Magyar Szó, 1962. február (19. évfolyam, 30-57. szám)

1962-02-01 / 30. szám

HALAT­­A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEKI XIX. évf. 30. (5268.) szám • ■ -. - — - r n - - •••»«••••••■ - •- •■••»«••reai Csütörtök, 1962. február 1. Tito elnök részvéttávirata Pjer Krizsanics özvegyéhez Beográdból jelenti a Tan­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Zora Krizsanics­hoz, Pjer Krizs­anics özvegyé­hez: „Pjer elvtárs halála alkal­mából a feleségem és a ma­gam nevében fogadja őszinte részvétemet.” JOSZIP BROZ TITO Milos Minies résztvét­­távirata Milos Minies, a szerb vég­rehajtó tanács elnöke teg­nap részvéttáviratot küldött Pjer Krizsanics özvegyének. „Szeretett férje, a kiváló művész és újságíró halála alkalmából fogadja legmé­lyebb részvétemet”. A Jugoszláv Újságíró Szövetség és a Politika képviselői meglátogatták Pjer Krizsanics özvegyét Tegnap délben, közvetle­nül Pjer Krizsanics halála után a Jugoszláv Újságíró Szövetség és a Politika na­pilap képviselői, valamint a temetésre alakított bizottság néhány tagja meglátogatta az elhunyt családját és rész­vétüket fejezték ki az el­hunyt özvegyének. (Tanjug) Meghalt Pjer Krizsanics Ma délután temetik a beográdi újjtemetőben Bizottságot alakítottak a temetésére Pjer Krizsanics, a legna­gyobb jugoszláv karikaturis­ta, aki hazánkban megalakí­totta a modern karikaturiz­­must, tegnap munkaszobájá­ban családja jelenlétében ö­­rökre lehunyta szemét. Hónapokig tartó súlyos be­tegsége alatt sem volt hajlan­dó elhagyni otthonit. A nagy humorista, közismert karika­turista úgy feküdt halottas á­­gyán, mintha csak elaludt vol­na. Tegnap délelőtt, amikor meglátogattuk, halottas ágya körül összejöttek kollégái, a Politika újságírói akikkel év­tizedek­en át együtt dolgo­zott. A Politika hasábjain év­tizedeken át jelentek meg Pjer Krizsanics karikatúrái, és ébresztgették az olvasók ön­tudatát a monarchofasiszta diktatúra legkritikusabb nap­jaiban. Pjer Krizsanics temetésére a Jugoszláv Újságírók Szö­vetsége, a szerb végrehajtó tanács, a szerb képzőművé­szek egyesülete és a szerbiai újságírók egyesülete bizott­ságot alakított. Tagjai: Du­san Popovics, a Jugoszláv Új­ságíró Szövetség elnöke, Sztanka Veszelinov, a köz­­társasági művelődési tanács elnöke, Dragoszlav Murapo­­vics, a közoktatásügyi tanács elnöke, Danilo Purics, a Po­litika napilap igazgatója, Du­san Timotijevics, az újság­írói intézet igazgatója, Szto­­jilko Sztojilkovics, a Politika helyettes igazgatója, Szteva Bodnarov szobrász, Radenko Brocsics, a szerb végrehajtó tanács tájékoztatási titkára, Milics Bugarcsics, a beográdi népbizottság alelnöke, Zako Dzsumhur, a köztársasági képzőművészek egyesületé­nek elnöke, Ljubisa Manoj­­lovics, a szerbiai újságíró e­­gyesület elnöke, Milorad Csi­rics karikaturista és Alek- I­szandar Petkovics, a Jugo­szláv Újságíró Szövetség fő­titkára. Pjer Krizsanicsot ma dél­után fél 4-kor temetik a beo­grádi új temetőben.­­ (Folytatása a 9. oldalon) ARA 20 DINAR Kompromisszumos határozatok születtek a lagosi értekezleten Pyrrhusi győzelem Puenta del Este-ben A Az USA csak szavazógépével tudta kicsikarni legminimálisabb követeléseit A Tanjug kü­löntudósítójának jelentése Puerota del Este, január 31. „Az USA nyulat kerge­tett és rókába botlott” — mondta egy latin-amerikai megfigyelő ma hajnali há­rom óra tájban, az Amerikai Államok Szervezetének kül­ügyminiszteri értekezletének legfontosabb ülése után. Iz­galmas politikai színjátékra hasonlított ez az értekezlet, tíz napon­­át egymást kö­vették a fordulatok a Puenta del Este-i San Rafael szállo­da kártyatermében. Az Egye­sült Államok azzal az eltö­kélt szándékkal küldte el képviselőit, hogy teljesen el-­­ szigeteli Kubát és ráuszítja­­ az amerikai világrész min­­­­den országát. A tényleges e­­redmény egész más lett: a négy legnagyobb, vezető­­ la­tin-amerikai ország — Bra­zília, Mexikó, Chile és Ar­gentína —, valamint Bolívia és Ecuador, amelyeknek