Magyar Szó, 1962. június (19. évfolyam, 149-178. szám)
1962-06-01 / 149. szám
2. odal MAGYAR SZÓ Pántést, 1962. Jfmnhói. ZÖLD ARANY Zsákokban a lucerna termése: a liszt, a szemcse — a noviszádi kiállításon Nagyjelentőségű mezőgazdasági újítás A nagy találmányok, nagy újítások néha olyan egyszerűnek látszanak, olyan természetesnek, hogy jelentőségűiket kezdetben észre sem veszik. Ilyen nagy újítás a lucerna aratása. Szokatlanul hangzik ez a kifejezés, de csak azért, mert teljesen új fogalmat jelöl, aminthogy maga a lucerna is új és nagy jelentőséget nyer a betakarítás új ■aódszerével. Módszer, találmány, újítás? Mind a három. Sőt több, mezőgazdasági forradalom: aratják, csépelik a lucernát, a lucerna levelét. Ez az a nagy találmány, amit PALUSEK István mezőgazdasági mérnök ötlete alapján a topolyai Prolein keverőmalom és a mezőgazdasági állomás szakemberei megvalósítottak. ARANYAT ér a lucerna A betakarítás új módszerét nemcsak azért lehet aratásnak nevezni, mert a munkát kombájn, lucernakortikájn végzi, hanem azért, is, sőt lényegében azért, mert az új módszerrel valóban lecsépelik ■ lucerna háromszor értékesebb levelét, a „termést“ a ■zárról, mint ahogyan a bu■e kalászból kicsépelik az értékesebb magot. A termés, a levél, mint a búzánál a mag, csákiba kerül, a kisebb értékű lucernaszalma pedig bálákba. Az arany is csak akkor vélik értékessé, ha kiválasztják a közeiből, a homokból. A bűze is kisebb értékű volna, ha nem lehetne különválasztani a szemet a szalmától. Hasonlóan növekedik a lucerna értéke azáltal, hogy levelét különválasztják a szártól, szalmájától. Ezzel az egyszerűnek látszó találmánnyal a lucerna levele arany lesz, zöld arany. GYORSABB A BETAKARÍTÁS Nemcsak az értéke növekedett meg a lucernáinak az aratással, hanem megoldódott egy nagy probléma, a betakarítás nehézsége is. Számtalan szakember mutatott mág rá, hogy a növekvő állatállomány takarmányozását csak a nagy hozamú lucerna fokozott termelésével lehet biztosítani. De a nagyméretű termesztésnek az az akadálya, hogy a betakarítás az időjárástól függ. A lekaszált lucerna többszöri megázás után értéktelenné válik, vagy éppenséggel megrohad. Száz holdak termése ment így tönkre. Emiatt több birtok még csökkentette is a lucerna termesztést. Az új módszerrel ez a kérdés is megoldódott,.mert elé egy nap jó idő, máris aratni lehet a lucernát és minden pillangós növényt Az értékes levél a zsákba kerül, a kevésbé értékes, félig megszáradt szalma pedig vékony bálákban tovább száradhat, és még ha megázik is, nem sokat veszít értékéből. Csak a nagyüzemi jószágtenyésztés kifizetődő. De ehhez nagyüzemi takarmánytermesztés is szükséges. Ezt teszi lehetővé a lucernakambájn. Száz holdas, ezerholdas parcellákban is lehet majd nyugodtan lucernát termeszteni, mert elég egy-két szép napos idő, hogy a gépek betakarítsák a termést. A lucerna kézierővel való betakarítása nagy parcellákról szinte lehetetlen vagy legalábbis nagyon bizonytalan volt, mert teljesen az időjárástól függött. Nagyüzemi, kifizetődő termelést csak gépekkel lehet elérni. A lucernának, egyik legnagyobb hozamú és legértékesebb takarmánynövényünknek termeléséhez jobbam mondva betakarításához eddig nem volt gép. A licernalkombájn tehát a takarmány termesztés gépesítését jelenti ADATOK, SZÁMOK, SZÁZALÉKOK A lucernánál a szár és a levél aránya szárazon körülbelül egyenlő: annyi a levele, amennyi a szára. A szár sok rostot tartalmaz, ezért a szarvasmarha és a ló takarmányozására való. Sőt ezek a jószágok csak a szárát szeretik. A tehenek a lucernaszéna lehullott levelét meg sem eszik. A levélzet viszont a baromfinak és a sertésnek alkalmas, mert sok