Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)

1962-10-02 / 272. szám

A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A VEDNEK) ARA *D DINAR fauiARSIÓ XIX. évf. 272. (5510.) sz ■■ailSlllllllliaiiaiaaiBBaiiaaaaaiiaiiiiiii TITO ELNÖK ZAGREBBA ÉRKEZETT Találkozott Brezsnyevvel Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap este Brio­­nb­ól Zágrábba érkezett. Meg­érkezése után feleségével és Ivan Krajacsiccsal, a Horvát Végrehajtó Tanács alelnöké­vel azonnal a Radics téri ré­gi palotájába ment, ahol Leo­nyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége elnökének rezidenci­ája van zágrábi tartózkodása idején. Tito elnök a régi palotába körülbelül fél hétkor érkezett meg. TITO ELNÖK TÁVIRATA SEKOU TOURÉNAK Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő távira­tott küldött Sekou Tourénak Guinea köztársasági elnöké­nek: „Guinea Köztársaság füg­getlensége kikiáltásának év­fordulója alkalmából Jugo­szlávia népei, kormánya és a magam nevében a legőszin­tébb jókívánságaimat kül­döm önnek országa fölvirág­zására és a guineai nép jólé­tére. Sok szerencsét kívánok önnek és kívánom, hogy or­szágaink között erősödjön a baráti együttműködés.” Petar Sztambolics részvétnyilvánítása Yavaz török képviselő tragikus halála alkalmából Petar Sztambolics, a Szö­vetségi Népszkupstina elnöke táviratot küldött a török kép­viselőház elnökének, amely­ben legőszintébb részvétét fe­jezte ki Mehmed Yavaz tö­rök képviselő hazánkban tör­tént tragikus halála alkalmá­ból. Mehmed Yavaz török nép­­képviselő autószerencsétlen­ség áldozata lett Nova Gra­­diska közelében és szeptem­ber 29-én, egy nappal a sze­rencsétlenség után belehalt sérüléseibe. ........................................... . Kedd, 1962. október 2. —­I _____ _ ——. Leonyid Brezsnyev Zágrábban A szovjet elnök beszélt a velenyei bányászok nagygyűlésén Az alkotmányvitával széles körű politikai tevékenység kezdődik A tervezet részletes és alapos ismertetése A Szocialista Szövetség tartományi végrehajtó bizottságának bővített ülése A Szocialista Szövetség tartományi végrehajtó bizott­­sága Petar Belics elnökletével tegnap délelőtt bővített ülést tartott Noviszádon. A Szocialista Szövetség szerve­zeteinek feladatáról tárgyaltak az alkotmánytervezet ma­gyarázásában és a vita megszervezésében. Az ülésen fel­szólaltak: Szvetozár Kosztics, Rehák László, Milan Marti­novics, Miroszlav Rankov, Rakó Bjelica, Sztojan Zamu­­rovics és Radomir Radujkov, tehát az alkotmányvita so­rán. A JOGOK ÉS KÖTELES­SÉGEK EGYÜTT JÁRNAK Mivel a Szocialista Szövet­ség az alkotmánytervezet magyarázásának és általában az alkotmányvitának a hor­dozója, a következő alapvető feladatok hárulnak rá. Első­sorban az alkotmánytervezet­ről való tanácskozásokat és vitákat úgy kell megszervez­ni, hogy minden polgár mi­nél jobban, minél részlete­sebben megismerje az alkot­mánytervezet rendelkezéseit. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy az értekezleten, tanács­kozásokon elhangzott javas­latokat összegezzék és azt közvetlenül vagy közvetve az alkotmánybizottsághoz juttas­sák. Messzemenő jelentősége van annak, hogy valamennyi polgár jól megismerje az al­kotmány rendelkezéseit, kü­lönösképp pedig a polgárok jogait és kötelességeit, hisz csak ily módon tudja minden ember hasznosítani jogait és következetesen megoldani feladatait. Végeredményben ettől függ, hogy vajon az új alkotmány valóban olyan esz­köz lesz-e a polgárok kezében, amelynek segítségével mind anyagi, mind kulturális té­ren újabb sikereket érjünk el szocialista építőmunkánkban. Ariza BUDOVALCSEV, a