po­litikája sokmindenben a népi mozgalmaktól függ, szót emelt az eddigi „erős kéz” politikája ellen. Az értekezlet tegnap lé­pett zárószakaszába. A mi­niszterek háromnapos titkos megbeszélése után két cso­portra szakadva vonultak a tanácsterembe, hogy szava­zással döntsenek arról, ami­ben nem tudtak megegyez­ni. Az USA-na­k már két nap­ja megvolt a szükséges két­harmados többsége ahhoz az egyetlen jelentősebb intézke­­­déshez, amelyet kicsitkarha­­­­tott az értekezlettől. Kuba-­­ nak az Amerikai Államok Szervezetéből való kizárásá­­­­hoz. Nem akarta azonban­­ rögtön kihasználni a többsé­get, Dean Rusk ugyanis meg akarta szerezni a legtekinté­lyesebb országok szavazatát is. Tegnapelőtti hat és fél­órás tárgyalásai azonban ku­darcot vallottak. Tegnap dél­után még egyszer meglátogat­ta a hattagú csoport minisz­tereit, de ismét hiába. Az USA a legminimálisabb szavazattöbbséget kapta meg,­­ összesen 14 küldöttség támo­gatta azt a követelést, hogy Kubát zárják ki a szervezet­ből. Mellette állt Közép- Amerika és a­ Karibi övezet hét „banán-köztársasága”: Nicaragua, Dominika, Pana­ma, Honduras, Salvador, Guatemala és Haiti; továbbá a paraguay-i diktatúra, a perui és kolumbiai, konzer­vatív rendszer, valamint­­ Venezuela és Uruguay. De még ez a minimális többség is bizonytalan volt az utol­só napig; a Haiti diktátorá­val való megegyezéstől füg­gött. Az amerikai kormány ugyanis nemrégen megvonta segélyét Duvaliertól, Haiti elnökétől, akinek kormányát azzal vádolta, hogy az USA kölcsönéből elsikkasztott öt­millió dollárt. Duvalier kép­viselője erre nyolc napon át az ellenzéki csoportban volt. Jól értesült delegátusok sze­rint az utolsó pillanatban jó pénzért adta el szavazatát az USA-nak, egy repülőtér építéséért és egy vízierőmű­ért, így tehát Duvalier tekin­tély nélküli, megvesztegetett rendszere hozta meg a ti­zennegyedik, döntő szavaza­tot az USA-nak. Amikor megszámolták a szavazatokat, hat miniszter egymásután szólásra emelke­dett, hogy megindokolja ál­láspontját. Mexikó, Argentí­na, Chile és Ecuador külügy­miniszterei elsősorban jogi indokokra hivatkoztak. Az Amerikai Államok Szerveze­t Folytatása az 5. oldalon) Lagosból jelenti a Tanjug.­ Nigéria fővárosában teg­nap közleményt adtak ki­ egyes afrikai országok állam­főinek lagosi­­ értekezletéről­­ és az ötnapos ülésezés során elfogadott határozatokról.­­ A közlemény szerint az ér­tekezleten elhatározták, hogy a diplomáciai és gazdasági bojkott konkrét és sürgős rendszabályait alkalmazzák mindazokkal a gyarmathatal­makkal szemben, amelyek szembeszegülnek a függő te­rületek függetlenségi köve­teléseivel. A lagosi értekez­let húsz részvevője kijelen­tette, hogy minden népnek természetes joga van az ön­­rendelkezésre, s visszautasí­totta egyes gyarmathatalmak­nak azt az állítását, hogy az igazgatásuk alatt álló afrikai területek az illető hatalom területének integrális részét alkotják. Noha a közlemény nem nevezi meg a szóban forgó gyarmathatalmat, po­litikai megfigyelők körében hangsúlyozzák, hogy ez a megállapítás mindenekelőtt Portugáliára vonatkozik. Az értekezlet továbbá fel­szólította a gyarmathatalma­­kat, hogy ismerjék el a füg­gő népek elvitathatatlan jo­gát a függetlenségre, s te­gyék meg a szükséges lépé­seket e területek minél előb­bi függetlenítésére. A közleménynek ezzel a részével kapcsolatban a po­litikai megfigyelők emlékez­tetnek arra, hogy az értekez­leten néhány javaslat hang­zott el a függő területek fel­szabadításának­­ legvégső ha­táridejéről. Nigéria azt az ál­láspontot képviselte, hogy a határidő 1970 legyen. Felső- Volta küldöttsége viszont szilárdan ragaszkodott ah­hoz, hogy a függetlenséget azonnal meg kell adni min­den függő területnek. Ezért itteni vélemények szerint az elfogadott határozat olyan kompromisszumot fejez ki, amely nem nyújt jelentős tá­mogatást a leigázott népek­nek, hanem bizonyos érte­lemben engedményt tesz a gyarmati erőknek. Az ilyen kompromisszum