Magyar Szó, 1962. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1962-05-27 / 144. szám

ni. «NM Brazil és görög siker Cannes-ban Franciaország, Olaszország, az USA és a Szovjetunió háttérbe szorult A jugoszláv filmeket közöny fogadta A XV. januárie cannes-i szó kezdődött, hogy többet fesztivál váratlanul nagy is- megtudjanak róla, felfedjék kert hozott egy, filmgyártás kilétét. Kiderült, — az újságáéról alig ismert országnak írók nagy meglepetésére — és egy teljesen ismeretlen hogy nem is hivatásos zenrendezőnek: a filmversenyező, hanem — színész. Szenagydíját, az Aranypálmát mélyéről nem lehetett sokat — mint megírtuk — Anselm megtudni, de névjegye — a Duartea brazil rendező kap sikeres alkotás — mindent a Fogadalom című alkotó- életrajzi adatnál többet sáért. A nagy elismerést semond,lentő díjra szinte kivétel Meséje dióhéjban a követnélkül mindenki Antonioni, keze: egy földhözragadt szó- Bunuel, Germi, Preminger gény paraszt fogadalmat és Berlaga valamelyik művét tesz, hogyha szamara meggondolta esélyesnek, ám a gyógyul, hálája jeléül egy mikor bemutatták a brazil nagy keresztet visz a tempfilmet, már nyilvánvaló volt, lomha. Egyetlen háziállata és hogy lehetséges a meglepő a nehéz paraszti munkában tés. A közönség kitörő lelke nélkülözhetetlen segítőtársa vedéssel fogadta, a kritikusok felépül, ő azt hiszi, hogy az te sok szép szót mondtak úr meghallgatta fohászát, és róla, noha véleményük ez eleget akar tenni fogadalmánttal sem volt egyöntetűnak. Hatalmas keresztet tesz Duartea neve teljesen is szamara hátára, és be akarja meretlen a filmvilágban. Mit vinni a templomba. A papok vének bemutatója után haj- tiltakoznak, felbújtatják a hívőket, hogy a Rcalfigoczáfc Antocsiond ■ fesztivál legyeg isten házának megszent komolyabb esélyese volt, de jégtelenítését A tömegből nem váltotta be teljesen a lövés dörren és a paraszt hol hozzá fűzött reményeket tan esik össze. Ekkor az em- Még Így te utolérte azonban berek a magafaragta kereszt Bergman svéd rendező nagy lére helyezik, és a templom sikerét ugyanis ezúttal is ha viszik, a papok pedig, díjat kapott, egymás után mintha mi sem történt vol- immár harmadszor. A történt, megtartják a gyászmisét nez egy fiatal nőről szól, aki Duarten rendező filmjében szerelmének felbomlása után a vallási fanatizmust bírál- megismerkedik egy ifjú rézsda. Ez a téma, úgy létszik be ügynökkel. Első látásra tetszik a cannes-i zsűrinek, egymásba szeretnek, de már mert tavaly te egy antikleii- megbeszélt találkára sem kális filmnek, Bunuelben mennek el, mert mindketten dező Viridianájának ítélte attól félnek, hogy a szerelem a nagydíjat A tudósítók a végzetesen beleszól életükbe, kitüntetett újdonság legna szétzilálja, felbomlasztja, gyobb értékének azonban azt a legjobb vígjáték díját könyvelték el, hogy hiteles pietro Germi Válás olasz rajzot adott a brazil faluról, módra című alkotás kapta. A nagyok — Franciaország, Szatíra ez a javából, a kép- Olaszország, USA, Szovjet- mutatás kipellengérezése, unió számítását keresztül- íme, mit mond filmjéről – húzta még egy kis ország rendező: „Az olaszok a válás fia: Cacoyammnis görög ren- szó hallatára ugyanúgy összedető. Az ő neve már nem ráncolják homlokukat, mintismeretlen teljesen, tavaly is ha az amerikaiak azt halifeltűnést keltett Stella című rák, hogy „néger”, a franfilmjével csak „gyarmat”. Náluk a Euripidésznek, a színpad házasság nem bontható fel nagy filozófusának drámáját. S ha a férj vagy a feleség az Elektrát filmesítette meg, megunja házastársát, nem ezért kapta meg a fesztivál kezdheti újra életét. Egyet egyik legnagyobb díját. A tehet csak elmegy, vesz egy görög drámaíró ismert mű- pisztolyt és visszaküldi a tívumát — Elektra bosszúra jóistenhez teremtményeinek ösztönzi bátyját gyilkos any- egyikét.Fjuk és szeretője ellen — fel- Az amerikai Utazás az éjjel eredetiségében megtar- szakában (Sidney Lumet) és tetta a film, de emellett a 32 angol Egy csepp méz klasszikus szövegnek, a film (Jack Cleyton) szereplőit nyíl művészet kifejező eszközei vánították a legjobb színével, korszerű értelmet is szekké. Az előbbiben Kathaadott Az