Szocialista Szövetség tarto­mányi bizottságának titkára, miután méltatta az új alkot­mány jelentőségét, vázolta a Szocialista Szövetség felada­tait. A titkár beszámolója és a felszólalások alapján a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze a Szocialista Szövetség szervezeteire háruló feladat Szükség van arra, hogy a jogokat és a kötelességeket egységesen magyarázzák, is­mertessék, ahogy az az alkot­mánytervezetben is áll. Itt­­ott ugyanis vannak olyan je­lenségek, hogy jóformán csak a jogokról beszélnek. Nem veszik figyelembe, hogy a jogok és a kötelességek együtt járnak, egymástól függnek. Mivel pedig az al­kotmány nem az állam, ha­nem társadalmunk alkotmá­nya a jogok és a kötelessé­gek tulajdonképpen ugyan­annak a társadalmi és er­kölcsi viszonynak a megnyi­latkozásai, csak más-más szemszögből szemlélve. A FALU PROBLÉMÁI Az ülésen a továbbiakban kiemelték, hogy az alkot­mányvita során nagy figyel­met kell fordítani az alkot­mánytervezet azon rendelke­zéseire, amelyek a nemzeti kisebbségekre vonatkoznak. A nemzeti kisebbségek már kezdettől fogva nálunk egyen­rangúak, az alkotmányterve­zet ezt ismételten megerősí­ti. Úgyszintén a mi körülmé­nyeink közepette különös fi­gyelmet kell szentelni a falu problémáinak. Faluhelyen bő­vebben, alaposabban kell magyarázni az alkotmányter­vezetnek a mezőgazdasági szervezetekre, a mezőgazdasá­gi társulásra vonatkozó ren­delkezéseit, a földművesek­nek a földhöz való jogokat, valamint azt a kötelezettsé­güket, hogy a földet a törvé­nyes előírások alapján a kö­zösség érdekének megfelelő­en műveljék. A VÁLASZTÁSOK ÉS AZ ALKOTMÁNYVITA Az alkotmányvita során korántsem arról van szó. (Folytatása a 3. oldalon) A Szocialista Szövetség tartományi végrehajtó bizottsága bővített ülésének részvevői Zágrábból jelenti a Tanjug Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap 17.45 órakor feleségével és kíséretének tagjaival együtt Zágrábba érkezett. ■A Márk téren a vendégeket dr. Vladimir Bakarics, a horvát szábor elnöke és felesége üdvözölte. Jelen volt Zvonko Brkics, a köztársasági végrehajtó tanács tagja, Karlo Mrazovics, a szábor al­elnöke, Anka Berus, a Szo­cialista Szövetség horvátországi főbizottságának elnöke, Vjecseszlav Holjevac, a zágrá­bi népbizottság elnöke és több más személyiség. A szovjet vendégekkel együtt Zágrábba érkezett Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, és Brezsnyev jugoszláv kíséretének többi tagja. A szovjet vendégeket Zágreb utcáin mintegy 150 000 ember üdvözölte. Velenjéből jelenti a Tam­­jug, Velenije, Szlovénia legna­gyobb bányaközpontja teg­nap impozáns fogadtatásban részesítette Leonyid Brezs­­nyevet, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnökét. A város főterén több mint tízezer ember gyűlt össze, s üdvözölte a 11 óra körül megérkező vendégeket. Leonyid Brezsnyev felesé­gével, Alekszandar Ranko­­viccsal, a Szövetségi­ Végre­hajtó Tanács alelnökével, Miha Marinkéval, a Szlovén Kommunista Szövetség titká­rával, valamint kíséretének tagjaival együtt 9 órakor in­dult el Bledből. Utána Vele­­nje felé a gépkocsisor meg­állt Krányban, Domzsáleban és Zalecon A lakosság min­denütt melegen fogadta. Azo­kat a helységeket, ahol a me­netoszlop áthaladt, szovjet és jugoszláv zászlók, üdvözlő fel­iratok díszítették. Brezsnyev elnök kíséreté­vel együtt elvonult a díszru­hába öltözött bányászok meg a zászlókat lobogtató, virá­gokat dobáló pionírok sorfa­la között. A bányászok egy­ben aknarobbantással is üd­vözölték a vendégeket. A kul­turotthon előtt harminc pio­nír virágcsokrot adott át. Az üdvözléseket követő