Magyar Szó, 1961. augusztus (18. évfolyam, 177-205. szám)
1961-08-01 / 177. szám
4. oldal A lakásépítés pénzeléséről szóló törvény 44. és 48. szakasza és szabályzatának 35., 36. és 38 szakasza alapján a noviszádi lakásépítő alap igazgatóbizottsága meghirdeti az I. pályázatot lakásépítő kölcsön folyósítására munkaviszonyban lévő személyeknek és minden társadalmi jogi személynek az eszközök egyesítése útján. Ennek a pályázatnak alapján kölcsönt folyósítanak lakóépületek új lakásokkal való bővítésére, lakások bővítésére és emeletráépítésre. E pályázat alapján 200 000 000 dinár kölcsönt hagynak jóvá azzal, hogy 1961-ben 100 000 000 dinárt folyósítanak. T. A MINIMÁLIS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK — kétszázalékos kamatláb — a törlesztési idő, munkaviszonyban lévő személyek részére az az idő, amely alatt keresetük egyharmadából letörleszthetik a kölcsönösszeget, társadalmi jogi személyek részére tíz év. A minimálisan előírt participációs összeg magáneszközök és társadalmi eszközök egyesítése esetén, a magáneszközök százalékarányában, a munkálatok értékéhez viszonyítva a következő: Ha a magáneszközök A társadalmi eszközök A participáció részaránya megkövetelt részaránya teljes összege a községekhez képest A pályázat által nyújtott lehetőségek A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a társadalom jogi személyek saját eszközeinek és munkaközösségük tagjai megtakarított eszközeinek egyesítésével az eszközök megfelelő arányát érjék el, és ezzel jogot szerezzenek arra, hogy kisebb participációs összeg alapján kölcsönt kapjanak a lakásépítő alaptól. A kölcsönt igénylő gazdasági szervezet az így kialakított eszközökből épült lakásokat átengedheti munkaközössége tagjainak, akár lakáselőfizetés útján, akár közvetlenül, továbbá eladhatja a lakást munkaközössége tagjainak, miután előzőleg letörlesztette a kapott kölcsönt. Ha a munkaviszonyban lévő személy pályázik a kölcsönre, a gazdasági szervezetektől kapott eszközökre vonatkozó kötelezettségét szerződéssel szabályozza, olyképpen, hogy ezt az összeget keresetének egyharmadából törleszti, és a törlesztést akkor kezdi meg, ha teljesítette kötelezettségét a lakásépítő alap iránt, vagyis, ha letörlesztette a lakásépítő alaptól kapott összeget. A pályázat által nyújtott kedvezmények teljes kihasználása végett a gazdasági szervezetek összegyűjtik tagjaiknak kölcsönigényét, és összesítve küldik el a lakásépítő alap igazgatóságának. Ha a munkaközösség valamelyik tagja egyénileg igényel kölcsönt, elegendő az ő kérvénye az előírt dokumentációval ellátva. IT. ÁLTALÁNOS FÖLTÉTELEK 1. Ennek a pályázatnak alapján azoknak az igénylőknek lehet kölcsönt folyósítani, akik szavatolják, hogy az épületet, az épületbővítést vagy emeletráépítést teljesen befejezik, ha pedig a folyósított kölcsön és a felajánlott participáció nem elegendő, a hiányzó összeget saját eszközeiből vagy egyesített eszközeiből pótolják. 2. A kölcsönösszeg felhasználása csak akkor kezdődhet, ha már felhasználták a felajánlott és szerződésben kikötött participáció összegét. 3. Ha munkaviszonyban lévő személy igényel kölcsönt, köteles igazolni, hogy rendezte sorkatonai szolgálatát, és a községi népbizottság bizonylatával igazolni, hogy sem az ő, sem házastársa tulajdonában nincs lakóház vagy lakás. 4. A kölcsönösszeget a lakás fajtájának, nagyságának és fölszerelésének arányában folyósítják, az irányösszeget legföljebb 10 százalékkal meghaladó összegben. 5. A pályázaton való részvételért a kölcsönigénylő körrzetes.óvadékot befizetni a lakásépítő alap 151-13-8721/3 számú folyószámlájára. Az óvadék a felkínált ■ participációs éi ősz* * szeg két százaléka. 