Magyar Szó, 1963. szeptember (20. évfolyam, 240-269. szám)

1963-09-01 / 240. szám

­.­­oldal Nincs már kifogás a minőségre • Koprodukt és a konzervgyárak együtt­működésének eredménye Évről évre növelik kivite­lüket a vajdasági konzerv­gyárak. Állandóan, vagy időnként, összesen 32 külön­féle országba szállítanak. Könnyű ezt így leírni, fel­sorolni, hogy hova hány tort­áét küldünk évente, de mi­lyen előkészületek, erőfeszí­tések állnak a megvalósított­­ dollárok mögött? A külföldi vásárló megkö­veteli, hogy maradéktalanul kielégítsék az árukkal szem­ben támasztott igényeit. Ez természetes, és jogosan vár­ja el, hogy pénzéért olyan árut kapjon, amire valóban szüksége van, amit szívesen vásárolnak majd a fogyasz­tók. A központi piaci ellenőr­zést végző hatóságok négy-öt évvel ezelőtt készítették el azt a szabályzatot, amely előírja milyennek kell len­ni az árunak, hogy külföld­re mehessen. Pontos volt ez, hiszen a külföldi piacot csak jó minőségű áruval lehet meghódítani Ilyen szabályok vannak az élőjószág, a nyershús és a konzerv minőségének megál­lapítására. A cél akkor ez volt: megnyerni a vevőket, ma pedig­ megtartani a meg­szerzett bizalmat. A Kopro­­duktban úgy vélik, hogy né­ha ma már túl szigorúak is ezek a szabályok. Megtörténik ugyanis, hogy az ellenőrzés megtiltja vala­melyik jószágküldemény el­indítását, a külföldi vevő vi­szont megfelelőnek találja, és szívesen átvenné. Ez is bizonyítja, hogy a szigorú el­lenőrzés megtette hatását, és a külföldiek szívesen vásá­rolnak nálunk vágójószágot. Ez mondható konzervipa­runk termékeire is. Az el­múlt négy-öt év alatt, ép­pen a jól megszervezett el­lenőrző szolgálat hatására, lényegesen javult a konzer­­vek minősége. A Novi Sad-i Koprodukt javaslatára 1960-ban mindig másik vágóhídon szervezték meg a konzervek minőségének ellenőrzését, de úgy, hogy je­len voltak a többi vajdasági vágóhidak vezetői is. Itt az ellenőrzés folyamán megbe­szélték azokat a teendőket, amelyeket okvetlenül el kel­lett végezni a minőség javí­tása végett. Ezenkívül elér­ték — ez a kiviteli üzletek­nél nagyon fontos —, ho­gy fokozatosan kiegyenlítődjö­­t az egyes vállalat termékei­nek m­inősége. Tavaly aztán, majd min­den vágóhídon felszerelték már a szükséges laboratóriu­mokat, és a bakteriológiai elemzéseket most már itt végzik. Persze, a belgrádi in­tézet képviselőinek jelenlété­ben. Külföldre aztán csak az a termék mehet, amely meg­felel a JUL követelményei­nek. Ahol jobbak voltak a termelési feltételek, korsze­rűbbek a berendezések, ott kevesebb volt a kifogás is. Néhány évvel ezelőtt a konzervek 98 százaléka Ang­liába ment. Az ilyen egyirá­nyú kivitel könnyen veszélyt is rejtegethet. Érthető tehát a törekvés, a piaci hálózat további bővítésére. Ma már itt is jelentősek az eredmé­nyek. 1961-ben 84 tonnát szállítottunk, az Egyesült Államokba, tavaly 1200, az idén pedig az első félévben 916 tonnát. De még sokkal több is elmehetett volna. Az amerikai vevő jól fizet. 