Magyar Szó, 1961. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1961-02-01 / 25. szám

r Ш. 0­. 1. Egyes iparágakban ideiglenesen megma­­radnak a szalai­ árak Indokolatlan áremelési törekvések Beográdból jelenti a Tan­jug. Az új gazdasági változások­kal kapcsolatos vitákban az egyes termelő vállalatok ré­sz­éről indokolatlan áremelé­si törekvések mutatkoztak. Ezért a Szövetségi­­Áruforgal­mi Titkárság ma utasítást ad ki a szabott árak kibővítésé­re még további 43 árucikkre. Az új gazdasági rendszer be­­járódása legalább néhány hó­napot vesz igénybe és ebben az időszakban, általános vé­lemény szerint, nem lehet megengedni az egyes árucik­kek indokolatlan áremelkedé­sét. Az utóbbi két hónap a­­latt azoknál a termelővállala­toknál is jelentkeztek áreme­lési törekvések, amelyektől elvárták az árcsökkenést, mint például a textiliparban,­­ a fémfeldolgozó üzemekben,­­ a bányákban és a színes­fém kohászatban. Ezek a törekvé­sek kezdvezőtlenül hatnának az árak összeegyeztetésére és az új gazdasági rendszer töb­­­bi változásainak végrehajtá­sára. Az utasítás szerint ideigle-­­ nesen megtartják a szabott áraikat a gazdaság egyes ágai­­­ban. Árellen­őrzés alá esik­­ többek között a színes fém­­kohászat, a nem fémip­ar, a fémipar, az elektroip­ar, a vegyipar és a gumiipar szá­mos terméke. Ezek között van minden gépjármű, a leg­fontosabb műanyagok, az elektroip­ar csaknem vala­mennyi legfontosabb termé­ke, a motorolaj és az autó­gumi. A LAPOK és kiadványok színvonalának további emelése Megtartották évi értekezletüket a Fórum kommunistái • A noviszádi Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat kom­munistái hétfőn este tartot­ták évi értekezletüket. LAKÓ ANDRÁS titkári beszámolója felölelte a sokrétű munkával foglalkozó nagy vállalat új­ság- és könyvkiadói, nyomdai és a kereskedelmi tevéken­ysé­gét. Mindezekkel kapcsolat­ban fejtegette a kommunis­ták szerepét a kiadványok színvonalának további emelé­sében. A múlt évben a vállalat össztermelése csaknem egy­­milliárd-háromszázmillió di­nárra rúgott, azaz egyharmad­dal több volt, mint 1959-ben. A Forum keretében meg­jele­nő lapok példányszáma foly­tonos növekedést mutat. A szerkesztőségek és az egész vállalat erőfeszítéseivel mind tartalmi, mind technikai szín­vonaluk folytonosan javul. Tavaly, áll a beszámolóban, 45 könyvet jelentetett meg a vállalat, 86 millió dinár ér­tékben. Tizenkét vajdasági magyar író könyve hagyta el a sajtót, ezenfelül a jugoszláv írók magyar fordításban stb. 1960-ban a Forum százmillió dinár értékű könyvet adott el. Ez az eredmény elsősor­ban az új könyvkereskedé­seknek és a könyvterjesztés jobb megszervezésének tudha­tó be. A nyomdai szolgáltatá­sok terén 9 hónap alatt 130 millió dinár össztermelést valósítottak meg. Mind a beszámoló, mind a vita előterében az ösztönzőbb javadalmazás, a gazdasági­ egységek, az eszmei képzés és az ifjúság, illetve a fiatal , káder állt. A teljesítmény­díjazással kapcsolatban elhangzott, hogy például a gépi szedőknél a termelés 25 százalékos, a s személyi jövedelem” pedig 19 százalékos növekedést mu­tat. A szabályzatok azonban még sok javításra szorulnak, de gazdasági szempontból lé­nyegében jó irányban fejlő­dik a termékegység szerinti