irodalom és a film,nne Hepburn, Ralph Ria múlt a jelen találkozik eichardson, Jason Robards és ben az alkotásban, mégpedig D©an Stockwell, az utóbbiolyan tökéletesen, hogy a ban pedig Rita Fashingham bemutató után a közönség és Murray Melvin érdemelte felállva ünnepelte a rende- t. Amint látjuk, az idén azőt, a lapok pedig hasábokat szokástól eltérően, hatan írtak a rendkívüli teljesít- osztoznak a díjon. Korábban menyről. A címszerepet ala csak a legjobb női és férikító Irene Papes szintén kis színész kapott díjat, érdemelte a legteljesebb elismerést Megemlítjük még, hogy a A fennmaradt öt hivatalos katolikus zsűri díját Bresson díjat az olaszok, franciák, Aanne d’Arc pere, a knamerikaiak és az angolok tikusok díját pedig Louis kapták. Bunuel A romlás angyala A zsűri különdíját Robert kapta. Bresson: Jeanne d’Arc pere Ide kívánkozik még nő és Michelangelo Antonioni: hány szó a mi idei szereplő- A napfogyatkozás című al-sünkről. Jugoszláviát Alekkotása érdemelte ki. Bresson, szandar Petrovics Ketten akit az Egy halálra ítélt meg című alkotása és a Szerelem szökött című alkotásáról is- filmen című rajzfilm képet a filmvilág, ezúttal is viselte. Senki sem várt dísikert ért el kivételes rende- jat, csupán néhány jó szót, női képességeivel, noha sok- de sajnos, ez is elmaradt, szól feldolgozott témát rá- Mindkét filmünk megbukott, fasztott, fagyos közöny fogadta. Marcello Mastroianni a Válás olasz módra főszereplője Monica Vitti és Alain Delon A napfogyatkozás című Antonioni filmben A Szabadság I. című szenegál-francia film két főszereplője: Nanet Senger, a szenegáli köztársasági elnök unokahúga és Iba Gil, a szenegáli parlament elnökének fia Katharine Hepburn az Utazás az éjszakában hősnője LÁTTUK VIRIDIANA Bunuelnek ez a filmje európai botrányt okozott, tuдуапаккот elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját. Nemcsak Spanyolországban (ahol Bunuel felvételezett), hanem Olaszországban és Franciaországban is betiltották vetítését. Ez a film entellektüelek részére készült. Megértéséhez ismerni kell a bibliát, klasszikus zenét és képzőművészetet. Bunuel nem tesz kompromisszumot ad captum vulgi, művészi krédója értelmében a legelvontabb szimbólumokkal közli mondanivalóját. Viridiana nővérnek néhány napra távoznia kell a kolostorból, rokoni látogatásba megy, ott azonban olyasmi játszódik le, ami miatt visszatérése lehetetlen. Marad a vidéki kastélyban, és elhatározza, hogy a keresztény tanok értelmében felkarolja a falubeli koldisokat, bénákat, vakokat, ételt-italt és szállást ad nekik. Egy éjszaka a kastély urai nincsenek otthon, a koldusok behatolnak a kastélyba, és nagy lakomát csapnak. A lázárok a gazdag terítékű asztalhoz kerültek. A vacsorajelenet Bunuel filmjének legerőteljesebb része. A bibliai utalások egymást követik, megkezdődik a koldusok Valpurgisz-éjszakája. Míg a bélpoklosok, a vakok és a sánták lakmároznak, duhajkodnak és a kerevet mögött enyelegnek, az egész kastélyon végigzúg Haendel Messiásából az Allelúja, a feltámadás himnusza. Az ellenütem tetőpontja, crescendója, amikor a koldusok az Allelúja hallatára kasztanyettás tájiéra perdülnek. S végül a zárójelenet: a lakmározók asztal melletti elhelyezkedése hirtelen elénk vetíti da Vinci hatalmas Utolsó vacsoráját. Ebben a pillanatban betoppan a háziúr és Viridiana nővér, a lázárok szétszélednek, két zsivány azonban marad, egy cselfogással lehetetlenné teszik a háziurat, Viridiana nővért pedig egyikük az ágyra teperi azzal, hogy „a kisasszonynak előbb-utóbb át kell esnie ezen is”. Ezek után megértjük, hogy miért tiltották be ezt a filmet Spanyolországban, Franciaországban, és Olaszországban, ahol is, mint tudjuk, a katolikus szupremácia nagyon is érezhető. ______ Sz. Gy. MAGYAR SZÓ _______ ___ ▼aeinmp, UK. пмОм Vt. 1 A NOVISZÁDI ÁRUMINTAVÁSÁR LÁTOGATÓINAK FIGYELMÉBE! Ha megtekinti az árumintavásárt, föltétlenül látogasson el a noviszádi Progresz nagyáruházba is, amely ebből az alkalomból kiváló minőségű áruval bővítette választékát és mérsékelte árait. A kiállítás idején mint egyébként is, az áruház egész nap reggel 6-tól este 8 óráig nyitva lesz.