Magyar Szó, 1961. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-23 / 118. szám

10. oldal M. L. BEZDAN — Férjem­től elváltam és azóta külön háztartásban élünk. Kisfiún­kat én nevelem és tartom el. A törvényszék a válópöri tár­gyaláson férjemet tartásdíj fizetésére kötelezte, s ő ezt ed­dig rendszeresen fizette is. Most azonban szeretnék újra férjhez menni, KÖTELES LESZ-E A FÉRJEM A TAR­­TÁSDIJAT TOVÁBBRA IS FIZETNI? — Volt férje a tartásdíjat nem magának, hanem a kis­fiúknak fizetni. Ha újra férj­hez megy is, amíg fiuk nem lép munkaviszonyba, illetve amíg nem fejezi be tanulmá­nyait, volt férje köteles lesz a tartásdíjat fizetni, sőt ha időközben anyagi helyzete ja­vul, nagyobb tartásdijat is. HU ELŐFIZETŐ. -- Mi is voltunk a noviszádi mintavá­sáron, és szeretnénk tudni, hogy nyertünk-e valamit a belépőjegyünkre. A nyertes számokat még sehol sem kö­zölték MIKOR LESZ A HÚ­ZÁS, ÉS MIKOR KÖZLIK A NYERTES SZÁMOKAT? — A húzás csak május 21- én volt. A Magyar Szó mai számában közöljük a díjnyer­tes számokat. B. MÁRIA: — Férjem 28 évi házasság után meghalt. Két gyerekünk és én marad­tam utána. A hagyaték azon­ban olyan kevés, hogy ebből még én is csak nehezen tud­nék megélni. Két fiam már megnősült, mindkettő jól ke­reső szakmunkás. Munkakép­telen vagyok, más vagyonom nincsen és érdekelne, hogy ÖRÖKÖLHETEM-E AZ E­­GÉSZ HAGYATÉKOT? — Az öröklésről szóló tör­vény szerint a házastárs és a gyerekek egyenlő arányban öröklik a hagyatékot. Csak ak­kor örökölheti az egész ha­gyatékot, ha fiai önként le­mondanak a részükről. Min­denesetre ne essen kétségbe, mert ha fiai nem mondanak is le az örökségről, a szülők és a gyermekek viszonyáról­­ szóló törvény szerint, ha Ma­gának nincs miből megélnie, ők kötelesek magát eltartani. : BÁCSKIVINOGRÁDI M. — 600 négyszögöl homokom és 400 négyszögöl szőlőm van. Idős asszony vagyok, munka­­képtelen, ebből nem tudok megélni. Ha bérbeadom a ho­mokot meg a szőlőt, akkor a jövedelemből még az adót sem tudom kifizetni. 65 éves­­ vagyok, én magam nem tu­dom megművelni HÁZTAR­TÁSI ALKALMAZOTT VOL­­­TAM, KAPHATOK-E NYUG­­­DÍJAT? , — Kérdésére nem adha-­­­tunk pontos választ, mert 11 nem tudjuk, hogy meddig,­­ mikor és hol volt munkavi­­­­szonyban mint háztartási al­kalmazott. Leghelyesebb, ha mindezt megírja és azt is, hogy be volt-e jelentve a tár­sadalombiztosító intézetben. Akkor pontos választ adunk. SZUBOTICAI OLVASÓ. — Édesapám és mostohaanyám négy évig vadházasságban él­tek. Ez idő alatt vettek egy telket, mostohaanyám nevé­re íratták, s házat építettek rá. Később megesküdtek és még egy fiú féltestvérem született. Ő azonban a má­sodik világháborúban eltűnt, és azóta nem tudunk róla. Apám nemrégen meghalt, és nem tudom, hogy ki lesz az örökös. Mivel csak mostoha anyám nevén szerepel a telek és a ház, ÖRÖKÖLHETEK-E VALAMIT A VAGYONBÓL? — Az új öröklési törvény szerint az özvegy és a gyere­kek egyenlő arányban osztoz­nak a hagyatékon. Ezek sze­rint édesapja hagyatékát há­rom részre osztják, amíg öccsét holttá nem nyilvánít­ják. Magának azonban joga van örökölni akkor is, ha csak mostohaanyja nevén sze­repel a hagyaték. Mivel szülei­nek közös szerzeményéről van szó, pörölje be mostohá­ját, előbb kérje a vagyon fel­osztását, majd pedig a hagya­téki tárgyalást. EGY DUNA MENTI OLVA­SÓ. — 1949-től 1961-ig pénztá­ros voltam egy vállalatban, nyolc évig és öt hónapig ren­des munkaviszonyban, a töb­bi ideig honoráris munkavi­szonyban. 