Magyar Szó, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

Szerda, 1960. VI. h Az V. kongresszus határozatait ismertetik a Szocialista Szövetség szervezetei . . Előadássorozat a kommunáról, a falu problé­máiról és az új ötéves tervről A Szocialista Szövetség zentai bizottsága és a titkár­ság megtárgyalta az eszmei nevelő bizottságnak a kong­resszusi anyag feldolgozásá­ra vonatkozó tervét. Az alap­szervezetek elnökei egy meg­beszélésen ismerkedtek meg az anyag feldolgozási mód­jával, kifejtették véleményü­ket ezzel kapcsolatban, és külön tervet készítenek sa­ját alapszervezeteiknek. Az eszmei nevelő bizottság u­­gyanis egy kerettervet készí­tett, és a pontos tervet maga az alapszervezet vezetősége dolgozza ki, számításba véve az általános elveket és saját területük jellegzetességét. Ezekben a napokban már meg is indul a munka, és rendszeresen folyik az egész évben. Az alapszervezet tagságá­nak előadásokat tartanak e­­gyes problémákról (a mun­kás- és társadalmi önigazga­tás kérdéseiről, a kommuna időszerű feladatairól, a falu problémáiról, a kulturális kér­désekről, az új ötéves tervről stb.), s a kongresszusi hatá­rozatok lesznek az alapelvek az előadások elkészítésében. A tizenkét előadásból az alap­szervezet maga válas­zítja ki a számára legfontosabbakat. Az alapszervezetek vezetőségei, a tömegszervezetek vezetőinek és a munkás- és társadalmi igazgatás szerveinek bevoná­sával külön vitaesteken dol­gozzák fel az időszerű prob­lémákat, szintén a kongresz­­szusi határozatok alapján. A községi bizottság őszre szemináriumot szervez az a­­lapszervezetek vezetőségei­nek. A szemináriumon szó lesz a Szocialista Szövetség legidőszerűbb feladatairól, az eszmei-nevelő munkáról és a szervezési problémákról, melyek az új statútumból kö­vetkeznek. A mun­kásegye­­tem őszre szintén szemináriu­mot szervez a munkás- és társadalmi igazgató szervek számára, s a megvitatandó kérdések alapja ugyancsak a kongresszusi anyag lesz. A községi vezetőség az alap­szervezetekre bízza a problé­mák megválasztását, melyek vitatásra kerülnek, de gon­doskodik előadókról is. Ha­marosan megkezdődik az elő­adói aktívával való rendsze­res munka is, gondoskodnak új, fiatal erők bevonásáról az aktívába. T. G. Beogradból jelenti a Tan­­jug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Edvard Kardely al­­elnök elnökletével kedden ülést tartott, és több fontos határozatot hozott. Az ülésen Kocsa Popovics külügyi államtitkár tájékoz­tatta a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács tagjait Afganisz­tánban, Pakisztánban, In­diában és az Egyesült Arab Köztársaságban tett látoga­tásáról és egyes időszerű külpolitikai kérdésekről. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezután törvényjavas­latot fogadott el a munka­közvetítő szolgálat megszer­vezéséről. A munkaközvetí­tő szolgálatot az eddigi mun­kaközvetítő hivatalok vég­zik, mint társadalmi igazga­tás alatt álló önálló intéz­mények. A törvényjavaslat sokkal nagyobb feladatokat ró a munkaközvetítő szolgá­latra, mint az eddigi előírá­sok, többek között azt is, hogy gondot fordítson a mun­kát kereső szakképzésére és szükség szerinti átképzésé­re. A munkaközvetítő szol­gálatnak egyik feladata, hogy megszervezze a gazdasági szervezetek fölösleges mun­kaerőinek elhelyezését, és a szükséges munkaerővel el­lássa a gazdasági szerveze­teket. Munkaközvetítő intézetek létesülnek a községekben, járásokban, a tartományban, a köztársaságokban. Költsé­geiket részben a népbizott­ságok, illetőleg a tartomány, vagy a köztársaság költség­­vetéséből, részben pedig kü­lön járulékból fedezik. A munkaközvetítő intézetek kü­lön intézményeket is létesít­hetnek, amelyek gondoskod­nak a munkát kereső szemé­lyek elszállásolásáról és el­látásáról, szakképzéséről, át­képzéséről, ideiglenes foglal­koztatásáról, stb. A Szövetségi Végrehajtó Tanács szabályrendeletet fo­gadott el a külföldről beho­zott áru elvámolásáról, és egyúttal vámdíjszabást is előírt. Ezzel megszűnik a be­hozatali szorzószámok rend­szere, és bevezetik a külföld­ről behozott áru elvámolá­sát.