Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1961-04-01 / 76. szám
Г % oldal Lehet-e korszerűbb a kereskedelem? • Hiányos a szövetkezetek felszerelése A tartományi kereskedelmi kamara közgyűlése A tartományi kereskedelmi kamara tegnap megtartotta évi közgyűlését. Jelen volt Joszip Gavran, a Szövetségi Áruforgalmi Titkárság segédtitkára, Riszto Bajalszki, a Szövetségi Kereskedelmi Kamara főtitkára. Miloszláv Gonya, tartományi áruforgalmi titkár, Dusán Avramov, a közellátási iagzgatóság igazgatója, Marko Uzelac, Szerbia áruforgalmi titkárságának titkára. Zsiko Paunovics, a köztársasági kereskedelmi kamara elnöke is. Lyuba Ninkov kamarai elnök beszámolójában foglalkozott a tartományi áruforgalom kérdéseivel, a hálózat fogyatékosságaival, a káderkérdéssel, kivitellel, a gazdasági hatóeszközök alakulásával, a kereskedelem korszerűsítésével, az ipar és az áruforgalmi hálózat kapcsolataival. — A termelés és a fogyasztók vásárlóerejének növekedése jelentősen hat a kereskedelemre — mondotta Lyuba Ninkov elnök —, s kereskedelmi hálózatunk kapacitása jelenleg mind nehezebben tehet eleget feladatának. Az utóbbi négy évben például a kereskedelem forgalma megkétszereződött, a boltok száma viszont csak 12 százalékkal növekedett. Igen kedvezőtlen a helyzet a falvakon, minden 900 lakosra csak egy bolt jut. A beszámoló foglalkozik a forgalom nagyarányú emelkedésével, és megjegyzi, hogy évről évre növekedik a tartós árucikkek fogyasztása. Tehát a kereskedelmi hálózatnak is alkalmazkodnia kell a forgalom alakulásához. A kereskedelmi személyzetnek is megfelelő szakképesítést kell szereznie. Az áruforgalom javulását igazolja az a körülény is, hogy az utóbbi időben mind több termelő vállalat nyit boltot, keresi a közvetlen kapcsolatot a fogyasztóval. Folytatni kell a tárházak és hűtőházak építését. Eddig 24 ezer vagon gabonát befogadó tárház épült, kapacitásukat legalább 90 ezer vagonra kell felemelni, s tervben van mintegy 50 ezer vagon kukoricát befogadó raktár építése is. Természetesen a földművesszövetkezetek is részesedést vállalnak. A tervek szerint 5 milliárd dinárt fordítanak az áruforgalom javítására. A beszámoló további részében foglalkozott Vajdaság külkereskedelmével. Az ipán cikkek kivitele az utóbbi négy év alatt 360 százalékkal emelkedett. Csupán tavaly, a vajdasági gyáripar 25 ezer tonna konzervet, hússertést és vágott húst, és csaknem tízezer tonna élőjószágot szállított külföldre. A korábbi években lényegesen nagyobb volt az élőjószág kivitele, s kisebb a feldolgozott árué. A kiskereskedelmi hálózat, megfelelő gazdasági eszközök hiányában nehezen módosul. Tavaly a tartományban például mindössze 35 önkiszolgáló boltot nyitottak. Ebből a zrenyanini járásban 14-et, a pancsevói járásban pedig mindössze egyet. Gazdasági rendszerünk módosítása feltétlenül kedvező hatással lesz a kereskedelmi vállalatok fejlődésére is, s az a tény, hogy a járási, illetve községi kommunális bankok veszik át a gazdasági vállalatok közvetlen pénzelését, nagyobb rendet fog teremteni ezek pénzügyi politikájában és helyzetében. Az áruforgalom növekedése több kereskedelmi alkalmazottat kíván. Ez sürgeti a szakképesítést és új iskolák nyitását A szükséglettel ellentétben a kereskedelmi szakiskolák ösztöndíjazott tanulóinak száma, a gyáripari ösztöndíjas gazdasági hallgatók számához képest, elenyésző. A közgyűlésen számos felszólaló foglalkozott a jelentésben előterjesztett kérdések-kel, 6. 