Magyar Szó, 1961. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-23 / 118. szám
10. oldal M. L. BEZDAN — Férjemtől elváltam és azóta külön háztartásban élünk. Kisfiúnkat én nevelem és tartom el. A törvényszék a válópöri tárgyaláson férjemet tartásdíj fizetésére kötelezte, s ő ezt eddig rendszeresen fizette is. Most azonban szeretnék újra férjhez menni, KÖTELES LESZ-E A FÉRJEM A TARTÁSDIJAT TOVÁBBRA IS FIZETNI? — Volt férje a tartásdíjat nem magának, hanem a kisfiúknak fizetni. Ha újra férjhez megy is, amíg fiuk nem lép munkaviszonyba, illetve amíg nem fejezi be tanulmányait, volt férje köteles lesz a tartásdíjat fizetni, sőt ha időközben anyagi helyzete javul, nagyobb tartásdijat is. HU ELŐFIZETŐ. -- Mi is voltunk a noviszádi mintavásáron, és szeretnénk tudni, hogy nyertünk-e valamit a belépőjegyünkre. A nyertes számokat még sehol sem közölték MIKOR LESZ A HÚZÁS, ÉS MIKOR KÖZLIK A NYERTES SZÁMOKAT? — A húzás csak május 21- én volt. A Magyar Szó mai számában közöljük a díjnyertes számokat. B. MÁRIA: — Férjem 28 évi házasság után meghalt. Két gyerekünk és én maradtam utána. A hagyaték azonban olyan kevés, hogy ebből még én is csak nehezen tudnék megélni. Két fiam már megnősült, mindkettő jól kereső szakmunkás. Munkaképtelen vagyok, más vagyonom nincsen és érdekelne, hogy ÖRÖKÖLHETEM-E AZ EGÉSZ HAGYATÉKOT? — Az öröklésről szóló törvény szerint a házastárs és a gyerekek egyenlő arányban öröklik a hagyatékot. Csak akkor örökölheti az egész hagyatékot, ha fiai önként lemondanak a részükről. Mindenesetre ne essen kétségbe, mert ha fiai nem mondanak is le az örökségről, a szülők és a gyermekek viszonyáról szóló törvény szerint, ha Magának nincs miből megélnie, ők kötelesek magát eltartani. : BÁCSKIVINOGRÁDI M. — 600 négyszögöl homokom és 400 négyszögöl szőlőm van. Idős asszony vagyok, munkaképtelen, ebből nem tudok megélni. Ha bérbeadom a homokot meg a szőlőt, akkor a jövedelemből még az adót sem tudom kifizetni. 65 éves vagyok, én magam nem tudom megművelni HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTT VOLTAM, KAPHATOK-E NYUGDÍJAT? , — Kérdésére nem adha-tunk pontos választ, mert 11 nem tudjuk, hogy meddig, mikor és hol volt munkaviszonyban mint háztartási alkalmazott. Leghelyesebb, ha mindezt megírja és azt is, hogy be volt-e jelentve a társadalombiztosító intézetben. Akkor pontos választ adunk. SZUBOTICAI OLVASÓ. — Édesapám és mostohaanyám négy évig vadházasságban éltek. Ez idő alatt vettek egy telket, mostohaanyám nevére íratták, s házat építettek rá. Később megesküdtek és még egy fiú féltestvérem született. Ő azonban a második világháborúban eltűnt, és azóta nem tudunk róla. Apám nemrégen meghalt, és nem tudom, hogy ki lesz az örökös. Mivel csak mostoha anyám nevén szerepel a telek és a ház, ÖRÖKÖLHETEK-E VALAMIT A VAGYONBÓL? — Az új öröklési törvény szerint az özvegy és a gyerekek egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Ezek szerint édesapja hagyatékát három részre osztják, amíg öccsét holttá nem nyilvánítják. Magának azonban joga van örökölni akkor is, ha csak mostohaanyja nevén szerepel a hagyaték. Mivel szüleinek közös szerzeményéről van szó, pörölje be mostoháját, előbb kérje a vagyon felosztását, majd pedig a hagyatéki tárgyalást. EGY DUNA MENTI OLVASÓ. — 1949-től 1961-ig pénztáros voltam egy vállalatban, nyolc évig és öt hónapig rendes munkaviszonyban, a többi ideig honoráris munkaviszonyban. 