1400 dinárt ad a sonka kiló­jáért, de jó minőségű árut is követel. Először is csak an­nak a gyárnak a termékét fogadja el, amelyik felsze­reltsége, áruja eddigi minő­sége alapján az amerikai '•­­­Vitelre engedélyt­ kapott. Ná­lunk először a csókaiak kap­ták ezt meg, aztán a suboti­­cai, zrenjanini és mitrovicei gyár. Az amerikai piac meghó­dítása más természetű előké­születeket is követelt. A ve­vőt főleg nagy mennyiségű megrendelések érdeklik, ezt viszont egy-egy konzervgyá­runk alig tudta volna kielé­gíteni. A Koprodukt javas­latára így a négy gyár kö­zösen dolgozott egy vevő szá­mára. Az eredmény: kivite­lünknek ma már 16 százalé­ka megy a tengerentúlra. De minden rendelésnél ott a ké­rés. Ha lehet, szívesen ven­nénk többet. Aránylag rövid idő alatt nem volt könnyű meghódí­tani ezt a piacot, olyan ve­vők bizalmát kellett megnyer­ni, akiknek évtizedek óta ál­landó szállítói, nagy múlttal és gyakorlattal rendelkező termelőik voltak. Ez a siker nyilván első­sorban a jó szervezésnek az egyes gyárak közötti érde­kek nagyfokú összehangolá­sának köszönhető. Csak ha tudjuk, milyen nehezen haladnak ezek az integrációs törekvések némely üzeme­ink között, csak akkor tud­­juk igazán értékelni, meny­nyire jutottak az ügyviteli szövetségbe tömörült vágóhi­dak. Most 24 különféle­ sertés­húsból készült konzervet szállítunk Amerikába. De­hogy rövid idő alatt is mi­lyen nagy eredmények eléré­sére képesek a munkaközös­ségek, ha kellő előkészület és szervezettség mellett vég­zik munkájukat. (bn) Az épülő Novi Sad-i vágóhíd tente összejön az ellenőrző bizottság az említett négy gyár valamelyikében. A na­pi termelésből aztán kiszedik a mintákat, lemérik súlyu­kat, elemzik őket, számítás­ba jön a szín, az íz, az át­mérő minősége stb. Mikor aztán átér a tengeren, ott is ellenőrzik, megvizsgálják és, ez mégiscsak nagy dolog, szinte sosem találnak kifo­gásolni Valót a minőségben. Ha ritkán van is valami­­ baj, az a csomagolással, a­­ feliratokkal, az árunak szál­lítás közben történt sérülé­­­­sével van kapcsolatban. Angliában megtörténik,­­ hogy néha elbomlik egy-egy­­ doboz sonka. Ha a Szokott-­­ nál tovább áll, vagy ha na­­­­gyon felmelegszik a levegő,­­ akkor fordul ez elő. A vilá­­j­gon átlag egy százalékot szá­­­­mítanak a romlásra, nálunk­­ ez 0,67 százalék körül van. , És ez már meg is magya­­­­rázza, hogy miért keresik­­ annyira vágóhidaink termék í­keit a külföldi piacokon. De­­ egyúttal bizonyítja azt is,­­ A Szövetségi Hidrometeo­­rológiai Intézet agrometeoro­lógiai szolgálata rendszeres hétvégi jelentésében közöl­te, hogy az utóbbi napokban kiadós eső volt az ország nyu­gati és déli részein. Negy­ven-nyolcvan sőt helyenkét­száz milliméter csapadék e­­sett. Az ország keleti és dé­li részeiben a napokban ke­vés eső volt, noha nagyon el­kelne, mert augusztus máso­dik felében a nagy meleg­ben erősen megfonnyadtak a vetemények. A szárazság megnehezíti az őszi talajmeg­munkálást. Vajdaságban teg­napra virradóra sokfelé volt kisebb eső. A mezőgazdasági szakem­berek véleménye szerint az átmeneti lehűlés jól jön a nö­vényekre. A kukorica még mindig szép zöld és a csapa­dék elősegíti a szem kifejlő­dését. A délkeleti és déli ré­szek kivételével mindenütt, jó, sőt helyenként nagyon jó kukoricatermésre számíta­nak. Igen jó a gyümölcs mi­nősége is, kivéve a már em­lített részeken, ahol a gyü­mölcs is megsínylette a nagy meleget és szárazságot. A szőlő mindenütt bőségesen termett, a napos, meleg idő­járás következtében nagyon bőséges a szőlők főleg pedig a borszőlők cukortartalma, tehát az idén jó borokra van kilátás. (Tanjug) Sok helyen volt kiadós eső Bőséges a borszőlők cukortartalma MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1963. szept. L. TOVÁBBRA IS VÁLTOZÉKONY IDŐ A Balkán-félsziget és Kö­­zép-Európa legnagyobb ré­sze felett tovább tart a