Magyar Szó, 1959. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

Péntek, 1959. VII. 13. Az angol laburisták javaslata az európai kettesek megoldására Gaitskell felszólalása a Szocialista Internacionálé ülésén Hamburgból jelenti a Tan­­jug. Gaitskell, brit laburista ve­zető kijelentette, hogy a né­met kérdés megoldása hosz­­szantartó folyamat lesz, ame­lyet csak fokozatosan tisztáz­hatnak. Véleménye szerint a két Németországban javasolt szabad választásokat, későbbi időpontban is meg lehetne tartani. A német probléma legfontosabb kérdése Gait­­skell szerint агг a jog, hogy az egyesült Németország bár­melyik katonai szövetséghez csatlakozhat. „Komolytalan az a követelés, hogy az egye­sített Németországnak feltét­lenül az Atlanti Szövetséghez kell tartoznia” — mondotta. A Szocialista Intemacioná­ lé ülésén megtartott beszédé­ben Gaitskell támogatta az európai ellenőrzött leszerelési övezet megteremtésének ja­vaslatát, amelyet Rapaczky lengyel külügyminiszter ve­tett fel. Véleménye szerint ez nem változtatná meg az európai egyensúlyt és példát nyújtana más hasonló öveze­tek megteremtésére. A leszerelés kérdésével fog­lalkozva Gaitskell követelte a nagyhatalmaktól, hogy el­ső lépésként kössenek meg­egyezést a kísérleti atomrob­bantások beszüntetéséről. A továbbiakban követelte, hogy hívják össze a csúcsér­tekezletet, tekintet nélkül a jelenlegi­ genfi értekezlet eredményeire, és a genfi ér­tekezleten a nyugati hatal­mak egyezzenek meg a Szov­jetunióval. A brit laburista vezető ja­vaslatait több felszólaló, első­sorban Nyugat-Németország és Japán képviselője támo­gatta. A japán szocialista párt képviselőinek véleménye sze­rint az atomfegyverek elleni harcban közös akciót kellene indítani. A francia és svájci szoci­alista párt küldöttei tartózko­dással fogadták Gaitskell ja­vaslatát. A ZENT­AI JÁRÁS KOMMUNÁIN­AK KÖZOKTATÁS­ÜGYI TANÁCSAI MEGHIRDETIK EGYÜTTES UTÓLAGOS PÁLYÁZATUKAT AZ 1959-60-as ISKOLAÉVRE I. Járási Közoktatásügyi Tanács Zenta: „Mosa Pijade” Gimnázium Zenta: két német-angol nyelv­tanár (magyar tagozatra) Történelem tanár (magyar tagozatra) Két matematika tanár (egy a magyar tagozatra) Kémia tanár (magyar tudással) Fizika tanár (magyar tudással) Filozófia tanár (magyar tudással) , Két testnevelési tanár. Konyhakertészeti iskola Ada: mezőgazdasági mérnök (magyar tudással) II. A Horgosi Népbizottság Közoktatásügyi Tanácsa: „Dózsa György” Elemi Iskola Kispiac: Matematika-fizika előadó Két tanító Óvónő Feltételek: Magyar nyelvtudás. Lakás fűtőanyag és a nehéz feltételekkel járó külön pótlék — 5 000.— dinár biztosítva. Az első pont alatti tantárgyakra pályázhat­nak tanítók is, amennyiben azokat huzamosabb ideig tanította. „Október 10” Elemi Iskola Horgos: Két tanító Magyar-német nyelvi előadó Testnevelés-biológia előadó. Földrajz-történelem előadó. Feltételek: Magyar nyelvtudás. Óvoda Horgos: Óvónő (szerb tagozatra) III. A Zentai Népbizottság Közoktatásügyi és Kulturális Tanácsa: „Petőfi S&nđot” Elemi Iskola, Zenta: a) Szerb nyelvű tagozatokra: Német nyelvi előadó b) Magyar nyelvű tagozatokra: Történelem előadó Német nyelvi előadó Szerb nyelvi előadó: Szaktanító vagy előadó testnevelésre Szaktanító zenei nevelésre „Тћигго Lajos” Elemi Iskola Zenta: Német nyelvi előadó Tanitó „Dózsa