Magyar Szó, 1959. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1959-09-01 / 205. szám

Kedd, 1559. II. 1. Hizlalással oldhatjuk meg Aggodalom is vegyül az öröm közé, amikor az emberek nézegetik a gazdag termést ígérő haragoszöld kukoricatáblákat. Aggodalom, mert bizony baj lesz, ha meg nem embereli magát az időjárás, ha őszre is folytatódik az esőzés. Még ha a betakarítással és a magtározással nem is lesz különösebb baj, vajon ki veszi meg ezt az óriási termést, mire használjuk fel. Kivitelre nemigen lehet támaszkodni. Szállítunk ugyan az idén is külföldre kukoricát, de akárcsak az elmúlt években, túlnyomó részét itthon kell elhasználni. Úgy látszik azonban az idén nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre egyesek testik. Hivatalos adatok szerint ugyanis, az utóbbi egy év alatt sertésállományunk 30—35 százalékkal megnövekedett. Ez most igen jó alkalmat nyújt a fokozottabb hizlalásra. S a jelek szerint az alkalmat ki is használjuk. Erről tanúskodik a tartományi jószágtenyésztő ügyviteli szövetség alábbi adatai: A jövő évi hizlalási terv szerint nem kevesebb mint 2 millió 208 000 sertést hizlalunk meg. Különösen hozzájárul a kukoricatermés elfogyasztásához a tervbe vett 414 400 hazai zsírsertés. Korpával és egyéb fehérjetartalmú takarmánnyal keverve azonban a fehérsertések sem igen maradnak ie a kukoricafogyasztásban. Hiszen jövőre egymillió 122 000 fehérsertést szándékozunk meghizlalni közönséges hizlalásban. Ezek takarmányának 30—40 százaléka kukorica lehet, s ez mennyiségben szintén valahol, ott van, ahol a 400 000 hazai zsírsertés fogyasztása. Ezenkívül kell még kukorica 346 000 bacon hízónak, 325 700 feketesertésnek a 119 600 hizlalásra szánt szarvasmarhának, több mint 4 millió hízóbaromfinak, 117 000 hízójuhnak. Ezek a számok persze így egymagukban nem sokat mondanak, de ha összehasonlítjuk őket az idei hizlalással, azaz az elmúlt évi hizlalási tervvel, kiderül, hogy a megnövekedett termésnek lesz bőven fogyasztója. Az idén ugyanis csak a hazai piac számára körülbelül 600 000-rel többet tervbe vettek, mint tavaly. Akinek fáj a feje a magas hozam értékesítése miatt, mindenesetre jól teszi, ha itt a hizlalásban keres orvosságot a fejfájás ellen. Feldolgozóiparunk ugyanis az elmúlt egy-két év alatt olyan nagyot fejlődött, hogy nyugodtan lehet rászámítani a hízók értékesítésekor. Természetesen távlata a fehérsertésnek van, és érthető, hogy a fehérsertésekkel megetetett kukorica fizeti meg legjobban a termelésbe fektetett munkát. Nemcsak azért, mert ezt jobban fizetik, hanem azért is, mert jóval kevesebb takarmányt fogyaszt egy kilogramm súlygyarapodásra, mint a többi. L. I. _______________________________________________ MAGYAR SZÓ Hihetetlenül gyorsan fejlődik Iparunk Tito köztársasági elnök megtekintette a beográdi nemzetközi műszaki kiállítást (Folytatás az 1. oldalról) A földi vegyipar állítja ki termékeit. Tito elnök többek között az iránt érdeklődött, hogy a smladepováci keramika gyár milyen kaolinból gyártja porcalánedényeit. Miután közölték, hogy a kaolint részben külföldről hozzuk be, Tito elnök a következőket mondta: — Itthon kell kaolin után kutatni, bizonyára bőven van hazánkban! A venndégek ezután megterkintették a villamossági ipar I kiállítását. Ez alkalommal I Jasa Rafter, a mintavásár vezérigazgatója közölte Tito elnökkel, hogy a vásár igazgatósága a rokonszakmájú kiállítókat mind egy helyen tömörítette, tekintet nélkül arra, hogy hazaiak vagy kiisi földiek. Tito elnök megjegyezte hogy ez igen helyes intézkedés, mert így hazai iparunk termékeinek minőségét össze lehet hasonlítani a kiállított külföldi áruval. 