Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)

1962-10-12 / 282. szám

2. pdsl mo ' Etetek, M62. ottWber Ä 1 A szövetségi államion Jugoszlávia egyik jellegzetessége A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság előzetes alkotmánytervezetének indokolása (17) Г в. A SZÖVETSÉG 1. Mint ahogy már hang­súlyoztuk, a szövetségi ál­lamforma Jugoszláviának az előzetes alkotmánytervezet első szakaszában megállapí­tott egyik jellegzetessége. Ju­goszlávia nemcsak önként e­­gyesült egyenjogú népeik szö­vetségi állama, hanem tár­sadalmi-politikai közösség is, amelyben a dolgozók és munkaszervezeteik szaba­don cselekszenek, szabadon megvalósítják jogaikat és szabadon társulnak a szocia­lista társadalmi viszonyok, a szocialista szolidaritás és közvetlen érdekeik alapján. (Lásd az előzetes alkotmány­­tervezet első szakaszának indokolását). Ez megmagya­rázza a szövetségi szó „ket­tős” értelmét A Szövetségnek­ ez a jelle­ge, vagyis az, hogy szövet­ségi állam és társadalmi kö­zösség, a szocialista födera­lizmus lényege Jugoszlávia általános feltételeiben. Alap­jait konkrétan lefektették és biztosították, elsősorban népfelszabadító háborúban és a szocialista forradalomban. Ezért az előzetes alkotmány­­tervezet az Alapelvekben szól róluk (I. fejezet), ame­lyek megállapítják Jugoszlá­via népei egységes szövetsé­gi szocialista közösségbe va­ló egyesülésének indokait és ■céljait. A jugoszláv föderáció meg­alkotásának elvben megálla­pított indokaiból és céljaiból, és egyúttal társadalmi-poli­tikai lényegéből kiindulva, az előzetes alkotmányterve­zet ennek a fejezetnek külön részében kinyilvánítja a Szö­vetség általános funkcióit és jogait és ezzel együtt hely­zetét is, valamint viszonyait a­­ többi közösség, főképp a köztársaság iránt. Az előze­tes alkotmánytervezet mind­ebben a „társadalmi-gazda­sági berendezésre” (a társa­dalmi közösség funkcióira) és a „politikai rendszer alap­jaira” támaszkodik (II. és IV. fejezet). Ugyanezt az eljárást követte az előzetes alkot­mánytervezet a többi közös­séggel kapcsolatban is, a kü­lönbség, csak annyi, hogy a Szövetséggel viszonylag át­fogóbban foglalkozik, mert hiszen a Szövetség jelen Al­kotmánynak kizárólagos tár­gya. Ezenkívül a Szövetség­re, mint közösségre vonat­kozó rendelkezéseik szolgál­nak alapul a Szövetség ille­tékességének pontos megha­tározására és ez szintén ki­zárólag Jugoszlávia Alkot­mányára tartozik. Mindez egyúttal és nagy­mértékben hozzájárul egy reális és következetes szö­vetségi közösség szövetségi alkotmányának egyik lényeg­bevágó kérdése meghatáro­zásához és megoldásához is. Ez az a terület, amelyet ál­talában „a Szövetség és a szövetségi egységek viszo­nyának” neveznek és amely tulajdonképpen meghatároz­za egyrészt azt, ami közös és egységes és a közösséget alkotja, másrészt azt, ami teljesen vagy részben önálló ennek a közösségnek a ré­szeiben és ami ezt a közös­séget reális Szövetséggé te­szi. Ennek a kérdésnek a megoldása elvi jelentőségű a jugoszláv Szövetség Alkot­mánya számára, főképpen arra való tekintettel, hogy belső szerkezete a nemzeti­ségi elven alapszik. 2. Mint az 1953. évi alkot­mánytörvény, ugyanúgy az előzetes alkotmánytervezet is megállapítja azo­knak a kö­zös funkcióknak az alapjait, amelyeket Jugoszlávia dolgo­zó népe és népei társadalmi és állami közösségükben meg­valósítanak és biztosítanak. Ezek a funkciók nem vál­toztak lényegesen az alkot­mánytörvény megfelelő ren­delkezéseihez képest, mert nemcsak az egységes közös­ség, hanem az egyesült né­pek tartós feladatát és szük­ségletét is képezik. Az előzetes alkotmányter­vezet a 105. szakasz első be­kezdésében állapítja meg e­­zenket a funkcióikat, és ugyan­abban, a szakaszban még két fontos elvet is leszögez. Az egyik­­ elv szerint ezeket a funkciókat