Magyar Szó, 1961. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1961-04-01 / 76. szám

Г % oldal Lehet-e korszerűbb a kereskedelem? • Hiányos a szövetkezetek felszerelése A tartományi kereskedelmi kamara közgyűlése A tartományi kereskedelmi kamara tegnap megtartotta évi közgyűlését. Jelen volt Joszip Gavran, a Szövetségi Áruforgalmi Titkárság segéd­titkára, Riszto Bajalszki, a Szövetségi Kereskedelmi Ka­mara főtitkára. Miloszláv Go­­nya, tartományi áruforgalmi tit­kár, Dusán Avramov, a közellátási iagzgatóság igaz­gatója, Marko Uzelac, Szer­bia áruforgalmi titkárságá­nak titkára. Zsiko Paunovics, a köztársasági kereskedelmi kamara elnöke is. Lyuba Ninkov kamarai el­nök beszámolójában foglalko­zott a tartományi áruforga­lom kérdéseivel, a hálózat fo­gyatékosságaival, a káderkér­­déssel, kivitellel, a gazdasági hatóeszközök alakulásával, a kereskedelem korszerűsítésé­vel, az ipar és az áruforgal­mi hálózat kapcsolataival. — A termelés és a fogyasz­t­ók vásárlóerejének növeke­dése jelentősen hat a kereske­delemre — mondotta Lyuba Ninkov elnök —, s kereske­delmi hálózatunk kapacitása­­ jelenleg mind nehezebben te­­­het eleget feladatának. Az u­­tóbbi négy évben például a­­ kereskedelem forgalma meg­kétszereződött, a boltok szá­ma viszont csak 12 százalék­kal növekedett. Igen kedve­­­­zőtlen a helyzet a falvakon, minden 900 lakosra csak egy­­ bolt jut. A beszámoló foglalkozik a forgalom nagyarányú emelke­désével, és megjegyzi, hogy évről évre növekedik a tar­tós árucikkek fogyasztása. Tehát a kereskedelmi hálózat­nak is alkalmazkodnia kell a forgalom alakulásához. A kereskedelmi személyzetnek is megfelelő szakképesítést kell szereznie. Az áruforgalom javulását igazolja az a körülény is, hogy az utóbbi időben mind több termelő vállalat nyit bol­tot, keresi a közvetlen kap­csolatot a fogyasztóval.­­ Folytatni kell a tárhá­zak és hűtőházak építését. Ed­dig 24 ezer vagon gabonát be­fogadó tárház épült, kapaci­tásukat legalább 90 ezer va­gonra kell felemelni, s terv­ben van mintegy 50 ezer va­gon kukoricát befogadó rak­tár építése is. Természetesen a földművesszövetkezetek is részesedést vállalnak. A ter­vek szerint 5 milliárd dinárt fordítanak az áruforgalom ja­vítására. A beszámoló további részé­ben foglalkozott Vajdaság külkereskedelmével. Az ipán cikkek kivitele az utóbbi négy év alatt 360 százalékkal emelkedett. Csupán tavaly, a vajdasági gyáripar 25 ezer tonna konzervet, hússertést és vágott húst, és csaknem tízezer tonna élőjószágot szál­lított külföldre. A korábbi években lényegesen nagyobb volt az élőjószág kivitele, s kisebb a feldolgozott árué. A kiskereskedelmi hálózat, megfelelő gazdasági eszközök hiányában nehezen módosul. Tavaly a tartományban pél­dául mindössze 35 önkiszol­gáló boltot nyitottak. Ebből a zrenyanini járásban 14-et, a pancsevói járásban pedig mindössze egyet. Gazdasági rendszerünk mó­dosítása feltétlenül kedvező hatással lesz a kereskedelmi vállalatok fejlődésére is, s az a tény, hogy a járási, illetve községi kommunális bankok veszik át a gazdasági vállala­tok közvetlen pénzelését, na­gyobb rendet fog teremteni ezek pénzügyi politikájában és helyzetében. Az áruforgalom növekedé­se több kereskedelmi alkalma­zottat kíván. Ez sürgeti a szakképesítést és új iskolák nyitását A szükséglettel el­lentétben a kereskedelmi szakiskolák ösztöndíjazott ta­nulóinak száma, a gyáripari ösztöndíjas gazdasági hallga­tók számához képest, elenyé­sző. A közgyűlésen számos fel­szólaló foglalkozott a jelentés­ben előterjesztett kérdések-­­­kel, 6. 