nagygyűlést Ludvig Mali mér­nök, a postányi népbizottság elnöke nyitotta meg. Felszó­lalt Ci­rius Grebensek, a Kom­munista Szövetség helyi ve­zetőségének titkára. Elsősor­ban arról beszélt, hogy Ju­goszlávia népei, a Kommunis­ta Párt vezetésével vállvetve harcoltak a szovjet néppel a közös ellenség ellen. „A szo­cialista forradalom győzelme után — mondotta többek kö­zött — harcot indítottunk a szocialista elvek megvalósí­­tásáért, a dolgozók jobb életé­ért Mozgósítottuk dolgozó­ink minden erejét és közössé­günk elvei alapján felépítet­tük ezt a fiatal bányavá­rost. A háború előtt a vele­nyei bánya apró és jelenték­telen volt, a régi Jugoszlávia súlyos gazdasági válságai ké­nye-kedvének kiszolgáltatva, amelyben a kapitalista gaz­dák nem törődtek a dolgozók munka- és életfeltételeivel. Ma bányánk gazdaságilag és technikailag korszerűsödött, jelentős helyet foglal el a ju­g­oszláv lignitbányászatban. Korszerűsítettük és bővítet­tük a bányát, s ezzel párhu­zamosan megfelelő munkafel­tételeket teremtettünk, gon­doskodtunk bányászaink szük­ségleteiről és kívánságairól is. Azon a területen, ahol most az új Velenye emelke­dik, 15—2­­ évvel ezelőtt me­ző és mocsár volt. Dolgozó embereink, bányászaink alko­tó ereje mindezt megváltoz­tatta“. Kifejezte meggyőződését, hogy ezeket a sikereket szo­cialista rendszerünknek, a Kommunista Szövetségnek és Tito elvtársnak köszönhetik. Hasonló sikereket értek el a többi munkaközösségek is. „Nem akarunk megállni ezen az a­utón — hangsúlyozta — Még sok tervet akarunk meg­valósítani. Ezért békére és a világ népeinek őszinte együtt­működésére van szükség. Az atomerőt feltáró és a világ­űrt meghódító emberiség e­­lőtt a továbbfejlődés hatal­mas távlatai nyíltak meg, és ezeket a lehetőségeket csakis békés, építő jellegű együttmű­ködéssel lehet megvalósítani. Engedjék meg, hogy erről a helyről üdvözletemet küld­­jem a szovjet tudósoknak. A háború sorsdöntő és helyre­hozhatatlan tragédia lenne az egész emberiségre nézve. E­­zért őszintén óhajtjuk, hogy a békés koegzisztencia,­s ter­mékeny építő jellegű nemzet­közi együttműködés és az ál­lamok kölcsönös megbecsülé­se, amelyért Tito marsallunk (Folytatása a 7. oldalon) A Szovjetunió elfogadja a römbönkívüli országok javaslatait az atomkísérle­tek betiltása kérdésében INDIAI KÜLDÖTTSÉG HRUSCSOVNÁL Askabadból jelenti a TASZSZ. Hruscsov szovjet­ minisz­terelnök tegnap kijelentette: a Szovjetunió hajlandó elfo­gadni az atomkísérletek prob­lémája megoldásának alapjá­ul a tömbönkívüli országok javaslatát. Minden feltétel megvan a nukleáris kísérle­tek kérdése megoldásához — mondta. Hruscsov tegnap fogadta a Gandhi békealap küldöttsé­gét. Ez átadta neki a béke­alap júniusi értekezletének felhívását az atomhatalmak miniszterelnökeihez. Követe­lik­ benne az atomfegyverek megsemmisítését, gyártásuk beszüntetését, és a kísérletek betiltását. A szovjet kormányfő sze­rint az atomkísérletek betil­tását az USA és a többi nyu­gati hatalom álláspontja hát­ráltatja. Ezek szerinte a nem­zetközi ellenőrzés örve alatt törvényesíteni akarják kém­szolgálatuk tevékenységét. Hruscsov megemlítette, hogy az atomkísérletek betiltásáé­nak ellenőrzését nemzeti esz­közökkel is meg lehet valósí­tani. Ha a nyugati hatalmak nem akarnak beleegyezni az atomkísérletek általános be­tiltásába, a Szovjetunió haj­landó megegyezni velük a légköri, világűri és vízalatti kísérletek betiltásában, s tár­gyalásokat indítani a földalat­ti robbantások betiltásáról. A tárgyalások tartamára, mond­ta Hruscsov, minden atom­­hatalomnak fel kell függesz­tenie a kísérleteket.

Next