Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)
1962-04-01 / 89. szám
*. oMalMi______ Hogyan működnek a Szocialista Szövetség szervezetei a Kishegyesi Sommunában A polgárok véleménye, határozata sérthetetlen? MIT HOZ A SZEKÉRBE FOGOTT DINAR DA újságíró néha kényes helyzetbe kerül, főleg ha egyes kommuna, község sajátos munkáját mérlegeli s az elképzeléseket ismerteti, amely a gazdasági élet fellendítését szolgálja. A másik kommunában több ízben szóvétették, hogy egyes dolgok nincsenek rendjén. — Rossz a javaslat, nálunk ezt nem lehet csinálni, nekünk egészen más elképzelésünk van. Ezért kerül tehát néha az Újságíró kényes helyzetbe. Nincs kaptafa, mert jó ez is. Jó az is, hiszen mindenütt a kommuna gazdasági helyzetéből, fejlődési lehetőségeiből indulnak ki, és hogy — Úgy mondjam — ahány kommuna, annyi szokás. A kishegyes kommuna munkáját is csak akkor értékeljük helyesen, ha a helyi adottságokat is figyelembe vesszük. A kishegyes kommuna szegrény. A lakosságnak hetven százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, harminc százaléka pedig más egyébbel. A harminc százalékból is csak tizennyolc százalék dolgozik az iparban. Van egy korszerű kendergyára, több malma, téglagyára és mezőgazdasági szervezetei. Ebből is láthatjuk, hogy minden garast a fogukhoz kell verni, és csakis olyan vállalkozásba bocsátkozni, ami gyorsan forgatja a pénzt. A kishegyesi kommunában a lehetőséghez mérten aránylag gyorsan fejlődnek, hiszen két esztendő alatt a lakosonként nemzeti jövedelem átlaga hatvanezerről százezerre növekedett. Nyomban ide jegyzem azt is, hogy a kommunából 4-500 dolgozó más kommunában dolgozik, illetve csak dolgozott, mert egy részüket menesztették. Noviszádon 80-100 munkás dolgozott, de amióta a rendelet előírja az úttérítményt és a járulékot, egy részüket elbocsátották. A Verbészen foglalkoztatott dolgozóknak is egy része így járt. Ezzel nyomban azt is megmondottuk, hogy a népbizottság és a társadalmi szervezetek első feladata, hogy új munkahelyeket létesítsen a kommunában, és ha a Szocialista Szövetség szervezeteinek a munkáját mérlegeljük, akkor nyilván ezek a szempontok kerülnek előtérbe. Megállapították azt is, hogy semmi esetre sem nyithatnak új munkahelyet, ha a megvalósított nyereségek szétforgácsolódnak, ha az üzemek és a vállalatok foltozásra, tatarozásra használják fel a pénzt, hanem csak akkor, ha egybevonják, tehát egyes üzemektől kölcsön kérik egy kifizetődő, jövedelmező elképzelés megvalósítására. Kishegyesen például a kendergyár 50, a kereskedelmi vállalatok 18, a vendéglátóipari vállalatok pedig 5 millió dinár tiszta nyereségre tettek szert Ha ezt az összeget ki ld a maga üzemének, vállalatának apró beruházására használja fel, nyilván nem boldogul, nem létesít sokkal több munkaalkalmat, viszont ha ezt a pénzt hozzájárulásra használják fel, akkor már szép összeget kapnak egy olyan elképzelés, terv megvalósításához, amely gyorsan megforgatja a dinért. Ha azonban ezekben az üzemekben, vállalatokban nincs elgondolás, nem puhatolták ki a piacot, akkor jobb oda adni, ahol megfontolás után jövedelmező üzemet vagy vállalatot létesítenek. Egyes szomszédos kommunákban nem így cselekedtek. Kimustrált gépeket vettek. Aki eladta, örült, hogy megszabadult tőle, nem volt vele jövedelmező a termelés. Emezek, tehát elköltötték a pénzt, és nyűgöt is vettek a nyakukba. Arról is beszéltek, hogy a gazdasági élet fellendítésére a polgárok segítségét is igénybe veszik. A polgárok amikor kértek tőlük járulékot, eddig is szívesen adtak, természetesen csak akkor, ha pontosan leszögezték, hogy mire költik a pénzt. A múltban egy kis hibát is elkövettek, hiszen a polgárok által a járdák kitéglázására, a villanyhálózat javítására jóváhagyott pótadót másra használták fel, kövesutat építettek. Akármennyire indokolt volt is gazdaságilag a kövesút építése, mégis csorba esett a bizalmon. Ezért nem is csoda, ha néhia a Szocialista Szövetség szakosztályában és tagozatában