Magyar Szó, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-204. szám)

1959-08-01 / 179. szám

halat; a fasizmusra — szabadság a­nt.patik ♦ ara so dinar • Post. pia*, e goti . ШШтљ XVI. évf. 179. (4477.) sz. Szombat, 1959. aug. 1. TITO ELNÖK­E EBÉDET ADOTT A BELGA KIRÁLYNÉ TISZTELETÉRE Szívélyes fogadás a brioni kikötőben­­ Brioniból jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap délben ebé­den látta vendégül Erzsébet belga királynét. A magas vendégen kívül az ebéden megjelent Robert Rothschild, beográdi belga rendkívüli és meghatalmazott nagykövet és felesége, Meeus d ’ Argenteuil udvari marsall. Kerchove d ’ Exaerde, a ki­rályné titkára. Arthur Wan­­ters tiszteletbeli, nagykövet és a királyné kíséretének többi tagja. Jugoszláv részről az ebéden Kocsa Popovics külügyi ál­lamtitkár és felesége, Leo Matesz, a köztársasági elnök főtitkára és felesége, Anica Magasics, a Horvát NK köz­­oktatásügyi tanácsának tit­kára, Milan Zsezselj vezér­­alezredes, Zdenko Stambuk, a köztársasági elnök proto­­kolfőnöke és felesége, vala­mint mások vettek részt. FOGADÁS ÉS HANGVERSENY a Fehér Villában A hazánkban tartózkodó Erzsébet belga királyné tisz­teletére Joszip Broz- Tito köztársasági elnök tegnap este a Fehér Villában hang­versennyel egybekötött foga­dást rendezett. A hangver­senyen fellépett Dubravka­­ Tomsics, az Amerikából­­ nemrég hazatért fiatal zon­­­­goraművésznő.­­ A fogadáson megjelent­­ Erzsébet királyné kíséreté-­ vel, Edvard Kardely, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alel­öke és hitvese, Jovan Veszelinov, Szerbia Nép­­szkupstinájának elnöke és hitvese, Kocsa Popovics, külügyi államtitkár és hitve­se, továbbá a hazánkban tartózkodó Iván Mestrovics, a hírneves szobrászművész és hitvese és mások. Olvadjon általános „nem“-be valamennyi demokratikus éri tiltakozá­sa az atomfegyverek és kísérletek ellen A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség levele a tokiói értekezlethez Beográdból jelenti a Tan­jug. A Jugoszláv Szakszerveze­ti Szövetség központi tanácsa levelet intézett a Tokióban megnyílt ötödik atombomba ellenes­­világ­értekezlethez: „A jugoszláv szakszerveze­tek szövetsége csatlakozik a világ békeszerető erőihez és mindazokhoz, akik a tokiói értekezleten felemelik szavu­kat az atomerő háborús fel­­használása ellen. Csatlakozik mindazokhoz, akik tudatában vannak a mostani és a jöven­dő nemzedékek iránti erköl­csi felelősségüknek és követe­lik a fegyverkezési verseny, az atomrobbantási kísérletek felfüggesztését és az emberi­ség sorsával végzett felelőt­len játék megakadályozását. Sok sikert kívánunk kong­resszusuknak és reméljük, hogy egyöntetű visszhangot kelt a világban. Ezt a kong­resszust éppen azokban a na­pokban tartják, amikor 14 év­vel ezelőtt az emberiség meg­semmisítésére irányuló fegy­verként használták fel azt a forradalmi tudományos vív­mányt, — az atomenergiát —, amelyet a tudósok hosszúéves munkája után állítottak elő, azzal a céllal, hogy elképzel­hetetlen arányokban növel­jék a termelőerőket és a né­pek életszínvonalát. Üdvözle­tünket küldjük Hirosimának, annak a városnak, amely el­ső célpontja volt a férfiak, nők és gyerekek sorából száz­ezernyi áldozatot követelő atomrobbantásnak. Ez a vá­ros ma a hasonló katasztró­fák megismétlődése ellen küz­dő emberiség jelképe lett. Az atomfegyverek betiltá­sáért vívott küzdelemben a jelen pillanatban nemcsak érintkezési­­ pontok állnak fent, hanem csaknem telje­sen egyöntetű felfogás észlel­hető a munkásosztály, a de­mokratikus erők és különösen a világ szakszervezetei sorá­ban. Feltétlenül szükséges, hogy ezeket az akciókat még jobban egybehangoljuk, hogy a szakszervezeti mozgalmak együttműködésre lépjenek, hogy ezzel a sok „nem” egy általános ,,nem”-be olvadjon össze az