Magyar Szó, 1962. március (19. évfolyam, 58-88. szám)

1962-03-02 / 59. szám

TSnb­Tc, 1969. márimus 2. MAGYAR SZÓ IDŐS ASSZONY, NOVISZAD. *— 42 évig éltünk együtt férjem­­líllel. Ez idő alatt vettünk egy ki­sebb családi házat. Két lánc föld értékű hozományomat is elad­tuk, hogy kifizethessük a vétel­­érát. Férjem is, és én is betege­sek vagyunk, nem tudjuk, melyi­künk hal meg először. Mivel a rokonok is jogot formálnak a fél házra. HOGYAN TUDNÁNK­­MEGOLDANI, HOGY BÁRMELYI­KÜNK HALÁLA UTÁN AZ EGÉSZ HÁZ A MÁSIKRA MA­RADJON? — Az öröklési törvény szerint, mivel nincs gyermekük, az egyik házastárrs halála után a másik örökli a közös szerzeményt. Eset­leg csak valamelyik vagyontalan, munkaképtelen, közvetlen hozzá­tartozó támaszthatna igényt a ház negyed részére. De hogy ezt is elkerüljék, és a rokonokat tel­­jesen kizárják az örökségből, kössenek kölcsönös tartási szer­ződést, és ebben úgy egyezzenek meg, hogy az egész ház az élet­ben maradt házastársé lesz. SZÖVETKEZETI DOLGOZOK, BOGOJEVO. — A földművesszö­­vetkezetben dolgozom. A vezető­ség határozata alapján tavaly minden hónapban visszatartották keresetem 10 százalékát ,azzal, hogy ezt az összeget csak az év végén fizetik ki. Akiknek na­gyobb keresetük van, ezt még valahogy kibírják, de mi mező­­gazdasági munkások nehéz hely­zetbe kerültünk, mert havi 14 000­­dinár a keresetünk. TÖRVÉ­NYES VOLT-E A 10 SZÁZALÉ­KOS LEVONÁS? — Tavaly még általános gya­korlat volt, főleg a szövetkezetek­ben, hogy az alkalmazottaknak nem fizették ki a teljes keresetü­ket, hanem bizonyos százalékát visszatartották, számolva azzal a lehetőséggel, hogy a szövetkezet jövedelméből nem tudják kifizet­ni a teljes keresetet. Utólag azon­ban a zárszámadás jóváhagyása után a különböztet mindenkinek kifizették, ha a szövetkezetnek megfelelő jövedelme volt. Erre nem volt előírás, esetleg csak a szövetkezetek illetményszabály­zatai írták elő. Azóta megválto­zott a helyzet, és a személyi jö­vedelem elosztásáról szóló sza­bályzat alapján kifizetik a tel­jes keresetet. A tavalyi zárszám­adásokat még nem hagyták jóvá, valószinüleg ezért nem kapták meg a mind a mai napig vissza­tartott keresetüket. Tehát várha­tó, hogy rövid időn belül ezt is megkapják. V. MIHÁLY: — Harminc éve postás vagyok. Az elemi iskolá­nak csak hat osztályát végeztem el, mert később tanoncnak men­tem, és elvégeztem a talloncisko­lát is. Nálunk a postán azoknak, akik elvégezték a nyolcosztályos iskolát, nagyobb fizetést adnak, mint nekem, akinek csak tanonc is­kolám van. EGYENRANGÚ IS­KOLAI VÉGZETTSÉGNEK SZÁ­­MÍT-E A TANONCISKOLA A NYOLCOSZTÁLYOS ISKOLÁ­VAL. — A Maga esetében a tanonc­iskolai végzettség egyenrangú a nyolcosztályos iskolai végzettség­gel. ti megkülönböztetés tehát in­dokolatlan. Tanonciskolát ezelőtt is elismerték kisérettséginek, e­­zért jogosan követeli, hogy ne különböztessék meg a nyolcosz­tályos iskolát végzett postások­tól. R. A. TOPOLYA. — Tavaly áp­rilisban vettem 1175 négyszögöl szőlőt, száz négyszögölenként (koadrátonként) 42 500 dinárért. 