Magyar Szó, 1964. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1964-03-01 / 60. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 20 DINAR Magyar Sió -- - ————————————————— »••••••••••••••••••■•••••■••••••■•••«••■«•a XXI. évf. 60. (6017) szám Vasárnap, 1964. márc. 1. A mérleg kibillent nyelve Csendes természetű, jám­bor ember is makacsabbul háborog, ha valaminek az okát képtelen megérteni. Igen, talán így kell mon­dani, így az értelmen és nem csupán az érzelmeken átszűr­ve. Ha valaminek az okát képtelen megérteni! Mert, ha az embert megsértik, jogai­ban megrövidítik, hát keserű lesz a szája íze, olykor-olykor fellobban benne a harag, de ha valaminek, akár a sértés­nek, akár a való vagy vélt jogcsorbításnak az okát kép­telen megérteni, nos akkor a kis és nagy dolgok súlyától egyaránt eltekintve tiltakozó szót szakít ki belőle az indu­lat. Papírt, ceruzát ragad, vagy éppenséggel tollba mondja a sérelmet. Panaszkodik, felsőbb fó­rumoktól vagy az igazgatás­tól független társadalmi és politikai testületektől várja a sérelem orvoslását. Filozófiai témába fognánk, ha azt latolgatnánk, hogy mennyire és m­ennyiben, az érdek az ember tetteinek ru­gója, hát még ha úgy tűnne mintha jelezni is kívánnánk ezzel, hogy ki-ki a maga mód­ján dolgozik, saját látható vagy rejtett, valódi vagy kép­zett boldogságán és boldogu­lásán. Filozófiai vitát kezde­nénk, s felkavart porfelhőjé­ben nyilván elhomályosodna a dolgok lényege. Elsikkadna az, hogy a kölcsönösen meg­szabott jogok és kötelességek állítanak gátat az egyes ér­dekek „racionális” önzésé­nek. S hogy a „racionális” ön­zésnek emelt társadalmi gá­tat mennyire felismerték már nálunk az emberek, bizonyít­ja­­m a minapi képviselőházi vita, ahol megállapították, hogy az áttekintett panaszok és orvoslásra tollba mondott sérelmek alig egynegyede jogtalan követelőzés, ágálás. A többi pedig? A háromnegyede? Mások, mondjuk úgy, hogy az illetékesek (személy vagy közület, mindegy) „racioná­lis” önzését, szűk látókörét, eltaplósodott szívét vagy ép­pen elszunnyadt lelkiismere­tét perelték. Azokét, akik­nek a­ kezében kibillent az erkölcs és a törvény mérle­gének nyelve. Kibillent oly­annyira, hogy annak okát, az ember, a panaszos már kép­telen volt­ megérteni, főképp pedig elviselni. És perelt, panaszkodott, folyamodott. Perbe szállt saját munka­közösségével (mert a legtöbb panasz úgy látszik innen szár­mazik), amelynek teljes jogú önigazgató tagja, perbe szállt munkástanácsával, amelynek megválasztására vagy vissza­hívására szavazhat. Vagy, s talán ez a gyakoribb eset, per­be szállt egy állásponttal, ott a szűkebb környezetében. Egy­ állásponttal, amelyet megnö­vekedett önigazgató öntuda­tával, önigazgatói minőség­ben nem tudott megmásítani. Perbe szállt és folyamodott. Felfelé, azzal a biztos tudat­tal, hogy­ ott majd nem enge­di­k kibillenni az erkölcs és­­ törvény mérlegének nyelvét. És végső fokon magyarázatot meg jogorvoslást nyer arra, aminek az чokát képtelen volt megérteni. V-a ALEKSANDAR RANKOVIC FOGADTA AZ ELLEN­­ÁLLÁSI MOZGALOM KÉPVISELŐIT Aleksandar Rankovic al­­elnök, a Harcos Szervezetek Szövetségének elnöke tegnap délelőtt fogadta az Ellenállá­si Mozgalom Részvevői Nem­zetközi Szövetségének hazánk­ban tartózkodó főtitkárát és a főtitkár helyettesét. Szívé­lyes beszélgetést folytattak a két szervezet együttműködé­séről, közben rámutattak a nácizmus újjáéledésének ve­szélyére is. A beszélgetésen­­ jelen volt Ivan Božičević, a­­ Harcos Szervezetek Szövet- I­ségének főtitkára és Mirko Kalezic titkár. Tito film­k