Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)
1964-04-01 / 91. szám
Szerda, 1964. április 1. MAGYAR SZÓ 3. oldal Gazdasági problémáink a lendületes fejlődésből származnak Intézkedések a termelő vállalatok helyzetének javítására Röviddel külön ülésük befejezése után a Szövetségi Tanács és a Gazdasági Tanács Osman Karabegovic elnökletével együttes ülést tartott, és megvitatták a gazdasági helyzet alakulását, a piaci helyzetet és az árak problémáját. A vita alapjául szolgáló anyagot, a szövetségi általános gazdasági titkárság elemzései, a szövetségi kereskedelmi titkárság elaborátumát a piacról és a fogyasztásról, és a két tanács bizottságainak jelentését a képviselők már előbb megkapták. A vita megkezdése előtt Boris Kraigher, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke részletes expozét mondott gazdasági fejlődésünk jellegzetességeiről, a piaci helyzetről, az áralakulásról és a Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedéseiről. Boris Kraigher expozéja Három hónapja annak — mondotta expozéja bevezetőjében Boris Kraigher, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke —, hogy itt a szkupstinában megvitattuk és elfogadtuk az 1964. évi társadalmi törvényt. A törvény elfogadását fél évnél is tovább tartó sokoldalú és széles körű vita előzte meg. Az 1964. évi társadalmi terv meg Mai problémáink a termelés és a kivitel roppant lendületes növekedésének adottságaiban vetődnek fel, és éppen gazdaságunk 1963. évi és ez év eleji lendülete még jobban, még nagyobb mértékben és gyorsabban kiélezte gazdaságunk problémáit. Boris Kraigher ezután rátért gazdasági fejlődésünk legfontosabb problémáinak ismertetésére, miközben hangsúlyozta, hogy a problémák sorrendje nem jelenti egyúttal fontosságuk sorrendjét. A gazdaságunk egyensúlyával összefüggő mai problémák okait, abban is meglelhetjük, hogy az állóeszközökbe való beruházások az év első két hónapjában 61 százalékkal meghaladják a múlt év hasonló időszakában eszközölt beruházások értékét. Ezért fejlődésünk csak akkor lehet szilárdabb, ha megfelelő módosításokat hajtunk végre a bővített újratermelés rendszerében, és valamivel másként osztjuk el a nemzeti jövedelmet, és más gazdasági hatóeszközöket alkalmazunk. A névleges személyi jövedelmek nagyjából a múlt évben tapasztalt irányzat szerint alakulnak. Általában 29 százalékkal haladják meg az első két hónapban a tavalyi januári és februári személyi jövedelmeket. Ebben az időszakban a foglalkoztatottak száma 6 százalékkal, a létfenntartási költségek 5 százalékkal növekedtek a múlt év első két hónapjához képest, illetőleg 3 százalékkal 1963. decemberéhez képest. Az anyagi serkentés lendületet vitt a termelésbe A munkatermelékenység növekedése alapján növekedtek a személyi jövedelmeket szolgáló eszközök, és ezáltal kedvezőbb anyagi feltételek alakultak ki a belső elosztási rendszer tökéletesítésére, ez pedig a maga részéről elősegítette, hogy a magas fokú termelékenység állandósuljon. Ez megmutatja, milyen gyors és közvetlen Hatással van a személyi jövedelmek növekedése a munkaszervezetek gazdálkodására és irányvételére, és megmutatja, hogy éppen a fokozott anyagi serkentés a legeredményesebb eszköz annak elérésére, hogy a gazdasági szervezetek irányt vegyenek az intenzív gazdálkodásra, belső tartalékaik nagyobb fokú és sikeresebb kihasználására, ez a helyzet azt mutatja, hogy a személyi jövedelmek és a munkatermelékenység alakulásában óriási lehetőségek rejlenek a gazdasági eredmények növelésére, vitatásában abból indultunk ki, hogy gazdaságunk, rövid ideig tartó megtorpanás után jelentős eredményeket ért el. Elemzéseinket arra irányítottuk, hogy megfelelő intézkedéseket készítsünk elő és tegyünk a gazdasági