90 000 dinár foglalót adtam az eladónak, a többit a tulajdonjog átírásakor kellett volna kifizet­nem. Ideiglenesen azonban a sző­lőnek egyfiatod részét használ­tam, és erre fizettem az adót. A vételárat eladott földemből akar­tam kifizetni, de közben a szán­tóföld értéke csökkent, és nem tudtam összegyűjteni a még szük­séges 400 000 dinárt. Kértem az eladót, hogy arányosan csökkent­sük a vételárat és a területet, de ő erről hallani sem akar. A fog­lalót sem akarja, visszafizetni. VIS­S­Z­AKÖ­VETELHETE­M-E A FOGLALÓT? — Nem ismerjük a körülménye­ket, de véleményünk szerint az eladónak igaza van, hogy nem akarja csökkenteni a vételárat, vagy az eladott területet. Na­gyobb területű szőlő minden eset­ben többet ér, min egy kisebb terület, és neki külön gondot okozna, ha egy-két kapa szőleje maradna. Az eladó követelheti a szerződés teljesítését, illetve a teljes vételár kifizetését. Ezért csak azt tanácsoljuk, igyekezzen megszerezni a szükséges pénzt, és kifizetni a teljes vételárat, még akkor is, ha most kölcsönt kell kérni­e, és később a terület egy részét eladja. A foglalót visz kikövetelheti, mert a polgári joggyakorlat szerint a foglalót nem lehet visszatartani. De a tu­lajdonos jogosan követel kártérí­tést, ez pedig esetleg több lehet a 90 000 dináros foglalónál. BALOG BÁLINT, DEBELYA­­CSA. — Kádármester vagyok, több mint 35 évig önálló kisipa­ros voltam. Most 69 éves vagyok. 1954-ben lemondtam az iparról, és egy kereskedelmi vállalatban munkaviszonyba léptem mint fél szakképzett kereskedő. Ezenfelül a munkakoromba még négy és fél évet ismertek el, és most kér­tem, hogy a segédidőmet, mint­egy három és fél évet ismerjék el. Tehát összesen mintegy 15—16 évet tudok igazolni. MENNYI IDŐT ISMERNEK EL A KISIPA­ROS IDŐMBŐL, ÉS MILYEN SZÁZALÉKÚ NYUGDÍJRA SZÁ­MÍTHATOK? — Ha a segéd éveit, tehát a há­rom és fél évet is elismerik, mi­vel betöltötte a 65. életévét, és az említett idővel együtt több mint 15 éves munkakora lesz, jo­ga lesz részleges öregségi nyug­díjra. 15 szolgálati év után nyug­díjalapjának csak 46 százalékát kapja. Mivel nem írta meg, hogy mennyi a havi fizetése, illetve az utolsó évben mennyi a havi fi­zetési átlaga, nem tudjuk meg­állapítani havi nyugdíjának ösz­­szegét. V. P. CSERVENKA. — 1961 feb­ruárjában házat vettem. Az ela­­dó még nem volt a ház telek­könyvi tulajdonosa, és az ideig­lenes szerződés aláírásakor úgy egyeztünk meg, hogy a vételár felét azonnal kifizetem, a másik felét pedig csak ha átírathatjuk , a házat, ő viszont kötelezettséget­­ vállalt, hogy 1961 augusztus 15-­­ éig kiköltözik. A határidő már­­ régen lejárt, az eladó azonban nem hajlandó kiköltözni, követe­li a vét­elár másik felét is, habár a házat még mindig nem lehet a nevemre íratni. Én már abba is beleegyeztem volna, bontsuk fel a szerződést, és fizesse vissza a tételár felét, ő azonban se nem akar kiköltözni, sem pedig a pén­zem visszafizetni. JOGOM VAN-E A HÁZRA VAGY A PÉNZRE? — Az illető kötelezte magát, hogy augusztus 15-éig kiköltözik, ezért véleményünk szerint leghe­­vesebb, ha ehhez ragaszkodik. Ha viszont felbontják a szerző­dést, a pénzét jogosan követeli vissza kamatostul, mert nem