György” Elemi Iskola Zenta: Szaktanító vagy előadó testnevelésre Tanító vagy szaktanító technikai nevelésre „Csokonai Mihály” Elemi Iskola Felsőhogy: Biológia-testnevelési előadó Német-szerb nyelvi előadó­­.Ady Endre” Elemi Iskola Bogaras: Három tanító „Tömörkény István” Elemi Iskola Tornyos: Matematika-fizika előadó Történelem-földrajz előadó Két tanító Tanító vagy szaktanító technikai nevelésre Alsófokú Zeneiskola Zenta: Három szaktanító zongorára Két szaktanító hegedűre Egy szaktanító fém fúvós hangszerekre Két szaktanító harmonikára „Snezana” Gyermekkert Zenta: Óvónő „Pap Pál” Ipari Tanonc Iskola Zenta: Magyar-szerb nyelvi előadó Szaktanító vagy előadó testnevelésre Mezőgazdasági Termelők Iskolája Zenta: Tanító vagy szaktanító szaktantárgyak tanítására „Napredák” Népkönyvtár Zenta: Könyvtáros (szerb és magyar tudással) Kultúrotthon Zenta: Tanító (szerb és magyar nyelvtudással) Általános feltételek: Megfelelő iskolai végzettsg. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik szakvizs­gát tettek. A kérvényeket közvetlenül az iskola igaz­gatóságához kell benyújtani a szükséges okmányokkal és a pályázaton való részvétel jóváhagyásával. Boga­rason és Tornyoson biztosítva van a lakás és a tüzelő­anyag, valamint a nehéz feltételekkel járó pótlék 5 000 dinárig a munkahelyek osztályozása szerint. Felsőhe­gyen biztosítva van a lakás és a tüzelő. A kérvényeket a pályázat meghirdetése utáni 15 napon belül kell benyújtani a megfelelő iskolák igaz­gatóságához. 516­1. Ismét nehézségek Kelet és Nyugat tárgyalásain Nagy-Britannia közvetítő javaslatot készít­­ KÜLÖNTUDÓSÍTÓNK TE­LEFONJ­ELENTÉSt. _--------------------------------------- | Leni, julius b. Azzal, hogy Adenauer kor­mánya elvetette az összné­met bizottság megalakításá­nak szovjet javaslatát, új nehézségek merültek fel Ke­let és Nyugat tárgyalásain. Nyugati hatalmak külön a­­karják választani a berlini helyzet ideiglenes rendezését, és az össznémet bizottság megalakítását. Gromiko vi­szont kijelentette, hogy az ideiglenes megoldás csak ak­kor lehetséges, ha egyben megalakítják a két német állam képviselőiből álló tes­tületet is. A nyugati hatalmak ugyan azt a látszatot akarják kel­teni, hogy elsimítottak min­den nézeteltérést köztük és a bonni kormány között, mégis a nézeteltérések meg­maradtak. Bonn makacssága miatt ugyanis a nyugati ha­talmak még mindig nem ju­tottak közös nevezőre az a­­lapvető kérdésben: akarnak­­e megegyezést a Szovjetunió­val vagy sem. A nyugati ha­talmak ugyanis elsősorban berlini jogaikat akarják biz­tosítani, Bonn pedig kerülni akar mindent, ami távlatban Kelet-Németország elismeré­séhez vezetne. Legújabb hírek szerint az angolok kompromisszumos javaslatot készítenek: a­ négy nagyhatalom nyilatkozatot ad ki Németországról, de a konkrét kérdéseket a nagy négyesnek felelősséggel tar­tozó össznémet bizottság tár­gyalná. J. Sz. EISENHOWER VÁLASZA Kozlov üzenetére Washingtonból jelenti a Reuter: Eisenhower elnök tegnap válaszolt arra az üzenetre, a­­melyet Kozlov szovjet minisz­terelnökhelyettes intézett hoz­zá az USA-ból való elutazása alkalmából. Eisenhower reméli, hogy Kozlov nemrégi látogatása hozzájárul az amerikai élet­mód jobb megismeréséhez. Kifejezte megelégedettségét, hogy a szovjet miniszterel­nökhelyettes is belátta