Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)
1962-10-12 / 282. szám
2. pdsl mo ' Etetek, M62. ottWber Ä 1 A szövetségi államion Jugoszlávia egyik jellegzetessége A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság előzetes alkotmánytervezetének indokolása (17) Г в. A SZÖVETSÉG 1. Mint ahogy már hangsúlyoztuk, a szövetségi államforma Jugoszláviának az előzetes alkotmánytervezet első szakaszában megállapított egyik jellegzetessége. Jugoszlávia nemcsak önként egyesült egyenjogú népeik szövetségi állama, hanem társadalmi-politikai közösség is, amelyben a dolgozók és munkaszervezeteik szabadon cselekszenek, szabadon megvalósítják jogaikat és szabadon társulnak a szocialista társadalmi viszonyok, a szocialista szolidaritás és közvetlen érdekeik alapján. (Lásd az előzetes alkotmánytervezet első szakaszának indokolását). Ez megmagyarázza a szövetségi szó „kettős” értelmét A Szövetségnek ez a jellege, vagyis az, hogy szövetségi állam és társadalmi közösség, a szocialista föderalizmus lényege Jugoszlávia általános feltételeiben. Alapjait konkrétan lefektették és biztosították, elsősorban népfelszabadító háborúban és a szocialista forradalomban. Ezért az előzetes alkotmánytervezet az Alapelvekben szól róluk (I. fejezet), amelyek megállapítják Jugoszlávia népei egységes szövetségi szocialista közösségbe való egyesülésének indokait és ■céljait. A jugoszláv föderáció megalkotásának elvben megállapított indokaiból és céljaiból, és egyúttal társadalmi-politikai lényegéből kiindulva, az előzetes alkotmánytervezet ennek a fejezetnek külön részében kinyilvánítja a Szövetség általános funkcióit és jogait és ezzel együtt helyzetét is, valamint viszonyait a többi közösség, főképp a köztársaság iránt. Az előzetes alkotmánytervezet mindebben a „társadalmi-gazdasági berendezésre” (a társadalmi közösség funkcióira) és a „politikai rendszer alapjaira” támaszkodik (II. és IV. fejezet). Ugyanezt az eljárást követte az előzetes alkotmánytervezet a többi közösséggel kapcsolatban is, a különbség, csak annyi, hogy a Szövetséggel viszonylag átfogóbban foglalkozik, mert hiszen a Szövetség jelen Alkotmánynak kizárólagos tárgya. Ezenkívül a Szövetségre, mint közösségre vonatkozó rendelkezéseik szolgálnak alapul a Szövetség illetékességének pontos meghatározására és ez szintén kizárólag Jugoszlávia Alkotmányára tartozik. Mindez egyúttal és nagymértékben hozzájárul egy reális és következetes szövetségi közösség szövetségi alkotmányának egyik lényegbevágó kérdése meghatározásához és megoldásához is. Ez az a terület, amelyet általában „a Szövetség és a szövetségi egységek viszonyának” neveznek és amely tulajdonképpen meghatározza egyrészt azt, ami közös és egységes és a közösséget alkotja, másrészt azt, ami teljesen vagy részben önálló ennek a közösségnek a részeiben és ami ezt a közösséget reális Szövetséggé teszi. Ennek a kérdésnek a megoldása elvi jelentőségű a jugoszláv Szövetség Alkotmánya számára, főképpen arra való tekintettel, hogy belső szerkezete a nemzetiségi elven alapszik. 2. Mint az 1953. évi alkotmánytörvény, ugyanúgy az előzetes alkotmánytervezet is megállapítja azoknak a közös funkcióknak az alapjait, amelyeket Jugoszlávia dolgozó népe és népei társadalmi és állami közösségükben megvalósítanak és biztosítanak. Ezek a funkciók nem változtak lényegesen az alkotmánytörvény megfelelő rendelkezéseihez képest, mert nemcsak az egységes közösség, hanem az egyesült népek tartós feladatát és szükségletét is képezik. Az előzetes alkotmánytervezet a 105. szakasz első bekezdésében állapítja meg ezenket a funkcióikat, és ugyanabban, a szakaszban még két fontos elvet is leszögez. Az egyik elv szerint ezeket a funkciókat