Magyar Szó, 1961. augusztus (18. évfolyam, 177-205. szám)

1961-08-01 / 177. szám

RAL­AI, A FASIZMUSRA — SZABADSÁG a mepniki M­­utar­­: XVIII. évf. 177. (5090.) sz.­­ _______________ TITO ELNÖK üdvözlő távirata Svájc nemzeti ünnepére Brioniból jelenti a Tanjug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő távira­tot küldte Fridrich Wallen­­nek, a Svájci Államszövetség elnökének: „Svájc nemzeti ünnepe al­kalmából a magam és Jugo­szlávia népei neveken szívé­lyes üdvözletemet küldöm Excellenciádnak. A svájci népnek további sok sikert kí­vánok.” Libériai köszönet Tito elnöknek Brioniból jelenti a Tanjug: Joszip Broz Tito köztársa­sági eln­ök, táviratot kapott dr. William Tubmantól, Libé­ria köztársasági elnökétől, a­­melyben megköszöni elnö­künk jókívánságait Libéria nemzeti ünnepe alkalmából. ÜDVÖZLET a japán munkásosztálynak Szakszervezeti Szövetségünk távirata a Sohio szakszervezet évi közgyűléséhez Beográdból jelenti a Tan­jug. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa táviratott intézett a Sohio ja­pán szakszervezet évi közgyű­léséhez, amelyet augusztus 2- ától 7-éig tartanak. „A Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség nem fogadhat­ta el szívélyes meghívásukat, hogy küldje el képviselőit XVII. évi közgyűlésükre. Ez­úton kívánunk szervezetük­nek sok sikert és egyben ki­fejezzük szolidaritásunkat a japán munkásosztállyal” — mondja a távirat és hozzáte­szi: „A Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség támogatja a Sohio szakszervezet harcát a jobb munkafeltételekért, a szakszervezeti akció egységé­ért, a japán társadalmi és po­litikai élet demokratizálásá­ért, s a népek közötti együtt­működésért. A jugoszláv mun­kásosztály, amely hazánkban fő mozgató ereje a szocia­lista demokrácia fejlődésé­nek, hű barátja a japán mun­kásoknak ” — mondja a táv­irat. CHESTER BOWLES elutazott hazánkból Beográdból jelenti a Tan­jug. Chester Bowles amerikai külügyi államtitkár-helyettes tegnap délután Brioni­ól Beo­grádba érkezett és különrepü­lőgépen elutazott hazánkból. A zemuni repülőtéren a ma­­gasrangú külföldi vendéget Leo Matesz, külügyi államtit­kárhelyettes, Lázár Lil­es, a külügyi államtitkárság proto­kollfőnöke, George Kennan, az Egyesült Államok beográ­di nagykövete és a nagykö­vetség személyzete kísérte ki. ARA 20 DIN. * I : Kedd, 1961. augusztus 1. Rendkívüli ENSZ-közgyű­lés összehívását kérik valószínűséi­g az afroázsiai országok A Biztonsági Tanács bizertai vitájának kudarca után New Yorkból jelenti a Reu­ter. Negyvenhat afroázsiai or­szág ENSZ-beli delegátusai tegnap megbeszélést tartottak New Yorkban, hogy hivata­losan kérjék az ENSZ rendkí­vüli közgyűlésének összehívá­sát a bizertai válság megtár­gyalására. Ezt a lépést az tet­te szükségessé, hogy a Biz­tonsági Tanács szombat este tartott ülésén nem sikerült semmilyen döntést hozni a francia—tuniszi viszály meg­oldására. Mint ismeretes, Franciaor­szág visszautasította az ENSZ beavatkozását ebbe a kérdésbe és delegátusa nem is vett részt a Biztonsági Ta­nács munkájában. Boland­ir delegátust, az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülés­szakának elnökét felkérték, álljon készen arra, hogy min­den percben visszatérjen New Yorkba, ha Bizerta kér­désében összehívják a köz­gyűlés rendkívüli ülésszakát. Roland pihenőre Írországba utazott és a rendkívüli hely­zetről Írország ENSZ-delegá­­tusa tájékoztatta. 