az Alkotmányban állapítják meg, mint a Szö­vetség jogait és kötelességeit A másik elv szerint a polgá­rok az ország egész terüle­tére szóló közös szervezetek és intézmények létesítéseivel is intézik közös ügyeiket kü­lönböző téren. Ez az „ön­kén­­tes és kooperatív föderaliz­mus” külön formája, és a jugoszláv Szövetség egyik ki­emelkedő jellegzetessége. Ez a­z elv kiegészíti a már emlí­tett elvet a köztársaságok közötti együttműködésről, a közös köztársasági érdekek egyesítésének formájáról. A Szövetség jogainak és kötelességeinek kimunkálá­sában az előzetes alkotmány­tervezet kezdettől fogva hang­súlyozza, hogy ezek a jogok és kötelességek a köztársa­ságok szuverén jogainak és szocialista berendezésének vé­del­mére, továbbá a Szövet­séginek a többi társadalmi­­politikai közösséggel és tár­sadalmi-politikai szervezet­tel való együttműködésére összpontosulnak, valamint ar­ra a politikai támaszra, a­­melyet a polgárok tudatos politikai akciója a Szövetség­nek adhat (106. szakasz) Az előzetes alkotmánytervezet feldolgozza a társadalmi ter­vezést és a Szövetség rendel­kezésére álló eszközök kérdé­sét, mint a Szövetség legfon­tosabb társadalmi-gazdasági jogait és kötelességeit, a­­melyek egyúttal biztosítják a közösség egységét és meg­szabj­ák a Szövetség funkció­inak kiterjedését Ebből kiin­dulva a társadalmi terve­zésre vonatkozó rendelkezés igyekszik meghatározni a ter­vezés lényegét és társadalmi hatókörét, de ugyanúgy meghatározza a tervezési funkció általános keretét is szövetségi szinton, illetőleg kellő teret hagy a köztársa­ságok és községek egybehan­golt, de önálló tervezésére (111. szakasz). Ugyanezzel a szándékkal határozza meg az előzetes al­kotmánytervezet a Szövetség eszközeinek fajtáit és rendel­tetését. A 112. szakasz rendel­kezése egyúttal rámutat ar­ra is, hogy ezek az eszközök különböző szerepet töltenek be, tehát a Szövetségnek is külön­böző méretű jogai van­nak ezek az eszközök iránt. Mint jellegzetességet meg kell említeni, hogy az előze­tes alkotmánytervezetnek ez a rendelkezése szabatosan meghatározza és elhatárolja ezeknek az eszközöknek — hogy úgy mondjuk — szük­séges és korlátozott állami és társadalmi központosítását. Az első csoportba tartozó esz­közök a Szövetség szükség­leteinek és feladatainak pén­zelésére és közvetlen gazda­sági közbelépéseire, a másik csoportba tartozók pedig az elégtelenül fejlett köztársa­ságok és vidékek gazdasági fejlesztésére, vagy alkotmány­ban meghatározott beruházá­sok pénzelésére szolgálnak. Szövetségi rendszerünk fej­lődése, illetőleg a Szövetség és a köztársaságok közötti viszony szempontjából kü­lönösen fontos az elégtelenül fejlett köztársaságok és vidé ■kék gazdasági fejlesztésének pénzelésére szánt állandó kü­lön szövetségi alap létesíté­sére vonatkozó rendelkezés. A társadalmi tulajdon és az önigazgatás kiterjesztésére valamint a köztársaságok gaz­dasági jogainak erősítésére különös jelentősége van an­nak, hogy az előzetes alkot­mánytervezet szabatosa­n meghatározza a beruházási eszközök társadalmi-gazdasá­gi rendeltetését. A továbbiakban az előze­tes alkotmánytervezet meg­állapítja a Szövetség kétség­bevonhatatlan és klasszikus funkcióit a pénz és hitelrend­szerben, a pénzkibocsátásban, a pénzforgalom és a külföld­del való gazdasági kapcsola­tok ellenőrzéseiben. (108. és 109. szakasz). A Szövetségnek ezeket a jogait és kötelességeit, és az Alkotmányban megállapított más jogait és kötelességeit a szövetségi szerveik és meg­sele­lő önigazgatású szervezetek gyakorolják és biztosítják (118. szakasz). Az előzetes al­kotmánytervezet megállapít­ja, hogy ezeknek a jogoknak a gyakorlásában és kötelessé­gek teljesítésében más társa­dalmi-politikai közösségek is részt vesznek, még abban a körben is, amely teljes egé­szében a Szövetség illetékes­ségeihez tartozik és amelyet az előzetes alkotmányterve­zet „a Szövetség kizárólagos illetékességén­ek” nevez, de azzal, hogy az ebbe a körbe tartozó ügyek intézéséért tel­jes mértékben a Szövetség felelős. 