Magyar Szó, 1959. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1959-12-02 / 283. szám

HÁLÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK!Ara 10 DINAR XVI. évf. 283. (4581.) sz. ÜNNEPI FOGADÁSOK diplomáciai képviseleteinken Diplomáciai képviseleteink a köztársaság napja alkalmá­ból világszerte ünnepi fogadá­sokat tartottak, amelyeken nagyszámú vendég vett részt, köztük az illető, országok leg­kiemelkedőbb vezetői is, így például a moszkvai fogadá­son jelen volt Kozlov minisz­terelnökhelyettes és Gromikó külügyminiszter, New Delhi­ben dr. Radakrisnan, India alelnöke, Bagdadban az iraki kormány valamennyi miniszt­­ere, Kairóban Zaharia Moheidin belügyminiszter, Rabatban Ibrahim marokkói miniszterelnök, Budapesten Apró Antal, a magyar minisz­terelnök­ első helyettese és dr. Sik Endre külügyminiszter, Bécsben Raab osztrák minisz­terelnök, Londonban Selwyn Lloyd külügyminiszter, Buka­restben Konstantin Prvulescu, a nagy reumán­­nemzetgyűlés elnöke, Rangunban Csan Tun-aung burmai miniszter­­elnökhelyettes és külügy­miniszter. TITO ELNÖK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA a noviszádi rádióhoz Mivel nincs módomban tel­jesíteni meghívásukat, hogy vegyek részt a noviszádi rá­dióállomás tízéves munkássá­gának megünneplésén, szívé­lyes szerencsekívánataimat küldöm, és a legnagyobb si­kert kívánom munkaközössé­güknek jövendő kulturális­­felvilágosító munkásságában, a testvériség és egység ter­jesztésében és erősbítésében. JOSZIP BROZ TITO URUGUAYI PARLAMENTI küldöttség érkezett Ma uruguayi parlamenti küldöttség érkezett Beográd­­ba. A delegációt Francisco Rodriguez Camusso alsóházi elnök vezeti. Camusso 1951 óta parlamenti képviselő, a nemzeti párt tagj­a, ő képvi­selte az uruguayi parlamen­tet a limai pánamerikai par­lamenti értekezleten. Szövetségi Képviselőhá­zunk élénk tevékenységet foly­tat az interparlamentáris e­­gyüttműködés terén. 1958- ban és 1959-ben Nagy-Britan­nia, Marokkó, Peru, Chile, India, Ghana, Japán és Bel­gium parlamenti képviselői látogattak hazánkba, a jugo­szláv képviselők pedig több latinamerikai országba láto­gattak el, ezenkívül részt vet­tek az interparlamentáris unió varsói ülésén is. CW, Szerda, 1959. dec. 2. ) A polgárok részvételéért a társadalmi szervek és szervezetek munkájában Alekszandar Rankovics beszélt a kraljevói nagygyűlésen Joszip Broz Tito köztársasági elnök és felesége tegnap átutazott Novi­­szádon és néhány órát a Park szálló éttermében töltött. Kíséretében volt Edvard Kardely és felesége, Alekszandar Rankovics, Mijalko Todorovics, Kocsa Popovics és felesége, Jovan Veszelinov, Milos Minics és felesége, Szlobodan Penezics és Branko Zsezsely, a vajdasági vezetők közül pedig Géza Tikvicki, Petar Belics és Miloszlav Gonya. (Brezsán Gyula felvétele) Külföldi üdvözletek Tito elnökhöz Beográdból jelenti a Tan­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a köztársaság napja alkalmából számtalan üdvözlő táviratot kapott kül­földről. Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke a következő táv­iratot küldte elnökünknek: „Külön megelégedéssel élek az alkalommal, hogy Jugo­szlávia nemzeti ünnepe al­kalmából az Egyesült Arab Köztársaság kormánya és népe, valamint a magam ne­vében szívélyes üdvözletei­met és legjobb kívánságai­mat fejezem ki Excellenciád­nak, önnek jó egészséget és boldogságot, a baráti jugo­szláv népnek pedig felvirág­zást kívánok”. Az indiai elnök távirata: „India kormánya és népe, meg a magam nevében öröm­mel küldöm Önnek. Elnök úr és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányá­nak és népének forró üdvöz­leteimet és jókivánságaimat a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. Őszintén­ kívá­nok Önnek egészséget és hosz­szú életet, a jugoszláv nép­nek pedig további előrehala­dást és sok szerencsét. Radzsendra Praszad” Nikita Hruscsov szovjet miniszterelnök távirata: „A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából szívélyes üd­vözleteimet és legjobb kí­vánságomat küldöm a baráti jugoszláv népnek és Önnek. Meggyőződésem, hogy a Szov­jetunió és Jugoszlávia népei­nek hagyományos barátsága tovább fejlődik és erősödik a békéért és a