1 .A cetinyei Obod hűtőszekrénygyár kiállítási helyén Ti- Ito elnök megkérdezte a gyár képviselőit, hogy milyen mértékben sajátították el a hűtőszekrények gyártását. A válasz az volt, hogy ma már a cetinyei gyárban készült Obodin hűtőszekrény alkatrészeinek 90 százalékát és rövidesen a többi 10 százalék gyártását is elsajátítják. A vendégek ezután sorra megtekintették a beográdi Pupin és Nikola Teszla, a ljubljanai Telekomunikacija, , a sírányi Iszkra és a nisi RR gyár kiállítását. Tito elnöke elsősorban az árak iránt érdeklődött, nemkülönben azránt, hogy a kiállított rádiókészülékek alkatrészeinek hány százalékát gyártják az országban. Minden rádiógyár képviselőjétől megérdeklődte, mikor épült fel a gyár és néhány elismerő szót mondott a gyárak eredményeiről, hangsúlyozva, hogy különösen a rádiógyárak kölcsönös együttműködése dicséretreméltó. Utána megtekintette a szuboticai Szever, a beográdi Dinamó, a zágrábi Rade Koncsér kiállítását, a szevojnói rézhengerművek és a szvetozárevói kábelgyár kiállított gyártmányait. • ■ Az I. számú kiállítási csartokban szintén nagy lelkesedéssel fogadták a kiállítók és a közönség Tito elnököt és a többi vendéget. A zselezniki Ivó Lola Ribár gyár kiállítása előtt Rajkovics mérnök, s a vállalat képviselője ismertette az eddigi eredménye-ket és a munkaközösség nevében meghívta Tito elnököt, hogy látogasson el az országnak ebbe az egyik legnagyobb üzemébe. Az I. számú kiállítási csarnok arénájában a vendégek megszemlélték több hazai és külföldi vállalat kiállítását, hosszabb ideig időltek a Li-tosztroi impozáns kiállítása előtt, és nagy érdeklődéssel tekintették meg a valjevói Krusik gyár kiállított textil- , gyári gépeit, és a zadari Bagat gyár konfekciót gyártó gépeit. Ezután rövid időt töl-töttek a vásár klubhelyisé- gében, ahol a mintavásár igazgatóságának tagjai tájékoztatták Tito elnököt és a vendégeket, az idei mintavásár eredményeiről. A klubból a vendégek az I. számú csarnok mellékcsarnokában megtekintették a vendéglátóipari és szervisz felszereléseket. Tito elnök itt különösen a rakovicai Jugosztroj gyár hűtőszekrényei és más hűtőszerkezetei iránt érdeklődött, majd a csarnok előtt megtekintette a kiállított traktorokat és mezőgazdasági gépeket. Itt Cveta Milivojevics, a beográdi traktor- és motorgyár igazgatója tájékoztatta a vedégeket, és bemutatta a gyárban készült ötven kapcsolható eszközt. A vendégek még megtekintették a krekai bányavállalat a szlavonszki bródi Gyúró Gyakovics, a maribori Metalna gyár és több más üzem kiállítását, majd egy órát a vásárigazgatóság helyiségeiben töltöttek és elbeszélgettek az igazgatóság tagjaival. Jasa Rafter vezérigazgató részletesen tájékoztatta Tito elnököt és a többi vendéget a III. műszaki mintavásár eddigi eredményeiről és azt a véleményét nyilvánította, hogy az idei eredmények messze túlszárnyalják a két előző vásár sikerét. Ugyanitt átadták Tito elnöknek a vásárigazgatóság ajándékait, egy tranzisztoros rádióvevőkészülék gramofonnal, a Nikola Teszla vállalat