Magyar Szó, 1961. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1961-02-01 / 25. szám
r Ш. 0. 1. Egyes iparágakban ideiglenesen megmaradnak a szalai árak Indokolatlan áremelési törekvések Beográdból jelenti a Tanjug. Az új gazdasági változásokkal kapcsolatos vitákban az egyes termelő vállalatok részéről indokolatlan áremelési törekvések mutatkoztak. Ezért a SzövetségiÁruforgalmi Titkárság ma utasítást ad ki a szabott árak kibővítésére még további 43 árucikkre. Az új gazdasági rendszer bejáródása legalább néhány hónapot vesz igénybe és ebben az időszakban, általános vélemény szerint, nem lehet megengedni az egyes árucikkek indokolatlan áremelkedését. Az utóbbi két hónap alatt azoknál a termelővállalatoknál is jelentkeztek áremelési törekvések, amelyektől elvárták az árcsökkenést, mint például a textiliparban, a fémfeldolgozó üzemekben, a bányákban és a színesfém kohászatban. Ezek a törekvések kezdvezőtlenül hatnának az árak összeegyeztetésére és az új gazdasági rendszer többi változásainak végrehajtására. Az utasítás szerint ideigle- nesen megtartják a szabott áraikat a gazdaság egyes ágaiban. Árellenőrzés alá esik többek között a színes fémkohászat, a nem fémipar, a fémipar, az elektroipar, a vegyipar és a gumiipar számos terméke. Ezek között van minden gépjármű, a legfontosabb műanyagok, az elektroipar csaknem valamennyi legfontosabb terméke, a motorolaj és az autógumi. A LAPOK és kiadványok színvonalának további emelése Megtartották évi értekezletüket a Fórum kommunistái • A noviszádi Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat kommunistái hétfőn este tartották évi értekezletüket. LAKÓ ANDRÁS titkári beszámolója felölelte a sokrétű munkával foglalkozó nagy vállalat újság- és könyvkiadói, nyomdai és a kereskedelmi tevékenységét. Mindezekkel kapcsolatban fejtegette a kommunisták szerepét a kiadványok színvonalának további emelésében. A múlt évben a vállalat össztermelése csaknem egymilliárd-háromszázmillió dinárra rúgott, azaz egyharmaddal több volt, mint 1959-ben. A Forum keretében megjelenő lapok példányszáma folytonos növekedést mutat. A szerkesztőségek és az egész vállalat erőfeszítéseivel mind tartalmi, mind technikai színvonaluk folytonosan javul. Tavaly, áll a beszámolóban, 45 könyvet jelentetett meg a vállalat, 86 millió dinár értékben. Tizenkét vajdasági magyar író könyve hagyta el a sajtót, ezenfelül a jugoszláv írók magyar fordításban stb. 1960-ban a Forum százmillió dinár értékű könyvet adott el. Ez az eredmény elsősorban az új könyvkereskedéseknek és a könyvterjesztés jobb megszervezésének tudható be. A nyomdai szolgáltatások terén 9 hónap alatt 130 millió dinár össztermelést valósítottak meg. Mind a beszámoló, mind a vita előterében az ösztönzőbb javadalmazás, a gazdasági egységek, az eszmei képzés és az ifjúság, illetve a fiatal , káder állt. A teljesítménydíjazással kapcsolatban elhangzott, hogy például a gépi szedőknél a termelés 25 százalékos, a s személyi jövedelem” pedig 19 százalékos növekedést mutat. A szabályzatok azonban még sok javításra szorulnak, de gazdasági szempontból lényegében jó irányban fejlődik a termékegység szerinti javadalmazás. Ezzel szemben a javadalmazás politikai részével az eddiginél többet kell foglalkozni az alapszervezeteknek. További fontos tennivaló a munkásönigazgagatás decentralizációja, üzemi munkástanácsok létesítése. A gazdasági egységekhez kell majd idomítani a szakszervezetet is. Sok szó volt az eszmei képzés újabb, korszerű formáinak bevezetéséről. Erre különösképp nagy szükség mutatkozik már a vállalat sajátos munkájánál fogva is. A Forum jelenleg 60 újságírót és nyomdai kádert ösztöndíjaz. Az ösztöndíjasokkal a jövőben többet kell foglalkozni, hasonlóképpen a vállalatba kerülő fiatal káderekkel általában. A fent említetteken kívül a Kommunista Szövetség hétfői értekezletén mint elsőrendű feladatot a lapkiadói rész erőteljes fejlesztését említették. Olyan új termelőeszközöket kell beszerezni, amelyek lehetővé teszik a lapkiadás további tökéletesítését. Ezzel kapcsolatban szükség mutatkozik az újságírói káderek további nagyarányú fejlesztésére is. Mi. A kulturális távlattervről tárgyalt az Országos Közművelődési Közösség titkársága Beográdból jelenti