Magyar Szó, 1962. március (19. évfolyam, 58-88. szám)

1962-03-02 / 59. szám

b oldal Hitler és Chessman egymás mellett Még senki sem mert átvirrasztani egy éjszakát az Iszonyat termében lakját, később pedig a kivég­zett királypártiakét is. Valaki meggyanúsította, hogy ro­konszenvez az utóbbiakkal, s akkor bezárták a La Santé börtönbe, de szerencsére nem került a vádlottak padjára, mert valószínűleg ő sem ke­rülhette volna el a kivégzést A börtönben is folytatta mun­káját, őrei szorgalmasan hord­ták cellájában a nyaktilón ki­végzett emberek fejét, s ő se­rényen készítette a viaszbá­bukat. Többször — őrizet a­­latt — személyesen is részt vett a kivégzéseken. 1802 májusában Tussaud asszony (ezt a nevét már fran­cia férjétől kapta) 36 viasz­bábujával átkelt a La Man­che csatornán. Furcsa foglal­kozásának híre megelőzte, s Londonban megtelepedve, o­­lyan híre kelt­ borzalmas viaszfiguráinak, hogy állandó kiállítást nyitott belőlük. To­vábbra is szorgalmasan dolgo­zott, újabb és újabb alakok­kal gyarapítva gyűjteményét. Ebből az állandó viaszfigu­ra-kiállításból lett azután a híres viaszbáb -mú­zeum. Tussaud asszony 81. szüle­tésnapján készítette el utolsó Nemrégen, háromszáz szov­jet turista érkezett London­ba. Az angol idegenvezetők annak rendje és módja sze­rint megkérdezték tőlük, mit szeretnének először megterem­teni: a híres Westminster-­­ apátságot, ahová az angol ki­­­­rályokat és Nagy-Britannia nagyjait temetik; a hírhedt Towert, ahol egykor királyo­kat fejeztek le, vagy a Bu­­ckingham palotát, az angol királynő hivatalos székhe­lyét? .Esetleg látogassanak el először a Sohoba, a londoni egzisztencialisták, bohémek városnegyedébe, Edgar Wal­lace izgalmas regényeinek színhelyére? A turisták legnagyobb ré­sze először a világ egyik leg­érdekesebb, leghíresebb és egyben legbizarrabb múzeu­mát, Madame Tussaud panop­tikumát szerette volna látni. Ez a múzeum, amely ma már nemzeti intézménnyé vált, világszerte híres a múlt és jelen államférfimról, köz­ismert személyiségeiről, u­­gyanakkor azonban a legelte­temü­ltebb gonosztevőkről is készült viaszbábokról. Marie Tussaud — polgári nevén Anna Maria Groeholtz,­­— a múzeum megalapítója, 1761-ben született Strasbourg­ban. Abban az időben élt, a­­mikor Európa történelmében korszakalkotó változások tör­téntek: tanúja volt a fran­cia monarchia bukásának és a forradalomnak. Már mint fiatal lány, kedvtelésből viaszbábokat készített az ak­kori híres államférfiakról, tu­dósokról, elkészítette Voltai­re, Lafayette, Benjamin Franklin, XVI. Lajos és fele­sége, Marta Antoinette ha­sonmását is. Amikor kitört a francia forradalom, megmintázta a forradalom kiemelkedő sze­mélyiségeinek, vezetőinek a­ vias­­szobrát, sajá­t hasonmá­sát. Még ma is előkelő he­lyen áll a múzeumban. Érdekes, hogy utódjai nem csak ezt a nagy értékű gyűj­teményt, hanem tehetségét is örökölték. Például Bernard Tussaud, a múzeum jelenlegi igazgatója, Tussaud asszony egyenes leszármazottja, egy­ben a legjelentősebb szobrász is ebben az intézményben. Ebben a különös múzeum­ban az úgynevezett Iszonyat terme a legérdekesebb. Itt