1. 1 Bevásárlás az önkiszolgálóban Az új vasúti díjszabás A vikend jegyek szombaton reggeltől érvényesek Ma reggel életbe lépett az ú­j vasúti díjszabás. MARIN CETINICS közlekedésügyi ál­lamtitkár tegnap bejelentette, hogy a kedvezmények tovább­ra is megmaradnak, de a ren­des díjszabás átlagban 15 százalékkal emelkedett. A viteldíj növelése nem egyforma, minél hosszabb a táv, annál magasabb az ár­emelés. A 10 kilométeres sza­kasz viteldíját egyáltalában nem emelték, a 20—80 kilo­méteres távon 8—13 százalé­kos az emelés, 100—300 kilo­méteres táv viteldíja mint­egy 16 százalékkal, az ennél hosszabb pedig 24 százalék­kal növekedett. Az I. osztályú viteldíj vál­tozatlanul 50 százalékkal drágább, mint a II. osztályú. A gyorsvonatokon a pótdíj 300, az express vonatokon pedig 600 dinár; ez az illeték tehát változatlan. A kedvezmények az idén érvényben maradnak, s a vi­kendutazás kedvezménye­­a jövőben odautazáskor már szombaton 0,01 órától érvé­nyes, vasárnap délig, és visz­szautazáskor vasárnap 0,01 órától hétfőn délig. Az új viteldij Noviszád- Beográd között 416 dinár, Szuboticáig 560, Zentáig szin­tén 560, Becséig 340, Zombo­­rig 496, Verbászig 236 dinár vagy Zrenyaninig 560 dinár. Egyes nagyobb távok díjsza­bása szerint a viteldij Novi­­szádtól Dubrovnikig 3000, Szplitig 2800 dinár, Szaraje­vóig 1864, Szkopljéig 2100 di­nár, Zágrábig 1764 dinár, Ri­­jekáig 2600 dinár, Jeszeniceig 2600 dinár II. osztályon. A vikendjegynél a jövőben 30 százalékos engedmény van érvényben, ezek szerint az egyirányú viteldíjra 50 kilo­méterig 80 dinárt, 51—100 ki­lométerig 160 dinárt, 101—150 kilométerig 280 dinárt, 151— 250 kilométerig 400 dinárt, 251—400 kilométerig pedig 560 dinárt fizet az utas. A gyorsvonati pótdij a vikend­­utazásnál 420 dinár tekintet­­nélkül a távolságra. Ha az utas jegy nélkül u­­tazik, s ezt előre bejelenti a kalauznak, a pótdij 100 di­nár, ha nem jelenti és meg­fogják 500 dinár büntetést fi­zet. ! Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem ... gen. Te csaltál meg, te piszok, te alá­való, te népbutitó, te hitvány! Hukk... Te csaltál meg, te csalfa áp .. . áp... április. Mert nemcsak a nő csalfa. A férfi is csalfa. És nemcsak a nő és a férfi csalfa. Nem. Az április is csalfa. Az ám. Megállj, te piszok, visszaadom én ezt ne­ked. Duplán visszaadom. Mert én szerettem ezt a büdös áprilist. Úgy szerettem, mint a saját életszínvona­lamat ... Hukk. Most meg úgy szeretem, mint kecske a kést. Reggel bementem az üzembe. Mondom: Varicsek kartárs, hát maga itt áll nyugodtan az esztergapad mellett, mi­közben a felesége összeesett a piacon. Most vitték be a mentők. Nosza, ugrott Varicsek mint a nyúl. Az­tán a szivéhez kapott és fehér lett, mint a fal az ambulancián. Hahaha... Jó, mi? Aprililili ... Aprililili... __ Maga marha! — mondta a Varicsek nekem. . . Mert ő nem érti a viccet. Az áprilisi tré­fát ... Hukk! Akkor