Magyar Szó, 1961. augusztus (18. évfolyam, 177-205. szám)

1961-08-01 / 177. szám

4. oldal A lakásépítés pénzeléséről szóló törvény 44. és 48. szakasza és szabályzatának 35., 36. és 38 szakasza alapján a noviszádi lakásépítő alap igazgatóbizottsága meghirdeti az I. pályázatot lakásépítő kölcsön folyósítására munkaviszonyban lévő sze­mélyeknek és minden társadalmi jogi személynek az esz­közök egyesítése útján. Ennek a pályázatnak alapján kölcsönt folyósítanak la­kóépületek új lakásokkal való bővítésére, lakások bővítésére és emeletráépítésre. E pályázat alapján 200 000 000 dinár kölcsönt hagynak jó­vá azzal, hogy 1961-ben 100 000 000 dinárt folyósítanak. T. A MINIMÁLIS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK — kétszázalékos kamatláb — a törlesztési idő, munkaviszonyban lévő személyek részére az az idő, amely alatt keresetük egy­harmadából letörleszthetik a kölcsön­összeget, társadalmi jogi személyek részére tíz év. A minimálisan előírt participációs összeg magáneszközök és társadalmi eszközök egyesítése esetén, a magáneszközök százalékarányában, a munkálatok értékéhez viszonyítva a következő: Ha a magáneszközök A társadalmi eszközök A participáció részaránya megkövetelt részaránya teljes összege a községekhez képest A pályázat által nyújtott lehetőségek A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a társadalom jogi személyek saját eszközeinek és munkaközösségük tagjai meg­takarított eszközeinek egyesítésével az eszközök megfelelő arányát érjék el, és ezzel jogot szerezzenek arra, hogy ki­sebb participációs összeg alapján kölcsönt kapjanak a la­kásépítő alaptól. A kölcsönt igénylő gazdasági szervezet az így kialakított eszközökből épült lakásokat átengedheti mun­kaközössége tagjainak, akár lakáselőfizetés útján, akár köz­vetlenül, továbbá eladhatja a lakást munkaközössége tagjai­nak, miután előzőleg letörlesztette a kapott kölcsönt. Ha a munkaviszonyban lévő személy pályázik a kölcsön­re, a gazdasági szervezetektől kapott eszközökre vonatkozó kötelezettségét szerződéssel szabályozza, olyképpen, hogy ezt az összeget keresetének egyharmadából törleszti, és a tör­lesztést akkor kezdi meg, ha teljesítette kötelezettségét a lakásépítő alap iránt, vagyis, ha letörlesztette a lakásépítő alaptól kapott összeget. A pályázat által nyújtott kedvezmények teljes kihasz­nálása végett a gazdasági szervezetek összegyűjtik tagjaik­nak kölcsönigényét, és összesítve küldik el a lakásépítő alap igazgatóságának. Ha a munkaközösség valamelyik tagja egyé­nileg igényel kölcsönt, elegendő az ő kérvénye az előírt do­kumentációval ellátva. IT. ÁLTALÁNOS FÖLTÉTELEK 1. Ennek a pályázatnak alapján azoknak az igénylőknek lehet kölcsönt folyósítani, akik szavatolják, hogy az épületet, az épületbővítést vagy emeletráépítést teljesen befejezik, ha pedig a folyósított kölcsön és a felajánlott participáció nem elegendő, a hiányzó összeget saját eszközeiből vagy egye­sített eszközeiből pótolják. 2. A kölcsön­összeg felhasználása csak akkor kezdődhet, ha már felhasználták a felajánlott és szerződésben kikötött participáció összegét. 3. Ha munkaviszonyban lévő személy igényel kölcsönt, kö­teles igazolni, hogy rendezte sorkatonai szolgálatát, és a köz­ségi népbizottság bizonylatával igazolni, hogy sem az ő, sem házastársa tulajdonában nincs lakóház vagy lakás. 4. A kölcsön­összeget a lakás fajtájának, nagyságának és fölszerelésének arányában folyósítják, az irányösszeget leg­följebb 10 százalékkal meghaladó összegben. 