ma­ga, hanem az eladó szegte meg a c­apt*7n(! Ao 4-KÉT DIÁKLÁNY. ZRENYANTN. — A nyolcosztályos iskola utolsó osztályába járunk, őszre folytat­juk tanulmányainkat valamelyik középiskolában. Mindketten ve­gyészmérnökök szeretnénk lenni. MILYEN KÖZÉPISKOLÁT JAVA­SOLNAK, ÉS KITŐL KAPHA­TUNK ÖSZTÖNDÍJAT? — Vagy gimnáziumban folytas­sák tanulmányaikat, vagy pedig valamelyik technikai középisko­lában. Véleményünk szerint leg­helyesebb, ha a technikai közép­iskola vegyészeti szakát végzik el, mert így később könnyebb lesz a vegyészeti fakultáson. Kö­zépiskolásoknak, főleg kezdők­nek csak kivételes esetben ad­nak ösztöndíjat vállalatok és in­tézmények. Mindenesetre érdek­lődjenek a zrenyanini Szervo Mi­hály kombinátus igazgatóságá­ban, esetleg tőlük kaphatnak ösz­töndíjat. I B. J. OROMT MUNKÁS. — Be­töltöttem 60. életévemet. 33 nyug­dí­jévet ismertek el. KÉRHE­TEM-E A NYUGDÍJAZTATÁSO­MAT, és a fizetésemnek hány százaléka lesz a nyugdíj? — A nyugdíjtörvény 22. és 23. szakasza szerint még nem kap­hat öregségi nyugdíjat, mert nincs meg a 35 szolgálati éve, és nem töltötte még be 65. életévét. Legalább még két évet kell dol­goznia, hogy teljes összegű öreg­ségi nyugdíjat kapjon. Mivel fi­zetéséről nem írt semmit, nem válaszolhatunk kérdésére, hogy mennyi nyugdíjat kapna. TEMERINI OLVASÓ. — Két­száz négyszögöl szőlőm volt. 1959 februárjában kivágattam, és ezt azonnal jelentettem a kataszteri hivatalnál. Nem vették figyelem­be a bejelentésem, és 1960-ban, és 61-ben még a szőlő után fi­zettem az adót. 1961 decemberé­ben kint járt a kataszteri hiva­tal mérnöke, megállapította, hogy valóban nincs szőlőm, (ez­ért ezer dinárt fizettem). Remél­tem, hogy 1962-ben már szántó­föld után fizetem az adót, nem pedig mint eddig szőlő után, de 1962 első negyedére is a szőlő után követelik az adót. KINEK JELENTSEM BE, HOGY NINCS TOVÁBB SZŐLŐM? — A kataszteri hivatal minden évben ellenőrzi és kijavítja nyil­vántartását, ha esetleg kultúra­vá­lozásra kerül sor. Tehát még 1959-ben figyelembe kellett vol­na vennie a bejelentett válto­zást. Leghelyesebb, ha személye­sen elmegy a kataszteri hivatal­ba, és tisztázza a kérdést. Ha legalább tanukkal tudja isgazolni, hogy még 1959-ben kivágatta a szőlőt, sem 1960-ra, sem 61-re, még kevésbé 1962-re nem köteles a szőlő után adót fizetni. TISZTVISELŐNŐ. — Földmű­vesszövetkezett­en vagyok pénz­tárosnő. 1961 júliusában emelték a fizetésünket, az enyémet 14 000- ről 20 000 dinárra. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy ha a zárszámadás szerint jövede­lemmel fejezik be az évet, akkor január elsejéig visszamenőleg megkapjuk a különbözetet. Most már elkészült a zárszámadás, és visszamenőleg kifizetik a fizetés­emelést. Én 1961 január elsejétől március végéig szülési szabadsá­gon voltam, illetve napont­a csak négy órát dolgoztam. Most erre az időre a 6000 dináron különbö­zet helyett csak 31 éwi rímért akar­nak kifizetni. kő’ttí’tfs-E A TÁR­SAD atvtí­­ZET A KÜLÖNBÖZETET KIFI­ZETNI? — A betegbiztosításról «szóló előírások szerint, ha valaki be­teg-, szülési szabadságon van, vagy röviditett munkaidővel dol­gozik