a Tanjug. Az Országos Közművelődési Közösség titkársága tegnapi ülésén a kulturális fejlődés ötéves távlattervéről tárgyalt. A titkárság tagjai hangoztatták, hogy Jugoszlávia gazdasági fejlődésének ötéves távlatterve biztosítékot nyújt a további kulturális fejlődésre is. A terv szerint az elkövetkező ötéves időszakban a közművelődésre mintegy 200 milliárd dinárt, a rádió és a televízió továbfejlesztésére pedig további 30 milliárd dinárt fordítanak. Az országos közművelődési tanács felhívást intézett a községi közművelődési közösségekhez, hogy a községi társadalmi tervek elkészítésekor a közművelődés és a kultúra legfontosabb területeire összpontosítsák figyelmüket és a beruházási politikát egyeztessék össze az általános jugoszláv mércékkel. Az értekezlet munkaelnöksége NoЉОФ AB-» 8®ö . . A lakóházak rendszeres építése ÉVENTE LEGKEVESEBB 477 LAKÁS ÉPÜL SZUBOTICÁN Az ötéves tévlati érvét vitatták a választók és a népbizottság ülésén Mielőtt a népbizottság ülésén értékelték az eddigi építkezéseket és az ezzel kapcsolatos feladatokat, Szuboticán a választók is megvitatták a lakóházak építésének távlattervét. MILYEN ÉS HÁNY LAKÁS VAN? Szobotián 1960-ban 27 811 lakás volt. Majdnem fele egy szoba konyhás, 37 százaléka pedig kétszobás lakás. A lakások 97 százaléka földszintes, 2,3 százaléka egyemeletes, 0,4 százaléka kétemeletes, a többemeletes lakóházak alig haladják meg a 0,1 százalékot. Az épületek 16,1 százalékában nincs villany, és 91 százalékában nincs vízvezeték. A lakóépületek 66 százaléka vertfal, vagy vályogból épült, 16 százaléka vegyes épületanyagból, és 18 százaléka szilárd építmény. Az 1900-as években épült házak száma 7738, majd 1945-ig 4039 épület épült, 1957-ig pedig újabb 1004 házat építettek. Ezek az adatok eléggé érzékeltetik, hogy milyen komoly kérdés Szubotián a lakáskérdés. EDDIGI INTÉZKEDÉSEK A HELYZET RENDEZÉSÉRE A lakbérek rendezésével valamivel több jövedelemhez jutottak az érdekeltek, de azt is meg kell állapítani, hogy a karbantartás kérdése ezzel nem oldódott meg. Azelőtt négyzetméterenként átlagban 14,19 dinár volt a házbér, jelenleg pedig átlagban 25 dinár havonta. Az épületek elhasználódásának időtartamát 100 évben állapították meg, noha ismeretes, hogy rengeteg épület sokkal hamarabb tönkremegy. Az általános rendelkezések mellett aközségi népbizottság pótrendelkezésekkel szabályozta a körzetenként a lakbéreket, a kerteket és más körülményeket is figyelembe vettek a lakbér megállapításánál. A LAKÁSÉPÍTÉSI ALAP létesítése és felhasználása A lakásépítési alapot 1955- ben létesítették. A járási népbizottság jövedelmének 3 százalékát fordították erre a célra. Időközben megjelent az erre vonatkozó rendelet is, aminek alapján a dolgozók jövedelme után 10 százalék, a mezőgazdasági szervezetekben dolgozó tisztviselők jövedelme után 2 százalék került a lakásépítési alapba. Az 1955 és 1959 évek közötti időszakban 1 692 927 000 dinár gyűlt öszsze. Az említett összegből 1959- ig 543 lakás épült a kommuna területén. Ezenkívül minden kölcsönfolyósítás nélkül, magánépítkezés révén 182 lakást építettek. Az 1960-ban rendelkezésre álló összegből 269 lakást építettek és 408 építése folyamatban van. A múlt évben magánépítkezések során 40 lakás épült, ebben az évben pedig előreláthatólag 90 lakás épül majd. Az elmúlt évben 600 450 000 dinár alapösszeget terveztek és 674 663 000 dinár folyt be a lakásépítési alapba. lakásvásárlási LEHETŐSÉGEK A lakásépítési alap felhasználásának egyik formája az is, hogy a lakásépítési alap igazgatósága kölcsönök folyósítására és lakások vásárlására pályázatokat hirdetett. Ismeretes, hogy a lakásépítési kölcsön folyósításához 20,25 és 50 százalékos hozzájárulás szükséges. Ilyen hozzájárulási alapon a múlt évben magánszemélyeknek 42 066 000 dinárt folyósítottak. Aránylag kis összeget folyósítottak, aminek az az oka, hogy apályázók nem tettek eleget a feltételeknek. A lakóházak tatarozására 13 házitanács kapott kölcsönt. A kész lakások pályázat útján történő eladása vált be legjobban. A pályázaton már a félig kész lakások is elkeltek. Nem állítható ez a lakások előfizetés útján történő megvásárlására. A Párhuzamos után épülő tízemeletes épületekben 116 és a két kisebb emeletes