fehérjét tartalmaz, ezenkívül sok meszet, A vitamint (karotint). Zsírtartalma is nagy: körülbelül 12 százalék nyers zsírt tartalmaz a levél, tehát lehetőség van arra, hogy olajat is sajtoljanak belőle. A számítások szerint egy hektár lucerna ter meséből három mázsa olajat, illetve részben még értékesebb leolttot lehetne kisajtolni, összehasonlításképpen megemlíthető, hogy a szója egy hektárról csak két mázsa olajat ad. A szója nyers protein tartalma 30—35 százalék és egy hektár évi termése csak 15 mázsa. A lucernalevél viszont 35—40 százalék fehérjét tartalmaz és évi hozama :20—22 mázsa. A kukoricához hasonlítva a lucerna négyszer annyi fehérjét ad, mint amennyit az ugyananynyi területről betakarított szemes kukorica tartalmaz. Az állattenyésztés nagy problémája az egész világon tulajdonképpen a fehérjék biztosítása. Ma már úgyszólván mindent tudnak szintetikusan előállítani, csak fehérjét nem. És éppen ezt adja a lucerna levélzete. A LUCERNA TERMÉSE A KIÁLLÍTÁSON A topolyai Protein üzem kirakata előtt talán sok látogató érdektelenül halad el. Pedig a kiállított takarmány ennek a nagyjelentőségű újításnak a terméke. A gyengén préselt világoszöld nagy pogácsák már idei lucernalevélből készültek. A haragoszöld színű fényes granulákat a lucernalevéllisztből préselték. Első pillantásra talán festékszemcséknek vélné az ember. Nem is téved sokat, aki ezt gondolja. Ezek a szemek olyan tömények, tartalmasak, hogy takarmánynak csak kis mennyiségben szabad adni. Nem is arra készültek, hanem ipari nyersanyagnak. Alapanyagnak karotin. A vitamin készítésére, a protein kivonására, és valószínű, hogy még olajat és zöld festéket is készítenek majd belőle. Csak fennmaradó részét használják takarmánynak. A másik, nem szembetűnő látnivaló, a kukoricalevélből készült korpa. De erről majd a legközelebbi alkalommal. Jósaim könnyű, de veszélyes, különösen írásban, nyomtatásban. Nyoma marad. De a lucernnakambájnnal kapcsolattan nem veszélyes megjósolni, hogy rövid időn belül csak kombájnok aratják majd a zöld aranyat. A lucernaszéna kaszálása, szárítása, gyűjtése úgy kimúlik a divatból, mint a búza csáplése lenyomtattással. MIAVECZ Márton Díjtalan orvosi kezelés a zrenyanini járásban A mezőgazdasági dolgozók egészségvédelméről A zrenyanini járási egészségügyi biztosító alap igazgató bizottságának keddi közgyűlésén a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi biztosításának módosításáról tárgyaltak. Az igazgató bizottság, figyelembe véve az anyagi helyzetet, arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell szilárdítani az egészségvédelmi szolgálat és a pénzalap közötti együttműködést, mert a pénz beszedése és felhasználása nem függhet sem az egészségügyi intézmények önérdekű ügyvitelétől, sem pedig a puszta véletlentől. Ezért előre és világosan meg kell határozni az alap és az egészségügyi intézményeknek egymás közötti jogait és kötelességeit. Az alap jelenlegi pénzügyi helyzete szerint lehetőség van arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi biztosítása rendszeresebb formát öltsön. Az alap tartalékeszköze 1960-ból és 1961-ből több mint 67 millió dinár. Ezt a pénzt nem költötték el a földművelők kezelésére, s ez annyit jelent, hogy a biztosított személyek többet fizetnek az alapnak, mint amennyi az orvosi költségek fedezésére szükséges. Mivel az idén további 109 millió dinár bevétel várható, a számítások szerint az alap eszközei meghaladják majd a 176 millió dinárt. Tekintettel a mezőgazdasági dolgozók orvosi költségeinek tavalyi és tavalyelőtti arányára — a számítások szerint — az alapban csaknem 90 millió dinár megmarad. Igazságtalanság lenne az alapban