Magyar Szó, 1960. április (17. évfolyam, 77-102. szám)

1960-04-01 / 77. szám

1 elđt Helikopteren repülnek a geológusok Légitaxi-szolgálat Riétsben Sajtóértekezlet a és a repülőterek gazdasági jellegű repülésről öterek építésére­ kifutó épült, ezenkívül befe­jezték a csatornázást. Az idén megkezdik a légikikötő, a hangárok, a műhelyek, a raktárak, a posta és a gará­­zsak építését. Ezekre a mun­kálatokra 1850 millió dinárt költenek az év végéig. Ha a repülőtér elkészül, a nemzet­közi osztályozás szerint az A-kategóriába tartozik. Tavaly ősszel átadták a for­galomnak a zágrábi új repülő­teret, május végéig pedig el­készül az új titográdi repülő­tér is, amelyen a repülőgé­pek bármilyen időjárási vi­szonyok mellett leszállhat­nak. Tavasszal megkezdik a Dubrovnik melletti új repülő­tér építését, és 1962-ig befe­jezik. Most készül a szaraje­vói, ljubljanai, szkopljei, szpliti és a tájékas új repülő­terek terve és beruházási programja. A továbbiakban a JAT igazgatója tájékoztatta az újságírókat a gazdasági jel­legű repülésről tartott ta­nácskozás eredményeiről. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a repülésnek nagy szerepe van az egészégügyi szolgálatban, a mező- és erdő­gazdaságban, a geológiában, Versecen már évekkel ezelőtt megalakult az egészségügyi repülőközpont, a Szövetségi Geológiai Intézet pedig nem­rég két helikoptert szerzett be. Ezek nagyon alkalma­sak talajvizsgálatra, és a legnehezebben megközelíthe­tő helyekre is elszállítják a geológusokat. Bledben légi­taxi szolgálatot szerveztek turisztikai célokra. Kitűnő eredményeket értek el a me­zőgazdaságban is. A JAT-nak már évek óta mezőgazdasági repüléstagozata van, és gépe­­ik nagy területen vállaltak növénypermetezést és por­zást. A légiközlekedés legköze­lebbi ötéves távlattervének kidolgozásában előrelátható­lag felölelik a gazdasági jel­legű repülés fejlesztését is. Belográdból jelenti a Tan­­jug. Batrics Jovánovics, a jugo­szláv polgári légiforgalmi tár­saság igazgatója csütörtökön saj­tóértekezleten tájékoztat­ta az újságírókat a tervezett repülőterek építéséről. Közölte, hogy Beográdtól 18 kilométerre, Szurcsin köz­ség határában jövő őszre el­készül az új beográdi repülő­tér. Eddig 2000 r­éteres beton A ZAT új nemzetközi légivonala A Jugoszláv Légiforgalmi Vállalat ma megnyitotta új légijáratát Beográd-Zágreb- Prága-Berlin között. Az első géppel, a közlekedési titkár­ság a polgári légiforgalom, a turista szövetség, a beográ­di népbizottság, a beográdi, zágrebi és a ljubljanai tu­rista vállalatok, a sajtó és a rádió képviselői utaztak Ber­lint­e. KÉSIK A TAVASZI VETÉS MACEDÓNIÁBAN Szkopljéból jelenti a Tan­­jug. A kedvezőtlen időjárás­­ miatt a tavassi vetés az idén nem kezdődhetett meg Mace­dóniában, a kellő időben, ha­nem mintegy húsz nappal ké­sőbb. Ezzel kapcsolatban fel­hívták a mezőgazdasági szer­vezeteket, hogy megfelelő intézkedésekkel, a vetés meg­gyorsításával igyekezzenek a késést­­behozni. MAGYAR SZÓ ERŐSÖDÖTT anyagi alapjuk és szervezetileg megszilárdultak a lakótestületek Három évvel ezelőtt alakult az első lakótestület köztársaságunkban Három évvel ezelőtt alakult meg Szerbiában az első la­kó­­testület. Hosszas vita előzte meg megalakulását. Az elképzelés az volt, hogy módot kell ta­lálni a dolgozó­feaiédák éle­tének megkönnyítésére. Ez ve­zérelte az első lakóterület alapítóit is, miikor 1957-ben — a törvény meghozatala e­­­­lőtt — hozzáfogtak szervezé­séhez. Érnnek az úttörőül je­lentkező társadalmi