Magyar Szó, 1961. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-13 / 110. szám

2.ЧДМ MAGYAR SZÓ Tréfás játék komoly dolgokról René Clement rendező remek paródiája Olasz csillag — görög sláger (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése) A Cannes, május 12. tegnapi est igazán kielégített mindenkit, a filmcsillag kedve­lőit és a filmművészet ínyen­ceit is. Az előbbieknek né­hány kellemes percük volt, amikor rendőrkordont áttör­ve közelről láthatták Gina Lolobrigidát, a mesésen szép olasz filmszínésznőt, akit itt sokan a fesztivál koronázat­lan királynőjének tartanak. Hódolói ennek a címnek meg­felelő fogadtatásban részesí­tik, valahányszor csak Can­­nesba látogat, így volt ez teg­nap is. Mint valami fejede­lem vonult végig a Coorset­­tán, csakhogy az ágyulövések helyett üdvrivalgások köszön­tötték. A filmművészet ínyencei­nek is nagy napjuk volt Er­ről René Clement gondosko­dott öröm az élet cisma re­mekével. A néhány nálunk is bemutatott filmjeiről (Harc a vasútvonalért, Tiltott játé­kok, Gervaise) jól ismert francia rendező műve Olasz­országot képviseli, lévén szó olasz-francia együttes gyár­tásról, mint ahogy az együt­tesek sok más tagja francia, köztük Alain Delon a férfi­főszerep tolmácsolója is. A mese a huszas évek ele­jére vezet vissz bennünket, színhelye Olaszország, hősei a leszerelt, munkanélküli ka­tonák, a zavarosfejű anarchis­ták éss a­ zavarosban halászó fasiszták. Ebben a környezet­ben, a háború utáni helyzet pompásan és mesterien meg­teremtett légkörben játszó­dik le ez a remek paródia az emberi jellemről, és a komoly gúny tárgyává teszi a világ­­megváltó eszmékkel terhes, a nagy szavakkal élő és a ha­talomra törő politikusokat a békéért hadakozó tábornoko­kat. Gunyoros csipkelődése egy meghatározatlan kor era bek­etlen szokásait, módsze­reit pellengérezi ki, de lehe­tetlen nem észrevenni, hogy mindezzel a mához, a máról le­szól. Nagyszerű jelenet­­sorozat a filmben a béke ,,di­csőítése“, mindenki a béké­ről szónokol, de közben a kulisszák mögött már látha­tók az új világégést előidéző erők árnyai. Tragikomikusan hat, hogy a felnőttek milyen gyerekes naívsággal tetsze­legnek a hősök pózában, fe­lelőtlenül játszanak a bom­bákkal, életekkel és csak ak­kor döbbennek meg, amikor a játék komolyra fordul, a jelen esetben, amikor az em­beri hiszékenység, a buta­ság, a tényleges veszély fel nem ismerése a fasizmushoz vezetett. René Clement eddigi film­jeit a súlyos mondanivaló, a komoly légkör jellemezte, ez­zel az alkotással egészen új színben mutatkozott be, a komorságot, a sötét tónust felváltotta a szellemesség, az ötlet, az élcelődés pompás tű­zijátéka, de emögött is ott van a régi Clement Csak a forma változott nála, a lényeg ma­radt a régi: ebben az eset­ben is a hangos kacagás kö­zepette is az életet mutatja be teljes komolysággal. Ez­zel a filmjével a legkomo­lyabb esélyekkel pályázik va­lamelyik díjra. A délutáni előadáson a Magdaléna című görög komé­diát vetítették. Távoli roko­na a Kenyér, szerelem ... kezdő­ címmel ismert olasz filmsorozatnak, csak össze­hasonlíthatatlanul gyengébb. Két fülbemászó slágere azon­ban népszerűvé