Magyar Szó, 1964. május (21. évfolyam, 121-149. szám)

1964-05-01 / 121. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK Magyar Péntek, 1964. május 1., 2., 3. és XXI. évf. 121. (6078.) szám . Májusi üdvözlet A JUGOSZLÁV KOMMUNISTA SZÖVETSÉG KÖZ­PONTI VEZETŐSÉGÉNEK, A JUGOSZLÁV DOLGO­ZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGE SZÖVETSÉGI BIZOTTSÁGÁNAK, A JUGOSZLÁV SZAKSZERVE­ZETI SZÖVETSÉG KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ÉS A JUGOSZLÁV IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK MÁJUS ELSEJI ÜDVÖZLETE Jugoszlávia dolgozói! Fogadjátok jókívánságainkat május elsején , az egész haladó emberiség­­alkotó munkája szemléjének napján. Az idén is a dolgozó, a termelő és az igazgató to­vábbi sokoldalú érvényesülése jegyében várjuk a munka ünnepét. Jelentős eredményeket értünk el. Szilárd anyagi alapokat teremtettünk gazdaságunk gyorsabb hala­dására és a jobb életfeltételekre. Az önigazgatás és a munka szerinti elosztás elve dolgozóink elidegenít­hetetlen vívmánya lett. Most gazdasági és társadalmi-politikai rendszerünk elmélyítésének és betekintésének szakasza előtt ál­lunk. Azok az intézkedések, amelyeket egész közös­ségünk, képviseleti és igazgatási szerveink megvitat­nak, új megoldásokkal hozzájárulnak gazdaságunk gyorsabb növekedéséhez és a dolgozók életszínvona­lának gyorsabb emelkedéséhez. Ezek az intézkedések helyet kapnak az ország hétéves gazdasági és társa­dalmi fejlődése tervének irányelveiben is, és annál gyorsabban valósulnak meg, minél inkább még köz­vetlenebb kifejezésre jut az összes dolgozók igyekvése, alkotó kezdeményezése és teljes társadalmi felelőssége a munkaszervezetekben és a kommunákban. Polgárok és polgárnők! Harcoljatok a közvetlen határozás még szélesebb körű és változatosabb formáiért, az önigazgatás anya­gi alapjának tovább erősítéséért, hogy még közvet­lenebb hordozói legyetek társadalmi és gazdasági fej­lődésünknek. A Jugoszláv Kommunista Szövetség VIII. kong­resszusa előkészítésének irányelvei és a már meg­indult kongresszus előtti tevékenység erőteljes ser­kentést és alapot nyújt a minél tömegesebb társadal­mi megbeszélésekre további törekvéseinkről. Alkotó készségetek záloga további sikereinknek a szocializ­mus építésében. Üdvözletünk a világ összes dolgozóinak! Hazánk dolgozóit eltéphetetlen szálak fűzik össze a világ népeivel, a béke megszilárdítására és az aktív békés koegzisztencia elveinek érvényesítésére tett erő­feszítésekben. Népeinknek létérdeke fűződik ahhoz, hogy a nemzetközi életből kiküszöbölődjön a vitás problémák és az ellentmondások háborúval és erő­szakkal való megoldása, hogy kiküszöbölődjön a kü­lönbség a fejlett és fejletlen országok között, és hat­hatós támogatást kapjon a kolonializmus és a neoko­­lonializmus elleni harc. Olyan időszakban élünk, amikor mély változások indultak meg, amelyek a legváltozatosabb formákat öltik. A szocializmus, mint világfolyamat feltartóztat­hatatlanul előretör. A demokratikus társadalmi viszonyok következetes fejlesztése a legjobb út a szocialista társadalmi rend­szer megerősítésére. Ezért a nemzetközi munkásmozgalom és a haladó mozgalom sorainak demokratikus fejlődéséért vívott kitartó harcával képes fejlődni és erősödni, elszántan szembehelyezkedvén a dogmatikus erők minden kísérletével, amelyek arra törekszenek, hogy romboló tevékenységükkel gyengítsék és meggátolják a szocializmus további kibontakozását a világon. Elvtársnők és elvtársak, emeljük magasra büszke május elseji lobogóinkat! Ez az év új sikerek esztendeje lesz. Fejlődésünk eddigi eredményei és világos távlatai serkentsenek bennünket további erőbevetésre népeink jobb és boldogabb életéért! Éljen május elseje, a munkának és az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának ünnepe! 