javadalmazás. Ezzel szemben a javadalmazás politikai ré­szével az eddiginél többet kell foglalkozni az alapszer­vezeteknek. További fontos tennivaló a munkásönigazga­­gatás decentralizációja, üzemi munkástanácsok létesítése. A gazdasági egységekhez kell majd idomítani a szakszerve­zetet is. Sok szó volt az eszmei kép­zés újabb, korszerű formái­nak bevezetéséről. Erre külö­nösképp nagy szükség mutat­kozik már a vállalat sajátos munkájánál fogva is. A Fo­rum jelenleg 60 újságírót és nyomdai kádert ösztöndíjaz. Az ösztöndíjasokkal a jövő­ben többet kell foglalkozni, hasonlóképpen a vállalatba kerülő fiatal káderekkel ál­talában. A fent említetteken kívül a Kommunista Szövetség hét­fői értekezletén mint első­rendű feladatot a lapkiadói rész erőteljes fejlesztését em­lítették. Olyan új termelőesz­közöket kell beszerezni, ame­lyek lehetővé teszik a lap­kiadás további tökéletesítését. Ezzel kapcsolatban szükség mutatkozik az újságírói káde­rek további nagyarányú fej­lesztésére is. Mi­­. A kulturális távlat­­tervről tárgyalt az Országos Közművelő­dési Közösség titkársága Beográdból jelenti a Tan­­jug. Az Országos Közművelő­dési Közösség titkársága tegnapi ülésén a kulturális fejlődés ötéves távlattervé­­ről tárgyalt. A titkárság tag­jai hangoztatták, hogy Jugo­szlávia gazdasági fejlődésé­nek ötéves távlatterve biz­tosítékot nyújt a további kulturális fejlődésre is. A terv szerint az elkövetkező ötéves időszakban a közmű­velődésre mintegy 200 mil­liárd dinárt, a rádió és a te­levízió továbfejlesztésére pe­dig további 30 milliárd dinárt fordítanak. Az országos közművelődé­si tanács felhívást intézett a községi közművelődési kö­zösségekhez, hogy a községi társadalmi tervek elkészíté­sekor a közművelődés és a kultúra legfontosabb terüle­teire összpontosítsák figyel­müket és a beruházási poli­tikát egyeztessék össze az általános jugoszláv mércék­kel. Az értekezlet munkaelnöksége NoЉОФ AB-» 8®ö . . A lakóházak rendszeres építése ÉVENTE LEGKEVESEBB 477 LAKÁS ÉPÜL SZUBOTICÁN Az ötéves tévlati érvét vitatták a választók és a nép­bizottság ülésén Mielőtt a népbizottság ülé­sén értékelték az eddigi építke­zéseket és az ezzel kapcsola­tos feladatokat, Szuboticán a választók is megvitatták a lakóházak építésének távlat­tervét. MILYEN ÉS HÁNY LAKÁS VAN? Szoboti­án 1960-ban 27 811 lakás volt. Majdnem fele egy szoba konyhás, 37 százaléka pedig kétszobás lakás. A la­kások 97 százaléka földszin­­­tes, 2,3 százaléka egyemele­tes, 0,4 százaléka kétemele­tes, a többemeletes lakóhá­zak alig haladják meg a 0,1 százalékot. Az épületek 16,1 százalékában nincs villany, és 91 százalékában nincs víz­vezeték. A lakóépületek 66 százalé­ka vertfal, vagy vályogból épült, 16 százaléka vegyes épületanyagból, és 18 száza­léka szilárd építmény. Az 1900-as években épült házak száma 7738, majd 1945-ig 4039 épület épült, 1957-ig pe­dig újabb 1004 házat építet­tek. Ezek az adatok eléggé érzékeltetik, hogy milyen ko­moly kérdés Szuboti­án a la­ká­skérdés. EDDIGI INTÉZKEDÉSEK A HELYZET RENDEZÉ­SÉRE A lakbérek rendezésével valamivel több jövedelemhez jutottak az érdekeltek, de azt is meg kell állapítani, hogy a karbantartás kérdése ezzel nem oldódott meg. Az­előtt négyzetméterenként át­lagban 14,19 