gyártmányát, továbbá a látogatásáról készült fényképeket egy albumba kötve és a vásár aranyérmét. A látogatás után Tito elnök a következőket írta a látogatók könyvébe: A nemzetközi műszaki mintavásár nagy hatást tett rám. Különösen az fontos, hogy az idén tökéletesebb a szervezés, azáltal, hogy a kiállítókat kategóriák szerint összpontosították, mert így sokkal áttekinthetőbb a kiállított áru. Nagy örömömre szolgált, hogy meggyőződhettem iparunk nagy műszaki fejlődéséről és megállapíthattam, hogy termékeiben semmiben sem maradnak el az iparilag legfejlettebb országok műszaki termékei mögött. Csak legjobb kívánságaimat fejezhetem ki fiatal iparunknak és sok sikert kívánok további munkájához és fejlődéséhez. Joszip Broz Tito köztársa- sági elnök ezután a mintavá-sár igazgatósági helyisé- j geiben fogadta a jugoszláv sajtó, rádió és televízió munkatársait, és a következő nyilatkozatot adta: Habár benyomásaimat már leírtam a látogatók könyvében, mégis meg kell mondanom, hogy az idei beográdi nemzetközi műszaki mintavásár túlszárnyal mindent, amit eddig láttam. Elsősorban a szervezés és a beosztás sokkal jobb, mint a korábbi minttavásárokon, mert sokkal könnyebben és gyorsabban szerezhetünk áttekintést az egész kiállításról. Amikor végighaladtam a csarnokokon egyenesen lenyűgözött, amikor láttam, hogy milyen szépen megszervezték a mintavásárt. Ezt különösen a látogatók szempontjából fontos, hiszen minél több kiállított árut akarnak látni. Bízvást elmondhatom, hogy a kiállított áru minősége kiű nő és különösen az vált be, hogy az árut kategóriák szerint csoportosították, így nem történhet meg, hogy az ember előbb egy helyen lát egy bizonyos árut, majd később egy más helyen újra ugyanolyanra bukkan. Ez alkalommal mindent jól elhelyeztek és beosztottak. Másodszor lenyűgöző hatást tett rám, amikor azt láttam, hogy iparunk hihetetlen gyors léptekkel fejlődik és sok-sok új gép gyártását kezdte meg, amelyekről nem is tudtam, hogy az országban is készülnek. Ennek n nagyon örülök, mert azt bizonyítja, hogy ipari fejlődésünk, vagyis ipari termelésünk, sem minőség, sem más szempontokból nem marad el a legfejlettebb országok ipari termelése mögött, különösen a legbonyolultabb gépek, szerszámgépek és más szerkezetek gyártásában. Gépkocsiiparunk fejlődésének is nagyon örültem, mert az országban gyártott gépkocsik nagyon szépek és szintén nem maradnak el semmiben a külföldiek mögött. Az újságírók ezután megkérték Tito elnököt, mondjon véleményt arról, hogy felhasználják-e a beográdi vásár csarnokait sport- és más célokra. Tito elnök erről a következőket mondta: Véleményem szerint a kiállítási csarnok ne csak a nemzetközi műszaki vásár céljaira szolgáljon, hanem más rendezményekre is, mert nincs értelme, hogy ilyen szép és óriási épület néhány hónapig, különösen pedig télen, kihasználatlanul álljon. Beográd számára rendkívül fontos, ha egy ilyen hatalmas csarnoka van, ahol polgárai összejöhetnek. Ezért azt javasolom a vásár vezetőségének, elsősorban Jasa Rajternek, az új vezérigazgatónak, törekedjenek arra, hogy a csarnokot télen is teljes mértékben kihasználják és akkor más rendezményekre is ellátogathatunk, nemcsak a mintavásárra. Délben fél egy órakor Tito elnök feleségével a kiállítás látogatóinak lelkes ünneplése közben elhagyta a mintavásárt. I Manais a sertésorbánc