3. A Szövetség jogai és köteles­ségei megva­lósítás­án­a­k legáltalá­nosabb formája a törvényhozás. Ezért az előzetes alkotmányter­vezet részletesen kim­unkálja a törvényhozás jellegét és fajtáit és ezzel együtt a Szövetség és más társadalm­i-politikai közössé­gek, főképpen a köztársaságok viszonyát ezen a területen. Az előzetes alkotmánytervezet alapjában véve megtartja a szö­vetségi törvények három kategó­riáját, amelyeket már az első Alkotmány is megállapított. A­­zonban az előzetes alko­tmányter­­vezet nemcsak sza­vatosabb mint a korábbi alkotmányok, hanem a köztársaságok kezdeményezé­sét és jogait a szövetségi tör­vényhozás és a szövetségi törvé­nyek végrehajtása területére is kiterjeszti. A korábbi „kizárólagos szövet­ségi törvények” most két alcso­portra oszlanak: a Szövetség ki­zárólagos illetékességéhez tarto­zó területre vonatkozó törvé­nyekre és teljes szövetségi tör­vényekre. A Szövetség törvény­hozási joga szempontjából ezek lényegében azonos törvények, de a köztársaságok jogai tekinteté­ben különböznek egymástól. A köztársaságok csak akkor hoz­hatnak törvényeket, az első al­csoportra vonatkozóan, ha erre szövetségi törvény felhatalmazza őket, a második alcsoportba tar­tozó törvényekkel viszont a köz­társaságok akkor is szabályoz­hatnak egyes kérdéseket, ha rá­juk vonatkozóan nincs szövetségi törvény. A kerettörvényhozáshoz tartozó területen a köztársaságok nemcsak saját törvényeket hoz­hatnak, ha nem hoztak szövet­ségi törvényt, hanem arra is fel vannak hatalmazva, hogy önál­lóan szabályozzanak minden kér­dést azokon kívül, amelyeket szövetségi kerettörvény szabá­lyoz. A társadalmi-gazdasági alapvi­­szonyoknak és a politikai rend­szer egységének biztosítása, fő­képpen az önigazgatási jog biz­tosítása és a jogrendszer egysé­ges alapjainak biztosítása végett a Szövetség kerettörvényeken kí­­vül általános elveket is állapít­hat meg a köztársasági törvény­­hozás részére a köztársaságok közvetlen illetékességéhez tarto­zó területekre vonatkozóan. Az előzetes alkotmánytervezet meg­tartja ugyan a kerettörvén­yel­ kategóriáját, de többé már nem nyújt lehet­­őséget a kerettörvé­nyek közvetlen alkalmazására. A kerettörvények tulajdonképpen „elvi törvények” és csak a köz­­társasági törvényhozásra kötele­zők. Az előzetes alkotmányterve­zet egyúttal megszabja a kerete­ket és a szem­pontoka­t is ilyen törvények meghozatalára (110. szakasz, 1. bekezdés). Ezek a szempontok külön jelentőséget kapnak, tekintettel a Népek Ta­nácsára és tekintettel arra, hogy az Alkotmányvédő Bíróság elbí­rálja a törvények alkotmányos­ságát. Az előzetes alkotmánytervezet egyúttal kiterjeszti a köztársasá­gok jogát a szövetségi törvények végrehajtására vonatkozó előírá­so­k meghozatalára, de megálla­pítja felelősségüket is a szövet­ségi törvények és más előírások végrehajtása tekintetében (117. szakasz).­­ A jövendő szövetségi törvénye­ken múlik, hogy ésszerűen meg­valósítsák az Alkotmánynak mindezeket a rendelkezéseit és megsemündeztessék­ az egység szükségleteit a törvényhoz­ó funkció szükségtelen központosí­tásától és elvont un­iformizáltsá­­gától. Az előzetes alkotmánytervezet, nagyjából a fennálló alkotmá­nyos elvek alapján, de határozot­tabban és világosabban elvben megállapítja a szövetségi szervek és a köztársaságokban lévő szer­vek funkcionális viszonyainak feltételeit és kereteit is (119. és Ш.