szocializmu­sért folytatott harc érdeké­ben”. Az amerikai elnök táv­irata: „A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából szeretném kifejezni üdvözleteimet Excel­lenciádnak. Jugoszlávia né­pének az amerikai nép ba­ráti üdvözleteit és legjobb kívánságait küldöm Dwight Eisenhower” Hirohito japán császár távirata: „A Jugoszláv Köztársaság kikiáltásának évfordulója al­kalmából megelégedést kelt bennem, hogy kifejezhetem Excellenciádnak forró üdvöz­leteimet és jókivánságaimat az Ön személyes boldogulá­sára és a jugoszláv nép fej­lődésére”. Távirat az algeri ideigle­nes kormány elnökétől: „A jugoszláv nemzeti ün­nep alkalmat nyújt, hogy az algeri kormány és nép meg a magam nevében megismé­teljem Excellenciádnak és a baráti jugoszláv népnek a legjobb kívánságaimat. A leg­jobbakat kívánom Excellen­ciádnak és a vezetése alatt álló bátor népnek. Ferhat Abas” Vin Maung, a Burmai Unió elnökének távirata: „A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásá­nak 16. évfordulója alkal­mából Burma kormánya és népe nevében a legőszintébb és legszebb kívánságaimat küldöm az Ön személyi bol­dogulására és szerencséjére, valamint a jugoszláv nép bé­kéjére és jólétére. Szilárd meggyőződésünk, hogy az or­szágok közötti barátság és együttműködés minden el­múló évvel erősödik majd”. Erzsébet angol királynő távirata: „Örömömre szolgál, hogy a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából szívélyes üdvözle­teimet és legjobb kívánságai­mat küldhetem önnek. El­nök úr, az ön személyi bol­dogulására és a jugoszláv nép fejlődésére”. „Köztársaságuk kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából a tuniszi kormány és nép, meg a magam nevében a leg­forróbb üdvözleteket kül­döm Excellenciádnak. örven­dek, hogy ebből az ünnepi alkalomból a legjobbakat kí­vánhatom önnek és a jugo­szláv népnek” — írja táv­iratában Burgiba tuniszi el­nök. Norodom Sihanuk kambodzsai miniszterelnök és kísé­rete az elmúlt három napot Szlovéniában töltötte. A kambodzsai vendégek november 29-én és 30-án Bledben, Poklyukán és Bohinyon időztek. Sihanuk herceg és kísé­rete tegnap megtekintette a velenyei bányaközpontot. Képünkön: Sihanuk miniszterelnök Tito köztársasági ők társaságában a november 28-i beográdi ünnepi fo­gadáson. Kraljevóból jelenti a Tanjug. Vasárnap mintegy 50 000 kraljevói és környékbeli polgár részvételével nagy népgyűlést tartottak Kralje­­vón a köztársaság napja és a város felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A városi népbizottság ünnepi ülést tartott, utána megkoszorúzták azt a helyet, ahol a németek 1941 októ­berében hatezer kraljevói és környékbeli személyt kivé­geztek. A néphősök parkjában leleplezték Dragoszlav Bogovac és Rade Vilotijevics néphősök emlékművét. A nagygyűlésen részt vett Petar Sztambolics, a Szö­vetségi Képviselőház elnöke, Jován Veszelinov, a szerb képviselőház elnöke, Avdo Humo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Milos Minics, Szlobodan Penezics, Jozse Brilej, Pavle Jaksics vezérezredes, az első proletár-bri­gád kraljevói zászlóaljának életben maradt harcosai. A nagygyűlést Dolonca Risztovics, a Harcos Szövet­ség járási bizottságának el­nöke nyitotta meg, utána Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke mondott beszé­det. ALEKSZANDAR RANKOVICS BESZÉDE Népeink ma ünnepük új államuknak, a munkások és a parasztok köztársaságának születésnapját. Népeink kép­viselői 16 esztendővel ezelőtt fontos határozatokat hoztak és ezzel megvetették tovább­fejlődésünk alapjait. Ma, a­­mikor igazi szocialista társa­dalmi viszonyokat terem­tünk,­ amikor békében és sza­badságban építjük­ a magunk és a jövendő nemzedékek szebb életét, megvalósítjuk mindazt, amiért százezrek ontották vérüket s adták éle­tüket. Ezeknek az eszmé­nyeknek a megvalósítása né­peink egyik legnagyobb er­kölcsi és nemzeti kötelessé­ge forradalmunk áldozatai iránt. A Kommunista Párt fenn­állásának negyvenedik év­fordulójáról szólva, Alek­szandar Rankovics hangsú­lyozta, hogy népeink törté­nete az elmúlt négy évtized alatt a legszorosabb kapcso­latban volt a Kommunista Párt történelmével. A Jugo­szláv Kommunista Párt si­kerrel és eredményesen