vál­tozékony idő, sok helyen esik az eső. Az Atlanti-óceán fe­lől újabb hűvös légtömegek árasztották el Angliát, Fran­ciaországot, Portugáliát, s ezekben az országokban újabb esőzések voltak. A Szovjetunió és Kis-Ázsia fe­lett továbbra is magas a lég­nyomás, s ennek következté­ben derült, napos idő uralko­dik. A meteorológusok úgy vé­lik, hogy hazánkban egy-két napra ismét kiderül, és kis­sé melegebb lesz, utána azon­ban újabb átmeneti lehűlés és eső van kilátásban. A hőmérséklet erősen ingado­zik. (Tanjug) Az Országos Közlekedés­­ügyi Tanács október elsejé­től december végéig orszá­gos jellegű közlekedési ki­képző akciót indít. Az akció Óvjuk a gyermekeinket a­ közlekedési balesetektől Az Országos Közlekedésügyi Tanács széles körű akciója ezúttal az óvjuk gyermekein­ket a közlekedési balesetek­től elnevezést kapta, s célja az, hogy elsősorban a gyer­mekeket oktassák ki a leg­elemibb közlekedési szabá­lyokra. Az idén ez már a má­sodik országos akció. Az el­sőt ez év április elsejétől jú­nius végéig tartották A köz­lekedési jelek — a bizton­ságos közlekedés tényezői el­nevezéssel. Amikor a közlekedésügyi tanács meghatározta az új közlekedési nevelő akció programját (és nevét), első­sorban azt tartotta szedne előtt, hogy hazánkban is, mint a legtöbb más országok­ban, a közlekedési balesetek­ben igen sok gyermek sérül meg vagy veszíti életét. A legutóbbi öt évben például utaiukon 4612 gyermek járt szerencsétlenül a közlekedé­si szerencsétlenségekben, kö­zülük 486 életét vesztette. 112 gyermek négy éven aluli volt. Tavaly például körül­belül minden tizedik közle­kedési szerencsétlenségben megsérült vagy életét veszí­tette egy-egy gyermek. Noha a gyermek­szeren­csétlenségek százalékaránya hazánkban alacsonyabb, mint egyes nyugati államok­ban, aggasztó, hogy évről év­re mind több gyermek sérül meg vagy veszíti életét bal­esetek alkalmával. Tavaly például 1135 gyermek járt szerencsétlenül a közúti bal­esetekben, az idén pedig az év első hat hónapjában 576. A szerencsétlenül járt gyer­mekek között igen sok kerék­pározó, görkorcsolyázó, rolle­­rozó gyermek volt. Az összegyűjtött adatokból és különféle kimutatásokból kiderült, hogy a gyermekek közül csak nagyon kevesen ismerik a közlekedési előírá­sokat, s nincsenek tudatá­ban, milyen veszély leselke­dik rájuk az utcákon, vagy utak mentén. Az októberben kezdődő országos akció egyik célja,­­ hogy a gyermekek előtt feltárja ezeket a veszé­lyeket, s rámutasson, ho­gyan kerülhetők el. Az ak­cióban részt kell vegyenek mindazok a társadalmi té­nyezők, akik bármilyen for­mában a gyermekek segítsé­gére lehetnek az említett célkitűzések elérésében. Nem kis szerep jut ebben a szü­lőknek, oktatóknak, nevelők­nek stb. is, a gépkocsiveze­tők figyelmét pedig a legkü­lönfélébb módon igyekeznek felhívni arra, hogy minél óvatosabbak legyenek a gyer­m­ekek iránt. (Tanjug) Száz négyzetkilométeren kivizsgálják Szkopje talaját / __ _________ Ezer méter mélyre is lefújnak FÖLDRENGÉSÁLLÓ HÁZAKAT ÉPÍTENEK AZ ÚJ VÁROSBAN Geológiai és geofizikai in­tézeteink harminc legkivá­lóbb szakértője tegnap elfo­gadta a Szkopje talajának kivizsgálására készített ter­vet. A vizsgálat során a leg­korszerűbb tudományos mód­szerek alapján igyekeznek megvizsgálni a macedón fő­város talaját s erről térké­pet készítenek amelynek a­­lap­ján az építészek kijelölik majd az építésre legalkalma­sabb helyeket, valamint