­ szakasz). Ezeknek a felha­­talmazásoknak jelentős része in­kább csak biztosíték: a szövetsé­gi törvényeknek és a Szövetség feladatainak egységes megvalósí­tására és csak kisebb részében a Szövetség illetékessége megvaló­­sításának rendes formája. Végül az előzetes alkotmányter­vezet bizonyos kivételes felhatal­mazásokat is előirányoz a Szö­vetség javára. Ezek a felhatal­mazások nagyjából a munkaszer­vezetek és társadalmi-politikai közösségek társadalmi eszközök­kel való rendelkezésére vonat­koznak (114. szakasz). Ezzel függ össze a Szövetségnek az a felha­­talmaadása, hogy megállapítsa a társada­lmi-poltikai közösségek bevételi forrásait és bevételeinek fajtáit, továbbá, hogy szükség esetén megszabja azokat a hatá­rokat, amelye­k között eze­k a kö­zösségek megállapíthatják: bevé­­teleiket és eszközeiket az e jogok gyakorlását igazoló általános fel­tételek betartásával. (115. sza­kasz). Az egységes szövetségi álam­polgárságban megnyilatkozó ket­tősség alkotmányos rendszerünk vívmánya. Jugoszlávia minden polgárának egységes jugoszláv állampolgársága van. Az előzetes alkotmánytervezet fenntartja a köztársasági állampolgárokat ia de az automatikusam a jugoszláv állampolgárságot is magába fog­lalja. A köztársaságok nem csor­bíthatják Jugoszlávia polgárainak az állampolgárság alapján meg­illető jogait. Mindezeket a jogokat és köte­lességeket, amennyiben a szövet­ségi szervek kötelezettségét és felhatalmazását képviselik, a Szö­vetség illetékességéről szóló idé­zet konkretizálja és erősíti meg. Erre való tekintettel az előzetes alkotmánytervezetnek ez a része és vm. fejezete teljes egészet alkot és ennek a teljességnek a figyelembe vételével kell magya­rázni őket. Holnapi számunkban: A BÍRÓSÁGOK fis A KÖZVADI.OSAO * IV. Az iskolázásra való jog Befejező szakaszban a vajdasági iskolahálózat kiépítése A -. / ћ,г -I T I-, 1 .,-ifi- m KBrđesc /лгапзпнп tet­ték fel. De feltehetik más vá­rosban, és egyes települése­ken, falvakban is. Ez nem véletlen, hiszen most ősszel, de tavaly és az előbbi esz­tendőkben is az elemi isko­lát elvégzett diá­kok egy része nem kapott helyet a városi továbbképző iskolákban, a gimnáziumban és a szakis­kolákban. Az iskoláztatásra vonatkozólag alkotmányter­vezetünk 44. szakaszában ez áll: „A polgároknak törvény­ben megállapított feltételek­kel joguk van, hogy minden­fajta iskoláiban és más műve­lődési intézményben megsze­rezzék a szükséges tudást és képzettséget. A nyolc évig tartó elemi képzés kötelező, és ezt tár­sadalmi eszközökből pénzeljtik.” Amint láthatjuk, az alkot­mánytervezet ezen a téren fevő estekben. A tartományi közoktatásügyi szerveknek az volt a politikájuk, hogy az elmúlt években minél jobban kiszélesítsék az iskolaháló­zatot. E politikának az volt az eredménye, hogy az el­múlt öt esztendőben az ele­mikben mintegy 20 százalék­kal növekedett a tanulók szá­ma. Jelenleg a tankötelesek­ 97 százaléka látogatja az ele­mi iskolát. Az alsó osztá­lyokban 99,8 százalék, azaz csaknem valamennyi tanköte­les tanul, a felsőbb osztályok­ban pedig ez a százalék 94,5. Láthatjuk tehát, hogy tarto­mányunkban az elem­i iskolai hálózat kiépítése a befejező szakaszba jutott, és most már­­a megszilárdítási folyamat, az iskolák jobb felszerelése következik. Elmondhatjuk azt is, hogy az elm­últ iskolaévben Vajdai­­ágban 30 írt iskola nyílt, köztük 16 technikai, hét me. újat nem hoz, csak a mér meglévő jogokat és kötelezett­ségeket rögzíti az iskolázta­tás terén. Az alkotmányos jogerő pe­dig fokozatosan teljes mér­tékben megvalósulnak. Tár­sadalmunk általános fejlő­désétől, de külön a kommu­nák sajátos előrehaladásától függ az, hogy minden gyer­mek számára tudják-e bizto­sítani a nyolc évig tartó ele­mi képzést, és a különböző felsőbb iskoláikban való to­vábbképzést. Az iskolahálózat fejleszté­se terén elmondhatjuk, hogy tartományunkban igen so­kat tettünk, és aránylag ke­vés azoknak a száma, akik még nem tudják megvalósí­tani az alkotmányos, a