5. A pályázaton való részvételért a kölcsönigénylő kö­­rrzetes.­­óvadékot befizetni a lakásépítő alap 151-13-8721/3 szá­mú folyószámlájára. Az óvadék a felkínált ■ participációs éi ősz* * szeg két százaléka. 6. A kölcsön törlesztése a következő esetekben kezdődik meg­éi a kölcsön felhasználása után, b) a szerződésben kikötött felhasználási idő letelte u­tán, c) a beköltözés vagy a lakás műszaki felülvizsgálata és átvétele után. III. A pályázati kérvényben, többek között, fel kell tün­tetni: 1. A kölcsön célját; 2. a kölcsön összegét, illetve évi részösszegeit, ha az elő­irányzott munkálatok egy évnél tovább tartanak; 3. a munka kezdetének időpontját és befejezésének ter­vezett időpontját; 4. a lakások számát, típusát, nagyságát, árát és a lakó­terület egy négyzetméterére eső árát; 5. a kölcsön biztosításának módját: jelzálog a lakásépítő alap javára, és a havi járandóság egyharmad részének le­tiltása; 6. a felajánlott kamatlábat; 7. a kölcsön törlesztésének módját és határidejét; 8. bizonylatot az addig vállalt tartozások és kötelezett­ségek összegéről; 9. a participáció összegét, feltüntetve miből áll és hol van (készpénz, beépített anyag, illetve elvégzett munka). IV. A pályázathoz a következő okmányokat kell csatolni: 1. Lokációt, végzést az általános terv városrendészeti jó­váhagyásáról, építkezési engedélyt és a terv felülvizsgálásá­ról szóló végzést. 2. Az építő, építő­ipari és szerelő munkálatok felülvizs­gált és jóváhagyott főtervezetét a felülvizsgáló bizottság vé­leményezésével. 3. Az emeletráépítéshez bizottsági látleletet az emeletrá­építésről szóló törvény alapján és az illető lakóház házi­tanácsának jóváhagyását. 4. A munkálatokat végző feljogosított vállalat ajánlatát. Abban az esetben, ha az építkezés már megkezdődött, még csatolni kell: a) az elvégzett munkálatokra és a még elvégzendő mun­kálatokra vonatkozó dokumentációt három példányban. 5. A telekre való jogot igazoló bizonylatot (telekkönyvi ki­vonatot vagy a névbizottság határozatát a telek használatá­nak engedélyezéséről). 6. Bizonylatot a közműjárulék rendezéséről. 7. Bizonylatot, arról, hogy a kölcsönigénylő valóban ren­delkezik a felajánlott participációval. 8. Bizonylatot a kölcsönigénylő hitelképességéről (a válla­lat igazolását a kölcsönigénylő havi járandóságairól, a gyer­mekpótlékot nem számítva) külön záradékkal, amely szerint ezek a járandóságok sem közigazgatási, sem bírósági vég­zéssel nincsenek letiltva. 9. A Nemzeti Bank bizonylatát a óvadék befizetéséről. 10. A sorkatonai szolgálat rendezését tanúsító bizonylatot. 11. A községi népbizottság bizonyítványát, amely­ sze­rint sem a kölcsönigénylőnek, sem házastársának nincs tu­lajdonában lakóépület vagy lakás. V. Az ajánlatok elbírálásánál többek között a következő szempontokat veszik figyelembe: — a lakóterület egy négyzetméterére eső beruházás össze­gét, — a partfetnánirt­­isszegét és a matráneszk­özök összegét, — a kölcsön törleszté-sének határidejét és módját, — a felkínált kamatláb, — a kölesön felhasználásának idejét. VI. A befresen óvadékot beszámitják a participációba azoknak a pályázóknak, akiknek pályázatát elfogadják, a többieknek pedig a pályázat eredményének kihirdetését kö­vető tíz napon belül visszafizetik. Ha a pályázati kérvényt elfogadják, de a kölcsöm­pénylő hibájából nem kötik meg a szerződést, az óvadék a lakás­építő alapot illeti meg. VIT. A pályázatok benyújtásának határideje 1961. szep­tember 30 ... .... . . A pályázatokat a teljes dokumentációval együtt, zárt borítékban, a következő címre kell beküldeni: FOND 7.A ST1NEF,NU IZGHADNJU, NOVI SAD, STEVANA MILOVA­­NOVA 6. VIII A pályázat eredményét legkésőbb egy hónappal a pályázati határidő lejárta után közzéteszik a noviszádi járá­­si "népbizottság hivatalos lapjában és a lakásépítő alap hir­detőtábláján. 