az Alkotmányban állapítják meg, mint a Szövetség jogait és kötelességeit A másik elv szerint a polgárok az ország egész területére szóló közös szervezetek és intézmények létesítéseivel is intézik közös ügyeiket különböző téren. Ez az „önkéntes és kooperatív föderalizmus” külön formája, és a jugoszláv Szövetség egyik kiemelkedő jellegzetessége. Ez az elv kiegészíti a már említett elvet a köztársaságok közötti együttműködésről, a közös köztársasági érdekek egyesítésének formájáról. A Szövetség jogainak és kötelességeinek kimunkálásában az előzetes alkotmánytervezet kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy ezek a jogok és kötelességek a köztársaságok szuverén jogainak és szocialista berendezésének védelmére, továbbá a Szövetséginek a többi társadalmipolitikai közösséggel és társadalmi-politikai szervezettel való együttműködésére összpontosulnak, valamint arra a politikai támaszra, amelyet a polgárok tudatos politikai akciója a Szövetségnek adhat (106. szakasz) Az előzetes alkotmánytervezet feldolgozza a társadalmi tervezést és a Szövetség rendelkezésére álló eszközök kérdését, mint a Szövetség legfontosabb társadalmi-gazdasági jogait és kötelességeit, amelyek egyúttal biztosítják a közösség egységét és megszabják a Szövetség funkcióinak kiterjedését Ebből kiindulva a társadalmi tervezésre vonatkozó rendelkezés igyekszik meghatározni a tervezés lényegét és társadalmi hatókörét, de ugyanúgy meghatározza a tervezési funkció általános keretét is szövetségi szinton, illetőleg kellő teret hagy a köztársaságok és községek egybehangolt, de önálló tervezésére (111. szakasz). Ugyanezzel a szándékkal határozza meg az előzetes alkotmánytervezet a Szövetség eszközeinek fajtáit és rendeltetését. A 112. szakasz rendelkezése egyúttal rámutat arra is, hogy ezek az eszközök különböző szerepet töltenek be, tehát a Szövetségnek is különböző méretű jogai vannak ezek az eszközök iránt. Mint jellegzetességet meg kell említeni, hogy az előzetes alkotmánytervezetnek ez a rendelkezése szabatosan meghatározza és elhatárolja ezeknek az eszközöknek — hogy úgy mondjuk — szükséges és korlátozott állami és társadalmi központosítását. Az első csoportba tartozó eszközök a Szövetség szükségleteinek és feladatainak pénzelésére és közvetlen gazdasági közbelépéseire, a másik csoportba tartozók pedig az elégtelenül fejlett köztársaságok és vidékek gazdasági fejlesztésére, vagy alkotmányban meghatározott beruházások pénzelésére szolgálnak. Szövetségi rendszerünk fejlődése, illetőleg a Szövetség és a köztársaságok közötti viszony szempontjából különösen fontos az elégtelenül fejlett köztársaságok és vidé ■kék gazdasági fejlesztésének pénzelésére szánt állandó külön szövetségi alap létesítésére vonatkozó rendelkezés. A társadalmi tulajdon és az önigazgatás kiterjesztésére valamint a köztársaságok gazdasági jogainak erősítésére különös jelentősége van annak, hogy az előzetes alkotmánytervezet szabatosan meghatározza a beruházási eszközök társadalmi-gazdasági rendeltetését. A továbbiakban az előzetes alkotmánytervezet megállapítja a Szövetség kétségbevonhatatlan és klasszikus funkcióit a pénz és hitelrendszerben, a pénzkibocsátásban, a pénzforgalom és a külfölddel való gazdasági kapcsolatok ellenőrzéseiben. (108. és 109. szakasz). A Szövetségnek ezeket a jogait és kötelességeit, és az Alkotmányban megállapított más jogait és kötelességeit a szövetségi szerveik és megselelő önigazgatású szervezetek gyakorolják és biztosítják (118. szakasz). Az előzetes alkotmánytervezet megállapítja, hogy ezeknek a jogoknak a gyakorlásában és kötelességek teljesítésében más társadalmi-politikai közösségek is részt vesznek, még abban a körben is, amely teljes egészében a Szövetség illetékességeihez tartozik és amelyet az előzetes alkotmánytervezet „a Szövetség kizárólagos illetékességének” nevez, de azzal, hogy az ebbe a körbe tartozó ügyek intézéséért teljes mértékben a Szövetség felelős. 