Magyar Szó, 1964. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1964-02-01 / 31. szám

Szombat, 1964. február 1. Egész Vajdaságban havazott Nagy hó Görögországban - Nálunk fagypont körül a hőmérséklet - A tengerparton tavaszias az idő Nagy-Brita­nniában és Franciaországban az utóbbi na­pokban változékony az idő, sok helyütt esik az eső. Skan­dináviában és a Szovjetunió északi részein hideg van és havazik. Görögországban ismét ítéletidő uralkodik. Az északi országrészekből hóviharokról érkezett jelentés. A hótakaró vastagsága néhol eléri a 70 centit. A torlaszok miatt sok helyen megszakad­ a közlekedés. A hőmérsék­let mínusz 8 fokra süllyedt. Rhodos szigetén a nagy hideg kárt tett a narancs- és citromültevényekben. Hazánkban sem mindenütt egyforma az idő. A tenger­part egyes részén például e­­gész januárban tavaszias volt az idő, és Dubrovnikban für­denek az emberek. Csütörtö­kön délután Rijekán 6, Pu­­lán és Dubrovnikban 7, Split­­ben 10 fokot mértek. Hazánkban tegnap reggel Gospicon mínusz 13 fok volt, Ljubljanában mínusz 11, Sza­rajevóban mínusz 4, Belgrád­­ban mínusz 3, Zágrábban mí­nusz 1 fok, Titogradban plusz 4, Splitben plusz­ 5, sőt Bar­­ban plusz 8 fok. Horvátország­ban, Szlovéniában és a ten­gerpart északi részein Kide- Zrenjavninban és Mitrovicán 3—3, Novi Sadon 4 mm ha­vat mértek. Tegnap reggel tartomá­nyunkban sehol sem süllyedt rált, az ország többi részén borús volt az idő. Dél-Szer­­biában és Macedónia egyes részein havazott. Leskovac­s környékén 5—10, Gevgelija környékén 17 cm friss hó e­­sett. Vajdaságban több mint egy hónapig tartott, a száraz idő, az utóbbi tíz napban derült­­ volt az ég. A hét elején azon­ban már felhős volt az idő,­­ és csütörtökön este szádin- i gózni kezdett a hó. Csütörtök­ről péntekre virradóra, és teg­nap egész nap havazott. Leg­kevesebb Versecen és Verbá­­szon esett 1 mm, Zomborban és Kikindán 2 mm, Palicson, 1 mínusz 5 fok alá a hőmérő ■ I higanyoszlopa. Kivéve Ver­■ Á­bászt, ahol mínusz 3 fok volt 5 s a többi vajdasági meteoro­l­­­ ■­giai állomáson a hőmérők mí­­­­­nusz 4, mínusz 5 fokot mu­­­­­­tattak. S. Z. Az Alkotmányvédő Bíróság tagjai fogadalmat tesznek Tito elnöknek A díjazástól is függ a rövidített munkahét A gazdasági szervezetek és a közigazgatási szervek együttes üléséről A gazdasági szervezetek, tudományos intézmények, va­lamint a szövetségi és köz­­társasági közigazgatási szer­vek több száz képviselője teg­­nap Belgrádban a 42 órás munkahét bevezetéséről ta­nácskozott. A megbeszélésen Svetozar Vukmanovic elnö­költ. Ezt az összejövetelt a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács munkaügyi titkársága, a Szövetségi Gazdasági Kama­ra és a Jugoszláv Szakszerve­­­zeti Szövetség Központi Ta­nácsa közösen szervezte. A tanácskozás részvevői megismerkedtek azokkal az eredményekkel, amelyeket , a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsa egy külön elemzésben foglalt ösz­sze a csökkentett munkahét eddigi alkalmazásáról. A je­lenlevők ezenkívül meghall­gatták Borivoje Romicnak, a Központi Tanács titkárának bevezetőjét azokról az alap­vető problémákról, amelyek eddig felmerültek a csökken­tett munkahét bevezetésében. Noha legtöbb vállalatban