állnak a történelem legelve­temültebb gonosztevőinek viaszból készült életnagysá­gú szobrai (közöttük Hitleré is), ezenkívül jónéhány kivég­zésnek hű reprodukciója is. 1850-ben néhány fiatalember megkérdezte Dickenst, a ne­ves angol írót, hogyan próbál­ják ki, van-e tehetségük az újságíráshoz. Dickens ezt fe­lelte: — Töltsenek el egy éjsza­kát az Iszonyat termében, azután próbálják meg leírni,­­ amit éreztek és láttak. Ha ez­­ sikerül, akkor valószínűleg jó újságírók lesznek. Eddig még senki sem mert­­ vállalkozni rá. I Chessman kivégzésének jelenete a londoni panor­­tikumban Jules Massenet: Don Quichotte A Jugoszláv Televízió várható műsora BEOGRADI STUDIÓ 18.30 Mindennapi gond­jaink tárháza 19.00 Dr. Hudson titkos nap­lója — sorozatfilm 19.30 Festmények és szob­rok. Dr. Lazar Trifuno­vics műbíráló az Infor­mel művészet c. kiállí­tás legjelentősebb alko­tásairól beszél. Ezt a tárlatot holnap nyit­ják meg a beográdi mű­velődési központban. 20:00 Képhíradó 20:20 Jules Massenet: Don Quichotte. A beográdi Nemzeti Színház opera előadásáról készült felvételeket k­özre­­vetítik. Jules Masse­net a Don Quichotte című operát Fjodor Sa-­ljapin világhírű orosz énekes részére írta. Ab­ban az időben Saljapin óriási sikerrel játszotta a főszerepet a világ majd minden operaszín­padán. Halála után ezt a művet úgyszólván el­felejtették, és pár év­vel ezelőtt újították fel először Párizsban a Nemzetek Színházában. A beográdi együttes ad­ta elő. A főszerepet Mi­roszlav Csangalovics beográdi és Ratko Koro­sec ljubljanai éneke­sek játszották. A televí­zió ugyanezen együttes előadásában közvetíti. Vezényel D. Miladino­­vics. TV-re alkalmazta Szlavoljub Sztefano­­vics-Ravaszi. 22:15 Képhíradó, II. kiadás EUROVÍZIÓ 22,25 Helyszíni közvetítés Genfből az Európa kor­csolyabajnokságról. . Jelenet a televízió Téli akkordok című műsorából MAGYAR SZÓ 3 Féntek, 1992. március 1. Holnap március 3-án ПШШШ& I nagyáruház f megkezdi mélyen ^ leszállított áron a ^ férfi, női és gyér- á mekpulóverek ki- 3 árusítását. A leg- ^ nagyobb árcsök-­­­kentés 40 százalék. ^ Has^nálja ki ezt p 9 . a nagy árleszállít­á ví­­ást, vásároljon kiváló minőségű, választékos árut. ? £ 73. J \\\VN\\V\\S4VC^\\\\V^ •\\\\\\\\\\\\\\\\\^ A MAGYAR SZÓ S­ZERKESZTŐSÉGE lektorokat keres # Jelentkezési határidő március 15-éig. • Feltételek: a magyar nyelv alapos ismerete • Kérvényeket a Magyar Szó titkárságára kérünk. , •^ ]. V\­\\V\\\\\\V\\\\\\\\\\VA\\^^^ Csődöt mondott a családi kapcsolat Nem hajlandó szembesítésre a harmadrendű vádlott A bácsi sikkasztási bűn-­ per vádlottéinak kihallgatá­si jegyzőkönyve mér 120 sű­rűn gépelt oldal. Petar Pejo­vics negyedrendű vádlott to­vábbra is azt állítja, hogy nem tudott a pénzekről,­ a­­melyek keresetéből megvesz­tegetés gyanánt Kuzmano­­vics építészellenőr és Pavi­­csevics igazgató zsebébe ke­rültek. Ezzel kapcsolatban Györgye Rogulya, az ötösta­nács elnöke megkérdezte tő­le: — Tudott-e arról, hogy öcs­cse, Blagota Pejovics 1960- ban Noviszádon átadott egy­millió dinárt Pavicsevics igaz­gatónak? — 1960 őszén, miután a bácsi kombinát pénztárából felvet­tem 