1300 FRANCIA ÁLLAM­POLGÁR TÁVOZOTT TUNÉZIÁBÓL Tuniszból jelenti a Reuter. Tegnapelőtt este egy nagy francia utasszállító hajón 1300 francia állampolgár, jó­részt asszony és gyermek, el­utazott Tunéziából. Ezek a franciák eddig Tunéziából él­tek és távozásuk a bizertai válsággal áll kapcsolatban. TÜNTETÉSEK TUNÉZIA- SZERTE Tuniszból jelenti az AFP. Tunézia több vidékén tün­tetések voltak a francia ag­resszió ellen. A Tunis Afri­­que Presse hírügynökség je­lentése szerint a tüntetők mindenütt támogatták a tu­niszi kormány politikáját.­ ­ HASSZUNA BEFEJEZTE tuniszi tárgyalásait­­ Tuniszból jelenti az AP. Abdel Kalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára három­napos tuniszi megbeszélései után visszautazott Kairóba. Burgibával, még a többi tu­niszi államférfival folytatott megbeszélései után, kifejezte megyőződését, hogy az Arab Liga eléri célját — a fran­cia csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását Tunisz te­rületéről. AZ ÖSSZAFRIK­AI ÉRTEKEZLET támogatása Accrából jelenti a Tanjug. Az Accrában székelő össz­­afrikai népi értekezlet titkár­sága közleményt adott ki, melyben teljesmérvű támoga­tást ígér Tunézia kormányá­nak a francia csapatok kivo­násáért vívott harcában. A közleményt Dialo Abdulah, az értekezlet főtitkára írta alá. „A tuniszi népnek Bizertá­­nál hozott áldozatai igazol­ják, hogy milyen tragédiához vezethetnek a külföldi kato­nai támaszpontok Afrika te­(Folytatás a аг 5. oldalon) A küszöbönálló beográdi értekezlet a béke és az internacionalizmus ügyét szolgálja -jelentette ki Szukarno indonéz elnök BURMAI TÁMOGATÁS A BEOGRÁDI ÉRTEKEZ­LETNEK Rangoonból jelenti a Tan­jug: A burmai Népszabadság Antifasiszta Ligája rendkívü­li értekezletet tartott, ame­lyen üdvözölték U Nu elnök elhatározását, hogy rész vesz Tuniszból jelenti a Tanjug. Milos Lalovics, hazánk tu­néziai nagykövete meglátogat­ta Ferhat Abbaszt, az ideigle­nes algériai kormány elnökét. A kétórás látogatás során esz­mecserét folytattak a küszö­bönálló beográdi csúcsértekez­letről, valamint a két orszá­got érintő kérdésekről. MEGBESZÉLÉSEK A SZUDÁNI KÜLÜGY­MINISZTERREL Khartumból jelenti a Tan­úig: Száj­id Ahmed Kheir szu­­dáni külügyminiszter fogadta Zsivadin Szimicset, hazánk ottani nagykövetét. A beográ­di tömbönkívüli csúcsértekez­letről tárgyaltak. TUNISZI NAGY­KÖVETÜNK FERHAT ABBASZNÁL Dzsakartából jelenti a Tan­­ a beográdi tömbönkívüli jug: csúcsértekezleten Ahmed Szukarno, indonéz köztársasági elnök az észak­­szumátrai Medanban tartott nagygyűlésen kijelentette, hogy a beográdi tömbönkívü­li csúcsértekezleten olyan ál­lamok képviselői vesznek majd részt, akik azt kíván­ják, hogy a világon béke ho­noljon, és a Föld ne váljon a tömbellentétek harcának szín­terévé. Szukarno, aki az indonéz küldöttséget vezeti majd a beográdi csúcsértekezletre ki­jelentette, az értekezletnek az a célja, hogy erősítse az internacionalizmust, és az im­perializmus ellen harcoló né­pek együttműködését. Az indonéz elnök emlékez­tetett arra, hogy a bandungi értekezlet az ázsiai és afrikai népek nemzeti öntudatának kifejezője volt. A két értekez­let közötti különbségnek a­­zonban nem kell gyengítenie az együttes erőfeszítéseket, mert mindkét gyülekezet az imperializmus elleni harc ér­dekeit szolgálja. A világbékét nem lehet biztosítani mind­addig, míg az imperializmus létezik — tette hozzá Szukar­no elnök. Tito elnök a napokban Brionin fogadta a hazánkban tartózkodó marokkói szakszer­vezeti küldöttséget ÚJ ALKOTMÁNYUNK elsősorban a termelő emberből indul ki Edvard Kardely, az alkotmányügyi bizottság elnöke nyilatkozott az új alkotmány készülő alaptételeiről A Szövetségi Népszkupszi­­na tavaly december 2-án al­kotmányügyi bizottságot vá­lasztott, azzal a feladattal, hogy kidolgozza az új alkot­mány alaptételeit és adott időben, amikor ezt a Szövet­ségi Népszkupszina elhatá­rozza, beterjessze az új al­kotmánytörvény tervezetét. A bizottság