ilyen nagy összegeket felhalmozni, mert ezt a pénzt a mezőgazdasági dolgozók fizették be, személyenként és keresetükhöz mért százalékarányban. A pénzt célszerűen kell felhasználni és ki kell terjeszteni az egészségügyi biztosítást. Az igazgató bizottság azt javasolta, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak az egészségügyi szolgáltatás, és orvosi kezelés teljesen dittalan legyen, és a 15 éven aluli gyermekek ingyen kaphassanak orvosságot. Mivel 1963-ra körülbelül 120 millió dinár bevételt várnak, lehet, hogy a hiányzó 60 millió dinárt a mezőgazdasági dolgozók járulékának növelésével pótolják. Köztudomású, hogy Vajdaságban a zrenyanini járásban a legkisebb a járulék, további 260 dináros növelés a mezőgazdasági dolgozóknak nem jelentene nagy megterhelést. A termelők minden bizonnyal elfogadják majd a bővített egészségügyi biztosítás módosított rendszerét, mert jelenleg egy-egy orvosi kezelésért körülbelül 250 dinárt fizetnek. A legnagyobb zavart eddig az egészségügyi intézmények árjegyzékei okozták. Ahány egészségház, annyi szolgáltatási ár — mondottak a polgárok. Valóban tavaly ugyanazért a kezelésért másmás intézményben különböző díjat fizettek. Az intézmények ezen kívül fokozatosan növelték a díjakat, de a többletet nem az egészségvédelmi szolgálat fejlesztésére, hanem a személyi jövedelem növelésére fordították. Nemsokára azonban ezt a kérdést is megoldják. Végül elosztották az alap 1960. évi bevételéből származó tartalékot. Új egészségügyi létesítmények építésére és berendezésére a zrenyanini Györgye Jovénovics közkórháznak 38, a kikindai közkórháznak 22, a zrenyanini egészségügyi intézetnek pedig 15 millió dinárt folyósított átai W** Ш-... s. L. A szuboticai nagykereskedelmi vállalat NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN ELAD egy nem komplett, Moszkvics márkájú személygépkocsit. Ár • KIKIÁLTÁSI ÁR 300 000 DINÁR. Az árverés 1962. június 2-án szombaton, a vállalat igazgatóságán lesz a Petőfi Sándor utca 4. szám alatt. Cseresznye és újkrumpli az asztalon Rövid séta a Futaki úti piacon Májusi eső aranyat ért— mondja az évszázados tapasztalatok alapján, kialakult szólásmondás. A májusi esőre különben azt is mondják: kukorica esik. Sajnos, az idén ezt nem mondhatjuk el. Már április második fele, de különösen az ötödik hónap kimondottan aszályos volt. Ez nemcsak az őszi és tavaszi vetéseken látszik meg — lassabban fejlődtek —, hanem a kerti vezeteményen is, azaz főleg a piacokon. De ha most, az elmúlt napok kiadós záporai után, kimegy a háziasszony a piacra, belátja, hogy nagyon sok igazság van a szólásmondásban. Mert ha az esőik hatása még nem is mutatkozott meg, annyi bizonyos, hogy máris változatosabb, nagyobb az árukészlet. Az asztalok roskadoznak a különféle zöldségfélék, retékcsomók, hagyma, sóska alatt, de már karalábé is kapható. Igaz, még nincs sok belőle, és egy kicsit drága is, de a háziasszonyok így is örömmel fogadják, mert a karalábéleves, vagy főzelék ízletes és változatosabbá teszi az étrendet. A hatalmas, fehér és piros rakások láttán túlzás nélkül mondhatjuk: reteknap van a piacon. Ennek ellenére az ára még mindig nem csökkent, harminc dinár csomója. A zöldhagyma ára is különböző, természetesen a magántermelők drágábban adják, mint a Veletrzsmica. Salátában is igen nagy a felhozatal, zöldség viszont nagyon kevés van. Az ára is igen magas. Néhány vékony petrezselyem-gyökérből álló csomóért 30—40 dinért is elkérnek. Az újburgonya is megjelent már a piacon, igaz, még aprócska, de abból készül a legfinomabb sültikrumpli. Kilója 80 dinár, a nagyobbakért azonban 150 dinárt kérnek. Megjelent a gyümölcspiac nagy