Magyar Szó, 1962. március (19. évfolyam, 58-88. szám)
1962-03-02 / 59. szám
b oldal Hitler és Chessman egymás mellett Még senki sem mert átvirrasztani egy éjszakát az Iszonyat termében lakját, később pedig a kivégzett királypártiakét is. Valaki meggyanúsította, hogy rokonszenvez az utóbbiakkal, s akkor bezárták a La Santé börtönbe, de szerencsére nem került a vádlottak padjára, mert valószínűleg ő sem kerülhette volna el a kivégzést A börtönben is folytatta munkáját, őrei szorgalmasan hordták cellájában a nyaktilón kivégzett emberek fejét, s ő serényen készítette a viaszbábukat. Többször — őrizet alatt — személyesen is részt vett a kivégzéseken. 1802 májusában Tussaud asszony (ezt a nevét már francia férjétől kapta) 36 viaszbábujával átkelt a La Manche csatornán. Furcsa foglalkozásának híre megelőzte, s Londonban megtelepedve, olyan híre kelt borzalmas viaszfiguráinak, hogy állandó kiállítást nyitott belőlük. Továbbra is szorgalmasan dolgozott, újabb és újabb alakokkal gyarapítva gyűjteményét. Ebből az állandó viaszfigura-kiállításból lett azután a híres viaszbáb -múzeum. Tussaud asszony 81. születésnapján készítette el utolsó Nemrégen, háromszáz szovjet turista érkezett Londonba. Az angol idegenvezetők annak rendje és módja szerint megkérdezték tőlük, mit szeretnének először megteremteni: a híres Westminster- apátságot, ahová az angol királyokat és Nagy-Britannia nagyjait temetik; a hírhedt Towert, ahol egykor királyokat fejeztek le, vagy a Buckingham palotát, az angol királynő hivatalos székhelyét? .Esetleg látogassanak el először a Sohoba, a londoni egzisztencialisták, bohémek városnegyedébe, Edgar Wallace izgalmas regényeinek színhelyére? A turisták legnagyobb része először a világ egyik legérdekesebb, leghíresebb és egyben legbizarrabb múzeumát, Madame Tussaud panoptikumát szerette volna látni. Ez a múzeum, amely ma már nemzeti intézménnyé vált, világszerte híres a múlt és jelen államférfimról, közismert személyiségeiről, ugyanakkor azonban a legeltetemültebb gonosztevőkről is készült viaszbábokról. Marie Tussaud — polgári nevén Anna Maria Groeholtz,— a múzeum megalapítója, 1761-ben született Strasbourgban. Abban az időben élt, amikor Európa történelmében korszakalkotó változások történtek: tanúja volt a francia monarchia bukásának és a forradalomnak. Már mint fiatal lány, kedvtelésből viaszbábokat készített az akkori híres államférfiakról, tudósokról, elkészítette Voltaire, Lafayette, Benjamin Franklin, XVI. Lajos és felesége, Marta Antoinette hasonmását is. Amikor kitört a francia forradalom, megmintázta a forradalom kiemelkedő személyiségeinek, vezetőinek a viasszobrát, saját hasonmását. Még ma is előkelő helyen áll a múzeumban. Érdekes, hogy utódjai nem csak ezt a nagy értékű gyűjteményt, hanem tehetségét is örökölték. Például Bernard Tussaud, a múzeum jelenlegi igazgatója, Tussaud asszony egyenes leszármazottja, egyben a legjelentősebb szobrász is ebben az intézményben. Ebben a különös múzeumban az úgynevezett Iszonyat terme a legérdekesebb. Itt állnak a történelem legelvetemültebb gonosztevőinek viaszból készült életnagyságú szobrai (közöttük Hitleré is), ezenkívül jónéhány kivégzésnek hű reprodukciója is. 1850-ben néhány fiatalember megkérdezte Dickenst, a neves angol írót, hogyan próbálják ki, van-e tehetségük az újságíráshoz. Dickens ezt felelte: — Töltsenek el egy éjszakát az Iszonyat termében, azután próbálják meg leírni, amit éreztek és láttak. Ha ez sikerül, akkor valószínűleg jó újságírók lesznek. Eddig még senki sem mert vállalkozni rá. I Chessman kivégzésének jelenete a londoni panortikumban Jules Massenet: Don Quichotte A Jugoszláv Televízió várható műsora BEOGRADI STUDIÓ 18.30 Mindennapi gondjaink tárháza 19.00 Dr. Hudson titkos naplója — sorozatfilm 19.30 Festmények és szobrok. Dr. Lazar Trifunovics műbíráló az Informel művészet c. kiállítás legjelentősebb alkotásairól beszél. Ezt a tárlatot holnap nyitják meg a beográdi művelődési központban. 20:00 Képhíradó 20:20 Jules Massenet: Don Quichotte. A beográdi Nemzeti Színház opera előadásáról készült felvételeket közrevetítik. Jules Massenet a Don Quichotte című operát Fjodor Sa-ljapin világhírű orosz énekes részére írta. Abban az időben Saljapin óriási sikerrel játszotta a főszerepet a világ majd minden operaszínpadán. Halála után ezt a művet úgyszólván elfelejtették, és pár évvel ezelőtt újították fel először Párizsban a Nemzetek Színházában. A beográdi együttes adta elő. A főszerepet Miroszlav Csangalovics beográdi és Ratko Korosec ljubljanai énekesek játszották. A televízió ugyanezen együttes előadásában közvetíti. Vezényel D. Miladinovics. TV-re alkalmazta Szlavoljub Sztefanovics-Ravaszi. 