Pifi&rM mese«! woic «sainsg sawranm A becsei Bratsztvó meggondolatlan cselekedete A szokatlanul esős, váltó-székony nyár az állatorvosoknak is sok gondot okozott. Azt mondják róla, hogy tipikus orbánc-nyár volt. Olyan, amely rendkívüli feltételeket teremtett a sertésorbánc terjedésére. Az idén,, valóban, szokatlanul sok sertés megbetegedett Orbánéban. Szakemberek véleménye szerint legtöbbet szenvedtek tőle a nemes sertésfajták. A jorksiroknak például nem kevesebb mint 15—20 százaléka vészelte át, vagy pusztult el benne. De nem ez volt a legaggasztóbb. Hanem ez, hogy a legkritikusabb időben, amikor a járvány legjobban dühöngött, hiányzott a gyógyszer. Nem volt elég Rapid-szérum. Igaz, a szérumok az antibiotikumot is helyettesítik némileg. Penicillinnel is ki lehet gyógyítani a beteg jószágot. De Rapid nélkül nem teljes a gyógykezelés, mert a jószág nem lesz ellenálló, s a betegség ismét felújulhat, visszatérhet. S éppen ez okozott,a legtöbb gondot az állatorvosoknak. EZENTÚL SZUBOTICÁN IS GYÁRTANAK RAPIDOT Igen nehéz volna pontosan meghatározni, hogy évente mennyi orbáncszérum szükséges. A megbetegedések száma ugyanis évenként és néha időszakonként is ugrásszerűen növekedik vagy csökken. Egy azonban bizonyos, az idén korántsem volt elég ebből a nagyon hasznos és szerfölött szükséges szérumból. Nálunk csak Zágrábban készítik. Azelőtt Noviszádon meg Szuboticán is gyártották, de különféle okok miatt e helységekben megszűnt e Rapid gyártása. A szérum hiánya miatt tehát nem lehet csak a tartományi elosztó központot, a Vetpromot hibáztatni. A Vetprom — úgymond — a legjobb akarat mellett sem tudott ennyit beszerezni, amennyit az állatorvosok igényeltek. Sőt, néha heteken át egyáltalán nem volt gyógyszer. Egy pár nappal ezelőtt kapott ugyan vagy ötven litert, de ez édeskevés. Evégett ellátogattunk a tartományi állategészségügyi felügyelőségbe, és elbeszélgettünk Györgye Dobrenov állatorvossal, az intézet vezetőjével. Szerinte az orbáncjárvány múlóban van. A Rapid hiánya most már nem annyira égető, mint eddig volt. A szakemberek véleménye szerint jövőre már nem kell tartani a gyógyszerhiánytól, mert javaslatukra a szuboticai állategészségügyi intézet igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy jövőre ismét megkezdik a Rapid gyártását. A vigasztalás némileg megnyugtató, de ettől függetlenül meg kell állapítani, hogy a Rapid hiánya igen sajnálatos ügy, és végső ideje volt komolyabban hozzálátni ennek a kérdésnek a megoldásához. Mindenesetre reméljük, hogy jövőre már ilyen gondjaink nem lesznek. SZIGORÚBB ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEKRE VAN SZÜKSÉG Györgye Dobrenov állatorvossal beszélgettünk egyéb állategészségügyi kérdésekről is. A szakember több ízben hangsúlyozta az állategészségügyi rendszabályok szigorú betartásának szükségességét. Szerinte az állatvédelemben e tekintetben igen sok a probléma. Az állategészségügyi szolgálatban még tömérdek szervezési és káderprobléma tapasztalható. A jószágvédelem szolgálata nem tart lépést rohamosan fejlődő jószágtenyésztésünkkel. Nem tesz minden szempontból eleget a megnőtt követelményeknek. Dobrenov szerint ugyanis még sok községben nincs hivatásos állategészségügyi felügyelő. Ezt a feladatot rendszerint honorárisan végzik a vidéki állatorvosok. Többek között ezzel magyarázható, az a