dinár volt a házbér, jelenleg pedig átlag­ban 25 dinár havonta. Az épületek elhasználódásának időtartamát 100 évben álla­pították meg, noha ismere­tes, hogy rengeteg épület sokkal hamarabb tönkre­megy. Az általános rendelke­zések mellett a­­községi nép­­bizottság pótrendelkezések­kel szabályozta a körzeten­ként a lakbéreket, a kerte­ket és más körülményeket is­­ figyelembe vettek a lakbér megállapításánál. A LAKÁSÉPÍTÉSI ALAP létesítése és fel­­használása A lakásépítési alapot 1955- ben létesítették. A járási nép­bizottság jövedelmének 3 százalékát fordították erre a célra. Időközben megjelent az erre vonatkozó rendelet is, aminek alapján a dol­gozók jövedelme után 10 százalék, a mezőgazdasági szervezetekben dolgozó tiszt­viselők jövedelme után 2 szá­zalék került a lakásépítési alapba. Az 1955 és 1959 évek közötti időszakban 1 692 927 000 dinár gyűlt ösz­­sze. Az említett összegből 1959- ig 543 lakás épült a kommu­na területén. Ezenkívül min­den kölcsönfolyósítás nélkül, magánépítkezés révén 182 la­kást építettek. Az 1960-ban rendelkezés­re álló összegből 269 lakást építettek és 408 építése folya­matban van. A múlt évben magánépítkezések során 40 lakás épült, ebben az évben pedig előreláthatólag 90 la­kás épül majd. Az elmúlt évben 600 450 000 dinár alapösszeget terveztek és 674 663 000 dinár folyt be a lakásépítési alapba. lakásvásárlási LEHETŐSÉGEK A lakásépítési alap fel­­használásának egyik formá­ja az is, hogy a lakásépítési alap igazgatósága kölcsönök folyósítására és lakások vá­sárlására pályázatokat hir­detett. Ismeretes, hogy a lakás­építési kölcsön folyósításához 20,25 és 50 százalékos hoz­zájárulás szükséges. Ilyen hozzájárulási alapon a múlt évben magánszemélyeknek 42 066 000 dinárt folyósítot­tak. Aránylag kis összeget folyósítottak, aminek az az oka, hogy a­­pályázók nem tettek eleget a feltételeknek. A lakóházak tatarozására 13 házitanács kapott kölcsönt. A kész lakások pályázat útján történő eladása vált be legjobban. A pályázaton már a félig kész lakások is elkel­tek. Nem állítható ez a la­kások előfizetés útján tör­ténő megvásárlására. A Pár­huzamos után épülő tízeme­letes épületekben 116 és a két kisebb emeletes épület­ben 38 lakás épül. A terv szerint ez év augusztusáig el is készülnek. A pályázati határidő még nem telt le, de eddig mindössze 13 lakást vásároltak meg. Noha igen jó lehetősége van a pályázó­nak, mivel a hozzájárulást havi részletekben előre fizet­heti, a pályázat egyelőre nem hozta meg a várt ered­ményeket. MI ÉPÜL AZ ELKÖVET­KEZENDŐ ÖT ÉVBEN? A lakásépítési alap növe­kedésével az elkövetkezendő öt évben összesen 2384 lakás épül, ami azt jelenti, hogy évente átlag 477 lakást épí­tenek fel Szuboti­án. Az é­­pítkezéseket természetesen csak akkor lehet megvalósí­tani, ha megvalósul az 5 418 500 000 dináros bevétel. A terv szerint ebben az év­ben 214, 1962-ben 527, 1963- ban 543, 1964-ben 508 és 1965- ben 592 lakás épül majd. Egy lakás átlagos építkezési költsége 1 913 338 dinár lesz. Háromszobás lakás 300, két szobás lakás 615, egy szobás lakás 319 épül. Ezekről a tervekről döntöt­tek most a választó­polgárok és a községi népbizottság ülé­sén. Természetesen számos észrevételt is megvitattak. U. J. JLOB& Az életszín­ről