meny­nyire kívánja az amerikai nép a békét. in»inmitimmi unmip­ r­meltél«­ a fizetéseket Romániában Több kormányrendelet az életszínvonal javítására Bukarestből jelenti a Tan­­jug. A román munkáspárt köz­ponti bizottságának tegnap­előtti ülésén elhatározták, hogy növelik a munkások, tisztviselők és a hadsereg tagjainak fizetését, csökken­tik a fizetésekre kivetett a­­dót, meg 2 600 közszükségleti cikk árát, és növelik a nyug­díjakat. Az utóbbi rendelet augusztus 1-én, az árcsökken­tésről szóló pedig augusztus 15-én lép életbe.­­ A munkások fizetését át-­­­­­lag 10 százalékkal emelik, a­­ kereset azonban az adó csökö­k­kentésével a 14 százalékos­­ növekedést is eléri. Az álla-­­­mi tisztviselők, technikusok­­ és mérnökök fizetését nyolc . . százalékkal, a kereskedelmi ,­­ alkalmazottakét­ 18, a tanító­­ káderekét 24, a tisztek és tá­­­bornokokét 20—22, a belügy-­­­minisztérium és a rendőrség­­ tisztjeiét pedig 15—20 százal­a­lékkal emelik. A nyugdíjak át­­­lag 48—63 százalékkal emel­­í - kednek.­­ . MAGYAR SZÓ A nyugati hatalmak elvetették az össznémet bizottság szovjet javaslatát A berlini kérdés ideiglenes megoldását vitatják a genfi értekezlet zárt ülésein A Reuter hírügynökség ér­tesülései szerint a tegnapelőt­­ti plenáris ülésen Couve de Murville francia, Andrej Gro­miko szovjet és Herter ame­­­rikai külügyminiszter­­ mon­dott beszédet. A vita elsősor­ban a két Németország meg­­bízottaiból alakítandó összné­met bizottság megszervezésé­re irányuló szavó­javaslat­ról szólt. A szovjet külügymi­­niszter a vita során kétszer is felszólalt és válaszolt Cou­ve de Murvillenek és Herter­­nek. Az ülés után a brit küldött­ség sajtóképviselője kijelen­tette: a nyugati külügyminisz­terek elvetették az össznémet bizottság megszervezésére irá­nyuló szovjet elképzelést. Mint ismeretes, a javaslat ér­telmében ez a bizottság a ber­lini kérdés rendezésére ja­vasolt másféléves időszak alatt tenne kísérletet a prob­léma tisztázására. Bardling amerikai szóvivő az ülés után kijelentette, hogy a nyugati hatalmak most azt szeretnék elérni, hogy Gromikó kettéválassza az össznémet bizottságra és a másféléves átmeneti idő­szakra vonatkozó javaslatát, hogy ezután megkezdhessék a berlini kérdés tanulmányo­zását. „A mai ülést a kérdések és feleletek ülésének lehetne ne­vezni” — mondotta a szovjet szóvivő tegnapelőtti sajtóér­tekezletén. Ezen az ülésen az összné­met bizottság megalakításá­nak és munkakörének problé­mája uralkodott, amelyet a zárt ülés egyetlen előre meg­írt beszédében Couve de Murville vetett fel. A francia külügyminiszter megkérdezte a szovjet külügyminisztert, hogy milyen kapcsolat áll fenn az össeznémet bizottság és a berlini kérdés problé­mája között. Hangoztatta, hogy amikor a szovjet kül­döttség felveti a bizottság megalakításának kérdését, egyúttal ismét szőnyegre vi­szi a német kérdést is. A szovjet külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy logikus, élettel teli kapcso­lat áll fenn az össznémet bi­zottság megalakítása és a ber­lini kérdés között, és hogy a bizottság megalakításának kérdését nem váratlanul ter­jesztették be, mert már az ér­tekezlet elején is foglalkoz­­tak vele. Szükségesnek tartot­ta, hogy lehetőséget nyújtsa­nak a két német állam kép­viselőinek a kölcsönös