a társadalombizosító in­tézet az utolsó háromhavi fize­tési átlag alapján számolja el a táppénzt. A maga esetében való­színűleg még a júli­us, augusztus, szeptemberi fizetési átlagot vet­ték alapul a táppénz elszámolá­sához, ezért nem követelheti a társadalombiztosító intézettől a hatezer dináros különbözetet. Mi­vel naponta csak négy órát dol­gozott, a szövetkezet sem köteles kifizetni az egész emelést. Tehát nyugodjon bele, a szövetkezet is, a társada­lom­biztosí­tó intézet is az előírások alapján járt el. K. L. FEKETICS. — 1921-től 1924-éig tanonc voltam, a segéd­vizsga után hat évig mint segéd dolgoztam, később pedig egy évig mint munkavezető. 1930-ban iparengedélyt váltottam, és az­óta önálló kisiparos vagyok. Több mint negyven éve dolgo­zom. VAN-E JOGOM NYUGDÍJ­RA? — Nincs joga öregségi nyugdíj­ra. A nyugdíjtörvény szerint ön­álló kisiparos éveit nem ismerik el, mert 1945 május 15-éig nem lépett munkaviszonyba, és azóta is állandóan magánkisiparos volt. Várható azonban, hogy a Szövetségi Képviselőház rövid időn belül rendezi a kisiparosok nyugdíjügyét. Várjon türelem­mel, hátha az új előírás kedve­zőbb lesz, mint az eddigi. SURJÁNPUSZTAI OLVASÓ. — Édesapámék hatan voltak testvé­rek. Nagyapám halála után egy hatezer dinár értékű házat örö­költek. Felét eladták, és a ka­pott 3000 dinárt elosztották, a má­sik felére pedig nagyanyámnak volt élvezeti joga. Nagyanyám halála után a ház másik felét is eladták, és egy hatod részét én örököltem. Ez pénzben 500 dinár volt. Kiskorú voltam, az egyik nagybátyám volt a gyámom, az őrizte a pénzt. Nagykorúságom után néhányszor felajánlotta, hogy kifizeti, de én nem vettem át, ragaszkodtam ahhoz, hogy a házat újra becsültessék fel, és ennek arányában fizessék ki az én részemet. A nagybátyám vi­szont ragaszkodik a pénz értéké­hez. ÍVÓT TANÁCSOLNAK. HO­GYAN SZÁMOLHATNÁNK EL AZ ÖRÖKSÉGEMET? — Jó néhány évről van szó, és a ház értéke azóta sokat változ­hatott. Ezért leghelyesebb, ha a pénz értékét veszik alapul. Egyezzenek meg békében. Válasz­szanak valamilyen értékmérőt, például a búza akkori és mosta­ni árát, és ilyen alapon számol­ják el az 500 dinárt. FEHÉR FERENC: KTKTNDA — 1957-éig állami vállalatban dolgoz­tam, s rendszeresen kaptam a családi pótlékot. Ezután négy évig mint magánkisiparos dolgoz­tam, s most január elsején újra munkaviszonyba léptem. MIKOR LESZ JOGOM A CSALÁDI PÓT­LÉKRA? — Mivel 1957-ben elveszítette jogát a családi pótlékra, és most újonnan lép munkaviszonyba, csak egy év múlva kaphat újra családi pótlékot. Ha azonban ma­gas szakképzett munkás, amit fel­tételezünk, mivel magán kisiparos volt, akkor a munkaviszonyba lé­pésétől számítva hat hónán múl­va joga lesz a családi pótlékra. SZAROBBANT OLVASÓ. — Egy kisebb családi házban élek, fele­ségemmel, két gyerekemmel (a harmadikat várjuk) és mostoha­anyámmal. Mostohám rákbeteg, és félünk, hogy a gyerekeket ia megfertőzi. Van egy édesgyer­meke, öt szobában lakó jól ke­re­ső magánkisiparos, de az halla­ni sem akar róla, hogy édesany­ját gondozza, vagy valamivel ia hozzájáruljon eltartásához. Havi keresetem alig 