Magyar Szó, 1961. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1961-06-21 / 143. szám

10. oldal Lárma és leckéztetés nélkül! Perdöntő kísérlet egy amerikai .Mit mutatnak a görbék? Magamon tapasztaltam, mennyire bosszantja az embert, h­a vezetés köz­ben útitársai túlságosan lármáznak vagy leckézte­­tőe­n figyelmeztetik az eset­leges veszélyekre. Olyan pont ez amelyben nincs vé­leménykülönbség azok kö­zött, akik valaha a kor­mány mögött ültek. A ve­zetők szeretik a csendet, nem kérnek az utasok ta­nácsaiból, figyelmeztetései­ből és az óvatosságra in­tésekből. Mert a vezetés­re vonatkozó utasítások nemcsak nem könnyítik meg a vezetők helyzetét, hanem igen károsan hat­nak koncentráló képessé­gükre. Felmerül a kérdés: in­dokolt-e ez az egyhangú állásfoglalás, nincs-e eb­ben nagy része a sértett hiúságnak vagy a megbán­tott önbizalomnak? A kér­dés körüli viták olyan ré­gi eredetűek, mint maga a személygépkocsi. Most a tudomány meghozta a kérdésre a döntő ítéletet. „Lárma és leckéztetés nélkül!” A perdöntő kísérletet egy amerikai versenypá­lyán hajtották végre egy esős délutánon. Egy ismert veterán versenyző, Jay Chamberlain volt­ a kísér­leti alany, akinek 14 éves versenyzői pályafutása a­­latt 27 súlyos csonttörést sikerült összegyűjtenie. Pályára érkezése után újfajtájú edzők vették ke­zelésbe: elektronikus szere­lők, akik testének külön­féle részeihez elektromos csatlakozásokat erősítettek. Jutott ezekből a nyakára, halántékára, mellkasára, sőt még a lábaujjára is. Az így felszerelt kísérle­ti alanyt az élénkebb fan­táziájú nézők űrhajósnak vagy marslakónak gondol­hatták. Ezután a nehezen mozgó versenyzőt nagy üggyel­­bajjal elhelyezték verseny­kocsijába. Kisebb villany­telepet megszégyenítő ká­belhálózat, kontaktusok, ampermérők és fogaskerék áttételek voltak hivatva ar­ra, hogy a kísérlet tarta­ma alatt az összes ideg­reakciókat, ingerlékenysé­get és izgalmat a kocsiban elhelyezett regisztráló ké­szüléken megörökítsék. Jelt adtak az indulásra. Egyedül ült a kocsiban és a szokatlan felszerelés elle­nére, amely mozgását meg­nehezítette, a köd és a csú­szás ellenére, minden kü­lönösebb nehézség nélkül elérte az óránkénti 250 ki­lométeres sebességet. Még­ versenypályán állás után teljesen nyu­godt volt, és angyalian mo­solygott. Második útján egy hi­vatásos fotoriporter ült mellette. Alig indult el, rázúdult a figyelmeztetések özöne: „Vigyázz, jön a ka­nyar. Vigyázz alig lehet látni a pályát”. A válasz csak mérges mozgás for­májában érkezett vissza az utas füléhez, ezért tovább folytatta a jótanácsok özö­nét hosszú időn keresztül, hogyan vegye a kanyart, hogyan fékezzen — és így tovább. „Ez bizony kimerítő volt” — nyögte a vezető, amikor kisegítették a kocsi­ból. Megjegyzendő, útitár­­sa férfi volt és szintén sportember. A kísérlet értékelését szakemberek végezték el, laboratóriumban. Összeha­sonlították a görbéket, ame­lyeket a regisztráló szer­kezetek az út folyamán fel­vettek. Az első felvétel, amikor egyedül körözött, majdnem teljesen egyenes vonalat mutat. Híven tükrözi a ve­zető „olimposzi” nyugal­mát, a zuhogó eső és a ne­héz pálya ellenére. Ezzel szemben a máso­dik felvétel, amikor az utas áldásos működését meg­kezdte, szeszélyes kilengé­seket mutat. A regisztráló­gép tűi mintha megőrül­tek volna, úgy ugráltak, világosan mutatva a veze­tő idegállapotának válto­zásait, ingerlékenységét és dühkitöréseit. A harmadik felvétel, amely az út utolsó szaka­szát mutatja, még világo­sabban illusztrálja a vezető kedélyhullámzását azok­ban a pillanatokban, ami­kor az útitárs az ijesztő jótanácsokat adta. MAGYAR SZÓ Az elmondottakból a kö­vetkeztetés teljesen egy­értelmű. Az utas tanácsai erősen akadályozzák a vezető fi­gyelmének összpontosítását, fokozzák ingerlékenységét, zavarják reflexeinek sza­bad játékát, tehát növelik a szerencsétlenség esélyeit. ÜZEMANYAG ÉLŐSDIEK Üzemanyag élősdiek el­nevezéssel tisztelte meg a tudomány