Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)

1962-04-18 / 106. szám

I Szerda, 1962. április 16. гр• • • •• tombön­kívüli kezdemé­nyezés A genfi leszerelési tárgya­lásokon a nyolc tömbönkí­­vüli és semleges ország teg­napelőtt rendkívül jelentős kezdeményezéssel állt elő. Kompromisszumos megoldást terjesztettek a tárgyalótestü­let elé. Elfogadásával hama­rosan meg lehetne egyezni a nukleáris kísérletek betiltá­sában. Hírügynökségi jelentés sze­rint, a nyolc ország emlék­irata kedvező visszhangra talált a három nagyhatalom képviselőinél. Kijelentették, hogy kormányaik figyel­mesen fogják tanulmányoz­ni a beterjesztett tervet. Az emlékirat aláírói — Bra­zília, Burma, Etiópia, India, Mexikó, Nigéria, Svédország, és az Egyesült Arab Köztár­saság — ezt javasolják: a) a nukleáris hatalmak­nak el kell állniuk az atom­­kisérletek végrehajtásáról és a lehető legsürgősebben meg kell valósítani az atomkisér­­letek betiltását mindörökre; b) a megegyezés keretében állandó és hathatós ellenőr­zési rendszert kell létesíteni, melyet a már létező megfi­gyelő állomásokra és intéz­mény­hálózatra alapozná­nak; c) egy nemzetközi bizott­ságot kell alakítani (lehető­leg tömbönkívüli és semle­ges képviselőkből­, amely a helyszínen kivizsgálná a gya­nús rengéseket, majd érte­sítené az egyezményt aláíró államokat az eset körülmé­nyeiről és a történtekről meg­felelő véleményt adnának. A javaslat valóban komp­romisszumos és megfelelő módon oldja meg az ellen­őrzés és felülvizsgálás prob­lémáját. Itt tekintetbe vették a Szovjetunió és az Egye­sült Államok eltérő állásfog­lalását A két nyugati nagyhata­lom ugyanis azon a nézeten van, hogy az ellenőrzést nem­zetközileg kell megvalósíta­ni, míg a Szovjetunió véle­ménye szerint az ellenőrzést hathatósan lehet véghezvin­ni, nemzeti alapon is. A nyolc tömbönkívüli és semleges állam javaslata egyesítette a két állásfogla­lást és olyan ellenőrzést ja­vasol, amelyet nemzeti me­chanizmussal valamint nem­zetközi bizottság közremű­ködésével valósítanának meg, amely minden adattal rendelkezne, és az eset ki­vizsgálása után értesítené az atomkísérletek betiltását alá­író országokat. A tömbönkívüli és semle­ges országok kezdeményezé­se a genfi értekezleten nagy erőfeszítéseknek a gyümölcse és a semleges államok kép­viselői mindent megtettek arra, hogy a leszerelési tár­gyalást elmozdítsák a holt­pontról. A genfi értekezlet kezde­tén már megmutatkozott, hogy az atomkísérletek kér­dését a legrövidebb időn be­lül kell megoldani. Az új a­­tomkísérletek bejelentése, valamint az a tényező, hogy a három atomnagyhatalom nem tudta áthidalni a véle­ménykülönbségeket, arra késztette a tömbönkívüli és semleges országok képvise­lőit, hogy a kérdésnek a leg­nagyobb figyelmet szentel­jék. Erőfeszítéseiket végül is siker koronázta. Az atom­nagyhatalmaknak rendkívül jelentős megegyezést javasol­tak, amely kedvező módon megoldaná az általános és teljes leszerelés problémáját. A tömbönkívüli semleges országok kezdeményezését támogatja a világközvéle­mény is, mert a jelen pilla­natban az atomkísérletek minden népet és országot veszélyeztetnek. R. B. Dobi István köszönőtávirata Tito elnökhöz Beográd­ból jelenti e Tan­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök táviratot kapott Dobi Istvántól, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökétől, aki meg­köszönte elnökünknek a Magyar NK nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókíván­ságait, tét. A burmai nagykövet teg­nap Andrija Mugoea, a Szo­cialista Szövetség crnagorai főbizottságának elnöke és Vuko Radovánovics, Titográd