fejlődésben észlelt bizonyos jelenségek káros hatásának megszüntetésére, illetőleg enyhítésére. A legfontosabb tényező amely megzavarhatná ezt a folyamatot, a létfenntartás költségek növekedése, s ez 1963. végén és 1964. elején gyorsan növekvő irányzata mutat-Boris Kraigher külön kitért a húsellátásban mutatkozó nehézségekre. A piaci nehézségek ellenére — mondotta — a húsfogyasztás szüntetettül növekedett, éspedig 1963-ban átlag 4 kiló-Boris Kraigher ezután az 1963. évi gazdasági helyzet alakulása alapján leszögezte, hogy megbomlott a vásárlóerő és az árualapok egyensúlya, majd hangsúlyozta, hogy a hitelpolitikával még szigorúbb mércéket kell bevezetni a gazdasági tervezetek hitelképességének elbírálására, hogy meggátoljuk a hitelpolitika ingadozásának káros hatását, mert az ilyen ingadozások következtében új, pótvásárlóerő jelentkezik a piacon. A továbbiakban kitért a mezőgazdasági szervezetek hitelképességére a tavaszi vetés előtt, és kifejtette, hogy a mezőgazdaságban sajátos prblémák vetődtek fel a veszteségek fedezésével kapcsolatban. Ezért az illetékes szövetségi szervek az 1963. évi zárszámadások alapján megkezdték a mezőgazdasági szervezetek gazdasági helyzetének elemzését. Az első adatok szerint a mezőgazdasági szervezetek vesztesége 1963- ban 13 milliárd dinárra növekedtek az előző évi körülbelül 11 milliárd dinárhoz képest, az ipar veszteségei pedig 40 milliárdról 45 milliárdra. Ezért a fenti veszteség problémáinak megoldása gazdasági politikánk egyik legfontosabb feladat 1964-ben. Az új gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban Boris Kraigher rámutatott arra, hogy a termelés gyors növekedésének adottságaiban árdrágító irányzatok jelentkeztek egyik-másik területen. Emiatt a Szövetségi Végrehajtó Tanács kénytelen volt külön intézkedéseket is tenni a további áremelkedés megakadályozására. Közös akcióval meg kell állítani a létfenntartási költségek emelkedését. A pillanatnyi helyzetben elszántan ki kell tartanunk amellett, hogy nem engedélyezünk áremelést. Boris Kraigher ezután leszögezte, hogy a gazdaság hányada a nettó termékből az utóbbi három évben csökkent, és ez hat arra, hogy a munkaszervezeteket semmi sem serkenti anyagi költségvel, és elérte az évi 37 kilót a városi lakosságra számítva, az idén pedig tovább növekszik és el fogja érni a 39,40 kilót. Mivel a hústermelés még mindig elmarad a kereslet mögött, továbbá számításba véve a személyi jövedelmek növekedését, a Szövetségi Végrehajtó Tanács bizonyos intézkedéseket tett, és ezek máris megfelelő eredménnyel jártak. Többek között nem egészen egy esztendő óta megszűnt a szarvasmarha-állomány csökkenése, jelentős mértékben növekedett a sertés- és a baromfiállomány, és ez már az év második felében előnyös hatással lesz a húsellátásra. A Szövetségi Végrehajtó Tanács fontolóra vette prémium bevezetését a marhahúsra a hegyvidéki övezetekben. A vetemény és gyümölcspiac szilárdságát az egész évben fenn kell tartani, mégpedig szerződéses termelés útján. Március 20-áig szerződésben lekötötték a városok és a nagy fogyasztóközpontok az előirányzott mennyiség 70 százalékát egeik csökkentésére, pedig ez lényegbe vágóan elősegítené az árproblémák megoldását. Véleményem szerint — mondotta Boris Kraigher — éppen ilyen gazdálkodási körülmények kialakítása feltétele a helyes és egészséges árpolitikának. Ugyanez érvényes a beruházási politikára és a bővített újratermelési rendszerre. Az utóbbi években sok intézkedés történt a munkaszervezetek anyagi helyzetének javítására. Az eszközök elosztásának módosítása egyrészt a szövetség és a többi társadalmi-politikai közösség, másrészt a munkaszervezetek között négy féle formában történt: az alapeszközök átértékelése