6. A kölcsön törlesztése a következő esetekben kezdődik megéi a kölcsön felhasználása után, b) a szerződésben kikötött felhasználási idő letelte után, c) a beköltözés vagy a lakás műszaki felülvizsgálata és átvétele után. III. A pályázati kérvényben, többek között, fel kell tüntetni: 1. A kölcsön célját; 2. a kölcsön összegét, illetve évi részösszegeit, ha az előirányzott munkálatok egy évnél tovább tartanak; 3. a munka kezdetének időpontját és befejezésének tervezett időpontját; 4. a lakások számát, típusát, nagyságát, árát és a lakóterület egy négyzetméterére eső árát; 5. a kölcsön biztosításának módját: jelzálog a lakásépítő alap javára, és a havi járandóság egyharmad részének letiltása; 6. a felajánlott kamatlábat; 7. a kölcsön törlesztésének módját és határidejét; 8. bizonylatot az addig vállalt tartozások és kötelezettségek összegéről; 9. a participáció összegét, feltüntetve miből áll és hol van (készpénz, beépített anyag, illetve elvégzett munka). IV. A pályázathoz a következő okmányokat kell csatolni: 1. Lokációt, végzést az általános terv városrendészeti jóváhagyásáról, építkezési engedélyt és a terv felülvizsgálásáról szóló végzést. 2. Az építő, építőipari és szerelő munkálatok felülvizsgált és jóváhagyott főtervezetét a felülvizsgáló bizottság véleményezésével. 3. Az emeletráépítéshez bizottsági látleletet az emeletráépítésről szóló törvény alapján és az illető lakóház házitanácsának jóváhagyását. 4. A munkálatokat végző feljogosított vállalat ajánlatát. Abban az esetben, ha az építkezés már megkezdődött, még csatolni kell: a) az elvégzett munkálatokra és a még elvégzendő munkálatokra vonatkozó dokumentációt három példányban. 5. A telekre való jogot igazoló bizonylatot (telekkönyvi kivonatot vagy a névbizottság határozatát a telek használatának engedélyezéséről). 6. Bizonylatot a közműjárulék rendezéséről. 7. Bizonylatot, arról, hogy a kölcsönigénylő valóban rendelkezik a felajánlott participációval. 8. Bizonylatot a kölcsönigénylő hitelképességéről (a vállalat igazolását a kölcsönigénylő havi járandóságairól, a gyermekpótlékot nem számítva) külön záradékkal, amely szerint ezek a járandóságok sem közigazgatási, sem bírósági végzéssel nincsenek letiltva. 9. A Nemzeti Bank bizonylatát a óvadék befizetéséről. 10. A sorkatonai szolgálat rendezését tanúsító bizonylatot. 11. A községi népbizottság bizonyítványát, amely szerint sem a kölcsönigénylőnek, sem házastársának nincs tulajdonában lakóépület vagy lakás. V. Az ajánlatok elbírálásánál többek között a következő szempontokat veszik figyelembe: — a lakóterület egy négyzetméterére eső beruházás összegét, — a partfetnánirtisszegét és a matráneszközök összegét, — a kölcsön törleszté-sének határidejét és módját, — a felkínált kamatláb, — a kölesön felhasználásának idejét. VI. A befresen óvadékot beszámitják a participációba azoknak a pályázóknak, akiknek pályázatát elfogadják, a többieknek pedig a pályázat eredményének kihirdetését követő tíz napon belül visszafizetik. Ha a pályázati kérvényt elfogadják, de a kölcsömpénylő hibájából nem kötik meg a szerződést, az óvadék a lakásépítő alapot illeti meg. VIT. A pályázatok benyújtásának határideje 1961. szeptember 30 ... .... . . A pályázatokat a teljes dokumentációval együtt, zárt borítékban, a következő címre kell beküldeni: FOND 7.A ST1NEF,NU IZGHADNJU, NOVI SAD, STEVANA MILOVANOVA 6. VIII A pályázat eredményét legkésőbb egy hónappal a pályázati határidő lejárta után közzéteszik a noviszádi járási "népbizottság hivatalos lapjában és a lakásépítő alap hirdetőtábláján. 5M/I. 5 45 50 10 35 45 15 25 40 20 15 35 25 vagy több 5 35 MAGYAR SZÓ Kedd, 1961. augusztus 1. A Szovjetunió 1980-ig megveti a kommunista társadalom anyagi alapjait - mondja a Szovjet Kommunista Párt most nyilvánosságra hozott programtervezete Moszkvában tegnapelőtt s közzétették a Szovjet Kommunista Párt új programtervezetét. Nikita Hruscsov, a párt első titkára fogja beterjeszteni a Szovjet Kommu- nista Párt XXII. kongresszu-sán. A Párt megalakulása óta ez a harmadik program. Hivatalos címe: „A kommunista társadalom megépítésének programja”. Előirányozza, hogy a kommunista társadalmat két tíz-tízéves szakaszban építik meg. A program két részből áll, s mindkét rész hét-hét fejezetből. Első részében — Átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba címmel — ezeket a témákat dolgozzák fel: „A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet történelmi elkerülhetetlensége”, „Az