önigaz­gató szervnek a gyakorlata, kezdeti tapasztalatai megelőz­ték a hivatalos előírásokat, és anyagot adtak a törvény meghozatalához. Tavaly köztársaságunkban 171 la­kótestület működött, és folyamatban volt még 194 megalakítása. Vajdaságban 29 testület volt. Mér az első lakótestületek alakulásakor nehézségek me­rültek fel területük meghatá­­­­rozásában. A legtöbb közsé­gi népbizottság a városrendé­szeti terv alapján oldotta meg felosztásukat. Gondos- s­kodtak arról, hogy a testüle­tek területén a Szocialista­­ Szövetségnek legyem legalább­­ egy alapszervezete, iskola, egészségügyi állomás, piac, gyermekkert, és szervizek. A szervezők közül sok még ma is csak kezdetleges beren­dezéssel és felszereléssel ren­dlkezik, de egyesek már túl­nőtték a házi szolgáltatások színvonalát és ipari műhely­­lyé fejlődtek. Az utóbbi időben különféle bizottságok sleirufitek vagy vannak alakulóban a lakótes­tületekben, például házitamá­­csok, békéltető bizottságok stb. A községi népbizottságok az idén a lakótestületekre bízták a kisebb közmunkák végzését. Ők irányítják az út­javítás, átjáróépítés, kútfú­rás munkálatait, és sok eset­ben­­javaslatot adnak a nép­bizottságnak különféle közér­dekű munkálatok megindítá­sára. A lakótestületek eddig jó­­­ részt a népbizottságtól ka­pott eszközökre támaszkod­tak, de akadnak olyanok is,­­ amelyek már élnek a törvény adta jogaikkal. Ezek a mű­ködésükhöz szükséges pénzt a polgároktól, a szolgáltató szer­vizek jövedelméből, kulturá­lis és szórakoztató előadások, sportrendezmé­nyek bevételé­ből teremtik elő. A lakótestületek kezdetben leginkább szervizeket nyitot­tak. Tavaly köztársaságunk­ban 250 szerviz működött. Beográdban például 142, Novi­szádon meg 33. A belvárosi lakótestületek a szervizek nyi­tását és a játszóterek építé­sét szorgalmazzák, a külváro­si településeken pedig a köz­munkákkal törődnek többet. Ez érthető, mert a városok központjában általában jók az utak és szervezett a közle­kedés, a külvárosban viszont fordított a helyzet. Ez a hely­zet Noviszádon, Szuboticán és még sok más ipari központ­ban is. Noviszádon a belvá­rosi lakótestületek a játszó­­terek és bölcsődék nyitását szorgalmazzák, a Telepen pe­dig a járdák, utak és a vil­­­­lanyhálózat javítása van na­pirenden. Tavaly, a lak­ótestül­etekről szóló törvény megszavazása után gyorsan kezdtek alakul­ni a lakótestületek, de fej­lődésüket akadályozza a he­­lyiséghiány, a szolgáltató mű­helyek, bölcsődék elhelyezé­se. A lakótestületek hároméves fennállásuk alatt sokoldalú munkát végeztek. Fejlődésü­ket és szerteágazó tevékeny­ségüket bizonyára meggyor­sítja majd a lakótestületek­ről szóló köztársasági törvény meghozatala, amelyben lefek­tetik működésük jogi alapjait. f. p. FASOROK a csatornák mentén A vízgazdasági társulatok fásítási akciója szél ellen, és évek múltán nyersanyaggal látják el tar­tományunk feldolgozó iparát. A szövetség terve szerint 1967-ig a csatornahálózat men­tén összesen 7800 kilométer hosszú fasort telepítenek, azonkívül 1630 hektár csator­namenti földet fásítanak gyor­san növő és fejlődő fafaj­­tákkal, elsősorban­ amerikai nyárfával, fűzfával, hársfá­val és ezüst-nyárfával. A fásítási akcióban felhasz­nálják a Macedóniában szer­zett tapasztalatokat. Ugyanis ott a fasorokkal védett föld­parcellákon jóval nagyobb búza- és gyapothozamot értek el, mint másutt. Három esztendő alatt, vagyis 1957-től 1959 végéig az erre az időszakra kitűzött tervnek 95 százaléka megva­lósult, mert 