­­ Ezután módosították a tár­sadalombiztosító járulék f­el­­­­osztását az egyes biztosítási ágazatok között. A határo­zat szerint, ha az eddig elő-­í­­rt 8,7 százalékos egészség­­­­biztosítási járulékból nem le­het fedezni az egészségvé­delmi kiadásokat, a köztár­sasági végrehajtó tanácsok 9,5 százalékos egészségi biz­­­­tosítási járulékot vezethet­nek be a többi biztosítási járulék megfelelő csökken­tésével. Az erről hozott ha­tározat kimondja azt is, hogy a társadalombiztosító intézetek csak az 1960. ja­nuár 1-éig megkezdett inté­zeti székházak és lakóházak befejezésére használhatnak fel beruházásokat, de csak az esetben, ha szükséges be­ruházási eszközöket a 8,7 százalékos egészségbiztosítá­si járulékból fedezhetik. A társadalombiztosító intéze­tek beruházási célokra nem vehetnek igénybe bank­köl­­csönt. A Szövetségi Végrehajtó Tanács jóváhagyta a szövet­ségi káderalap múlt évi zár­számadását és az idei káder alap felosztását. Az idén a számítások szerint egymil­liárd és tízmillió dinár fo­lyik be a szövetségi káder­alapba. Ebből 221 millió di­nárt szakiskolák építésére, bővítésére és felszerelésére, és az iskolán kívüli szak­képző intézmények felszere­lésére fordítanak. 704 millió dinárt elosztanak a köztár­sasági káderalapok között, mégpedig elsősorban a szak­iskolai hálózat továbbfej­lesz­tésére. 85 millió dinárt a Né­pi Ifjúság központi vezető­sége kap a Testvériség-Egy­ség autóúton dolgozó ifjak és leányok szakképzésére. Az ülésen hozott határozat szerint a bankok kölcsönt folyósíthatnak a házitaná­­csaiknak a lakóházak tataro­zására. A kölcsönt a házi­tanácsok kötelesek öt év a­­latt letörleszteni. A Szövetségi Végrehajtó Tanács módosította a villa­mosáram árára vonatkozó előírásokat olyképpen, hogy a hűtőházak a jövőben ked­vezményes áron kapják a villamos áramot, ugyanolyan áron, mint az élelmiszerfel­dolgozó ipar. Ez a rendelke­zés lényegesen megkönnyíti a hűtőházak munkáját. Igen fontos a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak az a határozata, amely szerint az önálló fejlődésre képtelen mezőgazdasági birtokok, gaz­daságok és üzemek a föld­művesszövetkezetekhez csat­lakozhatnak. Ez a határozat azokra a birtokokra és gaz­daságokra vonatkozik, ame­lyek földjük felaprózottsága miatt nem képesek bevezet­ni a korszerű agrotechnikát, és nem érhetnek el magas termelést és nem hajthatnak végre tagosítást. Az egyesí­tésről a birtok és a szövet­kezet legfelső szervei hatá­roznak, és határozatukat jó­váhagyásra a népbizottság elé terjesztik. Ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanács határoza­tot hozott bűnügyi kutató­­intézet létesítéséről. Az inté­zet Beográdban létesül. A Szövetségi Végrehajtó Tanács végül elhatározta, hogy a JSzNK teheráni kö­vetségét nagykövetségi rang­ra emeli és főkonzulátusi minőségben újra megnyitja a JSzNK szingapoori konzu­látusát. A szövetkezetekhez csatlakozhatnak esz önálló fejlődésre képtelen birtokok és gazdaságok Több mint egymilliárd a szövetségi káderalapban Szabályrendelet a behozatali vámokról ■in................... ■!! W I II ■■■——1—МИ11 II I II I II ■1ЧМ11Ч m i III----------------------------------­A Szövetség­i VégreKisBitfő­lantács inlése Beográd Nyolcmillió a legjobb jószágtenyésztőknek Tizennyolc malac a rekord A Szövetségi Mezőgazdasági Kamara legújabb versenyfelhívása: tizennyolc malac egy anya­kocától, húszezer liter tej egy hektár takarmány­­tól, 400 kilós hízott borjú A Szövetségi Mezőgazdasá­gi Kamara versenyfelhívást in­tézett a mezőgazdasági szerve­zetekhez hús- és tejtermelésben meg a szaporulat növelésére. A kamara három pontban fog­lalta össze a versenyfeltétele­ket. Hústermelésben minden me­zőgazdasági szervezet 4 mil­lió dinárt kap, ha ez év június 15-étől jövő év június 15-éig 300 borjút meghizlal. Ez még nem volna olyan nehéz feladat, a versenyfeltételek azonban pontosan előírják, hogy egy­­ nektár takarmányától mennyit kell gyarapodnia a jószágnak. Egy hektár takarmányból 3000 kilogramm húst kell előállíta­ni. A Szövetségi Mezőgazdasá­gi Kamara nem írja elő, hogy milyen takarmányt