helyesen fogták fel a mun­kahét csökkentésére irányuló törekvéseket, az előkészüle­tek során különféle végletek jutottak kifejezésre, főleg o­­lyan szempontból, hogy egye­­­sek szerint ez igen könnyű a munka és nem kíván alapo­sabb előkészületeket. Azok­ban a vállalatokban, amelyek­ben így fogták fel a munka­hét csökkentését, rendszerint kénytelenek voltak hamaro­san visszatérni a korábbi munkaidőre, mert a munka­idő csökkentésével csökkent a termelés, a termelékenység, és rosszabbodott a termelők helyzete és munkakörülmé­nye. A másik véglet — mondot­ta Borivoje Romic, főleg ab­ban nyilvánult meg, hogy a szakértők meglehetősen pesz­szimista módon tekintettek­ a munkahét csökkentésének le­hetőségeire. Főleg olyan mun­kaszervezetekben fordult ez elő, amelyek egyébként is a kevésbé akkumulációs ágaza­tokba tartoznak. Ennek elle­nére ezekben az ágazatokban és vállalatokban is jelentős tartalékok rejlenek, amelyek kihasználásával gyorsabban át lehet térni a csökkentett munkaidőre. Borivoje Romic bevezetője után a felszólalók számos jó példát hoztak fel azokból a munkaszervezetekből, ahol a csökkentett munkaidő kiváló eredményeket hozott. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Márciusra elkészül Vajdaság hétéves távlati tervjavaslata A TARTOMÁNYI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ÜLÉSE Tegnap Ilija RAJAČIČ el­nökletével ülést tartott a Tar­tományi Végrehajtó Tanács. Megvitatta az eddig elkészült anyagot Vajdaság gazdasági és társadalmi fejlődésének hétéves távlati tervéről. A ki­látások szerint tartományunk hétéves távlati tervjavaslata márciusra készül el teljes egészében. A végrehajtó tanács meg­vitatta még ezévi munka­­programját, majd tárgyalt az öntözéses gazdálkodás lehető­ségeiről, vagyis arról, hogy a Duna—Tisza—Duna csator­nahálózat eddig megépült szakaszait hol és milyen mér­tékben lehet már most ki­használni. Február második felében részleteiben is meg­vitatja ezt a kérdést a végre­hajtó tanács. Az ülésen ezenkívül titká­rokat nevezett ki egyes tar­tományi szervekben. A Tarto­mányi Ármentesítő Bizottság vezetőjévé Dusán Ilijevic mér­nököt, a Tartományi Végre­­hajtó Tanács mezőgazdasági titkárát, a végrehajtó tanács általán­os gazdasági titkársá­gának titkárhelyettesévé Du­sán Karavidičet, a végrehajtó tanács általános gazdasági osztályának főnökét, Blaža Pihajlicot az általános gazda­sági titkárság munkaügyi hi­­vatalának főnökévé, Sóti Fe­rencet a Novi Sad-i Terme­lésfejlesztő Intézet volt igaz­gatóját pedig a Novi Sad-i Szerszám- és Szerszámgép-­­ ipari Intézet igazgatójává ne­vezte ki. Cs­a­k MAJD 40 MILLIÁRD DINÁR KIKINDA ÖSSZTERMELÉSE Tegnap Kikindán a községi szkupstina két tanácsának együttes ülésén elfogadták az idei társadalmi terv- és költségvetési javaslatot. Az ülésen részt vett Paško Ro­mán, a Szövetségi Szkupsti­na társadalmi ellenőrző bi­zottságának elnöke is. A kikindai kommuna tár­sadalmi össztermelésének ér­téke meghaladja a 39 mil­liárd dinárt, azaz 15,8 száza­lékkal több mint tavaly. Be­ruházásokra körülbelül 8 milliárd dinárt fordítanak. M. O. S. oldal JÓ MUNKÁT VÉGZETT A JOGÁSZOK EGYESÜLETE Tegnap tartotta évi köz­gyűlését A­­szerbiai jogászok egyesü­letének