12 millió dinárt mun­káimért, s Noviszádon élő öcsémhez utaztam, akkor hal­lottam tőle, hogy Pavicse­vics igazgató egymillió di­nárt kért bizonyos pénzát­utalásokra. Többet nem hal­lottam a dologról. Az elnök emlékeztette Pe­tar Pejovicsot,­ hogy a vizs­gálata alatt tett vallomásai szerint tudott a megveszte­getésekről. — A Kuzmanovicsnak a­­dott összegekről azt hittem, hogy a könyvvitelért járó dí­jak, a Pavicsevicsnek kifize­tett milliókról pedig, hogy valamilyen jutalék a helybe­li földművesszövetkezetnek, amelynek révén történtek — öcsém állítása szerint — a kifizetések. — mondotta Pe­tar Pejovics. — A jegyzőkönyv szerint tudta, hogy elődjét, Kata­­nics kőművesmestert is zsa­rolták, s havonta 50 000 di­nárt volt kénytelen fizetni Szlobodan Loskovics pénz­ügyi referensnek. Azt is tud­ta, hogy Katanics a birtok többi vezetőjét is kénytelen volt állandóan pénzzel töm­ni, állapította meg az elnök. — Nem gondolta, hogy ez­úttal ez történik? — Habár mindezt tudtam, meg voltam győződve, hogy Blagota öcsém csak az emlí­tett okokból fizet Kuzmano­vicsnak és Pavicsevicsnak. Azonkívül láttam azt is, hogy a bácsi községi népbizottság illetékesei határtalanul bíz­nak Pavicsevics igazgatóban. A négy fővádlott kihallga­tása körforgásra hasonlít. A dolgok összefüggése miatt az elnök kénytelen ugyan­azokra a részletekre emlé­keztetni őket, de mindenki a maga módján válaszol. Szó volt ismét a zárszámadások­ról, a régi épületanyag fel­­használásáról, a birtok mun­kásainak alkalmazásáról és keresetük elkezdéséről, de minderről Petar Pejovics ez­úttal sem mondott semmi ú­­jat. Egyszerűen tagad, s má­sokra hárítja a felelősséget. Blagota Pejovics, a har­madrendű vádlott közbeszólt, és véleményt mondott bátyja eddigi vallomásairól: — Bátyám mostani vallo­másaiban csalódtam. Néhány nappal ezelőtt családi kap­csolatunkra hivatkozva, meg­kértem, hogy mondjon iga­zat, de ő úgy látszik, nem vette figyelembe ezt a föl­­szólítást. Ezek után kijelen­tem, hogy nem kívánom ve­le a szembesítést, családja­inkra, különösen pedig gye­rekeinkre való tekintettel, mert biztos vagyok benne, hogy csak egymást terhel­nénk. A családi kapcsolat úgy látszik csődöt mondott. A tárgyalás további során a bíró felolvasta a vádirat harmadik pontját, mely sze­rint Petar és Blagota kétszer megfizettették a bácsi birtok­kal az asztalosmunkáért föl­számolt több mint két és fél millió dinárt. Erről a nem kis összegű kifizetésről egyi­kük sem adott elfogadható választ, s a felelősséget telje­sen a birtok könyvelőségére hárították. A két testvér vallomásai annyira ellentmondók, hogy egyikü­k kijelentését sem le­het készpénznek venni. Nyil­ván csak a pénzügyi szakér­tők deríthetnek fényt üzel­­meikre. A két testvér így ma­gyarázza ellentmondó vallo­mását: Blagota Pejovics: Nekem semmi kifogásom bátyám el­len, de most úgy látom, hogy a büntetéstől való félelmé­ben össze-vissza beszél, s en­gem terhel. Petar Pejovics: Öcsémnek 240-es vérnyomása van, be­teg ember, úgy látszik, telje­sen fejét vesztette, s nem tudja mit beszél, ezért ter­hel engem. A tárgyalást folytatják. A4

Next