azzal érvelnek a polgárok, hogy nem veszik komolyan a javaslatukat, határozatukat. Ezután természetesen nem fordulnak elő ilyen melléfogások, főleg akkor, ha a polgárok aktívan részt vesznek egy-egy elképzelés megvalósításában. Hangsúlyozták például, hogy a népbizottság javaslata is csak terv, és a választók gyűlésén, a társadalmi szervezetekben, ha jónak látják, megváltoztathatják. Bajmoki példát is említettek, ahol a polgároktól 20 millió dinár kölcsönt kértek új üzemek építésére, új munkahelyek létesítésére. A javaslatot kedvezően fogadták, mert húszmilliónál több is összegyűlt. A polgárok szívesen hozzájárultak, mert tudták, hogy az új munkahelyek megnyitásával fiaik, lányaik számára teremtenek jövőt. A népbizottsági tagok munkájáról megállapították, hogy ez nem elegendő. Ezt azzal magyarázzák, hogy a népbizottsági tagoknak több mint fele ötven éven felül van és nem is nagyon érdeklődik behatóbban a gazdasági politikai élet iránt, ezért a Szocialista Szövetség tagozatainak ülésén több ízben előfordult, hogy a kérdésekre nem tudtak választ adni. Ugyancsak megállapították azt is, hogy egy része azért nem tevékeny, mert nem bízzák meg napi feladatokkal. Ha csak arra várnak, hogy csak ülésen gyakorolják a népbizottsági tag teendőit, akkor nyilván nem is csoda, hogy egyesek érdeklődési köre lanyhul, szűkül. A Szocialista Szövetség szervezeteiben alakuljanak ki a vélemények, nyilván sokkal több és úgyszólván minden gazdasági és társadalmi kérdésben ki kell kérni a választók és a polgárok véleményét, és úgy is kell valóra váltani, ahogy ott elhatározták. Csak így tehetnek szert nagyobb elismerésre és nagyobb eredményre. Csakis ezzel nyerhet meg minden polgárt a Szocialista Szövetség szervezete, PARE. MAGYAR SZÓ Mike Tripato, a Népi Ifjúság Központi Vezetőségének elnöke tegnapelőtt este a noviszádi Népegyetemen zsúfolt ház előtt rendkívül érdekes előadást tartott az ifjúság egyetemes problémáiról a nagyvilágban és nálunk. A Jugoszláv ifjúság problémáiról mélyen szántó elemzést adott. Kár, hogy a Népegyetem vezetősége nem bérelt , ki nagyobb termet, a közművelődési otthon kisterme ugyanis kicsinek bizonyult. " ——-------------------—.............................................................................. —-------------- —-—-------------------------------------------------------- — % Befejezte munkáját Szerbia Népi Ifjúságának VI. kongresszusa A központi vezetőség új elnöke Dusán Milevics, titkára Rnteván Markov Szerbia Népi Ifjúságának VI. kongresszusa tegnap délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. Az ülésen jelein volt többek között Jován VERZELYOV, a Szerb Népszkupstina elnöke, Dusán PETROVICS, Szerbia Szocialista Szövetsége főbizottságának elnöke, Riszta ANTUNOVICS, Szerbia Kommunista Szövetségének szervezőtitkára, Miloje MILOJEVICS vezérezredes, valamint a MH számos magasrangú képviselője. A kongresszus a határozatok elfogadásával és 109 tagú új központi vezetősége megválasztásával tagnap délután befejezte munkáját. Szerbia Népi Ifjúsága központi vezetőségének elnökévé Dusán MITEVICSOT, titkárává, Radován MARKOVOT választották. A határozat többek között rámutat, hogy a Népi Ifjúság elsődleges feladata segítséget nyújtani a fiatal dolgozóknak abban, hogy minél nagyobb hatást fejtsenek ki a kommunák gazdasági és társadalmi fejlődésében. Az ifjúság bekapcsolódása a társadalmi életbe és a Szocialista Szövetség munkájába lehetővé teszi számos ifjúsági probléma megoldását, úgyszintén nagyon tantos — mondja végül a határozat, — az ifjúság állandó eszmei és politikai képzettségének továbbfejlesztése. A délelőtti vitában többek között felszólalt Drázsa MARKOVICS, Szerbia Szocialista Szövetsége főbizottságának titkára is. 32000 dinár a négytagú munkáscsaládok jövedelme ШШ - - - -aXa_ A- ■ Лљ -A— ■ -*-!- Л.