belgrádi közgyűlésén tegnap megállapították, hogy az egyesület tavaly és tavaly­előtt mind szakm­ai, mind szakmáján kívüli téren kivá­ló munkát végzett, és számos hasznos kezdeményezést tett. Az alkotmányvita idején az egyesület tagjai több ezer e­­lőadást tartottak a Szocialis­ta Szövetség keretében, ezen kívül eredményesen tájékoz­tatták a polgárokat a gazda­sági, társadalombiztosítási, la­kásügyi és más kérdésekben. A közgyűlésen szó volt arról is, hogy a jogászok egyesüle­te támogatást nyújthat a köz­ségi statútumok elkészítésé­ben is. (Tanjug) E­lavult tanterv, gyenge szakkáder Értekezlet az építőipari szakiskolák jövőjéről a Tartományi Gazdasági Kamarában . A közoktatásügyi fórumok, az építőipari válla­latok és az épületanyag-gyárak között már évek óta folyik a vita arról, hogyan kellene meggyor­sítani a szakkáderképzést a szóban forgó ipar­ágak részére.­ ­ Néhány évvel ezelőtt ter­­­­vet dolgoztak ki építőipari iskolaközpont nyitására Novi­­ Ladon. Eddig azonban nem i­s sok történt ezzel kapcsolat­­­­ban, pedig a meglevő szak­iskolák már most sem tud­nak eleget tenni a követel­ményeknek, nem beszélve ar­ról, hogy két-három év múl­va még nagyobb méretű lesz az építkezés. Ezért szüksé­ges, hogy egy iskolaközpont­­ gondoskodjon káderekről, és­­ korszerűsítse az oktatást. " Az iskola előkészítésével i "kapcsolatban tegnap tanács-­­­kozást tartottak a Tartomá­­­nyi Gazdasági Kamarában. A­­ kamara képviselőin kívül je­­­len voltak az építőipari vál­lalatok és szakiskolák képvi­­­selői is.­­­ Általános vélemény szerint­­ a szakkáder-hiányért maguk­­ a vállalatok is okolhatók —­­ nemcsak a szakiskolák.­­ A­­ múltban ugyanis nem adtak elegendő pénzt a káderkép­zésre, sőt az erre a célra meghatározott összeget sem használták fel. Novi­­Sadon például ta­valy az építőipari válla­latoknak körülbelül 20 millió dinárjuk volt ká­derképzésre, de ebből csak mintegy 13 millió dinárt költöttek el. A vitában az a vélemény alakult ki, hogy sok új ága­zatot kell majd­­ létesíteni, hiszen ez az építőipar roha­mosan fejlődik. Másik fontos tennivaló az építőipari munkások foko­zatosabb szakképesítése. Ezek­ben a vállalatokban a dol­gozók túlnyomó részének nincs megfelelő szakképesí­tése, nagyobb részük beta­nult munkás. Ez az állapot tarthatatlan, hiszen a kor­szerű építkezés a munkások­tól is nagyobb hozzáértést követel. Egyik legfontosabb teendő egy új, a követelmények­nek megfelelő terv ki­dolgozása.­­ Az építőipari szakiskolákban ugyanis nagyon elavult az oktatási terv. Például még ma is tanulják a fahídépí­tést, habár ilyen hidakat leg­utoljára valamikor nagy­apáink korában építettek. Az iskolaközpontnak nagy gondot kell fordítania majd a munkavezetők képzé­sére is, mert e­bben az iparágban egyre nagyobb szerep jut ne­kik. Azok az emberek ugyan­is, akik ezt a funkciót ellát­ják, inkább ellenőrösködnek, parancsolgatnak a munka­helyen, szaktanácsot képte­lenek adni. Egyes felszólalók véleménye szerint a vállalati tanfolyamok nem váltak be, mert ebben az iparágban tervteljesítésre törekszik, és a szakemberek, azaz a tan­folyam előadói rendes mun­kaidő után tartják az órá­kat kellő felkészültség és igyekezet nélkül. Ezenfelül sokba is