3. A Szövetség jogai és kötelességei megvalósításának legáltalánosabb formája a törvényhozás. Ezért az előzetes alkotmánytervezet részletesen kimunkálja a törvényhozás jellegét és fajtáit és ezzel együtt a Szövetség és más társadalmi-politikai közösségek, főképpen a köztársaságok viszonyát ezen a területen. Az előzetes alkotmánytervezet alapjában véve megtartja a szövetségi törvények három kategóriáját, amelyeket már az első Alkotmány is megállapított. Azonban az előzetes alkotmánytervezet nemcsak szavatosabb mint a korábbi alkotmányok, hanem a köztársaságok kezdeményezését és jogait a szövetségi törvényhozás és a szövetségi törvények végrehajtása területére is kiterjeszti. A korábbi „kizárólagos szövetségi törvények” most két alcsoportra oszlanak: a Szövetség kizárólagos illetékességéhez tartozó területre vonatkozó törvényekre és teljes szövetségi törvényekre. A Szövetség törvényhozási joga szempontjából ezek lényegében azonos törvények, de a köztársaságok jogai tekintetében különböznek egymástól. A köztársaságok csak akkor hozhatnak törvényeket, az első alcsoportra vonatkozóan, ha erre szövetségi törvény felhatalmazza őket, a második alcsoportba tartozó törvényekkel viszont a köztársaságok akkor is szabályozhatnak egyes kérdéseket, ha rájuk vonatkozóan nincs szövetségi törvény. A kerettörvényhozáshoz tartozó területen a köztársaságok nemcsak saját törvényeket hozhatnak, ha nem hoztak szövetségi törvényt, hanem arra is fel vannak hatalmazva, hogy önállóan szabályozzanak minden kérdést azokon kívül, amelyeket szövetségi kerettörvény szabályoz. A társadalmi-gazdasági alapviszonyoknak és a politikai rendszer egységének biztosítása, főképpen az önigazgatási jog biztosítása és a jogrendszer egységes alapjainak biztosítása végett a Szövetség kerettörvényeken kívül általános elveket is állapíthat meg a köztársasági törvényhozás részére a köztársaságok közvetlen illetékességéhez tartozó területekre vonatkozóan. Az előzetes alkotmánytervezet megtartja ugyan a kerettörvényel kategóriáját, de többé már nem nyújt lehetőséget a kerettörvények közvetlen alkalmazására. A kerettörvények tulajdonképpen „elvi törvények” és csak a köztársasági törvényhozásra kötelezők. Az előzetes alkotmánytervezet egyúttal megszabja a kereteket és a szempontokat is ilyen törvények meghozatalára (110. szakasz, 1. bekezdés). Ezek a szempontok külön jelentőséget kapnak, tekintettel a Népek Tanácsára és tekintettel arra, hogy az Alkotmányvédő Bíróság elbírálja a törvények alkotmányosságát. Az előzetes alkotmánytervezet egyúttal kiterjeszti a köztársaságok jogát a szövetségi törvények végrehajtására vonatkozó előírások meghozatalára, de megállapítja felelősségüket is a szövetségi törvények és más előírások végrehajtása tekintetében (117. szakasz). A jövendő szövetségi törvényeken múlik, hogy ésszerűen megvalósítsák az Alkotmánynak mindezeket a rendelkezéseit és megsemündeztessék az egység szükségleteit a törvényhozó funkció szükségtelen központosításától és elvont uniformizáltságától. Az előzetes alkotmánytervezet, nagyjából a fennálló alkotmányos elvek alapján, de határozottabban és világosabban elvben megállapítja a szövetségi szervek és a köztársaságokban lévő szervek funkcionális viszonyainak feltételeit és kereteit is (119. és Ш. szakasz). Ezeknek a felhatalmazásoknak jelentős része inkább csak biztosíték: a szövetségi törvényeknek és a Szövetség feladatainak egységes megvalósítására és