aztán bejött a Mariska, a csoma­­golóból. — Jó, hogy látom, Mariska! — mondtam aki. — Most kaptam levelet a Jóska ba­rátomtól. Belgrádból. Onnan, ahol a maga lánya dolgozik, a Rózsi. Azt írja a Jóska, hogy a maga lányának gyereke született. Szép, kövér gyerek. — De hiszen — mondja a Mariska — a Rózsi még lány. — Persze hogy lány! Ha fiú lenne, nem is lehetne gyereke, mondom én. Erre a Mariska is a szivéhez kapott és elsápadt, akár a Varicsek az imént. Aztán sírni kezdett, mintha a normáját felemel­ték volna. — Jaj a Rózsi, jaj a Rózsi, gyereket szült a Rózsi... Hahaha. Jó, mi? Aprililili — mondom én a Mariskának. — Aprililili. Mire ő kétszer úgy megsimogatott, hogy az arcom olyan piros lett, mint a zászló május elsején. Pedig hát április elseje van még csak. Hiába, az emberek nem értik a tréfát. Nem értik, nahát. Hukk. Sejde ... Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem... Szerettem volna még egy-két jó áprilisi tréfát csinálni. Szerettem volna a Kárász Pista uzsonnájába belecsomagolni azt az eleven kecskebékát, amit a táskámban hoz­tam. Hahaha. Jó, mi? Szerettem volna, de nem hagytak tré­fálkozni. Hivattak az irodába. A direktorhoz. Ohó, ez komoly dolog, mondom. Utoljára tavalyelőtt hivattak a direktorhoz, amikor kitüntetést kaptam. Kitüntetésül tíz száza­lékot levontak a fizetésemből... Hukk. A titkárságon kaptam egy borítékot. Ol­vasom a címzést: Bütyök Béla, helyben. Bütyök Béla, az én vagyok. Helyben va­gyok. A folyosón már fúrt a kíváncsiság, nyitom a borítékot. Hát. Hát van mit látnom. Kineveztek művezetőnek. Engem, tyúk Bélát kineveztek művezetőnek! Mégis van igazság a földön. Úgy megörültem, hogy szívesen arcon csókoltam volna a direktorunkat. Nagyon csúnya, vörösképű, szemüveges ember a direktorunk, de azért én megcsókoltam vol­na, ha ott lett volna. Szerencsére nem volt ott. Hukk. Munka után meghívtam az összes kollé­gákat a büfébe. Én csasztizok! Igyon mindenki, amit akar! Igyatok, kartársak! Bütyök Béla művezető fizet. Hejde... Nem én lettem hűtlen hozzád. Te csaltál meg engem ... Egy óra múlva úgy forgott az egész büfé, mint a világűr az összes hozzávaló boly­gókkal. Én meg úgy éreztem, hogy én va­gyok a világűr középpontja és eregetem a műholdakat. Végül egyedül maradtam a büfében. Kifizettem a cehhet. Nem baj, mondom a büfésnek. Nem baj! Nézze csak ezt a kinevezést, la ... Nézi a büfés, olvassa, aztán aszongya: Nincs rajta pecsét, la ... Hukk. Nézem én is, nézem. Egy szem pecsét sincs rajta! De az igazgató aláírása is: Április Ágos­ton, la... A mi direktorunkat meg Vursli Viktor­nak hívják, la ... Áprilisik­... Megállj, csalta április, megállj! Sej­ de! Nem én lettem hűtlen hozzád, Te csaltál meg engem .. .­Megállj, te piszok! Visszaadom én ezt neked, duplán vissza­adom, jövő április elsején. BOGDÁNFI Sándor : Megállj, április! Fel-Bu- MAGYAR SZÓ Szombat, 1961. IV. 1. ) Növekedtek a nyugdíjak Életbe lépett az új nyugdíjtörvény A nyugdíjalap átlag 3000 dinárral magasabb A Szövetségi Népszkupszi­­na legutóbbi ülésén elfogad­ták a nyugiíj törvény módo­sítását. Az 1957-ben hozott törvény, habár azóta már kétszer változtatták, néhány kérdést nem tisztázott, és részben ezért is szükség volt a módosításra. De