tel­jesítette feladatait, mégpe­dig elsősorban azért, mert világos forradalmi, marxista irányvonalat követett, mert eltéphetetlen szálak fűzték a dolgozó tömegekhez, és mert kérlelhetetlenül harcolt a dol­gozó tömegek törekvéseinek megvalósításáért. A nép és a Párt egysége volt minden­kor a legfőbb biztosítéka, hogy helyes úton haladunk. Szocialista közösségünkre ma éppen olyan fontos és je­lentős feladatok várnak, mint amilyenekkel már meg­birkóztunk. Ezért a Kommu­nista Szövetség szerepe is éppolyan fontos további szo­cialista fejlődésünk szempont­jából, mint amilyen fontos volt azelőtt, a népfelszabadí­­tó háborúban és a népi for­radalomban. A­ megoldásra váró feladatok megkívánják minden dolgozó erejének lat bevetését, és ezért a Kommu­nista Szövetségnek sokkal inkább mint valaha, a töme­gek felé kell fordulnia, moz­gósítania kell a tömegeket a soron következő felelősségtel­jes társadalmi feladatok vég­rehajtására. Fejlődésünk leg­fontosabb kérdéseit ma a kommunákban, a vállalatok­ban, a szövetkezetekben és a társadalmi szervezetekben oldják meg. Ezért a kommu­nisták egyik feladata, hogy harcoljanak a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolódá­sáért a társadalmi szervek és szervezetek­­ munkájába. Éppen ilyen fontos felada­tuk az is, hogy küzdjenek és harcoljanak a fejlődésün­ket­ gátló, a szocializmustól idegen felfogások és irány­zatok ellen. A továbbiakban Alekszan­dar Rankovics néhány szám­adatot sorolt fel gazdasági fejlődésünk megvilágítására. Megemlítette, hogy nemzeti jövedelmünk hét év alatt két­szeresére, az ipari termelés majd három és félszeresére növekedett és a mezőgazda­­sági termelés 50 százalékkal nagyobb, mint azelőtt. Eze­ket az eredményeket csak azért érhettük el, a fejlődést gátló nehézségekkel csak azért birkózhattunk meg, mert népeink egységesen és szilárdan harcoltak boldo­gabb jövőjükért. Eddigi erő­feszítéseinkkel és eredmé­nyeinkkel megteremtettük további, még gyorsabb anya­gi és kulturális fejlődésünk biztos alapját. Ezzel párhu­zamban fejlődik közvetlen szocialista-demokratikus rend­szerünk, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a dolgo­zók tömegei közvetlenül részt vegyenek az igazgatás­ban, és amely erkölcsileg és politikailag megszilárdította rendszerünket. Ez a két elem — gazdasági erőnk fo­kozódása és új, igazán szocia­lista viszonyok fejlesztése az emberek között — nyújtott lehetőséget számunkra, hogy mind nagyobb mértékben kielégíthessük dolgozóink a­­nyagi és kulturális szükség­leteit. A RÉGI SZOKÁSOK ÉS A BÜROKRATIKUS MARADVÁNYOK ELLEN Szocialista rendszerünkben az emberről való gondoskodás nem szorítkozik csak az élet­színvonal emelésére. Éppen ilyen fontos a dolgozók társa­dalmi és politikai helyzete is. Rendszerünk ereje és szilárd­sága éppen abban rejlik, hogy kivételes gondot fordí­tunk dolgozóink társadalmi­politikai helyzetére, és abban hogy dolgozóink aktív hatás­sal lehetnek minden társadal­mi probléma megoldására. Ezért politikánk egyik fontos eleme, hogy állandó gondot fordítunk minden dolgozó helyzetére, és harcolunk igazi szocialista viszonyok kialakí­tásáért a munkaközösségeink­ben. Ebből a szempontból rendkívüli eredményeket ér­tünk el, és a Kommunista Szö­vetség szervezetei és a szak­­szervezetek állandóan és ki­tartóan harcolnak minden o­­lyan jelenség ellen, amely megzavarhatná ennek az elv­nek az érvényesülését. Rankovics Alekszandar al­­elnök ezután emlékeztetett a Kommunista Szövetség Végre­hajtó Bizottságának levelére, és azt mondotta, a levélnek egyrészt az volt a célja, hogy harcot indítson a konkrét gyengeségek és fogyatékossá­g Folytatása a 3­ oldalon) Érkeznek a küldöttek a beográdi gyarmatellenes értekezletre Beográdból jelenti a Tan­­jug. December 2-ától 5-éig Beo­­grádban megtartják a föld­közi-tengeri és középkeleti ál­lamok harmadik rendes gyar­matellenes értekezletét. Eddig Beográdba érkeztek Ibrahim el Harisi és Fateh Spir ománi képviselők, El Arabi és Mohamed Jala, az algeri nemzeti felszabadító front küldöttei, valamint Görögország, Nagy-Britannia és Málta képviselői is. Ma érkezik Libanon, Olasz­­­ország, Tunisz, Marokkó és­­ az EAK küldöttsége. ^1

Next