22:15 Képhíradó, II. kiadás EUROVÍZIÓ 22,25 Helyszíni közvetítés Genfből az Európa korcsolyabajnokságról. . Jelenet a televízió Téli akkordok című műsorából MAGYAR SZÓ 3 Féntek, 1992. március 1. Holnap március 3-án ПШШШ& I nagyáruház f megkezdi mélyen ^ leszállított áron a ^ férfi, női és gyér- á mekpulóverek ki- 3 árusítását. A leg- ^ nagyobb árcsök-kentés 40 százalék. ^ Has^nálja ki ezt p 9 . a nagy árleszállítá víást, vásároljon kiváló minőségű, választékos árut. ? £ 73. J \\\VN\\V\\S4VC^\\\\V^ •\\\\\\\\\\\\\\\\\^ A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE lektorokat keres # Jelentkezési határidő március 15-éig. • Feltételek: a magyar nyelv alapos ismerete • Kérvényeket a Magyar Szó titkárságára kérünk. , •^ ]. V\\\V\\\\\\V\\\\\\\\\\VA\\^^^ Csődöt mondott a családi kapcsolat Nem hajlandó szembesítésre a harmadrendű vádlott A bácsi sikkasztási bűn- per vádlottéinak kihallgatási jegyzőkönyve mér 120 sűrűn gépelt oldal. Petar Pejovics negyedrendű vádlott továbbra is azt állítja, hogy nem tudott a pénzekről, amelyek keresetéből megvesztegetés gyanánt Kuzmanovics építészellenőr és Pavicsevics igazgató zsebébe kerültek. Ezzel kapcsolatban Györgye Rogulya, az ötöstanács elnöke megkérdezte tőle: — Tudott-e arról, hogy öcscse, Blagota Pejovics 1960- ban Noviszádon átadott egymillió dinárt Pavicsevics igazgatónak? — 1960 őszén, miután a bácsi kombinát pénztárából felvettem 12 millió dinárt munkáimért, s Noviszádon élő öcsémhez utaztam, akkor hallottam tőle, hogy Pavicsevics igazgató egymillió dinárt kért bizonyos pénzátutalásokra. Többet nem hallottam a dologról. Az elnök emlékeztette Petar Pejovicsot, hogy a vizsgálata alatt tett vallomásai szerint tudott a megvesztegetésekről. — A Kuzmanovicsnak adott összegekről azt hittem, hogy a könyvvitelért járó díjak, a Pavicsevicsnek kifizetett milliókról pedig, hogy valamilyen jutalék a helybeli földművesszövetkezetnek, amelynek révén történtek — öcsém állítása szerint — a kifizetések. — mondotta Petar Pejovics. — A jegyzőkönyv szerint tudta, hogy elődjét, Katanics kőművesmestert is zsarolták, s havonta 50 000 dinárt volt kénytelen fizetni Szlobodan Loskovics pénzügyi referensnek. Azt is tudta, hogy Katanics a birtok többi vezetőjét is kénytelen volt állandóan pénzzel tömni, állapította meg az elnök. — Nem gondolta, hogy ezúttal ez történik? — Habár mindezt tudtam, meg voltam győződve, hogy Blagota öcsém csak az említett okokból fizet Kuzmanovicsnak és Pavicsevicsnak. Azonkívül láttam azt is, hogy a bácsi községi népbizottság illetékesei határtalanul bíznak Pavicsevics igazgatóban. A négy fővádlott kihallgatása körforgásra hasonlít. A dolgok összefüggése miatt az elnök kénytelen ugyanazokra a részletekre emlékeztetni őket, de mindenki a maga módján válaszol. Szó volt ismét a zárszámadásokról, a régi épületanyag felhasználásáról, a birtok munkásainak alkalmazásáról és keresetük elkezdéséről, de minderről Petar Pejovics ezúttal sem mondott semmi újat. Egyszerűen tagad, s másokra hárítja a felelősséget. Blagota Pejovics, a harmadrendű vádlott közbeszólt, és véleményt mondott bátyja eddigi vallomásairól: — Bátyám mostani vallomásaiban csalódtam. Néhány nappal ezelőtt családi kapcsolatunkra hivatkozva, megkértem, hogy mondjon igazat, de ő úgy látszik, nem vette figyelembe ezt a fölszólítást. Ezek után kijelentem, hogy nem kívánom vele a szembesítést, családjainkra, különösen pedig gyerekeinkre való tekintettel, mert biztos vagyok benne, hogy csak egymást terhelnénk. A családi kapcsolat úgy látszik csődöt mondott. A tárgyalás további során a bíró felolvasta a vádirat harmadik pontját, mely szerint Petar és Blagota kétszer megfizettették a bácsi birtokkal az asztalosmunkáért fölszámolt több mint két és fél millió dinárt. Erről a nem kis összegű kifizetésről egyikük sem adott elfogadható választ, s a felelősséget teljesen a birtok könyvelőségére hárították. A két testvér vallomásai annyira ellentmondók, hogy egyikük kijelentését sem lehet készpénznek venni. Nyilván csak a pénzügyi szakértők deríthetnek fényt üzelmeikre. A két testvér így magyarázza ellentmondó vallomását: Blagota Pejovics: Nekem semmi kifogásom bátyám ellen, de most úgy látom, hogy a büntetéstől való félelmében össze-vissza beszél, s engem terhel. Petar Pejovics: Öcsémnek 240-es vérnyomása van, beteg ember, úgy látszik, teljesen fejét vesztette, s nem tudja mit beszél, ezért terhel engem. A tárgyalást folytatják. A4