1960-ban szülési szabadságon voltam, és erre az időre munkahelyemen egy nyugdíjast alkalmaztak. Ami­kor 105 nap után visszatér­tem nem adták vissza, mun­kahelyemet, hanem máshová osztottak be, amíg rövidített munkaidővel dolgozok. Má­jus 5-én lejárt a rövidített munkaidőm és május 15-én valószínűleg fölmondanak. TÖRVÉNYES VOLT-E A VÁLLALAT ELJÁRÁSA. ÉS HÁNY HÓNAPOS FÖLMON­DÁSI IDŐRE VAN JOGOM? — Levelében nem írta meg hogy milyen munkahelyre he­lyezték át. A munkaviszony­ról szóló törvény 150. szaka­sza szerint beleegyezése nél­kül nem helyezhették alacso­nyabb rangú munkahelyre. Az említett törvény 331. sza­kasza szerint mivel ugyan­abban a vállalatban dolgozik több mint tíz éve megszakí­tás nélkül, négyhónapos föl­­mondási időre van joga. SZ. M. HU OLVASÓ. — A helyi földművesszövetkezet­ben dolgozok mint nehéz tes­ti munkás. Szeretném magam továbbképezni, egyetlen vá­gyam, hogy sofőr legyek. HO­GYAN LEHETNÉK SOFŐR? — A Népi Technika helyi szervezete valószínűleg szer­vez sofőrképző tanfolyamot. Érdeklődjön náluk. Ha eset­leg a szövetkezet ad ösztön­díjat, vagy megvan az anya­gi lehetősége, beiratkozhat a zemini sofőrképző iskolába. Az utóbbit tanácsoljuk. GYÖMREI JÓZSEF. — El­végeztem a nyolcosztályos is­kolát, és kitanultam az ács szakmát. Most mint szakkép­zett ács vagyok munkavi­szonyban. Betöltöttem a 18. életévemet, mit tanácsolnak, MILYEN ISKOLÁBA IRAT­KOZZAK BE. — Mivel nincsen még gya­korlata, felső építészeti isko­lába vagy egyetemre nem i­­ratkozhat be. Véleményünk szerint leghelyesebb, ha a technikai középiskola építé­szeti szakára iratkozik be. Habár betöltötte 18. életévét, külön kérvény alapján az iskolabizottság valószínűleg fölveszi. V. J. ZENT A. — Fiam most fejezi be az elemi iskolát, őszre a szuboticai gépészeti középtechnikai iskolába sze­retne iratkozni. Figyelemmel kisérjük a napi sajtót, de nem láttuk, hogy ez az iskola kö­zölte volna felvételi pályá­zatát. Hány tanulót vesznek fel, van-e felvételi vizsga, és MIK A BEIRATKOZÁS FELTÉTELEI? — A legtöbb közép vagy főiskola felvételi pályázatit még nem közölték, a szuboti­cai gépészeti középtechnikai iskoláét sem. Leghelyesebb, ha közvetlenül az iskola tit­kárságára írnak, ha elkészült a pályázat, és az iskolatanács jóváhagyta, valószínűleg köz­lik magukkal. M. T. K. — A tengerparton szeretnék dolgozni. Nincsen összeköttetésem, és így nem tudok közvetlenül elhelyez­kedni. Újsághirdetés útján szeretnék munkát találni. ME­LYIK LAPBAN HIRDES­SEM MEG ÁLLÁSKERESÉ­SEMET? —• Véleményünk szerint leg­helyesebb, ha párhuzamosan a beográdi Politikában és a zágrebi Vjesznikben teszi köz­zé a hirdetést. Valószínűleg igy talál legkönnyebben ál­lást. SZ. P. FEKETICS. — Köz­ségünk uj kéményseprőt ka­pott. Kidobolták, hogy min­denki köteles a kéményseprő dijat fizetni, még ha nem tisztitotta is a kéményt. Mi korán tavasztól késő őszig a szabadban főzünk, és hat­nyolc hónapig a kéménysep­rőnek semmi munkája nin­csen nálunk, nincs mit tisztí­tania, tehát jogtalannak tar­tom, hogy mégis fölveszi a ké­ményseprő-díjat. KÖTELES­­SEK VAGYUNK-E AKKOR IS FIZETNI, HA A KÉMÉNY­SEPRŐ SEMMIT SEM DOL­GOZIK? — A kéményseprők kötele­zettségeit és jogait a községi népbizottság tűzrendészeti ha­tározata szabályozza. A leg­több határozat szerint a ké­ményseprő nemcsak minden kéményt köteles tisztántarta­ni, hanem anyagilag és erköl­csileg felelős is munkájáért. Ha az ő hibájából tűz kelet­kezik, akkor nemcsak a kárt köteles megtéríteni, hanem még bűnügyileg is felelős. A kéményseprőnek nemcsak a tisztítást fizetik meg, hanem azt is, hogy ellenőrzi a ké­ményt. Erre a kéménysep­rő nyáron is köteles, és ezért jogosan követeli a kémény­tisztítási díjat. MATICSEK KAROLINA. — Verbászon élek, szociális segélyt kapok a községi nép­bizottságtól. Verbászon azon­ban olyan magas a lakbér, hogy a segélyből nem tudok megélni. Becsén sokkal ol­csóbban tudnék lakást kapni. KAPHATOK-E TOVÁBBRA IS SZOCIÁLIS SEGÉLYT, HA ÁTKÖLTÖZÖK BECSÉ­RE. — Nem ismerjük a becsei és verbászi községi népbizott­ságok szociális segélyről szó­ló határozatait. De általában meghatározott ideig kell egy községben lakni, hogy valaki­nek