elnöke Edvard Kardely. — Arra kérjük Kardely elvtárs, mondja el, hogy vé­leménye szerint és a bizott­ság eddigi előkészületi mun­kálatai alapján mi a leglé­nyegesebb az új alkotmány tételeiben? — Egyelőre nem szolgál­hatok részletesebb tájékoz­tatással az új alkotmány té­teleinek lényeges újdonságai­ról, mert a bizottság mun­kája még mindig az általá­nos és elvi viták szakaszá­n Borba szerkesztősége megkérte Kardely elvtársat, hogy válaszoljon az alkot­mány készülő alaptételeire vonatkozó néhány kérdésre, és mondja el, milyen lényeges újításokat tartalmaz jövendő alkotmányunk. Kardely elvtárs teljesítet­te a Borba kérését és július 29-én Brionin válaszolt a­­ kérdésekre, ban van. Mihelyt ez az első szakasz befejeződik, tájékoz­tatjuk közvéleményünket, és a tételeket nyilvános vitára bocsátjuk azokat a gondola­tokat, tehát, amelyeket itt kifejtek, nem kell a bizott­ság végleges álláspontjának tekinteni. Csak azért fejtem ki őket, hogy közvélemén­­ nyünk tájékoztatást szerez­zen a bizottság eddigi mun­kájának irányáról, ........ Viszont, ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a leglénye­gesebb az új alkotmány téte­leiben, megismételhetem azt, amit egyik nyilatkozatában néhány hónappal ezelőtt Tito elvtárs mondott. Nevezetesen azt, hogy alkotmányunk ki­indulópontja az ember, a tár­sadalmi tulajdonban lévő esz­közökkel termelő ember, a szabadon dolgozó ember, a társadalmi termék termelését és elosztását igazgató ember a társadalmi önigazgatás gé­pezetében szabadon termelő, alkotó ember, aki tudatában van társadalmi szerepének, tudatában van jogainak és más emberek meg a társa­dalmi közösség iránti köte­lezettségének. Az egész poli­tikai és társadalmi felépít­ménynek is az ilyen szocia­lista gazdasági és társadalmi viszonyok alapján kell fej­lődnie. Véleményem szerint ez a leglényegesebb az új alkotmány tételeiben, mert egyébként ez a leglényege­sebb egész szocialista fejlő­désünkben is. Ezzel főképpen a szocialista valóságunkból fakadó alkot­mány és a kapitalista ma­gántulajdon alapján kelet­kezett alkotmány közötti két alapvető különbségre kívá­nok rámutatni. Elsősorban szem előtt kell tartani, hogy a klasszikus al­kotmány a gazdasági viszo­nyok egész területét elvben tulajdonképpen a polgárok magánügyének, személyes szabadsága elemének tekinti. Más szavakkal, abban a rend­szerben mindenkinek meg i­s van a szabadsága, hogy mást kizsákmányoljon, és minden­ki köteles e „szabadság” megóvása nevében alávetni magát a kizsákmányolásnak, feltéve, hogy nem részesül abban a „szerencsében”, hogy maga is kizsákmányoló legyen. Az állam kisebb-na­­gyobb mértékben közbelép ugyan szabályozó intézkedé­sekkel, de olly­an szabályozó intézkedésekkel, amelyek tu­lajdonképpen a magántulaj­don megóvására illetőleg a más ember kizsákmányolásá­ra való jog megóvására szol­gálnak. Ennek alapján a burzsoá állam úgynevezett többpártos demokráciája ilyen szabályozó intézkedé­sek foganatosítására, továbbá a rendszer védelmi problé­máira és a külső viszonyok­ra szorítkozik. Bármennyire váltakoznak is a kormányok és a pártok a hatalmon, a társadalom szerkezete válto­zatlan marad, vagyis az egész társadalmi fejlődés a magán­­tulajdon, illetőleg a más em­ber kizsákmányolására való jog uralmának adottságaiban folyik le. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy a burzsoá demokrácia gépezetét, főkép­pen a mai időkben, nem le­het bizonyos szerkezeti vál­tozásokra is felhasználni, vagyis a társadalmi-gazdasá­gi viszonyok megváltozására, ha van hozzá elég erős és ! (Folytatása a 2. oldalon) Az új alkotmány kiinduló alapja a társadalmi terméket termelő, igazgató és elosztó ember

Next