tárgya­lások­ra. A szovjet külügyminiszter ezután négy kérdést intézett a nyugati képviselőkhöz és kérte, hogy Nyugat ismertes­se állásfoglalását Berlin ideiglenes státusáról és az össznémet bizottság megalakí­tásáról. A tegnapelőtti ülésen fel­szólalt Herter és Selwyn Lloyd is. A brit külügyminisz­ter véleménye szerint az ossz német bizottság megalakításá­ra irányuló szovjet javaslat kísérletet jelent arra, hogy Nyugat-Németországot ki­­kényszerítsék a Német De­mokratikus Köztársasággal való tárgyalásra. Herter amerikai külügymi­niszter javasolta, hogy a csü­törtöki plenáris ülésen pont­ról pontra vitassák meg a ber­lini kérdést. Genfből jelenti az AFP. A bizottság megalakítására vo- A Genfben tárgyaló külügy natkozó szovjet javaslatról miniszterek tegnap nyílt ple-­­ tárgyaltak,­náris ülést tartottak. A hírek " A Reuter hírügynökség fél­­szerint a berlini kérdés hatalmazott körökből szer­ideiglenes rendezésére és az ezzel kapcsolatos össznémet tett értesülése szerint a teg­napi plenáris ülés főszónoka Herter amerikai külügymi­niszter volt. Kísérletet tett, hogy megnyerje Gromikó szovjet külügyminiszter bele­egyezését a berlini kérdés ideiglenes rendezésére vonat­kozó június 16-i nyugati ja­vaslat részleteinek megtárgya­lásához. A hírek szerint Her­ I tér tegnap délután részlete­­­­sen elemezte ezeket a javas­­­­latokat.­­ Gromikó szovjet külügymi­­­­niszter tegnap délben ebéden­­ látta vendégül Selwyn I Lloydot. Djal Menta összejövetel Ausztriában Önáló vajdasági állam megalakítását követeli a „dunamenti svábok közössége”” Bécsből jelenti a Tanjug. Az ausztriai Salzburgban tegnapelőtt megkezdődött a „dunamenti svábok napjá­nak” ötnapos ünnepe. Az ünnepségekre mintegy húsz­ezer „Volksdeutscher” gyűlt össze, a levert hitleri had­sereggel együtt Románia, Ju­goszlávia és Magyarország, te­rületéről elmenekült, vagy citelepített több mint egy­­millió főnyi német kisebbség képviseletében. A legtöbb részvevő Ausztriából érke­zett, de sokan jöttek Nyu­­gat-Németországból, a többi nyugat-európai országból, az USA-ból és Kanadából is.­­ Az etnapos ünnepségek­­ szervezőinek valódi szándé­ka már az első perctől kezd­ve nyilvánvaló volt, így pél­dául a kitelepített, kiutasí­tott vagy elmenekült duna­­menti németek sorsát bemu­tatott kiállítás azt állítja, hogy ,Jugoszláviában 200 000­­ dunamenti németet gyilkol­­­­tak meg”. A kiállítást a vá­ros központjában nyitották meg az osztrák és nyugat­német hatóságok hivatalos képviselőinek jelenlétében. „A dunamenti svábok munkaközössége”, amely most ünnepli megalakításá­nak 10. évfordulóját, tulaj­donképpen a nagy német esz­­­me híveinek összefogására megalakított háború előtti „kulturbund” munkáját foly­tatja, amely készségesen ki-­­ szolgálta Hitlert és súlyos véráldozatokat okozott a „ „volksdeutschereknek” és azoknak az országoknak is, ahol annak idején tartózkod­tak. Ez a szervezet és Neu-­­ land című lapja az utóbbi időben egyre többet ír „az óhazáról”, amelyet most há­rom ország között osztottak „ szét” és hangot adnak annak­­ az elképzelésnek is, hogy­­ Vajdaságból alakítsanak kü­lön országot „Vajdaság a vaj­daságiaké” jelszóval. A Neu­­­ land című lap elképzelése szerint ebbe az új országba megalakítása után visszatér­nének a dunamenti németek­­ is.­­ 5. oldal

Next