1964. május 1. A Jugoszláv Kommunista Szövetség A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Központi Vezetősége Szövetségének Szövetségi Bizottsága Központi Tanácsa A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Vezetősége Ara 20 DINAR Olvasóinknak, munka­társainknak, terjesztőinknek kellemes májusi ünnepeket kívánunk Tito elnök az idén is végignézi a belgrádi májusi felvonulást Széles­ körű véleménycsere a kongresszus előtt Aleksandar Rank­ovic interjúja a Jugoszláv Televíziónak Aleksandar Rankovic elvtárs, a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség Központi Vezetőségének titkára a Ju­goszláv Televízió kérésére válaszolt több kérdésre a Jugoszláv Kommunista Szövetség VIII. kongresszusát megelőző politikai tevékenységgel kapcsolatban. KÉRDÉS: Elsősorban az érde­kel bennünket, hogy milyen kérdésekkel f­og foglalkozni a Kommunista Szövetség VIII. kongresszusa és mi fogja jelle­mezni munkáját? VÁLASZ: A Kommunista Szövetség minden háború utáni kongresszusának meg­volt a maga jellege, és mind­egyik kongresszus bizonyos értelemben jellemezte társa­dalmi-gazdasági fejlődésünk egy-egy szakaszát. Egyúttal mindegyik kongresszus bizto­sította a szocialista fejlődés folyamatosságát, megvitatta a fejlődés által felvetett kér­déseket, és határozataival szi­lárd és világos szocialista irányt mutatott. Mindegyik kongresszus kétségtelenül kü­lön figyelmet szentelt a Kom­munista Szövetség vezető sze­repének megvalósítására. A küszöbönálló VIII. kong­resszus munkájában kétség­telenül azok a kérdések lesz­nek érdeklődésünk központ­jában, amelyekkel társadal­mi-gazdasági fejlődésünk és a közvetlen szocialista de­mokrácia mai fokán szembe­kerültünk. Meg kell vizsgál­nunk, hogyan valósítottuk meg a gyakorlatban a Kom­munista Szövetség program­ját és a múlt kongresszuson elfogadott határozatokat, ko­molyan, bírálóan fel kell be­csülnünk az elért eredménye­ket és a szerzett tapasztala­tokat, hogy lássuk, hol tar­tunk és — akár objektív, akár szubjektív okokból — miben maradtunk el. Ennek alapján reálisan kitűzhetjük jövendő feladatainkat, rámu­tathatunk a további fejlődés­nek és a Kommunista Szö­vetség további fejlődésének útjaira és vezető szerepe meg­valósításának módjára. A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi­­Vezető­ségének VI. plénumán elfo­gadott irányelvek bizonyos módon megjelölték mindazo­kat az időszerű kérdéseket, amelyeket a kongresszus meg fog tárgyalni. KÉRDÉS: Mivel az irányelvek újdonságot jelentenek a kong­resszusi előkészületekben, mi­lyen szerepük van a kongresz­­szust megelőző tevékenységben? VÁLASZ: Az volt a szán­dékunk, hogy a korábbi kong­resszusi előkészületektől el­térően még szervezettebben arra serkentsük az egész Kommunista Szövetséget, hogy gazdag és lendületes társadalmi fejlődés és a köz­vetlen demokráciáért vívott harc után széles körű vitát és véleménycserét bontakoz­tassunk ki a legváltozato­sabb formákban, hogy a leg­szélesebb körben meghallgas­sa a tagság véleményét mind­azokról a kérdésekről, ame­lyeket a kongresszus meg