legfonto­sabb talán mégis az volt, hogy a nyugdíjak nem emel­kedtek a fizetésekkel párhu­­zamosan. A törvény megváltoztatott 62. szakasza szerint emelked­tek a nyugdíjak. A legmaga­­sabb nyugdíj­osztály 53 900 dináros fizetésre szól, ennek 68,5 százaléka a­ nyugdíjalap A legalacsonyabb 11 500 di­­náros fizetés, és ennek 77,5 százaléka a nyugdíj. A 11 500 dinárnál alacsonyabb fizeté­­sűeket mind a XX. nyugdíj­­osztályba sorolták, itt a fize­tésre való tekintet nélkül 8950 dinár a nyugdíjalap. Az új előírás szerint a nyugdíj­­alap-átlag mintegy 3000 di­nárral növekedett. A másik újítás az, hogy a nyugdíjalap megállapításához nem a három utolsó évi fi­zetés átlagát veszik, hanem csak az utolsó évi átlagot. A nyugdíjjogosultnak azon­ban megvan az a joga, hogy az utolsó tízéves munkakör­ből bármelyik hároméves megszakítás nélküli időszak fizetését válassza alapul, vagy pedig az utolsó 15 éves munkakörből a leg­jobban megfelelő ötéves át­lagot. Ez a rendelkezés lehe-­­tővé teszi, hogy az idősebb munkások, akik nyugdíjaz­tatás előtt kevesebbet keres­tek, mint régebben, jobb nyugdíjosztályba kerüljenek. A nyugdíjasok kategóriái is változtak. A szakképzet­­len munkások (V. kategória) a XVI. nyugdíjosztály he­lyett a XIV-ig eljuthatnak, a félszakképzett munkások és az alacsony szakképzettségű tisztviselők a XII. helyett a IX., a szakképzett munká­sok és a középiskolát végzett tisztviselők a VIII.. helyett az V., a magas szakképzett mun­kások és a főiskolát végzett tisztviselők az V. helyett a III. nyugdíjosztályig. Ha a munkás nyugdíjaztatása után tovább dolgozik, megkapja nyugdíjának 50 százalékát és nyugdíjalapja minden évben 3 százalékkal növekszik. A családi nyugdíjasok hely­zete is javult. Ha a nyugdíj­­jogosult személy halála után házastársa, gyermekei és más hozzátartozói jogosultak a nyugdíjra, egy személy 90 százalékát, négy vagy ennél­­ több személy pedig a teljes összegű nyugdíjat kapja. Ha nyugdíjas házastársa meghal, vagy pedig nincs joga csalá­di nyugdíjra, akkor a többi nyugdíjjogosult a következő százalékot kapja: egy sze­mély 50 százalékot, kettő 65 százalékot, három 80 száza­lékot, négy, vagy ennél több a teljes összegű nyugdíjat.­­ Rendeződött végre a volt termelőszövetkezeti tagok munkaköra is. Azoknak, akik mielőtt beléptek volna a ter­melő­szövetkezetbe, munka­­viszonyban voltak, továbbá leszerelésük vagy iskolai ta­nulmányaik befejezése után léptek a szövetkezetbe, a szö­vetkezeti tagságot 1945 május 15-étől 1959 december 31-éig elismerik a munkakörba, ha a tagságuk megszűnése után legkésőbb hat hónapra mun­kaviszonyba léptek, vagy pe­dig jelentkeztek, mint munka­nélküliek a munkaközvetítő hivatalban. Az új nyugdíjak 1961 ja­nuár elsejétől fogva érvénye­sek, a nyugdíjaztatásuk után tovább is dolgozók 50%-os nyugdíja pedig 1961 április elsejétől. Az új törvény pár nappal ezelőtt lépett életbe. A Tár­sadalombiztosító Intézet nyug­díjosztályaira hatalmas mun­ka vár, mert a törvény 43. szakasza szerint a törvény életbelépésétől számított hat hónapon belül a régi nyug­díjasokra is alkalmazni kell az új előírást, és csak tarto­mányunk területén több tíz­ezer végzést kell megváltoz­tatni vagy új végzést hozni. C. S.

Next