1. 1 Bevásárlás az önkiszolgálóban Az új vasúti díjszabás A vikend jegyek szombaton reggeltől érvényesek Ma reggel életbe lépett az új vasúti díjszabás. MARIN CETINICS közlekedésügyi államtitkár tegnap bejelentette, hogy a kedvezmények továbbra is megmaradnak, de a rendes díjszabás átlagban 15 százalékkal emelkedett. A viteldíj növelése nem egyforma, minél hosszabb a táv, annál magasabb az áremelés. A 10 kilométeres szakasz viteldíját egyáltalában nem emelték, a 20—80 kilométeres távon 8—13 százalékos az emelés, 100—300 kilométeres táv viteldíja mintegy 16 százalékkal, az ennél hosszabb pedig 24 százalékkal növekedett. Az I. osztályú viteldíj változatlanul 50 százalékkal drágább, mint a II. osztályú. A gyorsvonatokon a pótdíj 300, az express vonatokon pedig 600 dinár; ez az illeték tehát változatlan. A kedvezmények az idén érvényben maradnak, s a vikendutazás kedvezményea jövőben odautazáskor már szombaton 0,01 órától érvényes, vasárnap délig, és viszszautazáskor vasárnap 0,01 órától hétfőn délig. Az új viteldij Noviszád- Beográd között 416 dinár, Szuboticáig 560, Zentáig szintén 560, Becséig 340, Zomborig 496, Verbászig 236 dinár vagy Zrenyaninig 560 dinár. Egyes nagyobb távok díjszabása szerint a viteldij Noviszádtól Dubrovnikig 3000, Szplitig 2800 dinár, Szarajevóig 1864, Szkopljéig 2100 dinár, Zágrábig 1764 dinár, Rijekáig 2600 dinár, Jeszeniceig 2600 dinár II. osztályon. A vikendjegynél a jövőben 30 százalékos engedmény van érvényben, ezek szerint az egyirányú viteldíjra 50 kilométerig 80 dinárt, 51—100 kilométerig 160 dinárt, 101—150 kilométerig 280 dinárt, 151— 250 kilométerig 400 dinárt, 251—400 kilométerig pedig 560 dinárt fizet az utas. A gyorsvonati pótdij a vikendutazásnál 420 dinár tekintetnélkül a távolságra. Ha az utas jegy nélkül utazik, s ezt előre bejelenti a kalauznak, a pótdij 100 dinár, ha nem jelenti és megfogják 500 dinár büntetést fizet. ! Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem ... gen. Te csaltál meg, te piszok, te alávaló, te népbutitó, te hitvány! Hukk... Te csaltál meg, te csalfa áp .. . áp... április. Mert nemcsak a nő csalfa. A férfi is csalfa. És nemcsak a nő és a férfi csalfa. Nem. Az április is csalfa. Az ám. Megállj, te piszok, visszaadom én ezt neked. Duplán visszaadom. Mert én szerettem ezt a büdös áprilist. Úgy szerettem, mint a saját életszínvonalamat ... Hukk. Most meg úgy szeretem, mint kecske a kést. Reggel bementem az üzembe. Mondom: Varicsek kartárs, hát maga itt áll nyugodtan az esztergapad mellett, miközben a felesége összeesett a piacon. Most vitték be a mentők. Nosza, ugrott Varicsek mint a nyúl. Aztán a szivéhez kapott és fehér lett, mint a fal az ambulancián. Hahaha... Jó, mi? Aprililili ... Aprililili... __ Maga marha! — mondta a Varicsek nekem. . . Mert ő nem érti a viccet. Az áprilisi tréfát ... Hukk! Akkor aztán bejött a Mariska, a