meg­határozzák, hogy hol, milyen anyagból kell építeni az új lakóházakat és középülete­ket, amelyeknek majd nem fog megártani egy esetleges újabb földrengés. Daffijan Gorgić mérnök, a geológiai kutatások irányító­ja kijelentette, hogy a város területén és környékén kö­rülbelül 100 négyzetkilométe­ren fúrásokat végeznek átlag 200 méter mélyen, szükség esetén pedig ezer méterre is lehatolnak, hogy minél pon­tosabban összeállíthassák a város talajának geológiai tér­képét. A kutatásokat belgrá­di zágrábi, szarajevói, ljub­ljanai és titogradi vállalatok szakértői végzik. Jelenleg húsz fúrógarnitúra van Szkopjéban, pár nap múlva pedig még tíz érkezik. Egye­lőre semmit sem lehet mon­dani az eredményekről, ed­dig ugyanis csupán néhány helyen fúrtak, le 200 méter mélységbe. Annyit azonban máris megállapítottak, hogy földrengés tekintetében a vá­ros egyes pontjain sokkal sza­badabban építkezhetnek, mint eddig. Mielőtt elkészül a város végleges urbaniszti­kai terve, azaz körülbelül két hónap alatt, befejezik a fú­rásokat is. (Tanjug) ELISMERÉS A TÁRSADALMI SZOLGÁLATOK DOLGOZÓINAK A társadalmi szolgálatok­ban dolgozók szakszervezete központi bizottságának elnök­sége tegnapi ülésén elisme­réssel adózott a szakszerve­zet valamennyi dolgozójának a szkopjei földrengés után ki­fejtett önfeláldozó munkájá­ért. A katasztrofális földren­gés után a szkopjei orvosok és társadalmi szolgálatok többi dolgozói azonnal a baj­bajutott lakosság megmenté­sére siettek s munkájukkal nagy mértékben hozzájárul­tak a súlyos következmé­nyek enyhítéséhez. Az elnökség tegnapi ülé­sén tanulmányozta a társa­dalmi szolgálatok helyzetét a szkopjei földrengés után. A társadalmi szolgálatokat vég­ző szervezetek legnagyobb ré­sze helyiségek és felszerelés nélkül maradt. Az egészség­­otthonok, iskolák, egyetemi épületek, kulturális és más intézmények épületei nagy mértékben megrongálódtak vagy romba dőltek a földren­gés alatt. Szkopjéban a föld­rengés előtt a társadalmi szolgálatok dolgozóinak szak­szervezetében körülbelül 200 alapszervezet volt, mintegy 14 000 taggal. Feladatul tűz­ték ki, hogy az alapszerve­­zetek mielőbb újítsák fel munkájukat és idomítsák azt az újonnan előállott kö­rülményekhez. " (Tanjug) ­ Filmet mutatott be a svéd televízió a szkopjei földrengésről A svéd televízió tegnap­előtt este filmet mutatott be Szko­pjéről, amelyben igye­kezett érzékeltetni a katasztró­fa méreteit, súlyos következ­ményeit és a lakosság meg­mentése érdekében tett erő­feszítéseket. Rámutatott töb­bek között a külföldi segély nagy jelentőségére, a svéd nyelvű kísérőszövegben pe­dig felhívták a lakosságot, hogy továbbra is folytassa a segély­gyűj­tő akciót a mace­dón főváros lakosságának megsegítésére. (Tanjug) Országos gyűjtőakciót kezdtek az egyetemi hallgatók Tegnap az egész országban gyűjtőakciót kezdtek az egye­tem­i hallgatók a szkopjei e­­gyetem megsegítésére. Az e­­gyetemi hallgatók szeptem­berben és októberben szá­mos előadást, sporttalálko­zót és más tömeges összejöve­telt rendeznek s ezeknek be­vételét eljuttatják a szkopjei egyetemnek. Az egyetemisták szövetkezeteiben és szolgál­tató műhelyeiben dolgozó e­­gyetemi hallgatók máris fel­ajánlották egynapi keresetü­ket a szkopjeiek javára. Az összegyűjtött pénzből a Jugo­szláv Egyetemista Szövetség egy teljesen felszerelt kul­turális intézményt akar léte­síteni a szkopjei egyetem szá­rdára. (Tanjug)

Next