fog tárgyalni. És nemcsak a tag­ság véleményét, hanem min­den más dolgozó véleményét is, aki megfelelő módon,­­ a Szocialista Szövetség, a szak­­szervezet és más szervezetek útján, meghatározott problé­mák megtárgyalásával hoz­zájárulhat a kongresszus előtti viták gazdagításához. Ilyen széles körű vita és véleménycsere után a kong­resszus világos és határozott álláspontokat foglalhat el tár­sadalmi fejlődésünk minden lényeges kérdésében, és egyes olyan kérdésekben, amelye­ket a szocializmus fejlődése felvetett a világon. Ami az irányelveket illeti, azt hiszem, ez az újdonság a kongresszus előtti előkészü­letekben természetes követ­kezménye a Kommunista Szö­vetség munkamódszerének a fejlett önigazgatási rendszer adottságaiban, a kommunis­ták és a dolgozók objektív társadalmi helyzetének és szerepének a szocialista tár­sadalmi viszonyok építésében és az életünk minden kérdé­séről való döntésben. KÉRDÉS: A szervezeteknek és a vezetőségeknek kétségtelenül nagy erőfeszítéseket kell tenni­ük és nagy tevékenységet kell kifejteniük kongresszus előtt, hogy az irányelvek alapján meg­felelő légkör alakuljon ki a vi­tára, a vélemények szembeállí­tására és eddig megtett utunk bíráló szellemű megítélésére? VÁLASZ: Ez a tevékeny­ség máris megindult. Az alap­szervezetek most tartják évi értekezleteiket, és a napok­ban megkezdődtek a községi választó értekezletek is. A kongresszus előtti tevékeny­ség irányelvei kétségtelenül kifejezésre jutnak ezeken a gyűléseken, mert ezek nem­csak választógyűlések, ha­nem jellegüknél fogva poli­tikai cselekményt, politikai eseményt is jelentenek az il­lető környezetben. A kong­resszusi küldöttek választása tulajdonképpen annak alap­ján történik, hogy a szerve­zetek megtárgyalnak az irányelvek által felvetett min­den lényeges kérdést, főkép­pen azokat a kérdéseket, ame­lyekkel szervezeteink mun­kájukban szembekerülnek. Ha azt akarjuk, hogy a kongresszus előtti vita szín­vonalas és tartalmas legyen, elsősorban szakítanunk kell a jelentésekben és a beszá­molókban a fölösleges álta­lánosításokkal. Ha a jelenté­seket és a beszámolókat meg­terheljük olyan problémák­kal, amelyeket más, maga­sabb fokú illetékes helyen kell megtárgyalni, ez csak megbontja a munka összhang­ját, és a­­főbb feladatokról a mellékes, kevésbé fontos fel­adatokra terel bennünket. Ezeknek az összejövetelek­,­nek a sikere elsősorban az előkészületektől függ. A si­ker annál nagyobb lesz, mi­nél nagyobb mértékben elér­jük, hogy szervezeteink és a kommunisták aktívan viszo­nyuljanak társadalmi éle­tünk összes jelenségeihez és problémáihoz, és a „tűzoltás­ról” áttérjenek a tűzvész okainak kiküszöbölésére. Ezért elvárjuk, hogy ezek az értekezletek komoly mérték­ben hozzájárulnak a kong­resszus előtti tevékenység­hez és kifejezésre juttatják a Kommunista Szövetség tag­jainak igazi felfogását és vé­leményét minden időszerű kérdésről... Természetesen szükséges, hogy az értekezlet után to­vább folytatódjon a tevé­kenység az irányelvek alap­ján és a vita egyre élénkeb­bé váljon. Ennek a tevékeny­ségnek igen változatos for­mái vannak: tanácskozások, viták az aktívákban és a szer­vezetekben, a tudományos in­tézményekben, főiskolákon stb. Mindezek kétségtelenül előnyös hatással lesznek a kongresszus munkájára. Azt hiszem, ehhez a kongresszus (Folytatása a 2. oldalon) Mai 32 oldalas ünnepi számunk ára 20 dinár 5 ★ Lapunk legközelebb hétfőn reggel jelenik meg

Next