emberiség milliói­nak sorsát fenyegető veszé­lyek ellen. Jóllehet egyelőre nem in­dult­­egységes akció, mégis rendkívül jelentős, hogy sok ország munkásosztálya és szakszervezetei felemelték tiltakozó szavukat és beleol­vadtak a világ népeinek til­takozásába. A jugoszláv mun­kásosztály meggyőződése, hogy éppen ily módon lehet megakadályozni az ú­jabb Hi­rosimákat. Éppen ezért a ju­goszláv szakszervezetek szö­vetsége az egész világ dolgo­zóihoz fordult, hogy a béke és biztonság erősítése, a nem­zetközi együttműködés előse­gítése érdekében találják meg a kölcsönös megegyezés és a közös akciók útját és hogy kölcsönösen támogas­sák azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra törekszenek, hogy mielőbb nemzetközi egyezményt kössenek az atom­robbantási kísérletek felfüg­gesztésére és ezzel lehetővé tegyék egy olyan egységes le­szerelési mozgalom megindí­tását, amely elősegítené, hogy megvalósuljon a békére tö­rekvő népek általános törek­vése. Önöknek, akik most Japán­ban találkoztak, hogy kinyil­vánítsák az emberiség szoli­­daritását a békéért és jövőért fenyegető veszélyek elleni küzdelemben, azzal a mély meggyőződéssel küldjük üd­vözleteinket, hogy az egész világ népének követelését tiszteletben kell tartani.­ ­ \ Semmilyen kínzás sem ölheti meg a népek ébredő szellemét - mondja a JSzSz távirata az algeri szakszervezethez Beográdból jelenti a Tan­jug. Aisat Idir, az algeri mun­kaszövetség főtitkárának ha­lála alkalmából a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség köz­ponti tanácsa az alábbi táv­iratot küldte az algeri álta­lános munkaszövetséghez. „Mélységesen együttérzünk önökkel és minden algeri dolgozóval abban a veszte­ségben, amely Aisat Idir munkásvezér elhunytéval ér­te önöket, önökkel együtt az a meggyőződésünk, hogy semmilyen megtorló intézke­dés és kínzás nem ölheti meg a nép ébredező szellemét és nem akadályozhatja meg a felszabadító küzdelmet, nem­­ fordíthatja visszafelé a törté­nelem kerekét. Kérjük Önöket, hogy tag­­jaiknek tolmácsolják őszinte részvétünket, hogy­­ a ha­ladás megakadályozására tö­rekvő erők hiábavaló és már eleve halálra ítélt ellenállá­sa miatt, „ a leigázott és sza­badságszerető népek igazsá­gos küzdelme kénytelen ilyen nagy áldozatokat hozni, mint amilyen a nemes Idir halá­la volt.” Erzsébet belga királyné Szplitben Mi­előbb felszedik, többet kap érte Felárat fizetnek az ipszicistaleszállt­ culorrépáért Jövőre megszű­lik a cukorbehozatal * Vizsgálóbizottságot követel a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tiltakozó levél de Gaulle-hoz Beográdból jelenti a Tan­jug. Az algeri általános mun­kásszövetséghez intézett táv­iraton kívül a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség köz­ponti tanácsa levelet inté­zett de Gaulle francia köz­­társasági elnökhöz és kife­jezte szolidaritását a többi országok szakszervezeti szö­vetségeivel, amelyeket súlyo­san érintett Asisat Idir halá­la. A levél vizsgálóbizottság összeállítását követeli, amely kivizsgálná a munkásvezető halálának körülményeit,­ a függetlenségért és szabadsá­gért vívott harcos életének végét. Beográdból jelenti a Tan­ , jug. Az élelmezési iparvállala­­latok szövetségének legújabb becslése szerint a hazai cu­korgyárak az idén 320 000 ton­na cukrot gyártanak, vagyis 150 000 tonnával többet,­­mint tavaly. Ez lényeges növeke­dés még 1957-hez képest is, amikor a rekord répatermés folytán 234 000 tonna cukrot állítottak elő a hazai gyárak. Az idén 250 000 vagon cu­korrépa termésre számítanak és ennek folytán a gyárak ez évi termelési tervüket 50 ezer tonna cukorral túlszár­nyalják. Szakértők véleménye szerint a jövő évtől kezdve már nem kell cukrot behoz­nunk külföldről. Az ötéves távlatterv sze­rint 1961-ben a cukorfogyasz­tás eléri a 340 000 tonnát, vagyis a 18 kilót fejenként. Eddig az időig befejezik va­lamennyi cukorgyárunk meg­újítását, azonkívül az idén üzembehelyezik a bitolyi cu­korgyárat. 1961-ben pedig ü­­zemben lesz a­3 mitrovicai, pétyi, kovini, zentai és zsu­­panyai nyerscukorüzem is. Ezáltal a cukorgyárak telje­sítőképessége elegendő lesz, hogy kielégítse a belső szük­ségletet. Az idei cukorrépa termést a gyárak csak akkor dolgoz­hatják fel, ha átlag 140 na­pig dolgoznak, az eddigi 100 helyett. Mivel az olasz búza veté­se miatt mielőbb fel kell szabadítani a szántóföldet a répaterméstől, külön felárat kapnak azok a termelők, a­­kik korábban szedik fel­ ré­pájukat, így azok, akik au­gusztus 15-éig leszállítják a cukorrépát, a megbeszélt á­­ron felül 125 dinárt, augusz­tus 20-áig 100 dinárt, augusz­tus 25-éig 50 dinárt és au­gusztus végéig 25 dinárt kap­na­k mázsánként a megbe­szélt áron felül. Mivel a ko­rán felszedett répa tárolása külön költséggel jár, kilón­ként 2 dinárral csökkentet­ték a cukorgyárak forgalmi adóját. NYILVÁNOS KÖSZÖNETMONDÁS (TÁRCA) EGY SIKER ÉS AMI MÖGÖTTE VAN (Pulai telefonjelentés) (2. oldal) A MÉRLEG ÉS AZ ILLETMÉNYEK (KOMMENTÁR) (3. oldal) ÁTVETTE A HATALMAT KERALÁBAN A KÖZ­PONTI KORMÁNY ( ( 1) JUGOSZLÁV RÉSZVÉTEL a moszkvai film­ Elutazott küldöttségünk Beográdból jelenti a Tan­jug. Tegnap este Beográdból ju­goszláv küldöttség utazott Moszkvába a nemzetközi film­fesztiválra. , Küldöttségünk tagjai: Sztole Jankovics ren­dező, Pavle Curovics, az Urusz vállalat igazgatója és Nada Skrinyár színésznő. A moszkvai fesztivált augusztus 3-ától 17-éig tart­ják. Többek között bemutat­ják • Stole Jankovics rende­ző Az ágak között az ég cí­mű művészfilmjét, valamint a Három emlékmű és a Partmenti emberek című ju­goszláv dokumentum­filme­ket. fesztiválon . Kétezerrel tözib­b, mint tavaly 8 440 új tagot vettek fel fél év alatt a Kommunista Szövetség vajdasági szervezetei Vajdaságban az idén az el­ső félévben 8 440 ú­j tagot vettek fel a Kommunista Szö­vetségbe, mégpedig nagyrészt munkást és földművest. Az új tagoknak több mint a fele 25 évesnél fiatalabb. A Kom­munista Szövetség vajdasági alapszervezetei az idén az el­ső hat hónap alatt majd két­ezerrel több új tagot vettek fel, mint tavaly az első fél­évben. A sok új tag felvétele a közel 100 000 vajdasági kom­munista élénk politikai és társadalmi tevékenységének eredménye. A legutóbbi hó­napokban különösen a Kom­munista Szövetség falusi a­­lapszervezetei voltak szer­fölött tevékenyek és hatha­tósan részt vettek a mező­­gazdasági akciók megszerve­zésében és lebonyolításában. Részben a falusi kommunis­ták érdeme, hogy a magán­­termelők több mint 150 000 hektáron magashozamú búza és kukoricafajtákat termesz­tettek. A tarlóvetés propa­gálásában is alaposan ki­vették részüket. A Kommunista Szövetség sok falusi alapszervezete ak­tívákat létesített. Ez a mun­kaforma különösen a föld­­művesszövetkezetekben vált be és elősegítette sok problé­ma gyors és eredményes meg­oldását. BUZA-KÍSÉRLETEK Szerbiában és Köszmétén Beográdból jelenti a Tan­jug. A mezőgazdasági tudomá­nyos intézetek a szocialista mezőgazdasági vállalatokkal együtt több termelési kísér­letet folytattak Szerbiában és Köszmétén különböző bu­zafajtákkal, hogy megállapít­sák, melyik fajta terem meg a legjobban az országnak ebben a részében. A kísér­letek eredményei azt bizo­nyítják, hogy ugyanaz a bú­­zafajta vidékenként eltérő terméseredményeket ad. A kis kísérleti parcellákon a legtöbb termést a Leonardo (82 mázsa hektáronként), a Marin—5 (80 mázsa) és a Leone (60,5 mázsa) ad. A na­gyobb kísérleti parcellákon a Leone és a Leonardo buza­­fajta termett a legjobban és azért a szaktudósok vélemé­nye szerint ezt a két buza­­fajtát kell nagyobb mennyi­ségben termeszteni Szerbiá­ban és Köszmétén.

Next