345 hektár csa­torna menti, területet fásítot­tak. Ugyanebben az időből a terv szerint 585 kilométer hosszú fasort kellett volna ültetni a csatornák mentén, de ezt a tervet csak 49 szá­zalékban valósították meg, mert csak 286 kilométeren ül­tettek fasort. Az idei terv 208 hektár erdősítését és 1053 ki­lométer fasor ültetését irá­nyozza elő. Különösen a no­­viszád-sajkási, a zemuni, a zombori, a mitrovicai és a temes-dunai vízgazdasági tár­sulat készült fel az akcióra, és ezért kirvánt elvárható, hogy az ez évre kitűzött ter­vet teljes egészében teljesí­tik. A kitűzött terv megvalósí­tása azonban nemcsak a víz­­gazdasági társulatoktól, ha­nem részben a csatorna men­ti falvak lakosságától is függ Ugyanis egyes helyeken a la­kosság nemhogy ápolná az elültetett facsemetéket, ha­nem kitördösi va­gy kiássa. Egyes falvakban az a tévhit terjedt el, hogy a földparcel­­lák körül ültetett fasorok gá­tolják a termés fejlődését. Emiatt egyes vízgazdasági tár­sulatok már eddig is sok százezer dináros kárt szen­vedtek. V. B. A szerbiai vízgazdasági tár­sulatok szövetsége nagysza­bású tervet dolgozott ki a csatorna menti területek fá­sítására. Ezzel az akcióval megvédik a beomlástól a csa­tornapartokat, a fák egyút­tal védelmül szolgálnak a Házinyúl kivitelre Többet fizetnek érte, mint a kövérlibáért EZER KISNYÚL A VOJVODINA-COAP FARMJÁN A Vojvodina-Coop novi­szádi házinyúl farmján na­gyon megörültek a szép ta­vaszi napoknak. Gyorsan nő a fa és az uj hehe, s lehet adni belőle a nyíltaknak. A zöld takarmány nagyon fon­tos nekik,­­különösen most a hosszú ideig tartó száraz ta­karmányozás után, azonkívül ebben az időszakban fiai az idősebb anyák nagyobb ré­sze, és nagy szükségük van zöld fűre és herére, 15—20 nap múlva pedig már a kis­­nyulaknak is. A noviszádi Vojvodina- Coop kiviteli vállalatban ta­valyelőtt kezdtek el házi­­nyultenyésztéssel foglalkozni, s nyúlfarmot létesítettek. A házinyulnus ugyanis keresett cikk külföldön, jobban meg­fizetik, mint például a kö­vérlibát. Átlag 700 dollárt fi­zetnek, Aj egy tonna fa­gyasz­­tott házisnyulhusért,, vagyis körülbelül annyit,­­ mint a legdrágább nagyvad húsért, például a vaddisznó és a szarv­ashúsért. A noviszádi vállalat főként Németország­ba és Olaszországba szállítja. Ezen a farmon jelenleg több, mint 180 nőstény nyúl van. Ezek közül mintegy nyolcvan 10—15 nappal ez­előtt fialt, átlag 10—15-öt, úgyhogy most több, mint 1000 másfél­hetes kisnyúl te­szi népessé ezt a valóban ér­tékes farmot. A nyulak kö­zött legtöbb az aprószőrű szürke csincsiila, azután a szürke belga és a német tar­kanyu­. Azt mondják a csin­­csila a leghasznosabb, mert szaporább, mint a másik két fajta, majdnem még egyszer annyit fial, mint amazok. Évente átlag négyszer fiad­­zik, 5—6-nál csak nagyritkán kevesebbet, de annál gyak­rabban 10—15-öt. A belga nyúl nagyobb nála, de sok­szor csak feleannyit fial. Legszebb a feketeorrú, feke­­testílű tarka nyúl. Kábr, hogy ez sem olyan szapora. El­lentsén sporttenyésztés szem­pontjából kitűnően megfelel, hiszen nagyra megnő és nem nagyigényű, akárcsak a leg­több házinyúlfajta. A nyulak egészségének megőrzése nagyon fontos fel­adat a farmom, erre a célra külön állatorvosi szolgálat van. Mert ragályos betegség esetén rendszerint napok a­­latt elpusztulna az egész ál­lomány. Különösen veszélyes a ragályos fültőbetegség, e­­zért kéthetenként, mindegyik nyúl fülébe valamilyen kén­port szórnak, azután gyak­ran fertőtlenítik ketrecüket és más