válik. KALAPIS Zoltán HASZNOS TAPASZTALATCSERE A külföldi szakszervezeti képviselők kedvező vé­leménye munkásönigaz­gatásunkról és a jugo­szláv szakszervezetek munkájáról A hazánkban tartózkodó külföldi szakszervezeti kül­döttségek és a Jugoszláv Szak­szervezeti Szövetség képvise­lői tegnap megbeszélést tar­tottak a JSZSZ központi ta­nácsában. A külföldi küldött­ségek a május elseji ünnepsé­gek után ellátogattak több horvátországi, macedóniai és szlovéniai mezőgazdasági szer­vezetbe, és tanulmányozták a munkásönigazgatás és a szak­szervezetek munkáját Egy csoportjuk megtekintette a noviszádi mezőgazdasági ki­állítást is. Valamennyien elismerőleg nyilatkoztak a jugoszláv szak­szervezetek munkájáról és a munkásönigazgatás eredmé­nyeiről. Igen hasznosnak ta­lálták a szakszervezetek ta­pasztalatcseréjét s javasol­ták, hogy a jövőben szervez­zenek több kölcsönös látoga­tást. Véleménycsere az üzemek munkástanácsai között Be nem váltott ígéretek A noviszádi munkástanácsok klubjának évi közgyűlése A noviszádi munkástaná­csok klubja tegnap tartotta évi közgyűlését. Részt vett rajta Predrag Vladiszavlje­­vics, a tartományi szakszerve­zeti tanács titkára, Dobosi György, a Szocialista Szövet­ség községi bizottságának el­nöke, Jovan Dejanovics, a községi szakszervezeti tanács elnöke. A terjedelmes beszámoló a község munkaközösségeinek gazdasági sikerein kívül na­gyobb részt a munkásönigaz­gató szervek ténykedését is­mertette. Megállapította, hogy az új jövedelemelosztási rendszer jelentős változást hozott az önigazgatás kiter­jesztésében. Különösen jelen­tős, hogy mind több gyárban kapnak nagyobb önállóságot a gazdasági egységek. A noviszádi üzemek közül különösen az Albusz, FAM, Novkábel és még néhány vál­lalat munkásönigazgató szer­ve ruházta át hatáskörének jelentős részét a gazdasági egységekre, termelőcsoportok­ra és más munkaegységekre. Valóban minden munkás, tisztviselő bekapcsolódhat a vállalat irányításába. A munkástanácsok klubja a közelmúltban részletesen is­mertette az új gazdasági rend­szert. Az eddigiekből azon­ban megállapítható, hogy­ er­re nagyobb gondot kell fordí­­tani, és úgyszólván minden ütemben saját helyzetének megfelelően kell magyarázni az új rendszert, és ezzel e­­gyütt a termékegység-díja­­zást is. A vitában egyesek azt a vé­leményüket fejezték ki, hogy a fentebb említettekkel kap­csolatban a munkástanácsok klubja az elmúlt esztendőben nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket, elsősorban is keveset tett a gyakorlati problémák megoldásáért. Há­rom-négy évvel ezelőtt, vagy­is alakulásakor az volt a cél­ja, hogy működésével meg­könnyítse a munkástanácsok tevékenységét azáltal, hogy útmutatást ad nekik minden­napi munkájukban, továbbá közös vélemények alapján megoldásokat keres a nehe­zebb teendőkre. Kifogásol­ták azt is, hogy a klub össze­jövetelein nem mélyedt el kellőképpen a termékegység­­díjazás, a jövedelemelosztás, továbbá az áruforgalom, az el­látás stb. kérdéseiben, ame­lyek nagy jelentőségűek a dől­gőzök életében. Különösen a jövedelemel­osztás érdemelne nagyobb gondot, hiszen ezzel mosta­nában is baj van egyes vál­lalatokkal. Néhol