Magyar Szó, 1962. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1962-05-01 / 119. szám

HAT TAT­ A FASIZMUSRA mm BREADS AO A NÉPNEK ! Magyar Sió ааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааааа 1миимм1нши11ншмд|и1ишмам]а • XIX. évf. 119. (5357.) szám i 1962. május 1,, 2. A jövőbe vetett bizakodással ünnepeljük az idei május elsejét A tavasszal együtt Május elseji jókívánságok­kal köszöntjük a kedves ol­vasót, s mindenekelőtt át­nyújtjuk szeretettel azokat a virágokat, amelyeket ebből az alkalomból képzőművésze­ti szerkesztőnk gyűjtött cso­korba az ünnepi szám hasáb­jain híres alkotók vásznai­ról. Kívánunk talán, elsősor­ban békét és jó egészséget. Sajnos, a jelek szerint, még mindig ez a legidőszerűbb fel­köszöntő. Olvastuk, a béke­szerető emberiség, közöttük szocialista hazánk dolgozói ellenkezése és Tito elnök nyomatékos figyelmeztetése ellenére Amerikában újra szörnyű bombák robbannak, mire valószínűleg a Szovjet­unió is folytatja efféle kísér­leteit. És ha ez sokáig így megy tovább, megrokkanunk, elpusztulunk mielőtt még ki­törne a harmadik világhábo­rú. Reméljük, persze, nem így lesz, majd csak legyőzi egyszer ezeket a fékevesztett ambíciókat is az ember élet­ösztöne, józansága, és ha ne­hezen is, de májusra fordul az idő a nemzetközi politika atomfelhős vidékein is. Jó munkát — alighanem ennek kell lennie a követke­ző és ezúttal szintén nem konvencionális üdvözletnek. Tudjuk, csak jó, jobb és ész­szerűbb erőbevetéssel telje­síthetjük vállalt feladatain­kat a gyárakban, a mezőtt­in s mindenütt másutt, magun­kévá téve a legújabb intézke­déseket, amelyekről annyit hallottunk az ünnepek előtt és hallunk, vitázunk majd még­­utána, és amelyek, vitán felül, mind, mind a munkás­­osztály és általában a dolgo­zó nép érdekében hozattak. És persze ezenfelül szeret­nénk még ha sok-sok szemé­lyes és kevésbé általánosítha­tó öröm és boldogság érné az olvasót a hosszú tél után, a minden tavasszal együtt já­ró derűlátás jegyében, hisz az újjászülető természet ré­szei vagyunk mi is, nekünk zöldell az erdő, nyílik a vi­rág, csobog a folyó és süt a nap. KÍVÁNUNK végül kel­LEMES ÜNNEPEKET, E­­SŐTLEN KIRÁNDULÁST, MEGÉRDEMELT PIHE­NÉST, GONDTALAN VI­DÁMSÁGOT MINDNYÁJUK­NAK A DOLGOZÓK IDEI NEMZETKÖZI ÜNNEPÉN. V. L. A Kommunista Szövetség, a Szocialista Szövetség, a Szakszervezeti Szövetség és a Népi Ifjúság kiáltványa A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezetősége, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének Szövetségi Bizottsága, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa és a Jugoszláv Néni Ifjúság Központi Vezetősége május elsején a következő kiáltvánnyal fordul Jugo­szlávia népeihez: A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓIHOZ! Az idei május elsejét a ha­ladó emberiségnek a békéért, a szocializmusért és a népek függetlenségéért vívott harca jegyében­ ünnepeljük. Ezek a nagy eszmények korunk min­den haladó emberének műve és első gondolata. Ezek a nagy eszmények vannak a májusi zászlókra írva, ezek vannak bevésve a világ min­den dolgozójának és békesze­rető emberének agyába és szívébe; ez a reménységük, törekvésük és céljuk. VÁROSOK ÉS FALVAK DOLGOZÓI! Hazánk dolgozóinak egysé­ges és nagy erőfeszítései árán jelentős eredményeket ér­tünk el életünk minden terü­letén. Társadalmi és politi­kai rendszerünk demokrati­­kusságát, a dolgozóknak az anyagi, társadalmi-politikai és más közös érdekek közvet­len eldöntésében való helyét és szerepét, a gazdasági fej­lődés lendületét, az iskolák és egyetemek sokaságát, a társadalombiztosítást stb. te­kintve kétségtelenül a világ társadalmilag­­leghaladóbb országai közé tartozunk. De tudatában vagyunk annak is, hogy még nagy és roppant összetett feladatok előtt­ ál­lunk. További sikeres és gyors gazdasági és más irányú fej­lődésünk magasabb szintű, korszerű, magasfokúan ter­melékeny termelést, jobb mi­nőségű és dúsabb választékú termékeket kíván. Állandó, szervezett és világosan meg­határozott irányú erőfeszíté­sekre van szükség minden dolgozó, önigazgató szerv és társadalmi-politikai szerve­zet, kommunális szerv és min­den társadalmi erő részéről, hogy megbirkózhassunk azok­kal a nehézségekkel, amelye­ket viharos fejlődésünk, az ingatag nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok és kü­lönféle szubjektív fogyatékos­ságaink magukkal hoznak. A fogyasztásnak­­a terme­léssel és a termelékenység­gel való egybehangolásával, a munka szerinti elosztás el­vének következetes végrehaj­tásával és a különféle káros irányzatok kiküszöbölésével biztosítjuk hazánk állandó és gyors gazdasági