5M/I. 5 45 50 10 35 45 15 25 40 20 15 35 25 vagy több 5 35 MAGYAR SZÓ Kedd, 1961. augusztus 1. A Szovjetunió 1980-ig megveti a kommunista társadalom anyagi alapjait - mondja a Szovjet Kommunista Párt most nyilvá­nosságra hozott programtervezete Moszkvában tegnapelőtt s közzétették a Szovjet Kom­munista Párt új programter­vezetét. Nikita Hruscsov, a párt első titkára fogja beter­jeszteni a Szovjet Kommu-­­ nista Párt XXII. kongresszu-­­­sán. A Párt megalakulása óta ez a harmadik program. Hivatalos címe: „A kommu­nista társadalom megépítésé­nek programja”. Előirányoz­za, hogy a kommunista társa­dalmat két tíz-tízéves sza­kaszban építik meg. A program két részből áll, s mindkét rész hét-hét feje­zetből. Első részében — Át­menet a kapitalizmusból a kommunizmusba címmel — ezeket a témákat dolgozzák fel: „A kapitalizmusból a kommunizmusba való átme­net történelmi elkerülhetet­lensége”, „Az októberi forra­dalom világtörténelmi jelen­tősége és a szocializmus győ­zelme a Szovjetunióban”, „A nemzetközi kapitalizmus vál­sága”, „A munkásosztály nem­zetközi forradalmi mozgal­ma”, „A nemzeti felszabadító mozgalom”, „A burzsoá és re­formista ideológia elleni harc” és „A békés koegzisz­­tencia és a világbéke kérdé­sei”. A programnak ebben a részében hivatkoznak a 81 kommunista és munkáspárt képviselőinek nyilatkozatára, egyes kérdésekben azonban kisebb-nagyobb eltérések ész­lelhetők. A programban pél­dául hangsúlyozzák a békés koegzisztencia szükségét a mai viszonyok között. Korunk, — amelynek alap­vető tartalma a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet — két, szöges ellentét­ben álló társadalmi rendszer harcának kora, — mondja a program. Rámutat a nemzet­közi szocialista rendszer je­lentőségére (ezt azonosítja a szocialista táborral) és annak pontos meghatározását adja Hangsúlyozza a tervezet­ a szocialista tábor országai egy­ségének és együttműködésé­nek jelentőségét. A nemzet-­­­közi szocialista rendszernek le kell küzdenie azokat a ne­hézségeket, amelyeket a szo­cialista országok gazdasági fejlődésének egyenetlensége és a reakció káros tevékeny­sége támaszt. A szocialista rendszer azonban közeledik a kapitalizmus feletti végső gazdasági győzelméhez. Beállt a kapitalizmus álta­lános válsága s a kapitalista világgazdaság válsága. Az im­perialista rendszert mély el­lentmondások szaggatják szét, s ezeket az ellentmondásokat még jobban kiélezi az állami monopolisztikus­­ kapitaliz­mus. Ez elsősorban az ameri­kai monopolista kapitalizmus­ra vonatkozik, amely a prog­ram szerint a „legnagyobb ki­zsákmányoló rendszer a vilá­gon”. A munkásosztály forradal­mi mozgalmának alapvető vívmánya a nemzetközi szo­cialista rendszer. A demok­ráciáért folyó harc szerves része a szocializmusért folyó küzdelemnek. Helytelen a forradalom kivitele s az im­perialista ellenforradalom ki­vitele. Lehetséges a­ forrada­lom győzelme háború nélkül is — a burzsoá rendszerről békés úton is át lehet térni a proletariátus hatalmára. A program nagy figyelmet szentel a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaknak, s azoknak a fiatal önálló országoknak, amelyek lerázták magukról a gyarmati rendszer bilincselt, de nem tartoznak sem a szo­cialista, sem a kapitalista ál­lamok közé. Ezeknek, — a program szerint—, az az alap­vető feladatuk, hogy követke­zetesen küzdjenek az imperia­lizmus és a mai kolonializ­mus fő mentsvára, az ameri­kai imperializmus ellen. A fiatal önálló országok mind aktívabbak nemzetközi téren s „objektíve, javarészt pozi­tív”, forradalmi és imperia­lista ellenes erőt képvisel­nek. A szocialista országok­nak, valamint azoknak, ame­lyek felszabadultak a gyar­mati rendszer alól, egy cél­juk kell, hogy legyen: harcol­ni a háborús veszély, a világ béke legnagyobb hátráltatója ellen. Külön fejezetben foglalko­zik a program a békés együtt­működéssel és a békeharccal. A nemzetközi szocialista rend­szer egyetlen központ, a­­mely „vonzza a világ béke­szerető erőit”. Nagy jelentő­ségű az úgynevezett békeöve­zet, amelyben a szocialista or­szágokon kívül helyet kap a­­zoknak a nem szocialista or­szágoknak a nagy csoportja, amelyeknek bármilyen oknál fogva nem érdekük a hábo­rú. Ennek a békemozgalom­nak az a legfontosabb célja, hogy megakadályozza a világ­háborút, s megvalósítsa az ál­talános és teljes leszerelést és a tartós békét. A tömbfel­osztás feltételei között az egy­más közti viszonyok egyetlen elfogadható alapelve a békés koegzisztencia. A Szovjetunió külpolitikájának legfonto­sabb célja: „a kommunista társadalom kiépítése feltéte­leinek biztosítása a Szovjet­unióban, a nemzetközi szocia­lista rendszer fejlesztése és az emberiségitek a világhábo­rú veszélyétől való megmen­tése”. A programnak e része ,,a jugoszláv revizionizmus” el­leni eddigi támadások jól is­mert módján és szellemében beszél Jugoszláviáról. Azt ál­lítja, hogy a szocializmus épí­tésének lehetetlen, sőt káros és veszélyes olyan országban, amely „elkülönülten él a szo­cialista országok világközössé­gétől”. A program második része, amelynek címe: „A Szovjet Kommunista Párt feladatai a kommunista társadalom ki­építésében”, meghatározza a Szovjetunió kommunista rend­szere kiépítésének időpont­jait és a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió 1970-ig elhagyja az USA-t a lakosonkénti ter­melésben, jelentősen emeli az életszínvonalat, nagyjából ki­elégíti a lakásszükségletet stb. 1970-től 1980-ig a Szovjet­unió kiépíti a kommunizmus anyagi és technikai alapját. Polgárai számára biztosítja a kulturális és anyagi jólétet, s fokozatosan végrehajtja az általános és egységes néptu­­lajdonba való átmenetet. „Ez­zel nagyjából ki is épül a kommunista társadalom” — mondja a progr­am­tervezet A program­feladatok megvaló­sítása szempontjából fontosak a technikai kérdések és a terme­lési problémák. Elsősorban elő­irányozzák, hogy a szovjet ipar a világ legkorszerűbb és legerő­sebb ipara lesz. Ennek érdeké­ben tovább kell fejleszteni a ne­hézipart, és ez elsőbbséget is kap a programtervezetben. „A kommunizmus építése meg­követeli az igazgatás dem­okrati­kus alapjának sokoldalú fejlesz­tését, valamint a népgazdaság központosított állami irányításá­nak megszilárdítá­sát és tökélete­sítését” — mondja a program. Fokozni kell a helyi szervek sze­repét és felelősségét a gazdaság irányításában, és több tisztséget a felsőbb szervekről az alsóbbak­ra kell átruházni. A népgazda­sági tanácsokat — szovnarhozo­­kat — tartják az ipari irányítás