épületben 38 lakás épül. A terv szerint ez év augusztusáig el is készülnek. A pályázati határidő még nem telt le, de eddig mindössze 13 lakást vásároltak meg. Noha igen jó lehetősége van a pályázónak, mivel a hozzájárulást havi részletekben előre fizetheti, a pályázat egyelőre nem hozta meg a várt eredményeket. MI ÉPÜL AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÖT ÉVBEN? A lakásépítési alap növekedésével az elkövetkezendő öt évben összesen 2384 lakás épül, ami azt jelenti, hogy évente átlag 477 lakást építenek fel Szubotián. Az építkezéseket természetesen csak akkor lehet megvalósítani, ha megvalósul az 5 418 500 000 dináros bevétel. A terv szerint ebben az évben 214, 1962-ben 527, 1963- ban 543, 1964-ben 508 és 1965- ben 592 lakás épül majd. Egy lakás átlagos építkezési költsége 1 913 338 dinár lesz. Háromszobás lakás 300, két szobás lakás 615, egy szobás lakás 319 épül. Ezekről a tervekről döntöttek most a választópolgárok és a községi népbizottság ülésén. Természetesen számos észrevételt is megvitattak. U. J. JLOB& Az életszínről tanácskozott a zombori járási szakszervezeti tanács Több kölcsön, de több takarékkönyv is A zombori járási szakszervezeti tanács nemrégi plénumán az életszínvonallal foglalkozott. A statisztika szerint a munkások átlagfizetése évről évre növekszik. Tavaly szeptemberben havi 15 500 dinár volt, az 1959 évi 14 500 dinárral szemben. Az ipari munkások és tisztviselők átlagfizetése 10 százalékkal emelkedett. A beszámoló megállapítja, hogy a teljesítménydíjazás széleskörű bevezetése az idén újabb kereset-emelkedést von maga után. Megállapították, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett azoknak a száma, akik kölcsönre vásárolnak. Ezzel párhuzamosan azonban szaporodtak a takarékkönyvecskék is. Tavaly több mint kétezerrel több betétkönyv-tulajdonos volt, mint 1959-ben. A betétek összege 700 millió dinár. Ami az árakat illeti az utóbbi két évben főképp az ipari termékek, a kisipari és kommunális szolgálatok drágultak a járás területén, azonban az élelmiszerek ára sem sokkal maradt mögöttük. Az ellátással kapcsolatban megállapították, hogy hosszabb lejáratú termelési szerződéseket kell kötni a földművesszövetkezetekkel és birtokokkal, és a szocialista mezőgazdaságnak sokkal nagyobb mértékben be kell kapcsolódnia az ellátásba. Szükség lenne egy olyan szervezetre, amely helyettesíteni tudná a számtalan közvetítőt. Hamarosan meg kell oldani a raktárhelyiségek és a szállítás kérdését. Szükség van hűtőházakra is. Egészen kisberuházásokkal, az áruszállítás meggyorsításával, jobb helyiségbeosztással és önkiszolgálók nyitásával sokat lehetne javítani a helyzeten. Az étkezők jól működnek, főleg a vállalatiak. Napi háromszori étkezésért átlag 215 dinárt kell fizetni. A járás társadalmi és munkásétkezésben azonban mindössze 3000 munkás étkezik. Ez azt mutatja, hogy az étkezők még mindig nem tökéletesek. A kisipari díjak 1959 óta átlag 6 százalékkal növekedtek. Ennek az az oka, hogy kisipari vállalataink helyiséghiánnyal küzdenek, felszerelésük sem legkorszerűbb és nincs elegendő szakkáderük. A beszámoló utáni vitában a felszólalók hangsúlyozták, hogy a lakóközösségeknek igen fontos szerepük van az életszínvonal javításában. P-s MÚZEUMOK A JUBILÁRIS ESZTENDŐBEN Országos tanácskozás Noviszádon A múzeumok szövetségének országos tanácskozásán, amely tegnap Noviszádon zárult, hangoztatták, hogy az ország mintegy nyolcvan múzeuma már elkészítette tervét a népfelszabadító háború 20. évfordulójának megünneplésére. A jubiláns ünnepségek során jelentős helyet kapnak a múzeumok és a képtárak, amelyekben a népfelszabadító háború és a népi forradalom legtöbb emlékét és dokumentumát őrzik. A múzeumi szakértők javasol ták, hogy a gazdag anyagot minél jobban használják fel a köztársaságokban, járásokban és a kommunákban. A múzeumok szövetségének vezetősége rendkívül kedvezően ítélte meg az eddigi jubiláns terveket. Az idei múzeumhét és a Múzeumok nevű folyóirat 15. száma is a népfelkelés jubileumának jegyében készül. A múzeumok szövetsége anyagi támogatást kér majd a közösségtől, hogy megvásárolja azt a 4500 méteres dokumentumfilmet a jugoszláv népiek harcáról, amelyet most a londoni hadi múzeumban őriznek.