10 090 dinár, ebből az összegből ötödm­agammal nem tudunk megélni. KÖTE­LES-E MOSTOHATESTVÉREM HOZZÁJÁRULNI ÉDESANYJA ELTART­Á­S­ÁHOZ ? — A szülők és a gyermekek vi­szonyát rendező törvény szerint minden gyermek köteles hozzá­járulni szülője eltartásához. Mos­toha­testvérének kötelezettsége még nagyobb mint magáé. Perel­jék be az illetőt, és visszamenő­,­leg is követeljék hozzájárulását. NEMODA IRÉN. — öt éve va­gyok a milesicsi földművesszövet­kezetben tellfelvásárló, a saját üzlethelyiségemben dolgozok. A munkámért és a helyiség haszná­latáért havonta 5000 dinárt kap­tam. Amikor fizetésemelést kér­tem nem hagyták jóvá, hanem százalékot adtak. Előbb a forga­lom 15 százalékát kaptam, ké­sőbb, mert sokallották a kerese­tem 10 százalékra csökkentették. De még ezt sem fizették ki. Most újra havi fizetést akarnak adni A szövetkezet vezetői azt mond­ják, hogy a százalékos részese­dés törvénytelen, pedig tudom, hogy a legtöbb szövetkezet toll­­fel­vásárl­óit így fizetik. JOGOM VAN-E A MEGKÉRÉSÉRT PÉNZ­RE? — Beleegyezése nélkül a szö­vetkezet vezetősége egyoldalúan nem változtathatja meg a szerző­dést. Ragaszkodjon a tíz száza­lékhoz. Ha nem hajlandók kifi­zetni, perelje be a szövetkezetet! Kedves Gyerekek! Múlt heti rejtvényeink helyes megfejtéséért di­cséretet érdemelnek: JUHÁSZ nővérek, KISS Antal, TÓTH Miklós, FACSAR Etelka, SOMO­GYI Magdolna, SZAKÁCS József, VIGH testvé­rek, KREMPATICS testvérek, GARAI Mátyás, FEHÉR Ferenc, KOCSIS László, GUBICS Ferenc, KARO László, PÁLFI István, BALÁZS-PIRI Ma­rika, JAGER Attila, SZABÓ RÁCZ Miklós, TÓTH József, KUJUNDZSICS nővérek, NAGY testvé­rek, SZABÓ nővérek, és KŐSZEGI Tamás, ELE­VEN nővérek, MOLNÁR Mária, CSERNETICS Katalin, HORVÁTH Marika, DÉR Irén, FÁBIÁN testvérek, TAMÁSI Julianna, SZUBOTICA, PIN­TÉR Katica, BICSKEI Rózsika, DROBINA Anna, LASZÁK László, ifj. ALMÁSI Sámuel, DROBI­­NA testvérek: GÁBOR Zoltán, BEDNÁRI R. Mi­­hály, JUHÁSZ Gábor, KOZMA József, NOVI­­SZAD, BARNA Magda, KORCSOLYA Teréz, CSETVEI Ferenc, CSANTAVÉR, DEÁK István, NÉMETH Mihály, ROZGONYI Endre, POPIGS testvérek, VASS Antal, HORGOS, BALCSAK István, KAPISZTA Hana, SZALMA István, SZE­RENCSE Sándor, PALICS, FARAGÓ Mária, BENDE Erzsi, DAVID Piroska, SZARAPKA Pi­roska, GRUIK Rózsa, MARTONOS, ÁRPÁS Fe­renc, KOVÁCS László, TÓTH László, KISS Sán­dor, CSERI János. BACSPETROVOSZEIJO; BAN Gyula, SZARCSEV Béla, MOLNÁR Mária, DE­­BELYACSA; SLEIHER Veronka, PURGER Ti­bor. HANGYA Mária, REKECKI Rózsa, KA­NIZSA: VARGA Valéria, MOLNÁR Tibor. ADA: SZABÓ Mihály, CSEH Miklós. KISUTCAT Klára, BECSE: SUBERT testvérek, SZÉCSÉNYI nővé­rek. APATIN: POZ­SÁR Zsuzsa, NÉMETH Bor­bála, BEZDAN: ÖRDÖG testvérek. BROSSZÖ­­LÖS: BASA Erzsébet, CSÓKA: SZILÁGYI Ant­o­nuska. BUDISZAVA: VÉBER József, BATINA; GUGANOVICS László, SZVILOJEVÓ; OLÁH Mihály, BOGOJEVÓ. TÖBBEKNEK: Ismételten fölhívjuk a figyel­meteket, hogy csak tussal készített rajzokat hasz­nálhatunk.