Л WJllÉife квтвmm твгвт eleiemre es 1шежNoЈ1о кшпк A Szerb Népköztársaságban tavaly a közepes nagyságú, négy tagból álló munkáscsaládok havi átlag jövedelme 32 000 dinár volt, vagyis mintegy 4300 dinárral több, mint az előző évben. A tisztviselő családok átlag havi keresete 41 000 dinárra rúgott, mintegy 6000- rel többre az 1960. évi átlagos jövedelemnél. A fenti adatokat a köztársasági statisztikai hivatal egy körkérdés alapján állapította meg. Beográdban, Nisben, Leszkovácon, Noviszádon, Szuboticán, Zrenyaninban, Pristinában, és Koszovszkomitrovicán adatokat gyűjtöttek. Felkerestek sok olyan családot, ahol a férjen és feleségen kívül két 18 éven aluli gyermek is van, a házastársak közül csupán egyik van munkaviszonyban, és családi pótlékot kapnak a két gyermekre. A körkérdés alapján azt is megállapították, hogy a munkás és tisztviselő családok keresetük legnagyobb részét, körülbelül összjövedelmük felét élelemre és a háztartásra költik. Második helyen állnak a ruházkodás kiadásai, habár itt nagy eltérések vannak a téli és nyári időszakok között. Az említett háztartások múlt év decemberében átlag 12,5 ezer dinárt költöttek ruházkodásra. Még valami kiderült az ankét adataiból. Az átlagos jövedelmű háztartások évről évre többet költenek szórakozásra, (mozi, színház, stb). Az utóbbira átlag mintegy 2000 dinárt költöttek havonta, körülbelül kétszer anynyit, mint 1959-ben. lset. április . A Jugoszláv Pionír Játékok szövetségi bizottságának ülése Mika Tripalo elnökletével tegnap Beográdban ülést tartott a Jugoszláv Pionír Játékok szövetségi bizottsága. Az ülésen kiemelték, hogy mivel az idei pionírjátékokat a gyermekek testnevelésének fejlesztése jegyében tartják, elsősorban a rendszeres orvosi vizsgálatra, a tömeges kirándulásokra és üdülésekre kell legnagyobb gondot fordítani. (Tanjug) Az iparfejlesztési és a lakásépítés A noviszád népbizottság tavalyi munkájáról A noviszádi községi népbizottság két tanácsának tegnapi ülésén, többek között, megvitatták a népbizottság tavalyi munkáját. A felszólalók megállapítása serint a népbizottság osztályái még több gondott fordítottak arra, hogy a polgárokat minél jobban bevonják az általános érdekű javaslatok és problémák megvitatásába. A polgárok gyűlései elé terjesztették nemcsak az elmúlt év társadalmi és költségvetési tervét, hanem a városi közlekedési vállalat viteldíj-emelésére vonatkozó kérését, az iskolapénzelési tervek bevezetéséről szóló javaslatot, és megvitatták a polgárok a szabad orvosválasztás előkészületeit és problémáit is. A népbizottság illetékes szervei hathatós segélyt nyújtottak a gazdasági szervezeteknek a jövedelemelosztási ás személyi jövedelmek szabályzatának kidolgozásában, a szakkáder nevelésben, belső tartalékok feltárásában, a régi üzemek rekonstruálásában, a befektetésre folyósított öszszegek ésszerű felhasználásában stb. A népbizottsági tagok megállapítása szerint ebben az évben továbbra is az ipar fejlesztésére és a lakásépítés korszerűsítésére kell fordítani a legtöbb gondot. A noviszádi gazdasági szervezetekben még mindig sok a belső tartalék, és ezek kihasználásával még jobban növelni lehetne a termelést. A lakásépítéssel kapcsolatban hangsúlyozták, végső ideje, hogy az építővállalatok és a lakásépítő alap áttérjenez előregyártott elemekből való építkezésre. Az ipari építésről már évek óta vitáznak az illetékes fórumok, de az építővállalatok és tervezők egymás közötti vitája miatt mindmáig nem lehetett valóra váltani. — A népbizottságnak az elmúlt évben jóval több munkája volt, mint az előző években — mondta Bozsa Melkusz, a noviszádi községi népbizottság elnöke. — Mulasztásokkal természetesen még mindig találkozunk, a különféle osztályok azonban átlagban véve sikeresen dolgoztak. B. Sz. árvíz Boszniában kiöntött az Una, Vrbász, Boszna és a Széna A nagy esőzések és hirtelen olvadás következtében tegnap kiöntött az Una, Vrbász, Boszna, Szána és még több boszniai hegyi folyó. A Neretva és Drina lassan árad, egyelőre nincs árvízveszély. A Szána Szánsziki Moszt közelében tegnap 134 centiméért áradt és Pivedni-Boroszov kijév között elöntött az országutat.