vessenek, azt sem, hogy milyen módon használják ki az egy hektár földet. A versenynek ugyanis az a célja, hogy a mezőgazda­­sági szervezeteket az okszerű takarmánytermesztésre sarkall­ja, s arra is, hogy minél job­ban kihasználják a földet. A feltételek közé tartozik még az is, hogy egy-egy hízott jószág súlya nem lehet kevesebb 400 kiló­nál, azonkívül egy kilo­gramm hús önköltségi ára nem lehet több 130 dinárnál. Külön díjat, azaz 8 millió di­nárt kapnak azok a mezőgaz­dasági szervezetek, melyek egy hektár takarmányból nem 3000 kiló, hanem 3400 kiló húst ál­lítanak elő. A versenynek másik célja, 1 , minél több ivadékot kap­janak a mezőgazdasági szerve­zetek. A feltételek, hogy ez év június 15-étől a következő év június 15-éig minden fehér anyakocától 18 malacot neveljenek fel, és minden malac elválasztáskor 18 kilós legyen, azonkívül egy kilogramm élő­súly önköltségi ára nem lehet több 220 dinárnál. Továbbá a kamara kikötötte hogy a ver­senyben csak azok a mezőgaz­dasági szervezetek vehetnek részt, melyeknek legalább 160 anyakocájuk van. Ha teljesítik ezeket a feltételeket, akkor két millió dinárt kapnak. Azok a mezőgazdasági szervezetek, a­­melyek ezeknél a feltételeknél még jobb eredményt érnek el, 3 milliót kapnak. A versenyben csak fajserté­sekkel lehet részt venni, még­pedig jorksirral, hollandival, landrasszal és német nemesí­tett sertéssel. Ez is új a versenyben, eddig ugyanis csak hús- és tejterme­lőknek adtak díjakat, az idén viszont a legjobb ivadékte­­nyésztők is jutalomban része­sülnek. A tejtermelés versenyében csak azok a mezőgazdasági szervek vehetnek részt, melyek 100 tehénnel neveznek be. Ha azonban a tehénállományuk meghaladja az ötszázat akkor 200 tehénnel neveznek be a ver­senybe, ha pedig az állomány meghaladja a nyolcszázat, ak­kor háromszázzal. A Szövetsé­gi Mezőgazdasági Kamara le­hetővé tette, hogy a kisebb gaz­daságok is részt vegyenek a versenyben, ezért 50 tehénnel is be lehet nevezni, de a tehén­állomány száma nem lehet ki­sebb 150-nél. Ötmillió dinárt kap minden mezőgazdasági szervezet, ame­lyik egy hektár takarmányból a teheneivel 18 000 liter tejet állít elő. A tej zsírtartalma 3,6 százalék, az önköltségi ár nem lehet nagyobb 11 di­nárnál. Nyolcmillió dinárt kapnak azok, akik nem 18, hanem 20 ezer liter tejet kapnak egy hek­tár takarmány feletetése után. Mint már közöltük, a tejelé­­kenység idei versenyét a ka­­mendini, pancsevói, vukovári és a becsei birtok nyerte. A ver­seny feltételei most szigorúb­bak, de a jószágtenyésztés gyors fejlesztésével a kamará­ban arra számítanak, hogy jö­vőre többen teljesítik ezeket a szigorúbb feltételeket. P. E. MAGYAR SZÓ Jól sikerült a könyvbusz baranyai útja E héten Közép-B­ácska van soron Várakozáson felül sikerült a KÖNYVBUSZ baranyai útja. A nagy érdeklődés miatt tovább maradt úton, így nem tudtuk idejében bejelenteni e heti útját. Most Kö­­zép-Bácska van soron, Nyegosevó, a POBEDA mezőgaz­dasági birtok, azonkívül Bajsa, Moravica és Telecska. S. oldal Száz új szilvaaszaló Beruházási kölcsönöket folyósított a Jugoszláv Mezőgazdasági Bank Beográdból jelenti a Tan­­jug. A Jugoszláv Mezőgazdasá­gi Bank igazgatóbizottsága keddi ülésén több kölcsön­igényről határozott. 1,2 mil­liárd dinárt hagytak jóvá 208 szilvaaszaló építésére és fel­szerelésére. Közülük százat még az idén üzembe helyez­nek. Kilencven takarmány­keverő üzem létesítésére és felszerelésére 900 millió di­nárt folyósított a bank, to­vábbá 12 714 fehér tenyész­­sertés beszerzésére 305 millió, 43 tenyészbirka beszerzésére pedig 414 millió dinárt. A mezőgazdasági szerveze­tek 2,8 milliárd dinár hitelt kaptak 871 nehéztraktor be­szerzésére, 2,6 milliárd dinárt 225 kombájn és 560 millió di­nárt 677 tehergépkocsi és pótkocsi vásárlására. Üveg­házak létesítésére és felsze­relésére 1,1 millió dinárt fo­lyósított a bank. Az igazgatóbizottság ülésén foglalkoztak a nagyobb váro­sok, ipari és idegenforgalmi központok tejellátásának kér­désével is, és úgy határoztak, hogy 1960-ban és 1961-ben 19 000 tejelő tehén vásárlásá­ra folyósítanak hitelt.

Next