fejlődését. Jóllehet nagy és döntő lépé­seket tettünk szocialista kö­zösségünk sokoldalú építése irányában, ma nagyobb kö­vetelmény mint valaha, hogy minden öntudatos szocialista erő, elsősorban a kommunis­ták, a Szocialista Szövetség, a szakszervezet és a Népi Is­(Folytatása a 4. oldalon) Tito elnök séta közben. MAI 32 OLDALAS ÜNNE­­ pi szamunk Ara 20 di­nár. LAPUNK LEGKÖZELEBB CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL JELENIK MEG. ARA SO DINAR Társadalmi rendszerünk é­s a nemzetek közötti viszonyok és kommunisták szerepe, a városok ellátása, a kulturális­­művészeti élet és más időszerű témák A Magyar Szó interjúja Jovan Veszelinov elvtárssal Csak nagy nehezen jutottunk hozzá a Harcos Szer­vezetek Szövetsége közgyűlésének szünetében, körül­fogták az egykori bajtársak, és folyt a vidám anek­­dotázás a forradalom idejében történtekről. Egy ré­gebbi ígéretére hivatkoztunk, és ő beleegyezett, hogy röpke félórára visszavonul velünk a Hadsereg Ott­hon szalonjának egyik csendes sarkába, és interjút ad a Magyar Szó ünnepi számába. Fél órát ígért JO­VAN VESZELINOV, a Szerb KSZ központi ve­zetőségének titkára, s több órán át maradt együtt FARKAS NÁNDORRAL, a Forum Lap- és Könyv­kiadó Vállalat igazgatójával és VÉRES LAJOSSAL, a Magyar Szó főszerkesztőjével. Érdeklődése kiter­jedt a Vajdaságban élő magyarok politikai, gazdasá­gi, kulturális életének megannyi vonatkozására, azon­kívül hogy egyet s mást elmondott azokról az, idő­szerű kérdésekről is, amelyek most, a Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének harmadik plená­ris ülése óta foglalkoztatják a közvéleményt. További közeledés, egymás kölcsönös megértése Mindenekelőtt szóba ke­rült az a tény, hogy sehol a világon nem oldották meg oly következetesen a nem­ze­­­­ti kérdést, mint Jugoszláviá­ban. Senki sem vitatja el ma már azokat a nagysze­rű eredményeket, amelye­ket elértünk. Nem maradha­tott el a siker, mert nálunk a nemzetek közötti viszo­nyok a szabadság és minden nép egyenjogúságának elvé­re épültek. Ezért küzdött mindig a Kommunista Párt, hazánk munkásosztálya. A nemzetiségek jogai így vál­tak forradalmunk egyik vív­mányává. Szocialista társadalmi rend­szerünk, — mondotta Vesze­linov elvtárs — társadal­munk gondoskodása minden dolgozó emberről, az önigaz­gatás mechanizmusa, a de­centralizáció, stb. lehetővé tette, hogy teljesebben és he­lyesebben alakuljanak a nemzetek közötti viszonyok a szűkebb egységek keretei között is, a tartományban, a járásokban, a községekben, az üzemben, az iskolában, stb. Úgy vélem joggal ál­lítható, hogy az új társadal­mi viszonyok járultak hozzá legnagyobb mértékben köz­társaságunkban a nemzetek közötti viszonyok helyes gya­korlati megoldásához. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a köz­vetlen demokrácia tovább­fejlesztésével ezek a viszo­nyok társadalmunk vala­mennyi sejtjében még­­job­ban elmélyülnek, várható valamennyi nemzetiség to­vábbi közeledése, egymás megértése az egyenjogúság alapján. Nem önműködő folyamat Természetesen ez a folya­mat, nem önműködő. A meg­lévő objektív lehetőségek mellett népeink testvériségé­nek és egységének további megszilárdítására és elmé­lyítése szempontjából szük­ség van az öntudatos szocia­lista erők, elsősorban a Kommunista Szövetség ak­ciójára is. A nemzeti kér­dést sem lehet egyszer s mindenkorra megoldani, épp úgy mint ahogy fejlődésünk más létkérdéseit sem. A beszélgetés a továbbiak során arról folyt, hogy a nemzetek közötti viszonyok helyes megoldásának alapja köztársaságunkban a nem­zetiségek jogainak teljes mérvű megvalósítása az élet valamennyi területén. Ez a politika ha ideiglenesen is, kisebb-nagyobb akadályokba ütközhet. Társadalmunk még nem­ mentes reakciós és in­gadozó elemektől. Nem rit­kaság, hogy soviniszta és na­cionalista jelenségekbe üt­közünk. Ezek a szocialista­ellenes­ tényezők gátolni sze­retnék demokratikus és szo­cialista fejlődésünket, és ezért különösen nemzetiségi politikánknak akarnak árta­ni, s megpróbálnak éket verni Jugoszlávia népei közé. Nacionalista és soviniszta jelenségek Nacionalista és soviniszta jelenségek találhatók vala­mennyi köztársaságunkban és van belőlük a nemzetisé­gek soraiban is. A következe­tes harc ezek ellen a szocia­listaellenes jelenségek ellen szintén egyik feltétele a nem­zeti viszonyok helyes meg­oldásának. Ezt a küzdelmet teljességében a Kommunista Szövetség folytatja. Ennek azonban konkrét formát is kell öltenie mindazokon a területeken, ahol több nemze­tiség él együtt. A kommu­nistának sohasem szabad szem elől tévesztenie nemzeti (Folytatása a 3. oldalon)

Next