Magyar Szó, 1963. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1963-04-08 / 96. szám
KÜLÖNKIADÁS - KÜLÖNKIADÁS - KÜLÖNKIADÁS - KÜLÖNKIADÁS - KÜLÖNKIADÁS - KÜLÖNKIADÁS HÁLÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK! ARAM DINAR Magyar Sió • • Iti .: Hétfő, 1963. április 8. : Határozat a szövetségi választásokról Tito elnök a záróülésen v-jjirc&T . Kihirdették az új alkotmányt Feloszlott a Szövetségi Képviselőház Edvard Kardelj expozéja az új alkotmányról Vasárnap délelőtt 9 órakor utolsó ülésére összeült a Szövetségi Képviselőház, hogy határozzon az ország új alkotmányáról, kihirdesse az alkotmány életbeléptetésével és végrehajtásával kapcsolatos törvényeket, határozzon az új választások kiírásáról és kimondja a feloszlását. A két ház együttes ülésén a napirend letárgyalása előtt a képviselők egyperces hallgatással adóztak Božidar Maslaric és Martin Gosak elhúnyt képviselők emlékének. Utána Petar STAMBOLIC elnök felolvasta a Szocialista Szövetség Végrehajtó Bizottságának levelét, amelyben azt indítványozzák, hogy az idén országos ünnepség keretében ünnepeljék meg az AVNOJ második ülésezésének 20. évfordulóját, és a Szocialista Szövetség Végrehajtó Bizottsága, a Szövetségi Képviselőház elnökségével közösen szervezze meg az ünnepséget. A képviselők elfogadták a levélben foglalt indítványt, majd rátértek a napirendre. Az alkotmányelőkészítő bizottság nevében ezután Edvard Kardelj a bizottság elnöke expozét mondott a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányjavaslatáról. A részletes expozé után összeült a Népek Tanácsa, hogy határozzon az alkotmányjavaslatról. A Népek Tanácsa megállapította, hogy az alkotmányjavaslat összhangban van Jugoszlávia népeinek egyenjogúságával és a népköztársaságok alkotmányos jogaival. Ezután tovább folytatták a két ház együttes ülését, és a Népek Tanácsa nevében Mika Spiljak elfogadásra javasolta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új alkotmányát és az alkotmány végrehajtásáról szóló törvényt. Az ezt követő vitában felszólalt Anka Berus, Rodoljub Colakovic, Veselinka Malinska, Vladimir Sanic, Nikola Djakonovic, Marija Viljan, Blažo Djuričić, Rehák László, Vidoe Szmilevszki, Voja Vučelić és dr. Iván Ribar. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Délután 5 órakor a két ház külön üléseken elfogadta az alkotmányjavaslatot és az alkotmány végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Fél hét órakor újra együttes ülést tartottak a két ház tagjai, a képviselőház negyedik ciklusának utolsó együttes ülését. Már az ülés megkezdése előtt ünnepi hangulat uralkodott a teremben, mert a képviselők tudták, hogy történelmi pillanat előtt állnak, néhány perc múlva ünnepélyesen kihirdetik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új alkotmányát. Az ünnepi hangulat tetőfokát érte elakkor, amikor feleségével együtt megérkezett Josip Broz Tito köztársasági elnök, hogy jelenlétével is kiemelje a történelmi pillanat nagyszerűségét. A képvise ,lők nevében Petar Stambolié elnök üdvözölte Tito köztársasági elnököt. Ezután Petar Stambolié a Szövetségi Képviselőház elnöke felolvasta az alkotmány kihirdetéséről szóló határozatot, ünnepélyesen kihirdette a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság új alkotmányát. Az alkotmány kihirdetését a képviselők lelkes tapssal fogadták. Ezután a képviselőház elnöke kihirdette az alkotmány végrehajtásáról szóló törvényt is, majd rövid záróbeszédet mondott, amelyben visszapillantást vetett a Szövetségi Képviselőház ötéves eredményes munkásságára és ezzel az utolsó együttes ülés véget ért. A két ház ezután külön üléseken határozatokat fogadott el a választások kiírásáról, a Szövetségi Választási Bizottság kinevezéséről, majd kimondta feloszlását. I igyekszik minél konkrétabban meghatározni a gazdasági viszonyok jellegét és formáit szocialista társadalmunkban, és biztosítani a munkaszervezetek önigazgatási rendszerének teljes anyagi alapját vagyis az egyszerű újratermeléstől a bővített újratermelésig. Természetesen a társadalmi gazdaság objektív fejlődési szükségletei és a társadalmi tervekben megállapított feltételek alapján. Ezáltal — a társadalmi tervek és a gazdasági rendszer általános keretében — a dolgozó közvetlenül határoz munkájának minden feltételéről munkaegységében, munkaszervezetében, önigazgatása egyesületében, és valóban alanya lesz a gazdasági viszonyoknak. Az alkotmány egyúttal biztosítja az összes feltételeket az eszközök olyan összpontosítására, az önigazgatású társulás és a gazdasági funkciók központosításának azokra a formáira, — részben a társadalmi önigazgatás keretében, részben az állami hatalmi rendszer keretében — amelyek feltétlenül szükségesek a korszerű szocialista társadalom fejlődéséhez és amelyek nélkül nem lehet eredményes társadalmi tervezés, és nem biztosítható a dolgozók egyenjogú helyzete. Olvasóink figyelmébe! Tekintettel a további változtatásokra, a keddre ígért teljes alkotmányszöveget, később, néhány nap múlva tesszük közzé a Magyar Szó mellékleteként. EDVARD KARDELY EXPOZÉJA A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányjavaslatát, amely ma a Szövetségi Népszkupstina tárgysorozatán szerepel, a múlt év őszén ebben a