egészségvédelmi in­tézkedéseket tesznek. A há­­zinyulak egészségének ápo­lására felhívják a társaste­­nyésztők figyelmét is. A Voj­­vodina-Coop ugyanis tavaly már magánosoknak is­ adott nyulat társastenyésztésre. Hogy ez a munka minél szer­vezettebb legyen, később ezt a teendőt a földművesszövet­­kezetekre bízta, s ezért a munkáért kilónként 30 di­nárt ad nekik (élősúlyban). A kooperánsok pedig 200 di­nárt kapnak kilójáért. A te­nyésztési követelmény­: a ki­viteli vállalat csak a három kilónál nehezebb nyulat ve­szi át. A nyom­tenyésztés e formá­ja iránt egyre nagyobb az érdeklődés Vajdaságban. Nem is csoda, hiszen nem követel nagy munkát. A hírek sze­rint egyes földművesszövet­­kezetek maguk is létesítenek házányúlfarmot, s ők is a Vojvodina-Coop utján érté­kesítik majd nyulaikat. T..Ii Ez a tarka német nyúl inkább sporttenyésztésre felel meg Péntek, 1960. IV. L Az ifjúsági brigádok napja Új utak, iskolák, kultúr­­otthonok épülnek Beográdból jelenti a Tan- Zug. Sok-sok ezer fiú és leány kezdi meg ma, az ifjúsági munkabrigádok napján új­­vi­ták, iskolák, kultúrott­honok és más kommunális és gaz­­dasági épületek építését. Szerbiában 1200 ifjú ma kezdi meg a prelyma—csa­­csak—titovo-uzsicai 37 kilo­méteres autóút építését. A kragujeváci és környékbeli fiatalok az idén a Crvena Zasztava gépkocsigyár bőví­tésén dolgoznak. A Labác­­környéki fiatalság 50 kilomé­ter hosszú bekötő utat épít, ezenkívül a szerbiai fiatalok az idén 110 000 hektár legelő lecsapolásán is dolgoznak, Gyakovica, Prizren és Péty környékén pedig 267 hektár kopár területen erdősítenek. TÖBB FIATALT A MUNKÁSTANÁCSOK A crnagorai Népi Ifjúság központi vezetőségének elnökségi ülése Titográdból jelenti a Tan­­jug. Crnagora Népi Ifjúságának központi vezetősége csütör­töki elnökségi ülésén felhívás­sal fordult a munkaközössé­gekhez, hogy válasszanak több fiatalt a munkástaná­csokba mint eddig, hogy az ifjúság teljes mértékben érvé­nyesülhessen a társadalmi­­politikai életben. A crnagorai vállalatok mun­kástanács tagjainak 13 száza­léka ifjú vagy leány. Ez az arányszám valamivel kisebb, mint 1957-ben, de jóval n­a­­gyobb mint 1954-ben és 1956- ban. Nemzetközi szeminárium a munkaakciókról Nisből jelenti a Tanjug. Niska Banyán nemzetközi szeminárium kezdődött a mun­kaakciókról a Jugoszláv Né­pi Ifjúság Központi Vezető­ségének szervezésében. Az ön­kéntes munkaakciók egyezte­tő bizottságának nemzetközi értekezletén megjelent hat­száz küldöttön kívül, a sze­mináriumon a Bulgária, Ro­mánia, Magyarország és még néhány európai ország ifjú­sági­ szervezeteinek küldöttei is részt vesznek. Györgye Lázics, a Testvéri­ség-Egység autóúton dolgozó ifjúsági munkabrigádok fő­­parancsnoka megnyitó beszé­dében rámutatott arra, hogy a jugoszláviai ifjúsági munka­akciók az ifjúság nemzetközi barátkozásának iskolapéldá­ját szolgáltatták. Sok tízezer ifjú és leány kötött ismeret­séget és a munkaakciókon megismerte a Jugoszláv Népi Ifjúság tevékenységét. Az első beszámolót a sze­mináriumon Franyó Szever, az Egyetemi Hallgatók Szö­vetségének elnöke tartotta, az ifjúsági трпкаак-ek gazda­sági jelentőségéről és nevelő hatásáról. A szeminárium részvevői ma, április 1-én Leszková­­con részt vesznek az ifjúsági munkabrigádok napjának megünneplésén. Április 6-áig végigjárják az autóút most épülő szakaszát, és m­egtekin­tik Szerbia több történelmi jelentőségű emlékművét. A szeminárium befejezése után a részvevők egy csoportja egy hónapot tölt az autóúton.

Next