Magyar Szó, 1961. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-21 / 143. szám
10. oldal Lárma és leckéztetés nélkül! Perdöntő kísérlet egy amerikai .Mit mutatnak a görbék? Magamon tapasztaltam, mennyire bosszantja az embert, ha vezetés közben útitársai túlságosan lármáznak vagy leckéztetően figyelmeztetik az esetleges veszélyekre. Olyan pont ez amelyben nincs véleménykülönbség azok között, akik valaha a kormány mögött ültek. A vezetők szeretik a csendet, nem kérnek az utasok tanácsaiból, figyelmeztetéseiből és az óvatosságra intésekből. Mert a vezetésre vonatkozó utasítások nemcsak nem könnyítik meg a vezetők helyzetét, hanem igen károsan hatnak koncentráló képességükre. Felmerül a kérdés: indokolt-e ez az egyhangú állásfoglalás, nincs-e ebben nagy része a sértett hiúságnak vagy a megbántott önbizalomnak? A kérdés körüli viták olyan régi eredetűek, mint maga a személygépkocsi. Most a tudomány meghozta a kérdésre a döntő ítéletet. „Lárma és leckéztetés nélkül!” A perdöntő kísérletet egy amerikai versenypályán hajtották végre egy esős délutánon. Egy ismert veterán versenyző, Jay Chamberlain volt a kísérleti alany, akinek 14 éves versenyzői pályafutása alatt 27 súlyos csonttörést sikerült összegyűjtenie. Pályára érkezése után újfajtájú edzők vették kezelésbe: elektronikus szerelők, akik testének különféle részeihez elektromos csatlakozásokat erősítettek. Jutott ezekből a nyakára, halántékára, mellkasára, sőt még a lábaujjára is. Az így felszerelt kísérleti alanyt az élénkebb fantáziájú nézők űrhajósnak vagy marslakónak gondolhatták. Ezután a nehezen mozgó versenyzőt nagy üggyelbajjal elhelyezték versenykocsijába. Kisebb villanytelepet megszégyenítő kábelhálózat, kontaktusok, ampermérők és fogaskerék áttételek voltak hivatva arra, hogy a kísérlet tartama alatt az összes idegreakciókat, ingerlékenységet és izgalmat a kocsiban elhelyezett regisztráló készüléken megörökítsék. Jelt adtak az indulásra. Egyedül ült a kocsiban és a szokatlan felszerelés ellenére, amely mozgását megnehezítette, a köd és a csúszás ellenére, minden különösebb nehézség nélkül elérte az óránkénti 250 kilométeres sebességet. Még versenypályán állás után teljesen nyugodt volt, és angyalian mosolygott. Második útján egy hivatásos fotoriporter ült mellette. Alig indult el, rázúdult a figyelmeztetések özöne: „Vigyázz, jön a kanyar. Vigyázz alig lehet látni a pályát”. A válasz csak mérges mozgás formájában érkezett vissza az utas füléhez, ezért tovább folytatta a jótanácsok özönét hosszú időn keresztül, hogyan vegye a kanyart, hogyan fékezzen — és így tovább. „Ez bizony kimerítő volt” — nyögte a vezető, amikor kisegítették a kocsiból. Megjegyzendő, útitársa férfi volt és szintén sportember. A kísérlet értékelését szakemberek végezték el, laboratóriumban. Összehasonlították a görbéket, amelyeket a regisztráló szerkezetek az út folyamán felvettek. Az első felvétel, amikor egyedül körözött, majdnem teljesen egyenes vonalat mutat. Híven tükrözi a vezető „olimposzi” nyugalmát, a zuhogó eső és a nehéz pálya ellenére. Ezzel szemben a második felvétel, amikor az utas áldásos működését megkezdte, szeszélyes kilengéseket mutat. A regisztrálógép tűi mintha megőrültek volna, úgy ugráltak, világosan mutatva a vezető idegállapotának változásait, ingerlékenységét és dühkitöréseit. A harmadik felvétel, amely az út utolsó szakaszát mutatja, még világosabban illusztrálja a vezető kedélyhullámzását azokban a pillanatokban, amikor az útitárs az ijesztő jótanácsokat adta. MAGYAR SZÓ Az elmondottakból a következtetés teljesen egyértelmű. Az utas tanácsai erősen akadályozzák a vezető figyelmének összpontosítását, fokozzák ingerlékenységét, zavarják reflexeinek szabad játékát, tehát növelik a szerencsétlenség esélyeit. ÜZEMANYAG ÉLŐSDIEK Üzemanyag élősdiek elnevezéssel tisztelte meg a tudomány azokat a