és az amortizáció módosítása által, arend-kívüli jövedelemjárulék és a bányászati járulék megszüntetésével és a szövetségi forgalmi adó megszüntetésével vagy csökkentésével, az ártérítmények és a prémiumok módosításával, és végül egyes termékek eladási árának megváltoztatásával. Ezeknek azintézkedéseknek hatékonyságát könnyen megállapíthatjjuk, ha figyelembe vesszük, hogy aszövetség eszközei ezáltal csaknem 120 milliárd dinárral csökkentek, miköz 1 Az elosztási gépezet tökéletesítésével kapcsolatban fontos feladat a forgalmi adó rendszer felülvizsgálása és kimunkálása. Ez nemcsak a szövetségi forgalmi adóra, hanem a községi kiskereskedelmi forgalmi adóra is vonatkozik, mert ennek bevezetése szintén különböző eltorzulásokat okozott. Az a vélemény alakult ki, hogy elsősorban a késztermékekre kell forgalmi adót kivetni. A Szövetségi Végrehajtó Tanács és a Szövetségi Szkupstina illetékes bizottságai rövidesen megvitatják az új forgalmi adórendszer tételeit. Ezenkívül tekintettel a mai piaci helyzetre és egyes vállalatcsoportok gazdálkodási feltételeire, a szövetségi szervek már javaslatot dolgoztak ki meghatározott termékcsoportok forgalmi adójának csökkentésére. • A szövetségi szervek javaslatot készítenek elő, amely szerint a szövetség az alap- ipar egyes ágazataiban a szövetségi jövedelemjárulékot átengedi a vállalatoknak. Megvizsgálják a hitelfeltételek és anuitások hatását a vállalatokra A Szövetségi Végrehajtó Tanács a legrövidebb időn belül elemzés alá veszi az annuitások hatását és a beruházási hitelfeltételek hatását a munkaszervezetek helyzetére, a társadalmi terv irányelveinek megvalósítása végett pedig a Szövetségi Végrehajtó Tanács szervei részletesen feldolgozzák a tartalékolás problematikáját, de a többi társadalmi-politikai közösség eszközei körülbelül húsz milliárd dinárral növekedtek, és jelentős mértékben növekedtek a gazdaság eszközei is. Ez a politika 1964-ben folytatódik, és ezért a költségek növekedését előidéző intézkedések ellenére — mint például a vámtételek és az útjárulék növelése stb. — mégis elvárható, hogy a felsorolt intézkedések folytán némileg javul a gazdasági szervezetek helyzete, hogy a tartalékok minden szinten lehetővé tegyék a gazdaság nagyobb fokú szilárdságát és normális működését. Az árproblematikán kívül szövetségi szervek a bővített újratermelés rendszerének kérdései foglalkoztatják igen élénken a szövetségi szerveket. Abból indulnak ki, hogy növelni kell a munkaszervezetek részvételét az akkumulációból, mert ezáltal növekszik a munkaszervezetek szerepe a bővített újratermelésben, és csökken a társadalmi-politikai közösségek szerepe aberuházások pénzelésében. A készülő javaslatok arra irányulnak, hogy növekedjenek a munkaszerveztek alapjai, azáltal hogy megszűnik a köztársaságok és a kommunák eddigi részesedése a vállalati alapokból. Az alapeszközök és forgóeszközök kamatja továbbra is megmarad, és ez szolgál jövedelemforrásul a szövetség és a köztársaságok számára, a kommunák jövedelemforrása pedig a személyi jövedelemjárulék, a közvetett és közvetlen adók lesznek. A vitában elsőnek Ratko SVILAR képviselő szólalt fel. A vasúti járművek beszerzési nehézségeiről beszélt, aminek véleménye szerint legfőbb oka az, hogy a vasútvállalatok nem kötnek idejekorán szerződést mozdonyok és vagonok beszerzésére. Az utóbbi időben — mondotta — a vasútvállalatok meggyorsították a vagonok és mozdonyok szállítási szerződéseinek megkötését, és véleménye szerint ez az egyetlen lehetséges tartós megoldása ennek a problémának. Tone BOLE képviselő tetrtó indítványt tett a fizetési mérleg veszteségeinek csökkentésére, az elosztási viszonyok egybehangolására és a piaci helyzet rendezésére. Véleménye