legalkalmasabb formájának. A gazdaság igazgatása a kommu­nizmus kiéleítésében tartalmaz­za az anyagi és erkölcsi serken­tést, a termelés magas színvona­lát, és megköveteli a fiz°tési és javadalmazási rendszer szakadat­lan tökéletesítését. Ebben a sza­­kaszban — mondja a program — nagy szerepet játszanak a gaz­dasági mérlegek, a pénz, az áru,­­a termelési költségek, a jövede­lem, a hitel, és általában a pénzügyek. A program e részének máso­dik fejezete taglalja a párt fel­adatait a nép anyagi jólétének emelésében. Alapvető célul tűzi az arról való gondoskodást hogy a Szovjetunióban legyen a legmagasabb életszínvonal a vi­lágon”. A program szerint a nemzeti jövedelem a következő húsz év alatt ötszörösére, a fe­jenkénti jövedelem pedig három és félszeresére emelkedik. A sze­mélyi jövedelem növekedésével együtt emelkedik a fogyasztás általános szintje is. „A lakáskérdés a szovjet em­berek jóléte emelésének legér­zékenyebb problémája” — mond­ja a program. Ígéri, hogy a nyá­sodik tíz évben (1970-től 1980-ig) minden családnak lakása lesz. Mindenki ingyen kap lakást, vi­zet, gázt, tüzelőt és ingyen hasz­nálhatja a városi közlekedési vo­nalakat 1970-ig hat órára csökkentik a munkanapot. 1980-ig a bölcsődék­ben és napközi otthonokban in­gyenesen gondozzák a gyereke­ket, ingyenesek lesznek az inter­nátusok és az iskoláztatás. „Ezt a programot csak békés körül­mények között lehet sikeresen megvalósítani. A bonyolult nem­zetközi helyzet bonyolódása és ezzel a védelmi kiadások szük­ségszerű növekedése elodázhatja a terv meg­valósítását” — mond­ja a tervezet. A harmadik fejezet az állam­­építés és a szocialista demokrá­cia fejlődésének feladatairól szól. A szocialista demokrácia sokoldalú bővítése és tökéletesí­tése, hangsúlyozzák, minden pol­gár aktív részvétele az állam, a gazdaság és a kulturélet irányítá­sásában, az államapparátus mun­kájának­ ja­vítása és a népi ellen­őrzés fokozása — ez a szocialis­ta állam továbbfejlődésének i­­rányvonala, a kommunizmus é­­pí­tésének korszakában. A szo­cialista demokrácia fejlődési fo­lyamatában az állami szervek fo­kozatosan a társadalmi önigazga­tás szerveivé alakulnak. A cél az, hogy ..az., irányító­­szervekbe minél több jóképes­­ségű embert vonjunk be és egy­ben kizárjuk a hatalommal való visszaélés lehetőségét”. A program előirányozza azt is, hogy a társadalmi szerveze­tek fokozottabb szerephez jut­nak a törvényhozásban és jogot kapnak törvénytervezetek beter­jesztésére. A legfontosabb tör­vénytervezeteket népszavazásra viszik. Külön helyet kap az ál­lami és társadalmi ellenőrzés. Törekednek a bürokratizmus ki­irtására és a dolgozók javasla­tainak megvalósítására. A társadalmi szervezeteknek és a szakszervezeteknek az a legfontosabb feladata, hogy ser­kentsék a munkaversenyt és fo­kozzák a dolgozók tevékenysé­gét a kommunizmus építésé­ben. Ezek a szervek nagyobb szerephez jutnak a kultúrottho­­nok, klubok, könyvtárak, stb.