októberi forradalom világtörténelmi jelentősége és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban”, „A nemzetközi kapitalizmus válsága”, „A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma”, „A nemzeti felszabadító mozgalom”, „A burzsoá és reformista ideológia elleni harc” és „A békés koegzisztencia és a világbéke kérdései”. A programnak ebben a részében hivatkoznak a 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek nyilatkozatára, egyes kérdésekben azonban kisebb-nagyobb eltérések észlelhetők. A programban például hangsúlyozzák a békés koegzisztencia szükségét a mai viszonyok között. Korunk, — amelynek alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet — két, szöges ellentétben álló társadalmi rendszer harcának kora, — mondja a program. Rámutat a nemzetközi szocialista rendszer jelentőségére (ezt azonosítja a szocialista táborral) és annak pontos meghatározását adja Hangsúlyozza a tervezet a szocialista tábor országai egységének és együttműködésének jelentőségét. A nemzet-közi szocialista rendszernek le kell küzdenie azokat a nehézségeket, amelyeket a szocialista országok gazdasági fejlődésének egyenetlensége és a reakció káros tevékenysége támaszt. A szocialista rendszer azonban közeledik a kapitalizmus feletti végső gazdasági győzelméhez. Beállt a kapitalizmus általános válsága s a kapitalista világgazdaság válsága. Az imperialista rendszert mély ellentmondások szaggatják szét, s ezeket az ellentmondásokat még jobban kiélezi az állami monopolisztikus kapitalizmus. Ez elsősorban az amerikai monopolista kapitalizmusra vonatkozik, amely a program szerint a „legnagyobb kizsákmányoló rendszer a világon”. A munkásosztály forradalmi mozgalmának alapvető vívmánya a nemzetközi szocialista rendszer. A demokráciáért folyó harc szerves része a szocializmusért folyó küzdelemnek. Helytelen a forradalom kivitele s az imperialista ellenforradalom kivitele. Lehetséges a forradalom győzelme háború nélkül is — a burzsoá rendszerről békés úton is át lehet térni a proletariátus hatalmára. A program nagy figyelmet szentel a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, s azoknak a fiatal önálló országoknak, amelyek lerázták magukról a gyarmati rendszer bilincselt, de nem tartoznak sem a szocialista, sem a kapitalista államok közé. Ezeknek, — a program szerint—, az az alapvető feladatuk, hogy következetesen küzdjenek az imperializmus és a mai kolonializmus fő mentsvára, az amerikai imperializmus ellen. A fiatal önálló országok mind aktívabbak nemzetközi téren s „objektíve, javarészt pozitív”, forradalmi és imperialista ellenes erőt képviselnek. A szocialista országoknak, valamint azoknak, amelyek felszabadultak a gyarmati rendszer alól, egy céljuk kell, hogy legyen: harcolni a háborús veszély, a világ béke legnagyobb hátráltatója ellen. Külön fejezetben foglalkozik a program a békés együttműködéssel és a békeharccal. A nemzetközi szocialista rendszer egyetlen központ, amely „vonzza a világ békeszerető erőit”. Nagy jelentőségű az úgynevezett békeövezet, amelyben a szocialista országokon kívül helyet kap azoknak a nem szocialista országoknak a nagy csoportja, amelyeknek bármilyen oknál fogva nem érdekük a háború. Ennek a békemozgalomnak az a legfontosabb célja, hogy megakadályozza a világháborút, s megvalósítsa az általános és teljes leszerelést és a tartós békét. A tömbfelosztás feltételei között az egymás közti viszonyok egyetlen elfogadható alapelve a békés koegzisztencia. A Szovjetunió külpolitikájának legfontosabb célja: „a kommunista társadalom kiépítése feltételeinek biztosítása a Szovjetunióban, a nemzetközi szocialista rendszer fejlesztése és az emberiségitek a világháború veszélyétől való megmentése”. A programnak e része ,,a jugoszláv revizionizmus” elleni eddigi támadások jól ismert módján és szellemében beszél Jugoszláviáról. Azt állítja, hogy a szocializmus építésének lehetetlen, sőt káros és veszélyes olyan országban, amely „elkülönülten él a szocialista országok világközösségétől”. A program második része, amelynek címe: „A Szovjet