1960-ban szülési szabadságon voltam, és erre az időre munkahelyemen egy nyugdíjast alkalmaztak. Amikor 105 nap után visszatértem nem adták vissza, munkahelyemet, hanem máshová osztottak be, amíg rövidített munkaidővel dolgozok. Május 5-én lejárt a rövidített munkaidőm és május 15-én valószínűleg fölmondanak. TÖRVÉNYES VOLT-E A VÁLLALAT ELJÁRÁSA. ÉS HÁNY HÓNAPOS FÖLMONDÁSI IDŐRE VAN JOGOM? — Levelében nem írta meg hogy milyen munkahelyre helyezték át. A munkaviszonyról szóló törvény 150. szakasza szerint beleegyezése nélkül nem helyezhették alacsonyabb rangú munkahelyre. Az említett törvény 331. szakasza szerint mivel ugyanabban a vállalatban dolgozik több mint tíz éve megszakítás nélkül, négyhónapos fölmondási időre van joga. SZ. M. HU OLVASÓ. — A helyi földművesszövetkezetben dolgozok mint nehéz testi munkás. Szeretném magam továbbképezni, egyetlen vágyam, hogy sofőr legyek. HOGYAN LEHETNÉK SOFŐR? — A Népi Technika helyi szervezete valószínűleg szervez sofőrképző tanfolyamot. Érdeklődjön náluk. Ha esetleg a szövetkezet ad ösztöndíjat, vagy megvan az anyagi lehetősége, beiratkozhat a zemini sofőrképző iskolába. Az utóbbit tanácsoljuk. GYÖMREI JÓZSEF. — Elvégeztem a nyolcosztályos iskolát, és kitanultam az ács szakmát. Most mint szakképzett ács vagyok munkaviszonyban. Betöltöttem a 18. életévemet, mit tanácsolnak, MILYEN ISKOLÁBA IRATKOZZAK BE. — Mivel nincsen még gyakorlata, felső építészeti iskolába vagy egyetemre nem iratkozhat be. Véleményünk szerint leghelyesebb, ha a technikai középiskola építészeti szakára iratkozik be. Habár betöltötte 18. életévét, külön kérvény alapján az iskolabizottság valószínűleg fölveszi. V. J. ZENT A. — Fiam most fejezi be az elemi iskolát, őszre a szuboticai gépészeti középtechnikai iskolába szeretne iratkozni. Figyelemmel kisérjük a napi sajtót, de nem láttuk, hogy ez az iskola közölte volna felvételi pályázatát. Hány tanulót vesznek fel, van-e felvételi vizsga, és MIK A BEIRATKOZÁS FELTÉTELEI? — A legtöbb közép vagy főiskola felvételi pályázatit még nem közölték, a szuboticai gépészeti középtechnikai iskoláét sem. Leghelyesebb, ha közvetlenül az iskola titkárságára írnak, ha elkészült a pályázat, és az iskolatanács jóváhagyta, valószínűleg közlik magukkal. M. T. K. — A tengerparton szeretnék dolgozni. Nincsen összeköttetésem, és így nem tudok közvetlenül elhelyezkedni. Újsághirdetés útján szeretnék munkát találni. MELYIK LAPBAN HIRDESSEM MEG ÁLLÁSKERESÉSEMET? —• Véleményünk szerint leghelyesebb, ha párhuzamosan a beográdi Politikában és a zágrebi Vjesznikben teszi közzé a hirdetést. Valószínűleg igy talál legkönnyebben állást. SZ. P. FEKETICS. — Községünk uj kéményseprőt kapott. Kidobolták, hogy mindenki köteles a kéményseprő dijat fizetni, még ha nem tisztitotta is a kéményt. Mi korán tavasztól késő őszig a szabadban főzünk, és hatnyolc hónapig a kéményseprőnek semmi munkája nincsen nálunk, nincs mit tisztítania, tehát jogtalannak tartom, hogy mégis fölveszi a kéményseprő-díjat. KÖTELESSEK VAGYUNK-E AKKOR IS FIZETNI, HA A KÉMÉNYSEPRŐ SEMMIT SEM DOLGOZIK? — A kéményseprők kötelezettségeit és jogait a községi népbizottság tűzrendészeti határozata szabályozza. A legtöbb határozat szerint a kéményseprő nemcsak minden kéményt köteles tisztántartani, hanem anyagilag és erkölcsileg felelős is munkájáért. Ha az ő hibájából tűz keletkezik, akkor nemcsak a kárt köteles megtéríteni, hanem még bűnügyileg is felelős. A kéményseprőnek nemcsak a tisztítást fizetik meg, hanem azt is, hogy ellenőrzi a kéményt. Erre a kéményseprő nyáron is köteles, és ezért jogosan követeli a kéménytisztítási díjat. MATICSEK KAROLINA. — Verbászon élek, szociális segélyt kapok a községi népbizottságtól. Verbászon azonban olyan magas a lakbér, hogy a segélyből nem tudok megélni. Becsén sokkal olcsóbban tudnék lakást kapni. KAPHATOK-E TOVÁBBRA IS SZOCIÁLIS SEGÉLYT, HA ÁTKÖLTÖZÖK BECSÉRE. — Nem ismerjük a becsei és verbászi községi népbizottságok szociális segélyről szóló határozatait. De általában meghatározott ideig kell egy községben