havonta át­lag két és fél fizetést oszta­nak, s hihetetlen, hogy ez az illető munkaközösség rendkí­vüli erőfeszítésének az ered­ménye. Itt nyilván visszaél­nek az önálló gazdálkodás jo­gával. Azonban nemcsak a klub számlájára soroltak fel mulasztásokat, hanem egyes munkástanácsokat is hibáztat­tak, mert nem értesítették a klubot a munkaközösség prob­lémáiról. A vitából az is kitűnt, hogy hiányzik a véleménycsere az üzemek munkástanácsai kö­zött. Pedig nagyon hasznos lenne például egymás ter­­mékegység-díjazási szabály­zatát megvizsgálni, hogy meg­állapítsák kié a jobb, vagy melyik vállalatnak tökélete­sebb az egészségvédelmi sza­bályzata, hol tartják be job­ban az előírásokat a munkás elbocsátásakor. T. I. ­ Addig, amíg a védelem előlkészült és a tárgyalásra vártak, a vádlottak lassan ki­heverték a rendőrségi ütlegelésektől ere­dő fájdalmaikat. Az államügyész, helye­sebben a rendőrség hozta-halasztotta a tár­gyalás napjának kitűzését. Erre egyéb­ként nyomós okai voltak. Az észak-bánáti kommunista vezetők, kivált pedig a Vörös Segély szervezet ak­ciót indított a foglyok és hozzátartozóik megsegítésére. Becskereken Szervó Mihály volt a kezdeményezés irányítója. Annyi ennivalót vittek be a fogházba, hogy az ottani élelemre nem is volt szükség. Az élelemgyűjtés központja Jovanov Milos házában volt. Jovanov szomszédságában Cve­janov Rada házában főztek és onnan hord­ták az eleséget a fogházba. A környező falvakból kosárszámra hordták a gyümöl­csöt és más élelmiszert. Zsárkó Zrenyanin, Jovánovics és Kolarov számára Kocsa édes­anyja főzött. Noha némileg enyhült a helyzet, a fog­házban továbbra is élénken tevékenyked­tek. A letartóztatottak előtt nagy felada­tok állottak. Éppen akkoriban készítették elő a JKP vajdasági pártértekezletét, a SZKOJ tartományi értekezletét, a JKP V. országos értekezletét. Ezenkívül még szá­mos más tennivaló is volt. Az említett konferenciák előtt meg kellett tartani a helyi, járási és kerületi pártértekezleteket, küldötteket kellett választani a tartományi értekezletre stb. Különösen fontos volt, hogy Zsarko Zrenyanin, Szvetozár Marko­vics, Jovánovics, Kolarov és a többiek mi­előbb kikerüljenek a fogházból. A rendőrség és az államügyész, s végül a bíróság is azzal indokolta a tárgyalás elodázását, hogy előzőleg ki kell vizsgál­ni Szvetozár Markovics helyzetét. Köröz­­vényt adtak ki ellene, s várták, hogy el­fogják. A halogatás legfőbb érve azonban hama­rosan megszűnt, mivel Szvetozár Marko­vics július 20-án — Kruniszláv Betyárevics­­csal való megegyezés szerint — Dusán Brá­­tics segítségével Szerémségből autón Becs­kerekre érkezett. Közvetlenül Betyárevics­­hoz vezették a bíróságra. Betyárevics azon­­nyomban jogerős, bírósági vizsgálatot indí­tott ellene, nehogy a rendőrségi fogdába vigyék. Ismét kijátszották tehát a rendőrséget. Az ügyet azonban nem hagyták annyi­ban. Az államügyész követelte Betyárevics­tól, hogy Szvetozár Markovics kihallga­tása alkalmával hallgassák ki a rendőrö­ket is. A vizsgálóbíró eleget tett a kíván­ságnak, kihallgatta a rendőröket és ezzel véget is ért a vizsgálat Szteván Devecserszki államügyész júli­us 21-én átadta a vádiratot