újdonsága, a cseresznye is. Ára is elfogadható, úgy-ahogy most már mind több család asztalára kerül ízesítőül egy kis cseresznye. Tavaly ilyenkor rengeteg földieper volt, az idén alig van, és nagyon, drága. Az eső hatása mégis talán a virágpiacon mutatkozott meg legjobban. Tegnap nem volt kimondottan piaci nap (kedden és pénteken van) mégis rengeteg virág, üdezöld palánta, és cserepes virág kínálta magát. Az árak azonban itt is elég magasak. Az eső hatása tehát jórészt csak a felhozatalon látszik meg, az árakon, egy-két kivétellel, szinte egyáltalán nem. A záporok, zivatarok tovább tartanak. Reméljük hát, hogy a Veletrzsnica is változatosabb árut hoz majd a piacra, s az árak fokozatosan csökkennek. . Az ipar utolérte a mezőgazdaságot Magas termelési ár, sok áru raktáron A palánkai kommunisták értekezletéről Az elmúlt néhány évben az úgyszólván csak papíron létező ipar talpraállításán dolgoztak legtöbbet a palánkai kommunában. Az ipart megújították, korszerű gépek és berendezések kerültek a régiek helyére. Az eredmény nem maradt el. A kommunában tavaly kiegyenlítődött az ipari és mezőgazdasági termelés értéke. 1960-ban az ipari termelés csak 36 százaléka volt az össztermelésnek, tavaly viszont 51 százaléka. Mindez az ipari vállalatok munkásainak, alkalmazottainak, és nem utolsó sorban a kommunisták érdeme. Erről és még sok más problémáról volt szó a Kommunista Szövetség palánkai községi vezetőségének értekezletén. A kommunisták tevékenyen részt vettek számos gazdasági, beruházási és elosztási probléma megoldásában. Közvetlen szervezői voltak egy-egy akciónak. Az álláspontok, elképzelések azonban olyan gyakran változtak, hogy ez néha kedvüket szegte. Megtörtént nem egyszer, hogy nem tudták különválasztani az egyéni hibákat az objektív nehézségektől. Ezzel magyarázható, hogy nem tettek semmit, amikor látták, hogy a földművesszövetkezetek elhanyagolják a kooperációt, sőt a szerződéses termelést is, tevékenységük csupán szolgáltatásra és felvásárlásra korlátozódik. Egyes szövetkezetek traktorai hónapokig Beográdban fuvaroztak, mások már Goszpiccsal (Lika) egyezkedtek traktormunkáról. Helyenként a traktorok beosztásával és a munka minőségével volt baj. A rokonok, jóbarátok, ismerősök előnyben részesültek, ha traktorra volt szükségük. Szilbáson a földművesszövetkezet tanácsának tagjai csak egyéni érdekeiket tartották szem előtt, amikor olyan alacsony haszonkulcsot szabtak meg, hogy a szövetkezet még a terményfelvásárlásra is milliókat ráfizetett. A megújított iparban (és máshol is) jobb szervezéssel és a termelési folyamat tökéletesítésével sokat el lehetne érni. Itt kevesebb az objektív nehézség, nem befolyásolják a termelést az időjárás szeszélyei, mint a mezőgazdaságban, tehát ha jól megszervezik a munkát, nem maradhat el az eredmény. A palánkai kommunában jelenleg az a helyzet, hogy igen korszerű gépekkel termelnek, mégsem állják a versenyt a külföldi piacokon. Magas a termelési költség, drága az áru, ezért van belőle sok raktáron. Több felszólaló hangoztatta, hogy a munkaerő gazdaságosabb hasznosításával lehetne a legtöbbet elérni. A munkások vasárnap nem szívesen dolgoznak, bár egyes üzemekben erre feltétlenül szükség lenne. Emiatt nem tudják olyan korszerűen megszervezni a termelést, mint ahogyan a gépek színvonala megkövetelné. Viszont ha a munkás vasárnap dolgozna, valóban hátrányos helyzetbe kerül a többiekkel szemben, mert minden kulturális és sportrendezvény ezen a napon van. Javasolták, hogy ezeket a rendezvényeket a termelés követelményeihez kellene idomítani, úgyhogy a vasárnap dolgozó munkás ugyanúgy szórakozhasson hétköznap, mint mások vasárnap. . .__ L. L