csak kisebb részében a Szövetség illetékessége megvalósításának rendes formája. Végül az előzetes alkotmánytervezet bizonyos kivételes felhatalmazásokat is előirányoz a Szövetség javára. Ezek a felhatalmazások nagyjából a munkaszervezetek és társadalmi-politikai közösségek társadalmi eszközökkel való rendelkezésére vonatkoznak (114. szakasz). Ezzel függ össze a Szövetségnek az a felhatalmaadása, hogy megállapítsa a társadalmi-poltikai közösségek bevételi forrásait és bevételeinek fajtáit, továbbá, hogy szükség esetén megszabja azokat a határokat, amelyek között ezek a közösségek megállapíthatják: bevételeiket és eszközeiket az e jogok gyakorlását igazoló általános feltételek betartásával. (115. szakasz). Az egységes szövetségi álampolgárságban megnyilatkozó kettősség alkotmányos rendszerünk vívmánya. Jugoszlávia minden polgárának egységes jugoszláv állampolgársága van. Az előzetes alkotmánytervezet fenntartja a köztársasági állampolgárokat ia de az automatikusam a jugoszláv állampolgárságot is magába foglalja. A köztársaságok nem csorbíthatják Jugoszlávia polgárainak az állampolgárság alapján megillető jogait. Mindezeket a jogokat és kötelességeket, amennyiben a szövetségi szervek kötelezettségét és felhatalmazását képviselik, a Szövetség illetékességéről szóló idézet konkretizálja és erősíti meg. Erre való tekintettel az előzetes alkotmánytervezetnek ez a része és vm. fejezete teljes egészet alkot és ennek a teljességnek a figyelembe vételével kell magyarázni őket. Holnapi számunkban: A BÍRÓSÁGOK fis A KÖZVADI.OSAO * IV. Az iskolázásra való jog Befejező szakaszban a vajdasági iskolahálózat kiépítése A -. / ћ,г -I T I-, 1 .,-ifi- m KBrđesc /лгапзпнп tették fel. De feltehetik más városban, és egyes településeken, falvakban is. Ez nem véletlen, hiszen most ősszel, de tavaly és az előbbi esztendőkben is az elemi iskolát elvégzett diákok egy része nem kapott helyet a városi továbbképző iskolákban, a gimnáziumban és a szakiskolákban. Az iskoláztatásra vonatkozólag alkotmánytervezetünk 44. szakaszában ez áll: „A polgároknak törvényben megállapított feltételekkel joguk van, hogy mindenfajta iskoláiban és más művelődési intézményben megszerezzék a szükséges tudást és képzettséget. A nyolc évig tartó elemi képzés kötelező, és ezt társadalmi eszközökből pénzeljtik.” Amint láthatjuk, az alkotmánytervezet ezen a téren fevő estekben. A tartományi közoktatásügyi szerveknek az volt a politikájuk, hogy az elmúlt években minél jobban kiszélesítsék az iskolahálózatot. E politikának az volt az eredménye, hogy az elmúlt öt esztendőben az elemikben mintegy 20 százalékkal növekedett a tanulók száma. Jelenleg a tankötelesek 97 százaléka látogatja az elemi iskolát. Az alsó osztályokban 99,8 százalék, azaz csaknem valamennyi tanköteles tanul, a felsőbb osztályokban pedig ez a százalék 94,5. Láthatjuk tehát, hogy tartományunkban az elemi iskolai hálózat kiépítése a befejező szakaszba jutott, és most mára megszilárdítási folyamat, az iskolák jobb felszerelése következik. Elmondhatjuk azt is, hogy az elmúlt iskolaévben Vajdaiágban 30 írt iskola nyílt, köztük 16 technikai, hét me. újat nem hoz, csak a mér meglévő jogokat és kötelezettségeket rögzíti az iskoláztatás terén. Az alkotmányos jogerő pedig fokozatosan teljes mértékben megvalósulnak. Társadalmunk általános fejlődésétől, de külön a kommunák sajátos előrehaladásától függ az, hogy minden gyermek számára tudják-e biztosítani a nyolc évig tartó elemi képzést, és a különböző felsőbb iskoláikban való továbbképzést. Az iskolahálózat fejlesztése terén elmondhatjuk, hogy tartományunkban igen sokat tettünk, és aránylag kevés azoknak a száma, akik még nem tudják megvalósítani