Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)

1964-04-26 / 116. szám

Kínai-indiai propaganda­­háború Kambodzsában A Tanjug tudósítójának levele Phnom Penh,­­április A semleges Kambodzsában — amelynek különben is megvannak a maga gondjai a határai és semlegessége kö­rül — Kína és India valósá­gos propagandaháborút vív egymással időről időre van egy-egy hevesebb kitörése ennek az egyébként lappan­gó összetűzésnek, a két állam megszegi a megegyezést, hogy nem fog visszaélni a semle­ges ország jóhiszeműségével, amely hivatalosan Indiának is, Kínának is barátja. Az első komolyabb össze­ütközés akkor keletkezett, amikor India Phnom Penh-i nagykövetsége propaganda füzetében cikkeket közölt az indiai—kínai viszályról. A félhivatalos Realites Cam­­bodgiennes kis kommentár­jában elégedetlenségét fejez­te ki, a tájékoztatási minisz­térium pedig felkérte a kül­földi képviseleteket, hogy ezentúl adják be láttamozás­­ra tájékoztatási kiadványai­kat. Most az indiai nagykö­vetség volt elégedetlen, mondva, hogy füzetével nem követett el nagyobb kihágást, mint a Peking Review, ab­ban ugyanis jóval több az India-ellenes anyag. A legnagyobb összecsapás azonban egy-két héttel ez­előtt játszódott le. Két nagy fővárosi moziban pergetni kezdték az Igazság az in­diai—kínai határkérdésben című egész estet betöltő kí­nai dokumentumfilmet. „Ez a film bemutatja, ho­gyan viselkedtek a kínai katonák a határviszályban! — harsogták a reklámok. — Gondoskodás az indiai hadi­foglyokról! Hogyan ápolták a kínai kaszárnyákban az in­diai sebesülteket! Hogyan tér­tek haza az indiai katonák, miután barátságot kötöttek a kínaiakkal. Javaslat az in­diai—kínai határviszály bé­kés megoldására! Nagyon időszerű és fontos film ez, nem szabad elmulasztania! Pontos betekintést kap az India és a Kínai NK határ­­viszályának kérdésében!” Néhány napig nagy volt a tolongás a két mozi előtt, az indiai nagykövetségen pedig egyre nagyobb volt az izga­lom. Megállapították, hogy a kínai nagykövetség maga vá­sárolta fel a belépőjegyeket, s ingyen osztogatta a Phnom Penh-ben élő kínaiaknak meg kambodzsaiaknak. A fil­men­­ nemcsak az indiai vé­lemény szerint tévesen állí­tották be a viszálynak és a két ország fegyveres összeüt­közésének lényegét. Az indiai nagykövetség főképp amiatt tiltakozott, hogy Kína abban az országban mutatja be ezt a filmet, amelynek vezetője részt vett az el nem kötele­zettek colombói megbeszélé­sén. A nagykövet el is látoga­tott a kambodzsai külügy­minisztériumba, s a jelek sze­rint erélyesen tiltakozott az ellen, hogy jóváhagyták a kínai film bemutatását. S a filmet csakhamar levették a műsorról. Nem lehet tudni, hogy a tiltakozás eredménye volt-e ez, vagy pedig csök­kent az érdeklődés iránta. Nikola VITOROVIC A su­boticai Pionír csokoládégyár igazgató bizottsága pályázat útján felvesz­ egészségügyi-műszaki előadót. Feltétel: középfokú orvoskisegítő iskola, 3 évi egészségügyi-műszaki szolgálattal. Fizetés vállalati szabályzat szerint kérvényeket, életrajzzal és az eddigi munka leírásával a vállalat káderosztályára kérünk. A pályázat a munkahely betöltéséig érvényes. 220/1 A­ motorkerékpárok érkeztek! 18 lóerős, 250 köbcentis Pannónia motorkerékpárok, különféle színben, kicsinyben és nagyban, a suboticai Gvožđar kereskedelmi vállalatban. 