­­ Beküldött rajzaitokat és rejtvényei­teket kiválogatjuk és az alkalmasabbak közlését alkalomadtán sorra ejtjük. SZERKESZTŐ bácsi OSZLOPREJTVÉNY VÍZSZINTES SOROK: 1. Elterjedt közlekedési eszköz, 2. Indulatszó, 3. Soha el nem múló, 4. Fiúnév becéz­ve, 5. Senki — szerbül, 6. Jószág alá rakják, 7. Apa — becézve, 8. Gyakori szerb férfinév, 9. Amit először raknak a ház építésénél. FÜGGŐLEGES SOR: Nem­zetközi ünnepnap március első felében. (Beküldte: Lakatos Imre, Titel). MÚLT HETI REJT­VÉNYEINK HELYES MEGFEJTÉSE: Oszloprejtvény: HÓEM­BER. Pótlórejtvény: 1. JOHN GLENN, 2. ASZTALITE­NISZ, 3. DUSICA ZSEGA­­RAC. Múlt heti rejtvényeink he­lyes megfejtéséért könyvju­talomban részesülnek: Árpás Ferenc, Bácspetrovoszelo, Puskinova 77, Kiss Antal, Szubotica, Stroszmajerova 11, ördög testvérek, Bács­­szőllős 233. házszám, 9. (498.)­zám 1962. március 2. 7. oldal GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szív­vel jelentjük, hogy a leg­jobb férj, apa, após, test­vér, sógor és rokon HAJZER FERENC hosszít és kínos szenvedés után 63. életévében elhunyt. Drága halottunkat ma, március 2-án du. fél 4 óra­kor temetjük a Futakl úti temető kápolnájából. Noviszád, 1962. március 1. A GYÁSZOLÓ CSALÁD TE BEKÉPZELT ANTI (—TALENTUM)! BRANKO CSOPICS: A csillagos kovács Kalyiba a falu szélén, íme, varázsló ilyet épít, füstös, sötét, csak egy vaksi szeme. Bent ugyan mi történik?­ Zúgással és robajjal van teli, talán nem akna robban? Vagy egy mesés bűvész bilincseli a bajszos óriást ottan? Ne félj, öcskös, jer, bátran a testtel, csak lépj be, ez nem csapda, itt van, ni, az öreg kovácsmester, szomszédom, Márkó gazda. Késő este már, nagy vihar támad, sötét felhők az égen, a kovács arany csillagocskákat ver pöröllyel ki éppen. Hej, tudom, csillagokat ki csinál, most már többé nincs titok: az öreg minden este kalapál, s tüzes vas szikrázik ott. Néha az ég komoran, feketén takarja be a tájat. Tudom, miért, megmondom neked én: alszik a kovács, fáradt. Kicsit előbújik a hold máskor, Álmos felhőtől űzve — Márkó kovács parazsa pisláitól, szenet nem tett a tűzre. LATÁR István fordítása Szerelő tójáta A múlt heti Napsugárban olvastam, hogy te, aki Antenna Antinak nevezed magad, holmi te­levízió antennákat fabrikálsz, és hogy azt állítod, mi szabadnapos szerelők annyit „tezgázunk”, hogy már ,,Fityóval” utazgatunk, hogy minden­hova elérjünk. Láttam ugyan egy szerelőt, aki le­húzott három fityók pálinkát, mielőtt télvíz ide­jén kimászott volna a síkos háztetőre, hogy fel­szereljen­ egy antennát, de lecsúszott a tetőről és most már nem érdeklődik a fityók után. Vannak tehát kivételek, de én nem tartozom a kivételek közé. Én, akár hiszed, akár nem, el­méletileg és gyakorlatilag, felkészült szabad sze­relő vagyok. A kisujjamban van az a szabály, hogy az amperek számát megkapjuk, ha a wat­tok számát például az Oriannál a 160-at eloszt­juk a voltok számával a 220-al. Az eredmény ki­­kerekítve 07,3 amper. Ohm törvénye szerint pe­dig a készülék ellenállását megkapjuk, ha a vol­tok számát az amperekkel elosztjuk (220:0.73) ez ugye 300 ohm. Ha ehhez a televízió ellenállás­hoz hozzákötök még 40 ohmot, tehát egy rezsó­­huzalnak a felét, akkor 250 volt esetén az áram­erősség ismét csak 0,7 amper lesz, tehát nem teszi (Folytatása a 2. oldalon)

Next