lakni, hogy valakinek kifizessék a segélyt. Valószinű tehát, hogy a becsei népbizottság, mivel nem oda való, nem fizeti ki a segélyt. Azt sem gondoljuk, hogy a verbászi népbizottság átutalja a segélyt Becsére. Véleményünk szerint leghelyesebb, ha a verbászi községi népbizottság népjóléti tanácsától nagyobb segélyt kér. Valószínűleg figyelembe veszik nehéz körülményeit, és kifizetik a nagyobb segélyt. E. L. BOGNÁR. — A felszabadulás után, 1944 december 15-étől 1945 július 1-éig a topolyai katonakórházban dolgoztam. Utána 1946-ig alkalmi munkákat vállaltam, majd 1946 december 20-án iparengedélyt váltottam és 1949 február 20-áig mint önálló kisiparos dolgoztam. Ekkor beléptem a topolyai Dózsa György termelőszövetkezetbe, bevittem a földemet is, és utána a műhelyben dolgoztam. 1654-ig szövetkezeti tag voltam, akkor kiléptem és munkaviszonyba léptem. ELISMERIK-E AZT AZ IDŐT A MUNKAKORBA, AMÍG ÖNÁLLÓ KISIPAROS VOLTAM ÉS AZT AZ IDŐT, AMIG A SZÖVETKEZETBEN DOLGOZTAM. — A nyugdíjtörvény szerint csak azoknak a szövetkezeti tagoknak a munkakorát ismerik el, akik mielőtt beléptek a szövetkezetbe, munkaviszonyban voltak és tagságuk megszűnése után legkésőbb hat hónapon belül újra munkaviszonyba léptek, vagy pedig nyugdíjazták őket. Maga mielőtt belépett a szövetkezetbe, önálló kisiparos volt, ezért szövetkezeti tagságát nem ismerik el a munkakörban. A volt kisiparosok szociális biztosítása és nyugdíj kérdése még mindig rendezetlen. Erről a kérdésről most tárgyaltak az illetékes szervek és reméljük, hogy rövid időn belül életbe lép a kérdést rendező előírás. A most érvényes előírások szerint önálló kisiparos éveit nem ismerik el a munkakörban, csak azoknak ismerik el kisiparos éveiket, akik a felszabadulás előtt voltak kisiparosok, a felszabadulás után pedig legkésőbb 1945 május 15-éig munkaviszonyba léptek. Egyébként a két kérdés szorosan összefügg és amint életbe lép az új előírás valószínűleg mindkettő rendeződik. ÁLLANDÓ OLVASÓ, GUNAVAS. — 1960 őszén társas tenyésztési szerződést kötöttem a gunarasi földművesszövetkezettel, és kaptam tőlük egy anyakocát. Ezt 50 000 dinárra biztosítottuk. Ez év februárjában az anyakoca leíiadott, és ellés közben elpusztult. Kihívtuk az állatorvost és a szövetkezet bizottságát, megállapították, hogy ellés előtt az anyakocában egy malac elpusztult és ezért döglött meg. Ennek már három hónapja, de az állami biztosítótól még mindig nem kaptunk kártérítést. JOGUNK VAN-E KÁRTÉRÍTÉSRE? — Nem tudjuk, hogy a szövetkezettel milyen feltételekkel kötött társastenyésztési szerződést. Véleményünk szerint Maga nem az állami biztositó intézettel van jogviszonyban, hanem a szövetkezettel. Ezért az állami biztositó a szövetkezetnek téríti meg a kárt, Maga meg a szövetkezettől követelheti az elszámolást. B. J. ZRENYANIN: — Pár évvel ezelőtt nyugdíjaztak és most végre megkaptam a nyugdíj végzésemet. Nem vagyok azonban megelégedve a végzéssel, mert azt az időt, amíg szövetkezeti tag voltam nem ismerték el. 1947 januárjától 1951 December 31-éig szövetkezeti tag voltam. Beadtam földemet a szövetkezetbe, én pedig a szakmámban dolgoztam. ELISMERIK-E EZT AZ ÖT ÉVET A MUNKAKÖRBA. — Kérdésére nem adhatunk pontos választ, mert nem írta meg, hogy mielőtt belépett a szövetkezetbe munkaviszonyban volt-e vagy sem. A nyugdíjtörvényt megváltoztató előírás 20. szakasza szerint csak azoknak a szövetkezeti tagoknak az idejét ismerik el, akik mielőtt beléptek a szövetkezetbe munkaviszonyban voltak, a szövetkezeti tagságuk volt egyetlen vagy fő jövedelmi forrásuk, és tagságuk megszűnése után legkésőbb hat hónapon belül újra munkaviszonyba léptek. Mivel ezt nem írta meg, nem tudjuk, hogy az öt évet elismerik-e Magának. MAGYAR SZÓ Kedd, 1961. V. 21