kerülnek a tanfo­lyamok. Egyetlen kiút van tehát: a vállalatok közös erő­vel, szakiskolákban nevelje­nek maguknak szakkádert. « T. I. ­ Megkezdődik a közvita Subotica statútumtervezetéről Minden polgár megkapja és véleményt­­ mondhat róla A Szocialista Szövetség alapszervezeteiben ágazatonként vitatják Alapos megvitatás után elkészült Subotica statútum­tervezete. Első változatát a statútum-bizottság és albi­zottságok és a tömegszerveze­tek vezetősége vitatta meg, majd ezután a javaslatokat figyelembe véve elkészült a második tervezet. Ezt az anyagot már szélesebb kör­ben, a tömegszervezetek ve­zetőségén kívül az intézmé­nyek, közművelődési szer­vezetek vezetőségei, a tár­sadalmi önigazgatási szervek és a munkásönigazgatási szervek vitatták meg. Az észrevételek, indítványok alapján készült el a st­atú­­tumtervezet harmadik szöve­ge. Tegnap a Szocialista Szö­vetség községi bizottságának, a Kommunista Szövetség köz­ségi vezetőségének és az If­júsági Szövetség vezetőségé­nek együttes ülésén a közsé­gi szkupstina képviselői elő­terjesztették a statútumterve­­­zetet. Az összejövetelen részt ve­tt Szabó Ida, a tar­tományi szkupstina alelnö­­ke, Balla László mérnök, Mi­lan Martinovic, Josip Stipic, Josip Kajic és Molnár G. Jó­zsef képviselő. Franjo Vuko­­vic, a statútum-bizottság el­nöke indokolta meg a ter­vezet egyes tételeit. Egyebek között kitért arra, hogy a stetútumtervezet csak két ta­nácsot irányoz elő a községi szkupstinában, mert a köz­­társasági statútum 97. pont­ja értelmében a községek csak köztársasági­­törvény értelmében alakíthatnak több tanácsot, ezt a törvényt pe­dig még nem hozták meg. Megemlítette azt is, hogy a helyi közösségekkel csak alaptételekben foglalkoztak, mivel e­zek a szervek külön szabályzatokat hoznak. Nagykanász Lázár, a Szo­cialista Szövetség községi bizottságának elnöke indít­ványozta, hogy a statútum­­tervezetet minden szervezet­ben, munkaközösségben és intézményben részletesen és alaposan vitassák meg. Le­hetőséget kell teremteni, hogy minden polgár kézhez kapja és elmondhassa róla véleményét. Minden tömeg­­szervezet, egyesület, közmű­velődési közösség vezetősége­­ készítsen tervet a statútum­­ megvitatására. A Kommunis­ta Szövetség legyen a vita eszmei hordozója. A Szocia­lista Szövetség szakosztályai külön-külön tanulmányozzák ezt a tervezetet és tegyék meg észrevételeiket. A szak­­szervezet minden munkakö­zösségben, az Ifjúsági­ Szö­vetség az ifjúsági aktívák­ban, a községi szkriszina tagj­ai pedig a társadalmi politikai szervezetekben, az intézményekben, a helyi kö­zösségekben tevékenykedje­nek. Lehetőséget kell teremte­ni, hogy a sajtó idejében tá­jékoztasson minden polgárt az eseményekről, s az üzemi lapokban hangszórókon át, hirdetőtáblákon is hívják fel a polgárokat a vitára. Az Ifjúsági Szövetség fel­adatairól Vitéz Lajos beszélt. Marko Pol­jakovic, a köz­ségi szkupstina elnöke indít­ványozta, hogy a közvita már február elsején kezdődjön meg, hogy minden dolgozó elmondhassa véleményét, in­dítványát. A beérkezett ész­revételek, javaslatok össze­gyűjtése és a statútumterve­zet szövegének véglegesítése után valószínűleg áprilisban kerül sor jóváhagyására. ____________________V. J.

Next