távirata Goularthoz Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito elnök teg­nap a következő táviratot in­tézte Goulart brazil köztársa­sági elnökhöz: „Excellenciád születésnapja alkalmából nagy örömmel küldöm legszívélyesebb üd­vözletedet. Önnek sok bol­dogságot, Brazília népének pe­dig továbbfejlődést kívá­nok.” Nyugat-Németország a kár ezredrészét sem térítette meg — írja a Combat Új javaslat készül a ciprusi kérdés megoldására A Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak tanácskozása Görögország tiltakozott az amerikai álláspont ellen New Yorkból jelenti a Reu­ter. A Biztonsági Tanács tag­jai folytatták nem hivatalos tanácskozásaikat a ciprusi kérdés megoldására. Carlos Bernardes, a tanács e havi el­nöke tegnap Nagy-Britannia, Ciprus, Görögország és Török­ország képviselőivel tárgyalt. A tanács következő ülését hétfő estére hívták össze. A Biztonsági Tanács öt nem állandó tagja — Bolívia, Brazília, Elefántcsontpart, Marokkó és Norvégia tegnap­előtt késő este új megbeszélést tartott. Megtárgyalták, hogy milyen javaslattal állhatnak elő, de a javaslat még nem készült el. Úgy tudják, hogy készülő javaslatukban fel­hívnak majd minden or­szágot, hogy tartsa tisz­teletben az­­ ENSZ min­den tagállamának függet­­­lenségét és területi integritá­sát. A határozat nem említe­né közvetlenül Ciprust. Tegnapelőtt este Bernan­­des, a tanács elnöke fölkeres­te U Thant ENSZ-főtitkárt is, és tájékoztatta a nem állan­dó tagok készülő javaslatáról. Tájékoztatják majd Ciprust, Nagy-Britanniát, Görögorszá­got és Törökországot is. Egyes hírek szerint Ciprus nem ellenzi a nem állandó tagok javaslatát, de azt kez­deményezi, hogy a területi integritás tiszteletben tartá­sának rendelkezését a hatá­rozat, nem pedig annak be­vezető szakasza tartalmazza Görögországnak állítólag nincs komolyabb kifogása a javaslat ellen. A tanács tegnapelőtt esti ülésén Fedorenko szovjet de­legátus kijelentette, hogy Kiprianu ciprusi külügymi­niszter hivatalosan a ciprusi kormányt, nem pedig csak a görög többséget képviseli a Biztonsági Tanács előtt. Az­zal vádolta a török küldöttet hogy a sziget kettéosztása mellet foglal állást és sértő hangot használt Ciprusról és a Biztonsági Tanácsról A szovjet küldöttn­k válaszolva a török küldött azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy viszályt akar szítani Görögország és Törökország között, holott azok „minden nézeteltérés el­lenére baráti és szövetséges államok”. A tanács meghallgatta Denktast, a ciprusi törökök képviselőjét is. Azt állította, hogy december 20-a óta 800 törököt öltek meg, és 20 000 török él állandó rettegésben. Szerinte Makariosz elnök nem akar nemzetközi csapa­tokat a szigetre engedni, és „arra akarja kihasználni a Biztonsági Tanácsot, hogy tö­rölje azokat a rendelkezése­ket, ara el­vek kedvezőek ” ” ! (Folytatása a 8. oldalon) Nyugat-Németország gaz­dasági felvirágzása furcsa ellentétben áll azzal a szűk­markúsággal, amelyet Bonn a hitleri agresszió áldozataival szemben mutat — írta tegnap a párizsi Combat. A hitleri se­regek 22 milliárd háború e­­lőtti márka kárt okoztak, a hadi kártérítés összegét vi­szont mindössze 929 millió­ban szabták meg, ami a kár­nak csak 5 százaléka. A bon­ni kormány hadikárpótlási egyezményt kötött több or­szággal, s ennek alapján Fran­ciaországban, Görögország­ban, Belgiumban, Norvégiá­ban, Dániában, Hollandiá­ban, Olaszországban, Svájc­ban, Ausztriában és Izrael­ben a nácizmus áldozatainak többsége kapott bizonyos kár­térítést. Jugoszláviával kapcsolat­ban azonban más a helyzet — folytatja a lap. — Az, amit Belgrád Nyugat-Németország­tól hadikárpótlás címén ka­pott, említést sem érdemel. A hitleri megszállás legszeré­nyebb becslések szerint is Jugoszláviában 35 milliárd háború előtti dollár kárt oko­zott. Az az összeg viszont, a­­mit eddig kárpótlás címen Jugoszláviának kifizettek, nem jelenti még ennek ez­redrészét sem. A második világháborúból eredő kérdéseket Nyugat- Németország nem rendezte Jugoszlávia felé. Bonn ugyan­is azon az állásponton van, hogy a hadikártérítés csak ,,önkéntesen vállalt teher”. Belgrád viszont joggal mond­ja, hogy ez jogi és erkölcsi kötelezettség, amely a pots­dami egyezményből ered. 1945 júliusában ugyanis Pots­damban a hitleri agresszió 18 áldozatát, köztük Jugoszlá­viát, szólították fel arra, hogy kérjen kártérítést Nyu­­gat-Németországtól. A Combat a továbbiakban emlékeztet arra, hogy Bel­grád—Berlin közötti diplo­máciai kapcsolat felvétele u­­tán Nyugat-Németország meg­szakította diplomáciai kapcso­latait Jugoszláviával és en­nek következtében csökkent a két ország árucseréje is. A bonni kormány a Hallstein­­féle doktrínát diplomáciai térről a hadikárpótlás terére is kiterjeszti, és nem hajlan­dó kártalanítani azokat az országokat, amelyek Bonnt nem tartják az egész német ,nén­i egyetlen képviselőjének. Tény az, hogy Belgrád öt éve hiába követeli a kártérí­tés kérdésének megoldását. Bonn visszautasította még az új kereskedelmi egyezmény megkötésének jugoszláv is­­ilashiját is — írja végül a trip. Befejezőtön az afrikai külügyminiszteri értekezlet Etióp tiltakozás Szomáliához Az Afrikai Egységszervezet keretében megtartott külügy­miniszteri értekezlet tegnap befejezte munkáját. Harminc­három külügyminiszter tár­gyalt az­ etióp—szomáliai ha­tárviszály kielégítő­­ módon való rendezéséről. Hivatalos körök szerint Szomália és Etiópia beleegyezett, hogy a két ország határvidékén de­­militarizált övezetet létesítse­nek. Az erre vonatkozó ja­vaslatot tegnapelőtt egy 13 tagú különbizottság terjesz­tette elő. Az AP etiópiai jelentése szerint Etiópia kormánya jegyzékben tiltakozott a Szo­mália területén élő etiópiai polgárok letartóztatása és zaklatása miatt. A jegyzék­ben Szomáliára hárítják a felelősséget, ha a letartózta­­­­tott személyeket sürgősen­­nem helyezik szabadlábra.­­ A kormány közölte, hogy már korábban is tiltakozott , két nagykövetségi hivatalnok­­ letartóztatása miatt Mogadis­huban. A legújabb jegyzék szerint h­­­ivatalnokok kien­gedése­­le­igy­tt Szomáliában még több személyt tartóztat­tak le. A Szomáliai rendőr­ség rosszul bánt a letartózta­tottakkal. Az etióp kormány úgy vé­li, hogy a Szomáliai hatósá­gok tevékenysége még feszül­tebbé teszi a különben is fe­szült kapcsolatokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Szomáliai hatóságok­­ provokációkkal akarják ron­tani a viszonyt. Egyébként­­ egész Etiópiában az ifjak és­­ a polgárok tüntetéseken jut­tatják kifejezésre eltökéltsé­güket,­ hogy megvédik az or­­r­szágot. Jugoszláv—olasz bizottság tárgyal a kisebbségek helyzetéről Triesztben összeült az a jugoszláv—olasz különbizott­ság, amelyet a nemzeti ki­sebbségek kérdésével foglal­kozó vegyes bizottság alakí­tott meg decemberi belgrádi ülésén. A bizottság tárgyal a kisebbségi iskolák helyze­téről, továbbá a közoktatás, szemináriumok rendezése, ösztöndíjak folyósítása, diá­kok tanulmányi látogatása te­rén lehetséges együttműkö­désről. Aleksandar Rankovic fogadta az Ellenállási Mozgalom Résztvevői Nemzetközi Szövetségének Ray-mai-on tartózkodó főtitkárát és annak helyettesét

Next