­­irányításában. „A szocialista ál­lamiság fejlődése fokozatosan oda vezet, hogy az állam kom­munista társadalmi önigazgatás­sá alakul át. A tervezés is a gazdaság állami irányító szervei elvesztik politikai jellegüket és a társadalmi önigazgatás szervei­vé válnak” — áll a programban. E fejezet végén azt hangsú­lyozzák, hogy a Szovjet Kom­munista Párt legfontosabb fel­adatának tartja a szocialista ha­za védelmét és a Szovjetunió védelmének megszilárdítását és nemzetközi kötelességének tart­ja, hogy a többi szocialista ál­lammal együtt megvédje a szo­cialista tábort. A negyedik fejezet, a nemze­tiségi kérdéssel, az ötödik pedig az ideológiai, közoktatásügyi, nevelési, tudományos és kulturá­lis kérdésekkel foglalkozik a kommunizmus építésének kor­szakában. A program­tervezet hatodik fe­jezete rámutat, hogy a kommu­nizmus építése a Szovjetunióban alkotó része a nemzetközi szocia­lista rendszer népei által épített kommunista társadalomnak. Ez a fejezet fejtegeti a tábor orszá­gai közötti koordináció, munka­­megosztás és együttműködés kér­déseit és hangsúlyozza, hogy mindezeknek országoknak azonos feladatuk van politikai, közgazdasági és kulturális terem A tervezet utolsó szakasza a Szovjet Kommunista Párt jöven­dőbeli helyzetét taglalja. Megál­lapítja, hogy növekszik a Szov­jet KP szerepe és jelentősége.­­Kötelessége tovább fejleszteni a belső párt­életet, hogy­­mintaké­pe legyen a kommunista társa­dalmi önigazgatás legtökélete­sebb formájának.” Bírálják a személyi „kultuszt,, џ hangsúlyozzák a kollektív irányí­tás lenini elve következetes tisz­­teletben tartásának szükségessé­gét. „Meg kell akadályozni azt­, hogy egyes vezetők kezében túl nagy hatalom összpontosuljon”. A központi vezetőség és annak elnökségének összetételét min­den­ választáson tagjainak egy­negyedével fel kell újítani. U­­gyanaz a személy legfeljebb há­romszor egymásután lehet az el­nökség tagja. Ez alól csak ,álta­lános elismert autoritás” !'-*hez kivétel. ,,A párt ünnepélyesen kimond­ja: a szovjet emberek mai nem­zedéke a kommunizmusban fog élni” — mondja végül a prog­ramtervezet. ÉJFÉLI HÍREK - ÉJFÉLI HÍREK Algéria sohasem fogadja el a francia követeléseket - jelentette ki Krím Bel­kasszem Krim Belkasszem, a fran­­cia-algériai tárgyalásokon részvevő algériai küldöttség vezetője tegnap Genfben ki­jelentette, hogy országának népe sohasem fogadja el a francia kormány követelése­it, de kormánya hajlandó folytatni a tárgyalásokat és nem szalaszt el egyetlen le­hetőséget sem. A francia kül­döttség a tárgyalásokon még csak a kérdés lényegének megvitatásába sem akar bo­csátkozni, hanem mereven ragaszkodott álláspontjához, úgyhogy vitáról nem is lehe­tett szó. A béke Algériában csak ak­kor lehetséges — folytatta —,­ha Franciaország lemond a Szaharáról. Figyelmezte­tett arra, hogy a háború foly­tatásának súlyos felelőssé­gét vállalják magukra azok, akik nem ismerik el Algéria területi integritását. Szerin­te, a francia kormány csak részben akarja felszámolni a gyarmaturalmat Algériában, vagyis csak akkor akar füg­getlenséget adni országának, ha az lemond területének négyötödéről. Végül bejelentette, hogy a tárgyalások megkönnyítésé­re kormánya tárgyal a kato­nai tevékenység fokozatos csökkentéséről, mihelyt lehe­tőség nyílik a megegyezésre. A küldöttség egy tagja állan­dóan Svájcban marad, hogy szükség esetén kapcsolatba lépjen a franciákkal a tár­gyalások felújítására. PÁRIZSBAN FELTARTÓZTATTAK 69 tuniszi tisztet A francia rendőrség az Orly párizsi repülőtéren visz­szatartott 69 tuniszi tisztet, aki a francia katonai főisko­lákból vissza akart utazni Tu­néziába. KENnEDY MEGKAPTA a kért felhatalmazáso­kat Az amerikai kongresszus felhatalmazta Kennedy elnö­köt, hogy katonai szolgálatra hívhat be 250 000 tartalékost és 12 hónappal meghosszab­bíthatja a katonai szolgála­tot. Az elnököt felkérték, hogy csökkentse a belső költ­ségvetés néhány tételét, hogy növelhessék a katonai kiadá­sokat.

Next