tanácskozott a zombori járási szakszervezeti tanács Több kölcsön, de több takarékkönyv is A zombori járási szakszer­vezeti tanács nemrégi plénu­mán az életszínvonallal fog­lalkozott. A statisztika szerint a mun­kások átlagfizetése évről év­re növekszik. Tavaly szep­temberben havi 15 500 dinár volt, az 1959 évi 14 500 di­nárral szemben. Az ipari munkások és tisztviselők át­lagfizetése 10 százalékkal emelkedett. A beszámoló megállapítja, hogy a telje­sítménydíjazás széleskörű be­vezetése az idén újabb ke­reset-emelkedést von maga után. Megállapították, hogy az utóbbi időben jelentősen nö­vekedett azoknak a száma, akik kölcsönre vásárolnak. Ezzel párhuzamosan azonban szaporodtak a takarékköny­vecskék is. Tavaly több mint kétezerrel több betét­könyv-tulajdonos volt, mint 1959-ben. A betétek összege 700 millió dinár. Ami az árakat illeti az utóbbi két évben főképp az ipari termékek, a kisipari és kommunális szolgálatok drá­gultak a járás területén, azonban az élelmiszerek ára sem sokkal maradt mögöt­tük. Az ellátással kapcsolat­ban megállapították, hogy hosszabb lejáratú termelési szerződéseket kell kötni a földművesszövetkezetekkel és birtokokkal, és a szocia­lista mezőgazdaságnak sok­kal nagyobb mértékben be kell kapcsolódnia az ellátás­ba. Szükség lenne egy olyan szervezetre, amely helyette­síteni tudná a számtalan köz­vetítőt. Hamarosan meg kell olda­ni a raktárhelyiségek és a szállítás kérdését. Szükség van hűtőházakra is. Egészen kis­­­beruházások­kal, az áruszállítás meggyor­sításával, jobb helyiségbeosz­tással és önkiszolgálók nyi­tásával sokat lehetne javíta­ni a helyzeten. Az étkezők jól működnek, főleg a vállalatiak. Napi há­romszori étkezésért átlag 215 dinárt kell fizetni. A járás­­ társadalmi és munkásétkezés­­­ben azonban mindössze 3000 munkás étkezik. Ez azt mu­tatja, hogy az étkezők még mindig nem tökéletesek. A kisipari díjak 1959 óta átlag 6 százalékkal növeked­tek. Ennek az az oka, hogy kisipari vállalataink helyi­séghiánnyal küzdenek, fel­szerelésük sem legkorsze­rűbb és nincs elegendő szak­káderük. A beszámoló utáni vitában a felszólalók hangsúlyozták, hogy a lakóközösségeknek igen fontos szerepük van az életszínvonal javításában. P-s MÚZEUMOK A JUBILÁRIS ESZTENDŐBEN Országos tanácskozás Noviszádon A múzeumok szövetségé­nek országos tanácskozásán, amely tegnap Noviszádon zá­rult, hangoztatták, hogy az ország mintegy nyolcvan mú­zeuma már elkészítette ter­vét a népfelszabadító háború 20. évfordulójának megünnep­lésére. A jubiláns ünnepsé­gek során jelentős helyet kap­nak a múzeumok és a kép­tárak, amelyekben a népfel­­szabadító háború és a népi forradalom legtöbb emlékét és dokumentumát őrzik. A múzeumi szakértők javasol­ t­­ák, hogy a gazdag anyagot minél jobban használják fel a köztársaságokban, járások­ban és a kommunákban. A múzeumok szövetségé­nek vezetősége rendkívül ked­vezően ítélte meg az eddigi jubiláns terveket. Az idei múzeumhét és a Múzeumok nevű folyóirat 15. száma is a népfelkelés jubileumának je­gyében készül. A múzeumok szövetsége anyagi támogatást kér majd a közösségtől, hogy megvásárolja azt a 4500 mé­teres dokumentum­filmet a jugoszláv népiek harcáról, a­­melyet most a londoni hadi múzeumban őriznek.

Next