csomagolóból. — Jó, hogy látom, Mariska! — mondtam aki. — Most kaptam levelet a Jóska barátomtól. Belgrádból. Onnan, ahol a maga lánya dolgozik, a Rózsi. Azt írja a Jóska, hogy a maga lányának gyereke született. Szép, kövér gyerek. — De hiszen — mondja a Mariska — a Rózsi még lány. — Persze hogy lány! Ha fiú lenne, nem is lehetne gyereke, mondom én. Erre a Mariska is a szivéhez kapott és elsápadt, akár a Varicsek az imént. Aztán sírni kezdett, mintha a normáját felemelték volna. — Jaj a Rózsi, jaj a Rózsi, gyereket szült a Rózsi... Hahaha. Jó, mi? Aprililili — mondom én a Mariskának. — Aprililili. Mire ő kétszer úgy megsimogatott, hogy az arcom olyan piros lett, mint a zászló május elsején. Pedig hát április elseje van még csak. Hiába, az emberek nem értik a tréfát. Nem értik, nahát. Hukk. Sejde ... Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem... Szerettem volna még egy-két jó áprilisi tréfát csinálni. Szerettem volna a Kárász Pista uzsonnájába belecsomagolni azt az eleven kecskebékát, amit a táskámban hoztam. Hahaha. Jó, mi? Szerettem volna, de nem hagytak tréfálkozni. Hivattak az irodába. A direktorhoz. Ohó, ez komoly dolog, mondom. Utoljára tavalyelőtt hivattak a direktorhoz, amikor kitüntetést kaptam. Kitüntetésül tíz százalékot levontak a fizetésemből... Hukk. A titkárságon kaptam egy borítékot. Olvasom a címzést: Bütyök Béla, helyben. Bütyök Béla, az én vagyok. Helyben vagyok. A folyosón már fúrt a kíváncsiság, nyitom a borítékot. Hát. Hát van mit látnom. Kineveztek művezetőnek. Engem, tyúk Bélát kineveztek művezetőnek! Mégis van igazság a földön. Úgy megörültem, hogy szívesen arcon csókoltam volna a direktorunkat. Nagyon csúnya, vörösképű, szemüveges ember a direktorunk, de azért én megcsókoltam volna, ha ott lett volna. Szerencsére nem volt ott. Hukk. Munka után meghívtam az összes kollégákat a büfébe. Én csasztizok! Igyon mindenki, amit akar! Igyatok, kartársak! Bütyök Béla művezető fizet. Hejde... Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem ... Egy óra múlva úgy forgott az egész büfé, mint a világűr az összes hozzávaló bolygókkal. Én meg úgy éreztem, hogy én vagyok a világűr középpontja és eregetem a műholdakat. Végül egyedül maradtam a büfében. Kifizettem a cehhet. Nem baj, mondom a büfésnek. Nem baj! Nézze csak ezt a kinevezést, la ... Nézi a büfés, olvassa, aztán aszongya: Nincs rajta pecsét, la ... Hukk. Nézem én is, nézem. Egy szem pecsét sincs rajta! De az igazgató aláírása is: Április Ágoston, la... A mi direktorunkat meg Vursli Viktornak hívják, la ... Áprilisik... Megállj, csalta április, megállj! Sej de! Nem én lettem hűtlen hozzád, Te csaltál meg engem .. .Megállj, te piszok! Visszaadom én ezt neked, duplán visszaadom, jövő április elsején. BOGDÁNFI Sándor : Megállj, április! Fel-Bu- MAGYAR SZÓ Szombat, 1961. IV. 1. ) Növekedtek a nyugdíjak Életbe lépett az új nyugdíjtörvény A nyugdíjalap átlag 3000 dinárral magasabb A Szövetségi Népszkupszina legutóbbi ülésén elfogadták a nyugiíj törvény módosítását. Az 1957-ben hozott törvény, habár azóta már kétszer változtatták, néhány kérdést nem tisztázott, és részben ezért is szükség volt a módosításra. De