Kommunista Párt feladatai a kommunista társadalom kiépítésében”, meghatározza a Szovjetunió kommunista rendszere kiépítésének időpontjait és a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió 1970-ig elhagyja az USA-t a lakosonkénti termelésben, jelentősen emeli az életszínvonalat, nagyjából kielégíti a lakásszükségletet stb. 1970-től 1980-ig a Szovjetunió kiépíti a kommunizmus anyagi és technikai alapját. Polgárai számára biztosítja a kulturális és anyagi jólétet, s fokozatosan végrehajtja az általános és egységes néptulajdonba való átmenetet. „Ezzel nagyjából ki is épül a kommunista társadalom” — mondja a programtervezet A programfeladatok megvalósítása szempontjából fontosak a technikai kérdések és a termelési problémák. Elsősorban előirányozzák, hogy a szovjet ipar a világ legkorszerűbb és legerősebb ipara lesz. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a nehézipart, és ez elsőbbséget is kap a programtervezetben. „A kommunizmus építése megköveteli az igazgatás demokratikus alapjának sokoldalú fejlesztését, valamint a népgazdaság központosított állami irányításának megszilárdítását és tökéletesítését” — mondja a program. Fokozni kell a helyi szervek szerepét és felelősségét a gazdaság irányításában, és több tisztséget a felsőbb szervekről az alsóbbakra kell átruházni. A népgazdasági tanácsokat — szovnarhozokat — tartják az ipari irányítás legalkalmasabb formájának. A gazdaság igazgatása a kommunizmus kiéleítésében tartalmazza az anyagi és erkölcsi serkentést, a termelés magas színvonalát, és megköveteli a fiz°tési és javadalmazási rendszer szakadatlan tökéletesítését. Ebben a szakaszban — mondja a program — nagy szerepet játszanak a gazdasági mérlegek, a pénz, az áru,a termelési költségek, a jövedelem, a hitel, és általában a pénzügyek. A program e részének második fejezete taglalja a párt feladatait a nép anyagi jólétének emelésében. Alapvető célul tűzi az arról való gondoskodást hogy a Szovjetunióban legyen a legmagasabb életszínvonal a világon”. A program szerint a nemzeti jövedelem a következő húsz év alatt ötszörösére, a fejenkénti jövedelem pedig három és félszeresére emelkedik. A személyi jövedelem növekedésével együtt emelkedik a fogyasztás általános szintje is. „A lakáskérdés a szovjet emberek jóléte emelésének legérzékenyebb problémája” — mondja a program. Ígéri, hogy a nyásodik tíz évben (1970-től 1980-ig) minden családnak lakása lesz. Mindenki ingyen kap lakást, vizet, gázt, tüzelőt és ingyen használhatja a városi közlekedési vonalakat 1970-ig hat órára csökkentik a munkanapot. 1980-ig a bölcsődékben és napközi otthonokban ingyenesen gondozzák a gyerekeket, ingyenesek lesznek az internátusok és az iskoláztatás. „Ezt a programot csak békés körülmények között lehet sikeresen megvalósítani. A bonyolult nemzetközi helyzet bonyolódása és ezzel a védelmi kiadások szükségszerű növekedése elodázhatja a terv megvalósítását” — mondja a tervezet. A harmadik fejezet az államépítés és a szocialista demokrácia fejlődésének feladatairól szól. A szocialista demokrácia sokoldalú bővítése és tökéletesítése, hangsúlyozzák, minden polgár aktív részvétele az állam, a gazdaság és a kulturélet irányításásában, az államapparátus munkájának javítása és a népi ellenőrzés fokozása — ez a szocialista állam továbbfejlődésének irányvonala, a kommunizmus építésének korszakában. A szocialista demokrácia fejlődési folyamatában az állami szervek fokozatosan a társadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak. A cél az, hogy ..az., irányítószervekbe minél több jóképességű embert vonjunk be és egyben kizárjuk a hatalommal való visszaélés lehetőségét”. A program előirányozza azt is, hogy a társadalmi szervezetek fokozottabb szerephez jutnak a törvényhozásban és jogot kapnak törvénytervezetek beterjesztésére. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra viszik. Külön helyet kap az állami és társadalmi ellenőrzés. Törekednek a bürokratizmus kiirtására és a dolgozók javaslatainak megvalósítására. A társadalmi szervezeteknek és a szakszervezeteknek az a legfontosabb feladata, hogy serkentsék a munkaversenyt és fokozzák a dolgozók tevékenységét a kommunizmus építésében. Ezek a szervek nagyobb szerephez jutnak a kultúrotthonok, klubok, könyvtárak, stb.irányításában. „A szocialista államiság fejlődése fokozatosan oda vezet, hogy az állam kommunista társadalmi önigazgatássá alakul át. A tervezés is a gazdaság állami irányító szervei elvesztik politikai jellegüket és a társadalmi önigazgatás szerveivé válnak” — áll a programban. E fejezet végén azt hangsúlyozzák, hogy a Szovjet Kommunista Párt legfontosabb feladatának tartja a szocialista haza védelmét és a Szovjetunió védelmének megszilárdítását és nemzetközi kötelességének tartja, hogy a többi szocialista állammal együtt megvédje a szocialista tábort. A negyedik fejezet, a nemzetiségi kérdéssel, az ötödik pedig az ideológiai, közoktatásügyi, nevelési, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkozik a kommunizmus építésének korszakában. A programtervezet hatodik fejezete rámutat, hogy a kommunizmus építése a Szovjetunióban alkotó része a nemzetközi szocialista rendszer népei által épített kommunista társadalomnak. Ez a fejezet fejtegeti a tábor országai közötti koordináció, munkamegosztás és együttműködés kérdéseit és hangsúlyozza, hogy mindezeknek országoknak azonos feladatuk van politikai, közgazdasági és kulturális terem A tervezet utolsó szakasza a Szovjet Kommunista Párt jövendőbeli helyzetét taglalja. Megállapítja, hogy növekszik a Szovjet KP szerepe és jelentősége.Kötelessége tovább fejleszteni a belső pártéletet, hogymintaképe legyen a kommunista társadalmi önigazgatás legtökéletesebb formájának.” Bírálják a személyi „kultuszt,, џ hangsúlyozzák a kollektív irányítás lenini elve következetes tiszteletben tartásának szükségességét. „Meg kell akadályozni azt, hogy egyes vezetők kezében túl nagy hatalom összpontosuljon”. A központi vezetőség és annak elnökségének összetételét minden választáson tagjainak egynegyedével fel kell újítani. Ugyanaz a személy legfeljebb háromszor egymásután lehet az elnökség tagja. Ez alól csak ,általános elismert autoritás” !'-*hez kivétel. ,,A párt ünnepélyesen kimondja: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni” — mondja végül a programtervezet. ÉJFÉLI HÍREK - ÉJFÉLI HÍREK Algéria sohasem fogadja el a francia követeléseket - jelentette ki Krím Belkasszem Krim Belkasszem, a francia-algériai tárgyalásokon részvevő algériai küldöttség vezetője tegnap Genfben kijelentette, hogy országának népe sohasem fogadja el a francia kormány követeléseit, de kormánya hajlandó folytatni a tárgyalásokat és nem szalaszt el egyetlen lehetőséget sem. A francia küldöttség a tárgyalásokon még csak a kérdés lényegének megvitatásába sem akar bocsátkozni, hanem mereven ragaszkodott álláspontjához, úgyhogy vitáról nem is lehetett szó. A béke Algériában csak akkor lehetséges — folytatta —,ha Franciaország lemond a Szaharáról. Figyelmeztetett arra, hogy a háború folytatásának súlyos felelősségét vállalják magukra azok, akik nem ismerik el Algéria területi integritását. Szerinte, a francia kormány csak részben akarja felszámolni a gyarmaturalmat Algériában, vagyis csak akkor akar függetlenséget adni országának, ha az lemond területének négyötödéről. Végül bejelentette, hogy a tárgyalások megkönnyítésére kormánya tárgyal a katonai tevékenység fokozatos csökkentéséről, mihelyt lehetőség nyílik a megegyezésre. A küldöttség egy tagja állandóan Svájcban marad, hogy szükség esetén kapcsolatba lépjen a franciákkal a tárgyalások felújítására. PÁRIZSBAN FELTARTÓZTATTAK 69 tuniszi tisztet A francia rendőrség az Orly párizsi repülőtéren viszszatartott 69 tuniszi tisztet, aki a francia katonai főiskolákból vissza akart utazni Tunéziába. KENnEDY MEGKAPTA a kért felhatalmazásokat Az amerikai kongresszus felhatalmazta Kennedy elnököt, hogy katonai szolgálatra hívhat be 250 000 tartalékost és 12 hónappal meghosszabbíthatja a katonai szolgálatot. Az elnököt felkérték, hogy csökkentse a belső költségvetés néhány tételét, hogy növelhessék a katonai kiadásokat.