299/1 WAOYAK Súlyos incidensek Cipruson Az ENSZ-csapatok közleménye szerint a helyzet bizonytalan a fiatal franciák és nyugat­németek egymásról Még mindig érezhető az idősebbek hatása A Tanjug tudósítójának levele A МШВкИ hírügy­nöztségek jelentése szerint tegnap a hajnali órákban Nikéziától északira súlyos összetűzés volt a ciprusi görögök és törökök között A szigetnek ebben a Görögország támogatja a ciprusi nép nemzeti harcát Papandreu nyilatkozata Külföldi hírügynökségek jelentése szerint Papandreu görög miniszterelnök a par­lamentben kijelentette, hogy Görögország eltökélt szándé­ka korlátlan támogatásban részesíteni a ciprusi nép nemzeti harcát. Görögország azt akarja, hogy a ciprusi problémát nemzetközi és de­mokratikus elvek alapján ren­dezzék, tartsák tiszteletben a ciprusi nép függetlenségét és tegyék lehetővé a kormány­forma önálló megválasztását. Kosztopulosz külügymi­niszter parlamenti felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a görög kormány nem tesz meg­torló intézkedéseket az or­szágban élő törökökkel szem­ben. Hozzátette, hogy Görög­ország elvet minden olyan javaslatot, amely a Cipruson élő törökök és az isztambuli görögök cseréjére, vagy terü­letfelosztásra irányul. A külügyminiszter kijelen­tette továbbá, hogy elvben nem lehet elvetni egy görög­­török csúcstalálkozó javasla­tát, de a jelen körülmények közt ez az elgondolás meg­valósíthatatlan, mert meg­kezdte működését az ENSZ közvetítője, és egyik félnek­­ sincs jogában megtorpedózni­ erőfeszítését. részeiben a görögök és törö­kök még mindig tartják egymással szemben elfoglalt hadállásaikat. Az utóbbi két hétben gyakran volt itt lö­völdözés, tegnap pedig ki­robbant a nyílt összetűzés. Ciprusi hírügynökség hivata­losan közölte, hogy a nemzeti biztonsági erők elfoglaltak néhány török erődítményt. A harcokban 15 török elesett. A görög csapatoknak mindöer­­sze egy sebesültjük van. A hírügynökség megerősítette azt a hírt is, hogy a sziget más részén is nagyobb mére­tű harcok voltak. Az ENSZ parancsnokságá­nak köreiből szerzett értesü­lés szerint a szigeten elég nagy a bizonytalanság. Nem tudják, hogy az ellenségeske­dés felújítása annak jele-e, hogy a görögök hozzákezd­tek régi szándékuk megvaló­sításához, hogy a törököktől elfoglalják a fontos straté­giai pontokat a kiréniai hegységben. Ar­asz Teodóresz helység­ben két óra hosszat tartott a heves harc, amíg az ENSZ- csapatoknak sikerült kiesz­közölni a fegyverszünetet. A helyzet m­ég mindig feszült. A ciprusi biztonsági erők tü­zet nyitottak egy iskolára, a­­melyben a törökök egy cso­portja keresett menedéket. Párizs, április Szeretne-e Nyugat-Né­­metországban nyaralni? — Erről még nem gondol­koztam. — Szükséges-e fejleszteni a Bonn—Párizs kapcsolato­kat? — Azt sem tudom eléggé pontosan, hogy most milye­nek. — Mi a véleménye a nyu­gatnémetekről? — Jól dolgoznak,­ fegyelme­zettek, ápolják a tekintély­kultuszt, nehézkesek és so­viniszták ... Így vélekedik Jacques Be­noit francia fiatalember, de sok mindenben nem egészen biztos. Azt mondja, ilyen vé­leményeket hallott a néme­tektől. Hozzátartozói közül eddig senki sem volt Német­országban. Csak egy sógora volt ott, az is mint hadifo­goly. Kérdés, hogy Benoit fenti válaszai átlagosak, szokvá­nyosak-e, és mennyiben tük­rözik a fiatal franciák néze­teit Mit mond a statisztika Mostanában a Rajna mind­két oldalán jelentős erőfeszí­téseket tesznek a fiatal fran­cia és nyugatnémet nemzedé­kek kapcsolatainak megszer­vezésére. E célból külön inté­zeteket létesítenek, mert úgy tartják, hogy a fiatalok összebarátkozásával lehet leg­sikeresebben kiküszöbölni az évszázados gyűlöletet és bi­zalmatlanságot. Ezzel kapcso­latban választ akar kapni a „csalhatatlan” statisztika is. Nyugat-Németországban és Franciaországban ankétbizott­ságok szinte teljesen azonos kérdéseket tettek fel a 15— 24 éves fiataloknak. Az első kérdésben több országot so­roltak fel. A megkérdezet­tek feladata volt sorszámmal ellátni az országokat, asze­rint, hogy melyik országgal mennyire rokonszenveznek. A német fiataloknak kilenc országot, a franciáknak pe­dig hetet kellett csoportosí­taniuk. A franciák Nyugat- Németországot a latin nyelv­családhoz tartozó országok mögé, a hatodik