kifizessék a segélyt. Való­szinű tehát, hogy a becsei nép­bizottság, mivel nem oda va­ló, nem fizeti ki a segélyt. Azt sem gondoljuk, hogy a verbá­szi népbizottság átutalja a se­gélyt Becsére. Véleményünk szerint leghelyesebb, ha a verbászi községi népbizottság népjóléti tanácsától nagyobb segélyt kér. Valószínűleg fi­gyelembe veszik nehéz körül­ményeit, és kifizetik a na­gyobb segélyt. E. L. BOGNÁR. — A felsza­badulás után, 1944 december 15-étől 1945 július 1-éig a topolyai katonakórházban dolgoztam. Utána 1946-ig al­kalmi munkákat vállaltam, majd 1946 december 20-án i­­parengedélyt váltottam és 1949 február 20-áig mint ön­álló kisiparos dolgoztam. Ek­kor beléptem a topolyai Dózsa György termelőszövet­kezetbe, bevittem a földemet is, és utána a műhelyben dol­goztam. 1654-ig szövetkezeti tag voltam, akkor kiléptem és munkaviszonyba léptem. EL­ISMERIK-E AZT AZ IDŐT A MUNKAKORBA, AMÍG ÖNÁLLÓ KISIPAROS VOL­TAM ÉS AZT AZ IDŐT, A­­MIG A SZÖVETKEZETBEN DOLGOZTAM. — A nyugdíjtörvény sze­rint csak azoknak a szövet­kezeti tagoknak a munkako­rát ismerik el, akik mielőtt beléptek a szövetkezetbe, munkaviszonyban voltak és tagságuk megszűnése után legkésőbb hat hónapon belül újra munkaviszonyba lép­tek, vagy pedig nyugdíjazták őket. Maga mielőtt belépett a szövetkezetbe, önálló kis­iparos volt, ezért szövetkeze­ti tagságát nem ismerik el a munkakörban. A volt kisipa­rosok szociális biztosítása és nyugdí­j kérdése még mindig rendezetlen. Erről a kérdés­ről most tárgyaltak az ille­tékes szervek és reméljük, hogy rövid időn belül életbe lép a kérdést rendező elő­írás. A most érvényes elő­írások szerint önálló kisipa­ros éveit nem ismerik el a munkakörban, csak azoknak ismerik el kisiparos éveiket, akik a felszabadulás előtt vol­tak kisiparosok, a felszabadu­lás után pedig legkésőbb 1945 május 15-éig munkaviszony­ba léptek. Egyébként a két kérdés szorosan összefügg és amint életbe lép az új előírás valószínűleg mindkettő rende­ződik. ÁLLANDÓ OLVASÓ, GU­­NAVAS. — 1960 őszén társas tenyésztési szerződést kötöt­tem a gunarasi földművesszö­­vetkezettel, és kaptam tőlük egy anyakocát. Ezt 50 000 di­nárra biztosítottuk. Ez év feb­ruárjában az anyakoca leíiad­­ott, és ellés közben elpusz­tult. Kihívtuk az állatorvost és a szövetkezet bizottságát, megállapították, hogy ellés előtt az anyakocában egy ma­lac elpusztult és ezért döglött meg. Ennek már három hó­napja, de az állami biztosító­tól még mindig nem kaptunk kártérítést. JOGUNK VAN-E KÁRTÉRÍTÉSRE? — Nem tudjuk, hogy a szö­vetkezettel milyen feltételek­kel kötött társastenyésztési szerződést. Véleményünk sze­rint Maga nem az állami biz­tositó intézettel van jogvi­szonyban, hanem a szövetke­zettel. Ezért az állami biztosi­tó a szövetkezetnek téríti meg a kárt, Maga meg a szö­vetkezettől követelheti az el­számolást. B. J. ZRENYANIN: — Pár évvel ezelőtt nyugdíjaztak és most végre megkaptam a nyugdíj végzésemet. Nem va­gyok azonban megelégedve a végzéssel, mert azt az időt, a­­míg szövetkezeti tag voltam nem ismerték el. 1947 január­jától 1951 December 31-éig szövetkezeti tag voltam. Be­adtam földemet a szövetkezet­be, én pedig a szakmámban dolgoztam. ELISMERIK-E EZT AZ ÖT ÉVET A MUN­KAKÖRBA. — Kérdésére nem adha­tunk pontos választ, mert nem írta meg, hogy mielőtt belépett a szövetkezetbe munkaviszonyban volt-e vagy sem. A nyugdíjtörvényt megváltoztató előírás 20. sza­kasza szerint csak azoknak a szövetkezeti tagoknak az idejét ismerik el, akik mi­előtt beléptek a szövetkezet­be munkaviszonyban voltak, a szövetkezeti tagságuk volt egyetlen vagy fő jövedelmi forrásuk, és tagságuk meg­szűnése után legkésőbb hat hónapon belül újra munka­­viszonyba léptek. Mivel ezt nem írta meg, nem tudjuk, hogy az öt évet elismerik-e Magának. MAGYAR SZÓ Kedd, 1961. V. 21

Next