népbizottságának alelnöke is fogadta. Blázso Jovánovics a bur­mai nagykövet tiszteletére tegnap díszebédet adott a titográdi Crna Gora szálló­ban. Joszip Gyergya megbeszélései Kairóban Kairóból jelenti a Tan­jug. Ali Sabri, az EAK elnöki ügyeit intéző minisztere teg­nap délelőtt fogadta Joszip Gyergya külügyi államtitkár helyettest. Joszip Gyergya vasárnap utazott Kairóba és az EAK kormányköreivel a két or­szágot érintő kérdésekről folytattak eszmecserét. Jo­szip Gyergya tegnap Mah­mud Favzi külügyminiszter­rel is tárgyalt. A burmai nagykövet Blázso Jovánovicsnál Titográdból jelenti a Tan­­jug. Blázso Jovánovics a crna­gorai népszkupstina elnöke tegnap fogadta U Sain Bwat, Burma beográdi nagyköve­ MAGYAR SZÓ Elutazott az osztrák kereskedelmi miniszter Fritz Bock osztrák keres­kedelmi és újjáépítési mi­niszter a zágrebi áruminta­­vásár megtekintse és a jugoszláv-osztrák kereskedel­mi tárgyalások után tegnap repülőgépen visszautazott Bécsbe. A zágrábi repülő­térre Borisz Bakracs mér­nök, a zágrábi népbizottság alelnöke kísérte ki. Hanykövetünk búcsú­­látogatása a bolgát miniszterelnöknél Redős Jovánovics, hazánk szófiai nagykövete tegnap délelőtt búcsúlátogatást tett Anton Jugovnál, a bolgár minisztertanács elnökénél. A fogadás alkalmával szó volt a két ország viszonyá­ról is. A Nemzeti Felszabadulás Frontja felkészült a hatalom átvételére — jelentette ki Jazid algériai miniszter Mohammed Jazid algériai tájékoztatási miniszter a TASZSZ szovjet hírügynök­ség munkatársának adott nyi­latkozatában kijelentette, az eviani egyezmények utáni helyzetre legjellemzőbb az, hogy Algéria népe egyönte­tűen támogatja az egyezmé­nyekben megfogalmazott po­litikát. Az algériai tömegek fegyelmezetten követik a Nemzeti Felszabadulás Front­jának utasításait, és nem en­gedik meg, hogy az OAS ter­roristái provokálják őket. Az algériaiak ezzel tanúje­lét adták annak, hogy béké­sen akarnak együtt élni az európai telepesekkel. Jelentős mozzanat, hogy az eviani egyezmények meg­szerezték nemcsak az algé­riai, hanem a francia nép tá­mogatását is. Erről tanúsko­dik az április 8-i népszava­zás. Az Algériában megala­kult ideiglenes végrehajtó szerv továbbra is minden tá­mogatást megkap a Nemzeti Felszabadulás Frontjától. Kü­lönösen vonatkozik ez az OAS elleni harcra. „Vélemé­nyünk szerint az ideiglenes végrehajtó hatalomnak min­den rendelkezésre álló esz­közt fel kell használnia a ter­rorizmus letörésére” — jelen­tette ki. Véleménye szerint Algéria függetlenségének kikiáltása után az első probléma a hata­lomnak az algériai népre való átruházása lesz. A Nemzeti Felszabadulás Frontja már most készül erre a feladatra. Elő kell készíteni az aktívis­tákat és a vezető káderokat, akik majd elfoglalják tiszt­ségeiket az ország politikai, gazdasági és társadalmi éle­tében. A másik probléma az, hogy az algériai nép függet­len államában a demokrácia alapján megfelelő politikai és gazdasági társadalmi te­vékenységet fejthessen ki. Végül hangsúlyozta, hogy a független Algéria tömbön­kívüli politikát folytat majd és egyenrangú együttműkö­dést akar a világ valameny­­nyi népével. A A •• 1 •* TI Г •• 1 9 tombon kívüli javaslatról tárgyalt a genfi értekezlet tegnapi ülése Genfből jelenti az AFP. Artur Lal indonéziai kül­dött elnökletével tegnap reg­gel Genfben megtartották a leszerelési értekezlet XXII. ülését. Zorin szovjet és Dean amerikai küldött, a leszere­lési értekezlet elnökei szét­osztották a küldöttségek kö­zött a tömbönkívüli országok­nak az általános és teljes leszerelésről szóló javaslata szövegét, amelynek két pont­járól még nem egyeztek meg. Dean és Zorin