tör­vényes jogaikat. Tartományunkban az idén több mint 25 000 diák fejez­te be az elemi iskolát és 6000-rel több tanút tovább­képző iskolákban, mint az ö­­zőgazdasági. Az új iskolákkal együtt jelenleg 50 szálamun­­kásképző iskola, 19 gimná­zium, 17 közgazdaság iskola, 8 segédorvosi iskola, 10 me­­zőgazdasá­gi iskola, 24 tech­nikai­ iskola, 7 tanító- és óvó­nőképző, egy forgalmi iskola és öt egyéb szakiskola van. Mindezekben jelentős számú magyar tagozat működik. Jelenleg az az alapvető dolog, hogy az új iskolákat minél jobban bejára­ttassák, hogy valóban megfeleljenek feladatuknak. A tavaly meg­nyitott 30 új iskolával tulaj­donképpen Vajdaságban csak­nem megvalósult a szakisko­lák hálózatának 1965-re elő­irányzott terve. E néhány adatból is láthat­juk, hogy Vajdaságban az is­kolahálózat nagyarányú fej­lődést ért el, s valóban már kevés azoknak a száma, akik nem tudják az iskolázásra vonatkozó alkotmányos jogai­kat érvényesíteni. Azok a főleg mezőgazdasági jellegű községek, amelyekben nin­csen szakiskola és a tovább tanulni kívánó fiatalok egy részét más községbeli isko­lákban sem tudták felvenni — a problémát úgy oldották meg, hogy külön távhall­gató tagozatokat létesítettek. Bizonyos, hogy a jövőben is szükség lesz erre. Fontos a­­zonban, hogy a kommunák a most készülő statútumokban pontosan meghatározzák, ho­­gyan és milyen feltételek kö­zepette valósíthatják meg a polgárok az iskoláztatásra vonatkozó alkotmányos jogai­kat. M. J. 11 főiskola hallgatói is részt vesznek az alkot­­mányvitában A noviszádi társadalomtudományi és politikai főiskola kommunistáina­k évi közgyűlése A KSZ alapszervezetének titkára Lyubomir Gotyin lett A noviszádi társadalomtu­dományi és politikai főisko­la kommunistái megtartot­ták évi közgyűlésüket. A hallgatókon és professzoro­kon kívül az összejövetelen részt vett Mirko Csanadano­­vics, a Kommunista Szövet­ség egyetemista szervezeté­nek titkára. A beszámolót Cirok Sán­dor, a főiskola alapszerveze­tének titkársági tagj­a olvas­ta fel. Többek között meg­említette, hogy a főiskola hallgatói a nyáron át is te­vékenykedtek. Részt, vettek a IV. Plénum anyagának fel­dolgozásában. Mivel megfe­lelő körülmények között ta­nulnak, a hallgatók kielégí­tő eredményt értek el a vizs­gákon. A további feladat, hogy ne csak a tananyagot sajátítsák el, hanem figyelemmel kísér­jék a mindennapi társadal­mi, politikai és gazdasági megmozdulásokat is. Ennek érdekében előadás-sorozato­kat és széles körű vitát szer­veznek. Kiemelkedő politikai munkásokkal és gazdasági szakértőkkel tartanak majd kapcsolatot. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a mező­­gazdasági problémák kiséré­sére és a hallgatók eszmei­politikai képzésére. Az alkotmánytervezet meg­vitatásáról szólva Mirko Csa­­nadanovics felkérte a főisko­la hallgatóit, hogy nyújtsa­nak segítséget a műszaki, or­vosi és más fakultásoknak. Tartsanak előadásokat és ve­zessék az alkotmányvitát e­­zeken az egyetemeken. Már eddig is 17 hallgató jelent­kezett a községi Szocialista Szövetségben előadónak. I­ i-i ~ I I• 1 1. E-a 100 VAJDASÁGI M­UNKÁS- ÉS NÉPEGYE­TEM AZ ALKOTMÁNY­­VITÁBAN Tartományi mik 100 mun­kás- és népegyeteme részle­tes tervet dolgoz ki az alkot­mányvitára. Az előadások tervezésében figyelembe ve­szik a munkaközösségiek, a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek és a különbö­ző intézmények javaslatait. A széleskörű előadásokon kívül azonban szemináriumokat is szerveznek az Alkotmány e­­gyes tételeinek alaposabb ta­nulmányozására. A noviszádi, szuboticai, zombori és más nagyobb nép­­egyetem és munkásegyetem külön előadássorozatot indít, amelyen kiemelkedő főváro­si és tartományi közéleti munkások beszélnek. Egyes helyeken a népegyetemek kérdezz-feleiünk néven külön tribünt nyitnak.

Next