a törvényszék­nek. A tárgyalást azonban minden ok nél­kül tovább halogatták. A bíróságot rá kellett kényszeríteni, hogy tűzze ki a tár­gyalás időpontját. Az akciót a védelem és maguik a foglyok kezdeményezték. Egy reggel, megbeszélés szerint elhang­zott Zsarkó Zrenyanin felszólítása: — „Elvtársaim! Mától kezdve sztrájko­lunk!” Aznap éhségsztrájkot kezdtek. A fogházigazgatóság a vizsgálóbíró által közbelép. Hasztalan. A foglyok kitartóak. A kommunisták hozzátartozói a fogház elé ülnek és éhségsztrájkba kezdenek. A hozzátartozók ugyanis már néhány nap­pal előbb kérvényt adtak át a bíróságnak, hogy mielőbb kezdjék meg a tárgyalást. A kérvényt a foglyok családtagjai és ro­konai írták alá. A városban elterjedt a hír, hogy mi tör­ténik a fogházban. Három nap múlva vé­get ért a sztrájk — a foglyok győzelmével* A nyomás eredményeként dr. Jován Jo­vánovics, a bírósági tanács elnöke 1940. augusztus 3-ára kitűzi a főtárgyalást. A védelem, az államügyész és a bíróság az utolsó előkészületeket végzi. A tárgya­lás iránt­­roppant nagy az érdeklődés. Nem­csak a kommunisták és a munkások, ha­nem az egész város izgatottan figyeli a fejleményeket. A felkavart politikai hely­zet­ben, éppen azokban a napokban a tár­gyalásnak­ igen nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak. Azt talán mondani sem kell, hogy a bá­náti kommunisták mindannyian ott szeret­­tek volna lenni a tárgyaláson, ha csak egy napra is. Ezt tudta a bíróság is. Ezért a kisterem­ben tartotta a tárgyalást, hogy minél ke­vesebben férjenek be. A belépéshez engedély kellett, azt vi­szont a•*-’- -egy nehezen lehetett kapni. Az elvtársa­k belátóak voltak. A hely­béliek a a.-----, belépési engedélyüket azok­nak, akik a környékbeli falvakból jöttek. Arra törekedtek, hogy minél több hely­ségből részt vegyen valaki. Valóságos de­legátusrendszer alakult ki. Tudták, hogy mindannyian nem juthatnak be. 30—40 kilométert gyalogoltak némelyek, csakhogy hallják az elvtársakat. Sokan nem jutottak be. A tárgyalás alatt mindig hatalmas tömeg tolongott a folyo­són, dívna A Hrnig (Folytatjuk). " A rendszer veresége '*­ Zsarko Zrenyanin és társainak bírósági tárgyalása Petrovgrádon Saomb;TÍ. I96Í. ▼. Ti. A hatodik Sztérija Játékok zínművészeiket, színházi munkásokat, rendezőket, írókat, kritikusokat, újságírókat, hazai és külföldi vendégeket üdvözlünk körünkben. Közös cél hozta őket tartományunk székvárosába, e naptól, május 13-ától kezdve két héten át tevékeny részvevői, méltatói, bírálói és nézői lesznek a VI. Sztérijta Játékoknak. Ma délelőtt 10 órakor a Szerb Matica galériájában meg­nyílik A jugoszláv hivatásos színházak száz éve címet vi­selő nagyszabású kiállítás, mely mint neve is elárulja a hivatásos szín­játszásunk száz évét, a noviszádi Szerb Nép­színház és a zágrábi Horvát Népszínház fenn­állásámak és működésének egy évszázadát fémjelzi. Utána a­ Szerb Nép­színház előcsarnokában megnyílik az új noviszádi szín­házépület tervrajzait bemutató kiállítás, hogy Tsszán este 8 órakor felgördüljön a függöny, és a zágrábi Horntet Nép­színház legjobbjainak közreműködésével megkezdődjön az ünnepi megnyitó előadás, Mirko Bozsics az Igaz