Szkupstinában, elvileg jóváhagyott és a nyilvános vitában teljes mértékben elvileg támogatott előzetes alkotránytervezet szövegéből dolgozta ki az alkotmányelőkészítő bizottság. Az új szövegben a bizottság — amenynyire csak lehetséges volt —, a nyilvános vita és a politikai meg más társadalmi szervezetek vitája folyamán elhangzott megjegyzéseket is figyelembe vette. Habár a javaslat szövegében számos változás van, mégis azt állíthatjuk, hogy az előzetes alkotmánytervezet és az alkotmányjavaslat között nincs lényegbevágó különbség sem a koncepciókban, sem az eszmei alapban, sem a lényeges megoldásokban. Néhány jelentősebb változtatást és kiegészítést tettünk a javaslatban abban az értelemben, hogy szilárdabban és szabatosabban fogalmazza meg az előzetes alkotmánytervezet rendelkezéseinek elveit és szövegét. Az alkotmányelőkészítő bizottság ezekről a változásokról részletesebb magyarázatot adott a javaslat indokolásában, amelyet a Szkupstinának beterjesztett. Hasonlóképpen a bizottság már nyilvánosan ismertette azokat az alapelveket és szempontokat, amelyek az alkotmányjavaslat végleges megszövegezésében vezérelték. Mindezek után azt hiszem, nem kell felsorolni ezeket a változásokat vagy megismételni e változások okait, ebben a beszámolóban is. Ezért arra szorítkozom, hogy néhány példával rámutassak, milyen irányban történtek változások. Az alkotmányelőkészítő bizottság tisztázta a bevezető szakasz szövegét, úgyhogy ez most határozottabban fogalmazza meg a jugoszláv népeknek szövetségi köztársaságba, illetőleg szocialista szövetségi közösségbe való egyesülésének történelmi feltételeit, céljait és viszonyait. Szabatosan megfogalmaztuk a termelőeszközök társadalmi tulajdonának, az egyéni és az egyesített munka közös elidegeníthetetlen alapjának legszükségesebb társadalmi-gazdasági és jogi jellegzetességeit. Eszerint senki semmilyen külön tulajdonjog alapján nem igazgathat társadalmi termelőeszközöket, nem rendelkezhet velük, és ezen az alapon nem sajátíthatja el a társadalmi munk társadalmi termék elosztásának elveit részletesebben kimunkáltuk, főképpen abban az értelemben, hogy még jobban összekapcsoljuk az egyszerű és a bővített újratermelést a társadalmi rendszerrel. Világosabban megfogalmaztuk a munka felszabadításának folyamatát, vagyis az embereknek a munkában való történelmileg feltételezett társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségének és függőségének leküzdését. Elfogadtuk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet. A bevezető rész elveivel összhangban az alkotmány rendelkező része jobban kika termékét. Más szóval, a munka elvileg az egyetlen alapja a társadalmi termelőeszközök igazgatásának és a velük való rendelkezésnek s egyetlen alapja az ember társadalmi helyzetének a munkatermék elsajátításá- nak és a személyi jövedelem - szerzésnek.**- -munkálja és határozottabban megfogalmazza: a termelés és a munka szocialista önigazgatásának és a munkaközösségben megvalósított társadalmi termék elosztásának alapvető szabályait; a bővített újratermelésre szánt eszközök felhasználásának elveit; a társadalmi önigazgatási rendszerben való társadalmi termelésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a társadalmi-politikai közösségek ezzel kapcsolatos jogait és kötelességeit; az elégtelenül fejlett köztársaságok és vidékek gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlesztése pénzelésének elveit stb. Mindezekben a rendelkezésekben az alkotmány A mezőgazdaság szocialista társadalmi viszonyainak fejlesztésére vonatkozó rendelkezésekben bizonyos szövegváltozások történtek főjképpen azzal a céllal, hogy az alkotmány világosan kiemelje a mezőgazdaság szocialista átalakulásának két alapvető irányát: a nagyüzemi társadalmi gazdaságok fejlesztését és a szocialista munkaszervezetek társastermelését a paraszttal akár a szövetkezetek által, akár a mezőgazdasági, ipari és más szervezeteknek a mezőgazdasági magántermelővel való sajátos közvetlen együttműködése által. Ezenkívül az alkotmány hangsúlyozza, hogy a földek mint általános javak a társadalom ellenőrzése alatt állnak, azonkívül az alkotmány átvette azt a fennálló törvényes rendelkezést, amely a magánföldbirtokot háztartásonként 10 hektárra korlá tozza és ezt a tulajdonjogot biztosítja. Az erdők külön társadalmi védelmét — a köztársaságok eltérő feltételeire való tekintettel - elsősorban köztársasági törvény fogja szabályozni. Az alkotmány ezzel egészen meghatározott kereteket és világos irányvonalakat adott a szocialista gyakorlat számára a mezőgazdaság területén is. Egyúttal bizonyos szilárdságot vitt ezekbe a viszonyokba, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy módszeresen és szervezetten távlati politikát folytathassunk a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átalakulásában és egyúttal ahhoz is, hogy a paraszt jobben felmérje helyzetét a társadalmi gazdaság kereteiben. A társadalmi termék elosztásának elvei A mezőgazdaságról Edvard Kardelj expozéját tartja a Szövetségi Képviselőházban A munkára alapozott tulajdonviszonyok formái A munkára alapozott tulajjdonviszonyok különféle for- r máinak kimunkálásában az alkotmányjavaslat még hatá■ rozottabban kiemeli, hogy I (Folytatása a 2. oldalon)