azokat a bakté­riumokat és gombákat, a­­melyek benzinben élnek és szaporodnak — olvassuk egy külföldi lapban. Ezek az élősdiek, a lap szerint, különösen a sugárhajtású repülőgépek üzemanyagát rontják meg, emellett ha­bot és nyákot képeznek, eltömítik a szűrőket és a fúvókákat. Az angol ten­gerészeti Kutató Labora­tórium szakértőinek több mint két évi szorgos mun­kájukba került, míg eze­ket az élősdieket felismer­ték. Az elszaporodó élős­diek a megállapítás sze­rint repülőszerencsétlensé­get idézhetnek elő, ezért a kutatók most azon fá­radoznak, hogy olyan gom­baölő szert állítsanak elő, amely az üzemanyaghoz keverve jó védelmül szol­gál az élősdiekkel szem­ben. —o— „LÉLEGZETELÁLLÍTÓ” SEBESSÉG A sebesség fogalma viszony­lagosságának érzékeltetésére­ a L’Équipe című francia lap a Le Monde Illustré egy 1908- ban megjelent apróhirdetését közli, íme a szöveg: „Fiatal automobiltulajdonos olyan vak­merő hölgy ismeretségét kere­si, aki nem fél a léghuzattól, és hajlandó arra, hogy léleg­zetelállító 39 kilométeres ó­­ránkénti sebességgel száguldó járművemen kísérőm legyen.’ —o— KÉSZÜL AZ ÚJ „KÉKMADÁR” Nem sokan akadnak, akik hajlandók 580 kilométeres se­besség közben bekövetkezett baleset után újabb autó-gyor­sasági világrekordra vállalkoz­ni. A népszerű Donald Camp­bell azonban e kevesekhez tar­tozik: kijelentette, hogy visz­­sza akarja szerezni John Cobb­­tól a pálmát, mihelyt az új „ Bluebird” (Kékmadár) kocsi elkészül. A 86 angol cég, a­­mely részt vett a legutóbbi Bluebird elkészítésében, kivé­tel nélkül támogatja az új tervet. A hírek szerint a leg­közelebbi gyorsasági kísérletre még az idén sor kerül. TOLÓAJTÓS GÉPKOCSIK Tolóajtós gépkocsik tervezé­sével foglalkozik a Daimler- Benz autógyár is. A baleseti adatok elemzése szerint éven­te több ezer baleset történik csupán azért, mert a kocsi­ból kiszálló személy nem győ­ződik meg előzőleg arról, hogy az ajtó kinyitása nem veszélyes-e az előző, vagy a kerülő járművek miatt. Több más gyár kísérlete után most Daimlerék is azt tervezik, hogy pántokra függesztett aj­tók helyett görgős tolóajtókat alkalmazzanak, amelyek zárt helyzetben a kocsiszekrény ol­dalfalával egy szintben helyez­kednek el, s így kinyitáskor felszabadul az egész ajtónyi­tás. Szerda, 1961. VI. 1. V. Sz. noviszádi vendéglős motorkerékpárján Bács­­palánkára hajtott. Glozsán és Cselárevó között egy jelző­tábla felhívta a figyelmét, hogy jószág tartózkodik a kör­nyéken. A vendéglős hamarosan észrevette, hogy mintegy kétszáz méternyire előtte juhnyáj legelészik békésen az út mentén. Körülbelül 70 kilométeres sebességgel hajtott, s mivel a nyáj nem nyugtalankodott, nem lassított. Amikor azonban a nyáj közelébe ért, egy kos kivált a csoportból és az úttestre futott. Az összeütközés olyan szörnyű volt, hogy a kos a helyszínen elpusztult, V. Sz. pedig térd felett bal lábát törte. G. R. földműves, az elpusztult kos tulajdonosa kártérí­tési pert indított a motorkerékpáros ellen, V. Sz. pedig ugyanakkor perelte a földművest, mert jogtalanul az or­szágút mellett legeltette nyáját, s így közvetlen okozója a szerencsétlenségnek. Kinek van igaza? A szerencsétlenségért V. Sz. felelős. Ha tábla jelzi, hogy jószág tartózkodik a környéken, a gépjárművezető köteles csökkenteni a sebességet. V. Sz. ezt elmulasztot­ta, s így minden felelősség reá hárult. NEMZETKÖZI MŰSZAKI FILMSZEMLE BUDAPESTEN A Nemzetközi Műszaki Tu­dományos Filmszemlét az idén Budapesten rendezik meg. Az UNESCO védnöksége alatt működő 27 országot magában foglaló Nemzetközi Tudomá­nyos Filmszövetség ugyanis elhatározta, hogy ezentúl ezt a találkozót kétévenként Ma­gyarországon rendezik meg. A rendező bizottság 400 (közöt­tük nagy számban autós té­májú) film bemutatására szá­mít. A legérdekesebb filmek az egyetemekre és az iskolák­ba is elkerülnek, s néhányat közülük bemutat majd a TV és a Technika házában műkö­dő mozi is. A szemle előre­láthatólag 10 napig tart.

Next