baktériumokat és gombákat, amelyek benzinben élnek és szaporodnak — olvassuk egy külföldi lapban. Ezek az élősdiek, a lap szerint, különösen a sugárhajtású repülőgépek üzemanyagát rontják meg, emellett habot és nyákot képeznek, eltömítik a szűrőket és a fúvókákat. Az angol tengerészeti Kutató Laboratórium szakértőinek több mint két évi szorgos munkájukba került, míg ezeket az élősdieket felismerték. Az elszaporodó élősdiek a megállapítás szerint repülőszerencsétlenséget idézhetnek elő, ezért a kutatók most azon fáradoznak, hogy olyan gombaölő szert állítsanak elő, amely az üzemanyaghoz keverve jó védelmül szolgál az élősdiekkel szemben. —o— „LÉLEGZETELÁLLÍTÓ” SEBESSÉG A sebesség fogalma viszonylagosságának érzékeltetésére a L’Équipe című francia lap a Le Monde Illustré egy 1908- ban megjelent apróhirdetését közli, íme a szöveg: „Fiatal automobiltulajdonos olyan vakmerő hölgy ismeretségét keresi, aki nem fél a léghuzattól, és hajlandó arra, hogy lélegzetelállító 39 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó járművemen kísérőm legyen.’ —o— KÉSZÜL AZ ÚJ „KÉKMADÁR” Nem sokan akadnak, akik hajlandók 580 kilométeres sebesség közben bekövetkezett baleset után újabb autó-gyorsasági világrekordra vállalkozni. A népszerű Donald Campbell azonban e kevesekhez tartozik: kijelentette, hogy viszsza akarja szerezni John Cobbtól a pálmát, mihelyt az új „ Bluebird” (Kékmadár) kocsi elkészül. A 86 angol cég, amely részt vett a legutóbbi Bluebird elkészítésében, kivétel nélkül támogatja az új tervet. A hírek szerint a legközelebbi gyorsasági kísérletre még az idén sor kerül. TOLÓAJTÓS GÉPKOCSIK Tolóajtós gépkocsik tervezésével foglalkozik a Daimler- Benz autógyár is. A baleseti adatok elemzése szerint évente több ezer baleset történik csupán azért, mert a kocsiból kiszálló személy nem győződik meg előzőleg arról, hogy az ajtó kinyitása nem veszélyes-e az előző, vagy a kerülő járművek miatt. Több más gyár kísérlete után most Daimlerék is azt tervezik, hogy pántokra függesztett ajtók helyett görgős tolóajtókat alkalmazzanak, amelyek zárt helyzetben a kocsiszekrény oldalfalával egy szintben helyezkednek el, s így kinyitáskor felszabadul az egész ajtónyitás. Szerda, 1961. VI. 1. V. Sz. noviszádi vendéglős motorkerékpárján Bácspalánkára hajtott. Glozsán és Cselárevó között egy jelzőtábla felhívta a figyelmét, hogy jószág tartózkodik a környéken. A vendéglős hamarosan észrevette, hogy mintegy kétszáz méternyire előtte juhnyáj legelészik békésen az út mentén. Körülbelül 70 kilométeres sebességgel hajtott, s mivel a nyáj nem nyugtalankodott, nem lassított. Amikor azonban a nyáj közelébe ért, egy kos kivált a csoportból és az úttestre futott. Az összeütközés olyan szörnyű volt, hogy a kos a helyszínen elpusztult, V. Sz. pedig térd felett bal lábát törte. G. R. földműves, az elpusztult kos tulajdonosa kártérítési pert indított a motorkerékpáros ellen, V. Sz. pedig ugyanakkor perelte a földművest, mert jogtalanul az országút mellett legeltette nyáját, s így közvetlen okozója a szerencsétlenségnek. Kinek van igaza? A szerencsétlenségért V. Sz. felelős. Ha tábla jelzi, hogy jószág tartózkodik a környéken, a gépjárművezető köteles csökkenteni a sebességet. V. Sz. ezt elmulasztotta, s így minden felelősség reá hárult. NEMZETKÖZI MŰSZAKI FILMSZEMLE BUDAPESTEN A Nemzetközi Műszaki Tudományos Filmszemlét az idén Budapesten rendezik meg. Az UNESCO védnöksége alatt működő 27 országot magában foglaló Nemzetközi Tudományos Filmszövetség ugyanis elhatározta, hogy ezentúl ezt a találkozót kétévenként Magyarországon rendezik meg. A rendező bizottság 400 (közöttük nagy számban autós témájú) film bemutatására számít. A legérdekesebb filmek az egyetemekre és az iskolákba is elkerülnek, s néhányat közülük bemutat majd a TV és a Technika házában működő mozi is. A szemle előreláthatólag 10 napig tart.