legfontosabb talán mégis az volt, hogy a nyugdíjak nem emelkedtek a fizetésekkel párhuzamosan. A törvény megváltoztatott 62. szakasza szerint emelkedtek a nyugdíjak. A legmagasabb nyugdíjosztály 53 900 dináros fizetésre szól, ennek 68,5 százaléka a nyugdíjalap A legalacsonyabb 11 500 dináros fizetés, és ennek 77,5 százaléka a nyugdíj. A 11 500 dinárnál alacsonyabb fizetésűeket mind a XX. nyugdíjosztályba sorolták, itt a fizetésre való tekintet nélkül 8950 dinár a nyugdíjalap. Az új előírás szerint a nyugdíjalap-átlag mintegy 3000 dinárral növekedett. A másik újítás az, hogy a nyugdíjalap megállapításához nem a három utolsó évi fizetés átlagát veszik, hanem csak az utolsó évi átlagot. A nyugdíjjogosultnak azonban megvan az a joga, hogy az utolsó tízéves munkakörből bármelyik hároméves megszakítás nélküli időszak fizetését válassza alapul, vagy pedig az utolsó 15 éves munkakörből a legjobban megfelelő ötéves átlagot. Ez a rendelkezés lehe-tővé teszi, hogy az idősebb munkások, akik nyugdíjaztatás előtt kevesebbet kerestek, mint régebben, jobb nyugdíjosztályba kerüljenek. A nyugdíjasok kategóriái is változtak. A szakképzetlen munkások (V. kategória) a XVI. nyugdíjosztály helyett a XIV-ig eljuthatnak, a félszakképzett munkások és az alacsony szakképzettségű tisztviselők a XII. helyett a IX., a szakképzett munkások és a középiskolát végzett tisztviselők a VIII.. helyett az V., a magas szakképzett munkások és a főiskolát végzett tisztviselők az V. helyett a III. nyugdíjosztályig. Ha a munkás nyugdíjaztatása után tovább dolgozik, megkapja nyugdíjának 50 százalékát és nyugdíjalapja minden évben 3 százalékkal növekszik. A családi nyugdíjasok helyzete is javult. Ha a nyugdíjjogosult személy halála után házastársa, gyermekei és más hozzátartozói jogosultak a nyugdíjra, egy személy 90 százalékát, négy vagy ennél több személy pedig a teljes összegű nyugdíjat kapja. Ha nyugdíjas házastársa meghal, vagy pedig nincs joga családi nyugdíjra, akkor a többi nyugdíjjogosult a következő százalékot kapja: egy személy 50 százalékot, kettő 65 százalékot, három 80 százalékot, négy, vagy ennél több a teljes összegű nyugdíjat. Rendeződött végre a volt termelőszövetkezeti tagok munkaköra is. Azoknak, akik mielőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe, munkaviszonyban voltak, továbbá leszerelésük vagy iskolai tanulmányaik befejezése után léptek a szövetkezetbe, a szövetkezeti tagságot 1945 május 15-étől 1959 december 31-éig elismerik a munkakörba, ha a tagságuk megszűnése után legkésőbb hat hónapra munkaviszonyba léptek, vagy pedig jelentkeztek, mint munkanélküliek a munkaközvetítő hivatalban. Az új nyugdíjak 1961 január elsejétől fogva érvényesek, a nyugdíjaztatásuk után tovább is dolgozók 50%-os nyugdíja pedig 1961 április elsejétől. Az új törvény pár nappal ezelőtt lépett életbe. A Társadalombiztosító Intézet nyugdíjosztályaira hatalmas munka vár, mert a törvény 43. szakasza szerint a törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül a régi nyugdíjasokra is alkalmazni kell az új előírást, és csak tartományunk területén több tízezer végzést kell megváltoztatni vagy új végzést hozni. C. S.