a szö­veg alapján kifejtették állás­pontjukat. A szöveghez fűzött kom­mentár után az atomhatal­mak képviselői kérdéseket tesznek fel a nyolc tömbön­kívüli ország képviselőinek, az atomkísérletek beszünte­téséről szóló tegnapelőtt be­terjesztett emlékiratukkal kapcsolatban. A tegnapi ülésen szó esett az ENSZ leszerelési bizott­ságának további munkájáról is. A tömbönkívüli javaslat világvisszhangja Rómából jelenti a Tanjug. Az el nem kötelezett or­szágoknak a genfi leszere­lési értekezleten tett lesze­relési javaslata nagy vissz­hangra talált az olasz sajtó­ban. Az Avanti, a Szocialista Párt lapja szerint a nyolc el nem kötelezett ország je­lentős javaslatot tett, amely „ésszerű kompromisszum az ellentétes álláspontok közt, mivel elfogadja a nemzeti ellenőrzésről szóló szovjet ja­vaslatot, a szerződés megsze­gése esetére pedig előirá­nyozza a nemzetközi ellen­őrzést is”. Az Il Popolo című kor­mánylap hangsúlyozza, hogy az el nem kötelezett orszá­gok javaslata nagy érdeklő­dést kelt a küldöttségek kö­zött s az olasz küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít neki. Az Unita, az Olasz KP lapja úgyszintén ír az el nem kötelezett országok ja­vaslatáról, s ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy az el nem kötelezett országok meg­kísérelték „összhangba hoz­ni a szovjet nemzeti ellen­őrzési elvet a nemzetközi el­lenőrzés amerikai elvével”. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a Times című tekintélyes londoni lap teg­napi számában üdvözölte az el nem kötelezett országok kompromisszumos javaslatát. „A nyolc semleges ország kez­deményezése őszinte kísérlet arra, hogy kijussanak a zsák­utcából” — írja a Times. A lap szerint a tömbönkívüli országok egy hidat körvona­laztak a leszerelés felé, a­­melyet mind a Keletnek, mind a Nyugatnak fel kell építeni. Moszkvai kommentár az atomkísérletekről Beográdból jelenti a Tan­jug. A moszkvai rádió egyik a­­dásában kommentárt közölt, mely szerint az amerikai sajtó igyekszik meggyőzni a világközvéleményt arról, hogy az amerikai nukleáris kísérletek elkerülhetetlenek. Ezáltal egy „mesterséges fa­talizmust” igyekeznek létre­hozni, melynek révén a nyu­gati országok úgy mutatják a dolgok állását, hogy a Szovjetuniónak a genfi le­szerelési értekezleten elfog­lalt álláspontja kényszerí­tette őket a kísérletek fel­újítására. A moszkvai rádió ezzel kap­csolatban hangsúlyozza, hogy „az államok közötti viszony­ban az őszinteséghez, amely­re a nyugati hatalmak hi­vatkoznak, nem járulnak hozzá sem a titkos, sem pe­dig a nyilvános atomkísér­­letek”. Hozzáfűzi: „az atom­kísérleteket lehetetlenség a Szovjetunió állítólagos ma­kacsságával igazolni”. 8. oldal 1 fi látogatás hozzájárul a szovjet-jugoszláv együttműködéshez (Folytatás az 1. oldalról) nőm és szép­ eredményeket hoztak. „Meggyőződésem, hogy az ön itt tartózkodása hozzájá­rul a jobb megértéshez és e­­gyüttműködéshez’' — mondot­ta Gromikóhoz fordulva. Majd hozzátette, hogy Jugo­szlávia és a Szovjetunió sú­lyos megpróbáltatásokon ment át, közös ellenség ellen harcolt, és most is egybefűzi őket a háborús veszély elleni harc közös érdeke, és az, hogy együttesen dolgoznak annak leküzdésében, ami a­­kadályozza a jobb megértést és együttműködést. Pohárköszöntője végén e­­melte poharát Leonid Brezs­­nyevre, a Szovjetunió elnöki tanácsának elnökére, Hrus­csov szovjet miniszterelnök­re, Gromiko külügyminiszter­re és feleségére, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságára. Válaszában Gromiko meg­köszönte Kocsr Popovics és a többi jugoszláv államférfinak a meleg fogadtatást. Megálla­pította, hogy