okát egyes küldöttségeknek abban a né­zetében látják, amely sze­rint a függetlenség megadá­sának kitűzött határideje „hasonló káoszt teremthetne az illető országokban, mint amilyen Kongóban követke­zett be, amikor ez az ország elnyerte függetlenségét.” Egészében véve, a közle­ménynek a gyarmati kérdé­sekre vonatkozó részét ho­mályosnak és nem eléggé sza­vatosnak tartják, annál is inkább, mert egyetlen szóval sem nyújt támogatást Kénia, Rhodésia és más gyarmatok felszabadító mozgalmainak. A lagosi értekezlet rész­vevői a közlemény szerint elhatározták, hogy fokozzák a nyomást a Dél-afrikai Unió kormányára, hogy rákénysze­rítsék a fajüldözés és a faji megkülönböztetés politikájá­nak megszüntetésére. Ezzel kapcsolatban gazdasági és politikai szankciók alkalma­zását is emlegetik. Felszólít­ják az afrikai országokat, hogy nyújtsanak erkölcsi és anyagi támogatást a Dél­afrikai Unióban emberi jo­gaik elismertetéséért harcoló afrikaiaknak és ázsiaiaknak. A várakozás ellenére a la­gosi értekezlet nem fogad­ta el véglegesen az úgyne­vezett afrikai alapokmányt. (Folytatása az 5. oldalon) Félméteres hó Beográdban Tovább tart a havazás és a rossz időjárás Nem ért váratlanul bennün­ket a havazás, nem is oko­zott annyi nehézséget, mint az első hó, jóllehet most rosz­­szabb volt az idő, mint az elő­ző hideghullám idején. A hó­takaró most Vajdaságban vé­konyabb, mint az előző, de tartósabbnak ígérkezik. A péterváradi meteorológiai te­tézet adatai szerint szerdán reggel 6 óráig a hótakaró így alakult Vajdaságban: Zombor­ban 10 cm, Noviszádon a Ró­mai Sáncokon, Palicson és Szremszkomitrovicán 8, Zre­­nyaninban 4, Kikindán, Ver­­secen és Verivászon 3 cm. Szerdán délelőtt Versec és Palics kivételével Vajdaság­­szerte havazott. Kedden közepes erősségű északi szél fújt, úgyhogy e­­gyes helyeken kisebb hófúvá­­­sok keletkeztek. Emiatt dél­után és éjjel járhatatlan volt a Vénád és a Partizán út. A vasúti közlekedésben nem volt fennakadás. Megnyugta­tó híreket kaptunk a tartomá­nyi közlekedési titkárságtól is. Az összes vajdasági utak járhatók és csak a Bánsztolon és a Vonacra vezető úton ne­hezült meg a közlekedés. A­­ veszélyeztetett helyeken egész­­ nap tisztították a havat, úgy, hogy nappal nagy nehézségek­kel, de lebonyolították a köz­­­­lekedést. A Laszta autóbuszai némi késéssel egész nap köz­lekedtek. A szuboticai autó­busz késett legtöbbet. A Put­­j­nik ideiglenesen beszüntette a szremszkamitrovicei jára­tot. Ma sem indít oda kocsit­ Beográdban tegnap a hó­takaró vastagsága elérte a fél métert. Habár már két napja szakadatlanul havazik,­­ a beográdi repülőtér ügyele­tes meteorológusa tegnap ki­jelentette, hogy a havazás va­lószínűleg még ma sem szű­nik meg. A városi közlekedésben ed­dig nem volt nagyobb fenn­akadás. A hóeltakarító autók megállás nélkül tisztogatják az utakat, a beográdi kom­munális vállalatoknak több száz alkalmazottja pedig hányja a havat az úttestek­ről. Mivel a villamosközleke­dés helyenként nehézségekbe , ütközik, a városi közlekedési­­ vállalatok több helyen rend-­l kívüli autóbuszjáratokat in­dítottak. Mivel a járdák sok helyen csúszósak, a sebészeti klini­káról tegnap mintegy 70 kéz- és lábtörést jelentettek, ezen­­­kívül több mint 30 könnyeb­ben vagy nehezebben sérült beteget vittek be a kórházba. A város utcáin sok helyen nem takarították le a járdá­ról a havat, s emiatt torló­dások keletkeztek a gyalo­gos közlekedésben. A házte­tőkön felhámozódott hótö­megek sok helyen, főleg a régi épületeken komoly re-1 (Folytatása a 3. oldalon) Kedden még az egész főváros lakói örömmel fogadták a hóesést, kivált a gyerekek, mert már azt hitték, hogy hó nélkül múlik el a téli szünidő. A közlekedésben sem vol­tak komolyabb zavarok, habár a villamossíneket állandóan tisztogatni kellett a hótól. Tegnap már félméteresre nőtt a hótakaró vastagsága, s emiatt sok helyen leálltak a villamosok, és helyettük rendkívüli autóbuszjáratokat indítottak.

Next