az alkotmányos, a törvényes jogaikat. Tartományunkban az idén több mint 25 000 diák fejezte be az elemi iskolát és 6000-rel több tanút továbbképző iskolákban, mint az özőgazdasági. Az új iskolákkal együtt jelenleg 50 szálamunkásképző iskola, 19 gimnázium, 17 közgazdaság iskola, 8 segédorvosi iskola, 10 mezőgazdasági iskola, 24 technikai iskola, 7 tanító- és óvónőképző, egy forgalmi iskola és öt egyéb szakiskola van. Mindezekben jelentős számú magyar tagozat működik. Jelenleg az az alapvető dolog, hogy az új iskolákat minél jobban bejárattassák, hogy valóban megfeleljenek feladatuknak. A tavaly megnyitott 30 új iskolával tulajdonképpen Vajdaságban csaknem megvalósult a szakiskolák hálózatának 1965-re előirányzott terve. E néhány adatból is láthatjuk, hogy Vajdaságban az iskolahálózat nagyarányú fejlődést ért el, s valóban már kevés azoknak a száma, akik nem tudják az iskolázásra vonatkozó alkotmányos jogaikat érvényesíteni. Azok a főleg mezőgazdasági jellegű községek, amelyekben nincsen szakiskola és a tovább tanulni kívánó fiatalok egy részét más községbeli iskolákban sem tudták felvenni — a problémát úgy oldották meg, hogy külön távhallgató tagozatokat létesítettek. Bizonyos, hogy a jövőben is szükség lesz erre. Fontos azonban, hogy a kommunák a most készülő statútumokban pontosan meghatározzák, hogyan és milyen feltételek közepette valósíthatják meg a polgárok az iskoláztatásra vonatkozó alkotmányos jogaikat. M. J. 11 főiskola hallgatói is részt vesznek az alkotmányvitában A noviszádi társadalomtudományi és politikai főiskola kommunistáinak évi közgyűlése A KSZ alapszervezetének titkára Lyubomir Gotyin lett A noviszádi társadalomtudományi és politikai főiskola kommunistái megtartották évi közgyűlésüket. A hallgatókon és professzorokon kívül az összejövetelen részt vett Mirko Csanadanovics, a Kommunista Szövetség egyetemista szervezetének titkára. A beszámolót Cirok Sándor, a főiskola alapszervezetének titkársági tagja olvasta fel. Többek között megemlítette, hogy a főiskola hallgatói a nyáron át is tevékenykedtek. Részt, vettek a IV. Plénum anyagának feldolgozásában. Mivel megfelelő körülmények között tanulnak, a hallgatók kielégítő eredményt értek el a vizsgákon. A további feladat, hogy ne csak a tananyagot sajátítsák el, hanem figyelemmel kísérjék a mindennapi társadalmi, politikai és gazdasági megmozdulásokat is. Ennek érdekében előadás-sorozatokat és széles körű vitát szerveznek. Kiemelkedő politikai munkásokkal és gazdasági szakértőkkel tartanak majd kapcsolatot. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdasági problémák kisérésére és a hallgatók eszmeipolitikai képzésére. Az alkotmánytervezet megvitatásáról szólva Mirko Csanadanovics felkérte a főiskola hallgatóit, hogy nyújtsanak segítséget a műszaki, orvosi és más fakultásoknak. Tartsanak előadásokat és vezessék az alkotmányvitát ezeken az egyetemeken. Már eddig is 17 hallgató jelentkezett a községi Szocialista Szövetségben előadónak. I i-i ~ I I• 1 1. E-a 100 VAJDASÁGI MUNKÁS- ÉS NÉPEGYETEM AZ ALKOTMÁNYVITÁBAN Tartományi mik 100 munkás- és népegyeteme részletes tervet dolgoz ki az alkotmányvitára. Az előadások tervezésében figyelembe veszik a munkaközösségiek, a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek és a különböző intézmények javaslatait. A széleskörű előadásokon kívül azonban szemináriumokat is szerveznek az Alkotmány egyes tételeinek alaposabb tanulmányozására. A noviszádi, szuboticai, zombori és más nagyobb népegyetem és munkásegyetem külön előadássorozatot indít, amelyen kiemelkedő fővárosi és tartományi közéleti munkások beszélnek. Egyes helyeken a népegyetemek kérdezz-feleiünk néven külön tribünt nyitnak.