Kocsa Popovics moszkvai látogatása alkalmá­val folytatott nyíli megbe­szélések rendkívül pozitív ha­tással voltak a két ország kap­csolataira. Meggyőződése, hogy a beográdi találkozó hoz­zájárul a szovjet-jugoszláv baráti kapcsolatok továbbfej­lődéséhez. „Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az alapvető nem­zetközi kérdésekben állás­pontjaink rokonok vagy azo­nosak, és hogy a szovjet-jugo­­szláv kapcsolatok sikeresen fejlődnek” — jelentette ki. A továbbiakban hangsúlyoz­ta a leszerelés és több más nemzetközi kérdés megoldá­sának fontosságát, és azt, hogy nagy lehetőség van Ju­goszlávia és a Szovjetunió e­­gyüttműködésének továbbfej­lesztésére Végül emelte poharát Tito elnökre, Kocsa Popovics kül­ügyi államtitkárra és felesé­gére, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek barát­ságára. Kedvező légkör Rusk és Dobrinyin első megbeszélésén Hamarosan ismét összeülnek Washingtonból jelenti az AFP. Hivatalos amerikai körök szerint Dean Rusk amerikai külügyminiszter és Dobri­nyin szovjet nagykövet teg­napelőtti tanácskozásán több időt szenteltek az ügy­rendi kérdéseknek, mint a probléma lényegének. Meg­beszélésük kedvező légkör­ben folyt le. Második talál­kozójukról Dobrinyin nagy­követnek a szovjet kor­mánnyal, és Rusk külügy­miniszternek Kennedy elnök­kel folytatott tanácskozásai után döntenek. A Rusk-Dobrinyin találko­zó több mint egy óra hosz­­szat tartott. A State Depart­­mentből távozva Dobrinyin nagykövet kijelentette, hogy megbeszéléseik „terméke­nyek” voltak, majd hozzá­fűzte, hogy még egy hasonló találkozója lesz Rush külügy­miniszterrel, de ennek idő­pontjáról még nem döntöt­tek. A szovjet nagykövet kö­zölte, hogy Dean Ruskkal azokról a kérdésekről tár­gyalt, amelyekről már a genfi külügyminiszteri talál­kozókon is szó volt. Arra a kérdésre, elértek-e valami­lyen eredményt, a következő­ket mondta: „Ez egy ügy­rendi megbeszélés volt”. Az amerikai funkcionáriu­­sok közölték, hogy a Rusk- Dobrinyin találkozón a Genfben megtárgyalt kérdé­seken kívül a lényeges dol­gokról nem esett sok szó. Szerintük ez amerikai kül­ügyminiszter és a szovjet nagykövet főleg arról beszél­tek, melyik lenne a legjobb mód megbeszéléseik folyta­tására. A görög kormánylap bírálja Bonnt Athénből jelenti a Tan­jug. A görög kormányhoz kö­zelálló Kathimerini című lap tegnapi számában bírálta a bonni kormányt, mert elodáz­ta az USA és a Szovjetunió közötti megegyezést Berlin­ről. A lap szerint a német politikusoknak fel kell fog­niuk, hogy azok a népek, a­­melyek több ízben is áldo­zatai voltak a német milita­­rizm­usnak, elutasítják az o­­lyan politika támogatását, amely nem használ ki min­den lehetőséget az egyez­mény elérésére. „Vannak olyan helyzetek, amelyeket nem lehet erő­szakkal megoldani"­ — írja a lap. A cikkíró síkraszáll „olyan megbeszélések mel­lett, amelyek elhárítanak minden nehézséget, és me­lyeknek következtében a helyzet javulna’’, s megálla­pítja, hogy „a németek csak olyan tárgyalásokat kíván­nak, amelyek nem vezetnek eredményhez. A tárgyalások azonban nem tarthatnak örökké” — állapítja meg a lap. Júliusig 20 000 katonát szerelnek le az USA-ban Washingtonból jelenti az AP. Az amerikai haditengeré­szet és légierő parancsnok­sága tegnapelőtt közölte, hogy körülbelül húszezer tisztet és katonát, akiknek szolgálatát a berlini válság idején meghosszabbították, még július elseje előtt le­szerelnek. A határozat sze­rint júliusig több mint ti­zenháromezer pilótát és a légierő más tagját, vala­mint öt és félezer újoncot, és körülbelül ezer-négyszáz ten­gerésztisztet és tartalékost szerelnek le.

Next