szerint erősebben kivitelre kell serkenteni azokat a gazdasági ágakat, amelyek eddig is a legnagyobb arányban vettek részt a kivitelben, mint például a fémipar és a villamosgép-gyártó ipar. Ennek egyik módja az, hogy az árubehozatalt szorosabban a kivitelhez kötjük. A továbbiakban egész elosztási rendszerünk felülvizsgálását indítványozta. Végül hangsúlyozta, hogy nagyobb fegyelemre van szükség a társadalmi eszközök felhasználásában. A délutáni ülésen Iko MIRKOVIC nyitotta meg a vitát. Leginkább arról beszélt, hogy Crna Gorában ellenőrizetlenül és minden alapos ok nélkül emelkedtek az élelmiszerárak. Az áremelkedésre kihatott a szervezetlen és rendszertelen ellátás, továbbá az árut terhelő forgalmi adó, ezenkívül némelyik vállalat is emelte termékeinek árát, és ezáltal tilos módon igyekezett nagyobb keresethez jutni. Ennek folytán roppant különböző árak alakultak ki Crna Gora egyes részeiben. A kalmak árában kilónként 500 dináros különbség is mutatkozik. Mivel a létfenntartási költségek 53 százalékát az élelmiszerkiadások teszik, ez az áremelkedés nagyban érinti a dolgozók életszínvonalát. Ezért szükséges, hogy a községi szkupstinák, az ellenőrző szervek, a fogyasztók tanácsai és a társadalmi tényezők sokkal gyorsabban és szervezettebben reagáljanak minden áremelésre. Majda ŠKERBIČ a textilipar helyzetéről beszélt. Azt indítványozta,hogy a pénzügyi titkárság és az általános gazdasági titkárság vizsgálják ki, van-e lehetőség a textilipari termékek forgalmi adójának csökkentésére, mert ez lényegesen javítana ennek az iparágnak a helyzetén. Véleménye szerint minél előbb meg kell kezdeni a textilipar megújítását és korszerűsítését. Végül némely textilipari termék árának kiigazítását sürgette. Problémáink a termelés és a kivitel gyors növekedéséből erednek A hitelpolitika ingadozása nehézségeket okoz Felül kell vizsgálni a forgalmi adó rendszerét Boris Kraigher A kedvezőtlen gazdálkodási feltételek következménye Đorđe BLAGOJEVIC mérnök, a bosznia-hercegovinai bútoripar helyzetét vázolta és rámutatott arra, hogy ez az iparág még mindig nem, akkumulációképes, főképpen azért, mert nagy beruházási kötelezettségek terhelik. Ezért , azt indítványozta, hogy megfelelő rendelkezéssel hoszszabbítsák meg a bútoripari beruházási kölcsönök törlesztési határidejét. Géza TIKINCKI képviselő a jószágtenyésztés és a jószágpiac nehézségeiről beszélt. Kifejtette, hogy a mai helyzetet az okozza, hogy az utóbbi években csökkentek a mezőgazdasági beruházások, kedvezőtlenek voltak a mezőgazdaság gazdálkodási feltételei, továbbá az alacsony jószágárak nem voltak összhangban a takarmány árával. Ezeket a nehézségeket még fokozta némelyik vágóhíd és kommuna felelőtlen eljárása, amelyek nem kötöttek idejekorán szerződéseket a jószágtenyésztőkkel, és most felvásárlóik és kupeceik tömegével megbontják más vágóhidak és termelőszervezetek üzleti kapcsolatait, és szerződéseit és zavarokat okoznak a piacon. Az ilyen eljárás szétzúzza a megállapodott árak rendszerét, áremelkedést okoz, és egyben veszélybe sodorja a fogyasztók életszínvonalát. A továbbiakban Géza Tikvicki hangsúlyozta, hogy a jószágárakat feltétlenül összhangba kell hozni a takarmányárakkal, meg kell gyorsítani a takarmánygyárak építését, és sürgősen előírásokat kell hozni a jószág egészségvédelméről. Ez az utóbbi főképpen a magántermelők szempontjából fontos, mert jószágállományukat különféle betegségek és ragályok tizedelik. Azonkívül azt indítványozta, hogy szilárdabb társastermelési viszonyokat kell teremteni a társadalmi és a magángazdaságok között, és szilárd, tartós termelési szerződéseket fell kötni, mert csak ez nyújt biztonságot a termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben.