oszkár Davicsodó méltatását Konyolovics művészetéről. Az ünnepségen megjelent Sztapka Veszelinov, a köztársasági kulturtanács elnöke Sztevan Doronyszkinak, a tartományi képviselőház elnökének társaságában, továbbá Géza Tikiicki, a tartományi végrehajtó tanács elnöke feleségével, Sóti Pál, a tartományi végrehajtó tanács alelnöke, Nagy József, a tartományi képviselőház alelnöke, Petar Belics, a Szocialista Szövetség tartományi vezetőségének titkára, Radovan Vlajkovics, a tartományi szakszervezeti tanács elnöke, a tartományi végrehajtó tanács, a Kommunista Szövetség, a Szocialista Szövetség tartományi és járási vezetőségeinek számos tagja, az Írószövetség, az egyetemek, a sajtó képviselői és sokan mások. Az előadás után a jelenlévők hoszszantartó tapssal ünnepelték a jubiláló művészt és kívántak neki további sikeres munkát.