ember című drámája. A díjkiosztással párosuló záróünnepségig, május 20-i­g tíz együttes váltja egymást a színpadon. A Zágrábi Dráz­­med Színház Mitroszláv Kolezsa: A táborban című művét? hozza színre; a beográdi Jugoszláv Drámai Színház Jovan Hrisztics: Tiszta kezek, valamint Vladan Desznica: Jakab létrája című darabjával vendégszerepel; a­ lyublyanei Szlovén Népszínház Dominik Szmole Antigoné-jával mu­tatkozik be, a ljubljanai Városi Színház pedig Mire Ste­­fanec: Tegnap délelőtt címü drámájával; a SZkopljei Nép­színház művészegyüttese Ede Csasule: Vészes napok címü művével lép fel; a Szpiliti Népszínház Drago Ivanisevics: Szere­lem gyászban címü színművét hozza színre; a novi­­szádi Szerb Népszínház Koszta Trifkovics: Válogatós sá­­npártiak, alakjait kelti életre; a Nisi Népszínház meg Nusicst önéletrajzának színpadi változatával vesz részt; a Trieszti Népszínház pedig Jence Jávorsek: Hadgyakorlatok című vigjálzlelkeivel jön el. A sorrendiben hatodik nemes versengés súlyát növeli az, hogy immár egyetemessé vált a színművészet újkelettű vív­mányait és megnyilvánulásait is felöleli. Az országos fesz­tivál igazgatódzottsága ugyanis úgy döntött, hogy az idén először tederm­­óe drámák és hangjátékok is szerepelnek az egyébként gazdag műsoron, így hát felvonul a zágrábi, beográdi és ljubljanai televm­­ódráma, továbbá a beográdi, zágrábi, ljubljanai, noviszádi, postinai, szkopljei és szara­jevói rádiódráma együttese is. A beográdi televíziódráma Aletaszamdar Obrenovics: Nagy éjféli misztériumával, a zágrebi Kneeo Novoszel: Fontos személyével, a ljubljanai meg Voltomoll Zupán: Virrasztásával egészíti ki a műsort. Továbbá a beográdi rádiódráma Jovan Hrisztics: Oresztész és Szvetlána Velmar-Jankovics: Alagút című hangjátéká­val, a zágrábi rádiódráma Misln­ea Sobat: Bűvös kör­évél, és Vojiszláv Kuzmanovics: Vadászidény-ével, a ljublyanéi Ivan Cankar: A szegény Simen története és Vaszja Ocvrik: Ha a holtak feltámadnak című hangjátékával, a szteopijei rádiódráma Tom­a Arszovszki: Virág és tűz, valamint Koca Szolunszki: A nyomok megmaradtak cimü hangjátékával, a szarajevói rádiódráma Ivan Fogl: Hajszájával és Slobo­dan Markovics: De profundis­ával, a noviszádi rádiódráma Miroszláv Antics: Takarodó és Majtényi Mihály: Pörkölt sósmandula cimü hang­játékával, a pu­stinai rádiódráma meg Veszna Parun: Mária és a tengerész, valamint Tom­a Arszovszki: Virág és tűz című hangjátékával szerepel. A játékok nyilván nemcsak a bemutatókra korlátozód­nak, tervezett és kötetesen beszélgetések, matinék, találko­zók egészítik ki. Mindez színművészetünk és színműírá­­sunk előmozdítását hivatott szolgálni. Végül leszögezhetjük: az országos találkozó az eddigiek­nél szembetűnőbben bizonyítja, hogy ez a kezdeményezés nagyszerűen bevált, rendkívül előmozdította a honi szín­­műírást, ösztönözte a színházakat a minél jobb teljesít­ményre, elősegítette a kölcsönös tapasztalatcserét. Az ed­digi eredmények reményt adnak a további si­tvarekre, s en­nek jegyében köszönhetjük a VI. Sztorija Játékok lelkes és szorgos részvevőit, és kívánjuk, hogy ez évi fáradozásuk is hozza meg a maga gyümölcsét. V. o. i .

Next