helyre jelöl­ték. A nyugatnémet fiatalok valamivel kedvezőbb, az ötö­dik helyre osztották be Fran­ciaországot, Ausztria, Svéd­ország, Hollandia és az Egye­sült Államok után. nyelvel kapcsolatban megje­gyezte, hogy szerinte és­­ vele egykorúak szerint a fia­tal németek valóban jól és szorgalmasan dolgoznak, de ezenkívül sok más szép do­log is van az életben, amire a német fiatalság úgy lát­szik, nemigen gondol. Túl so­kat beszélnek kötelezettsége­ikről és munkájukról . Ezt a statisztika is bebi­zonyította : a megkérdezett franciák 83 százaléka úgy véli, hogy a németek szorgal­masak. A német fiatalok a­­zonban már­ nem így véle­kednek a velük egykorúakról a Rajna túloldalán. Csak 31 százalékuk állítja, hogy a franciák szorgalmasak, 45 százalék szerint nem eléggé szorgalmasak, tizenkét szá­zalék szerint pedig henyé­­lők. A nyugatnémet ankét­bizottság az eredmények a­­lapján megállapította, hogy a német fiatalok még mindig a franciákról kialakult ko­rábbi, szüleiktől kölcsönzött nézeteket vallják. A német fiatalemberek rendszerint azt mondják, hogy a franciák örülnek az életnek, elegán­sak, nyíltak és megnyerők. Hasonló az eset a francia fia­talemberekkel is, akik a ve­lük egykorú nyugatnémet fiatalokat munkahelyükön, a menetoszlopban engedelme­seknek, fegyelmezetteknek ismerik, továbbá passzívak­nak az állami, a politikai kérdésekben. . Hivatalos statisztikai ada­tok alapján bizonyos változá­sok tapasztalhatók e téren is. Ha egy fiatalember már ellátogatott a szomszédos országba, gyakran hajlandó megváltoztatni korábbi véle­ményét. Francia magyarázat szerint tulajdonképpen előíté­letekről van szó, amikor a francia fiatalemberekről azt állítják, hogy felületesek, ki­csapongók, arrogánsak. Jót dolgoznak, csak... Roland, egy másik francia fiatalember az ankét eredmé Minden ötödik francia a kapcsolatok bővítése mellett Egy ankét kérdés az volt, hogy óhajtják-e a francia— nyugatnémet kapcsolatok fej­lesztését. A nyugatnémetek 33 százaléka a fokozott e­­gyüttműködés mellett nyilat­kozott, 58 százaléka úgy vé­lekedett, hogy ugyanolyan kapcsolatokra van szükség Franciaországgal is mint más országokkal, három százalék pedig megelégszik még ennél is lazább kapcsolatokkal. A francia fiatalemberek még tartózkodóbbak. Csak 22 szá­zalék, azaz minden ötödik fiatalember óhajtja az együtt­működés fejlesztését, 55 szá­zaléka elegendőnek véli a szokványos nemzetközi kap­csolatokat, 12 százaléka pe­dig még ezt sem tartja fon­tosnak. Azt is megkérdezték a b­ankét keretében, hogy tud­nak-e a francia—nyugatné­met együttműködési szerző­désről. A nyugatnémetek 73 és a franciák 61 százaléka válaszolt igennel. Arra a kér­désre, hogy helyeslik-e a szerződést, a nyugatnémetek 55, a franciák pedig csak 42 százaléka mondott igent. Az utolsó kérdés az volt, hogy a fiatalok szeretné­nek-e ellátogatni a szomszé­dos országba? A nyugatnémetek 36 szá­zaléka szeretne, a francia fiatalembereknek azonban csak 11 százaléka. Z. STOJANOVIC A topolyai közkórház nyilvános árverésen alapeszközeiből elárverez: 1. Opel Caravan típusú személygépkocsit 2. Skoda Caravan típusú személygépkocsit, hibátlan motorral és betört karosszériával 3. Ferguson traktort billenő pótkocsival 4. Skoda autómotort 5. Opel és Skoda autó­alkatrészeket 6. háromfázisú és egyenáramú árammérőket 7. benzinmotort szivattyúval 8. női kerékpárt 9. mosógépet 10. villamos fényesítőgépet 11. villanybojlert 12. villamos fűtőtesteket 13. vaskaput 14. egyéb felszerelést Az első árverést május 9-én reggel 9 órai kez­dettel ejtik meg a kórházban. Az árverésen csak a gazdasági szervezetek és jogi személyek vehetnek részt. Ha az első árverés nem jár sikerrel, ugyanazon a napon délelőtt 12 órakor árverést tartanak magánszemélyek részére* 217/1

Next