sok szabályszegés, ami nap nap után komoly problémára ad okot. A tartományi állategészségügyi főellenőr többek között megemlített egy jellemző becses esetet. Az ottani birtokon ugyanis nemrég néhány sertéspestis esetet fedeztek fel az állatorvosok. A rendszabályokat megkerülve, a beteg sertéseket levág■ rák az ottani vágóhídon, hat füket pedig szinte minden előzetes intézkedés nélkül áruba bocsátották. Tíz nap múlva nem kevesebb, mint 117 udvarban ütötte fel a fejét ez a veszedelmes kór. Egy meggondolatlan cselekedet pestisjárványt okozott. A szakemberek tehát nem minden ok nélkül és főleg nem alaptalanul kardoskodnak az állategészségügyi szolgálat megerősítése és az idevonatkozó rendszabályok szigorúbb, következetesebb betartása mellett. I M. T. 3. oldal JELENTÉS AZ 1959 AUGUSZTUS 31-I ÖSSZEJÖVETELRŐL A terménytőzsde tegnapi öszszejövetelén aránylag kisebb volt a forgalom. Kínáltak 11 300 tonna hazai és olasz fajta búzát 35-37 din., 100 t. zabot 33-35 din. és 750 t. csöves kukoricát 17—18 din. áron. “Csupán zabot kerestek. Malomtermékből változatlan nagy volt a kinálat minden érdeklődés nélkül. Kisebb volt a kinálat vetőmagból is, kínáltak 165 t. olasz vetőbúzát 45—48 din., 15 t. őszi árpát 45 din., 060 t. hibridkukorica vetőmagot 68—73 din., 200 t. szója vetőmagot 81 din., 9 t. parajmagot 380 din., s 40 t. kendermagot 135 din. áron, amely utóbbiból 140 t. volt a kereslet. Jószágból csupán 85 drb. tenyészsertést kínáltak 340 din. áron. Takarmányféléből 700 t. rétiszénát kínáltak 14,50 din. valamint nagyobb tétel ezőtakarmányt. A tegnapi tőzsdei összejövetelen 5 üzletkötés volt, éspedig eladtak 130 t. zabot 33-35 din., 15 t. őszi árpa vetőmagot 45 din., 40 t. kendermagot 135 din., 50 drb. tenyészsertést 340 din., és 105 t. takarmánylisztet 28 din. áron. Csomagoló műanyaggyár Kumanovón Új barenfi árak A beográdi árumintavásáron az idén nagy szerepet kapott a műanyag-áruk bemutatása, többek között műanyag nyári női cipőt, valamint gyermekszandálokat is lehetett látni. Ezenkívül sokféle csomagoló műanyagot is kiállítottak. Az iparilag fejlettebb országokban az ilyen csomagolás igen széles teret hódított, s nálunk nemrég Ljubljanában kiállítást is tartottak. Most épül Kumanovón egy csomagoló műanyag-gyár. A korszerű kereskedelem és gyáripar csomagoló anyagát gyártja majd. Az önkiszolgáló boltok, de a háziasszonyok is mind inkább megkövetelik az ízléses csomagolást. Az üzem jövőre már megindul, s évente sok millió műanyag tubust, zacskót, dobozt és egyéb csomagolóanyagot gyárt, ezenkívül gyümölcs, zöldségféle és folyékony élelmiszer szállításához szükséges ambalázst is előállít műanyagból. A köztársasági kereskedelmi kamara foglalkozott a baromfi felvásárlási áraival, s javasolta, hogy egyöntetűen a következő színvonalon állapítsák meg: 900-1300 grammos csirke darabja 240 dinár, a tyuk kilója 240 din, fiatal kakas 200 din., öreg kakas 160 din., gyöngytyuk 300 din., pulyka — november 1-éig 200, ezen túl 250 din., tömött liba — november 1-éig 260, ezen túl 240 din., sovány liba, tollastól 190, tömött kacsa 230, din. darabja, a sütnivaló kacsa kilója 210 dinárig. A fenti árak szeptember 1-én lépnek életbe. Javasolták, hogy a szövetkezeti felvásárló hálózat jutaléka 20 dinár legyen. A fenti árak frankó szövetkezet értendők, s Szerbia területére vonatkoznak.