Magyar Szó, 1964. szeptember (21. évfolyam, 242-271. szám)
1964-09-01 / 242. szám
2. oldal Veselinov, Todorović és Penezić elvtársak Čačakon Tegnap délelőtt Cačakon járt Jovan Veselinov, a Szerb Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének titkára, Mijalko Todorovic, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, Slobodan Penezic, a Szerb Végrehajtó Tanács elnöke és Radovan Grkovic, a Szerb Szkupstina Szervezési-politikai Tanácsának elnöke. Látogatásuk során beszélgetést folytattak a város társadalmi és politikai munkásaival, majd megtekintették a Sloboda vállalatot, a nemrég megnyitott Partizán Áruházat, és a Nadežda Petrovic emlékkiállítást. Tegnap este folytatták útjukat Kraljevo és Krnjevac felé. 3000 tonna Bezosztaja magháza a Szovjetunióból A Novi Sad-i Agrokoop vállalat aszovjet gazdasági ezer vezetékkel szerződést kötött 3000 tonna Bezosztaja maghúza behozatalára. A kedvezőtlen időjárás ellenére földeinken a legjobban termett. A számítások szerint a vetőmagot a Szovjetunióból szeptember 20-áig megkapjuk. A 3000 tonnából a vajdaságiak 1520 tonnát, az ország többi mezőgazdasági szervezete pedig 1480 tonnát kap. Tárgyalásokat folytatnak a Berosztaja vetőmag még egy fajtájának a Szovjetunióból és bizonyos mennyiségű magas hozamú vetőmagfajta Olaszországból való behozataláról. Balkán legjobbjainak seregszemléje Ma kezdődik a tašmajdani könnyűzene revül A televízió is közvetíti Mint már jelentettük, Belgrádban, a tašmajdani sportstadionban ma és holnap este tartják a balkáni államok szórakoztató- és táncdalénekeseinek első találkozóját. Bulgária, Románia, Görögország, Törökország és Jugoszlávia egy-egy zenekara, s háromhárom énekese lép közönség elé. Jóllehet a kivitelezés szintjét és minőségét, mint mindenkor és mindenben, ez esetben is háládatlan találgatni, mégis ide írjuk: a jelek szerint a szervezők és a közönség is élvonalbeli rendezvényre számíthat. ( Az objektív feltételek ehhez meg is vannak, hiszen a közkedvelt tanmajdani színpad a látványos és az élményt jelentő rendezvények megtartására is kiválóan alkalmas. De nemcsak ez. A benevezett együttesek és a szólóénekesek képessége, hírneve után ítélve, azt mondhatjuk, hogy Balkán könnyűzenéjének se- Iregszemléjén valóban a legjobbakra esett a választás. Ezúttal nem mutathatjuk ugyan be mindannyiukat, de mintegy a fentiek igazolásául elmondjuk, hogy például a Görögország színeit képviselő Elio Irena Denardu, az athéni, az alexandriai és a szoloni könnyűzene-fesztiválokon diadalmaskodott már. Tulaj Germánt 1961 óta Törökország legjobb énekesnőjének tartják; a Romániát képviselő Doina Badea a múlt évi könnyűzene-fesztivál győztese, Luigi Ionescu a legjobb román táncdalénekes stb. A megnevezett országok többi énekese is kiváló. Mivel pedig a bolgár hármas se marad semmivel sem mögöttük, a mi képviselőink (Lola Novakovic, Arsen Dedić, Stjepan Džimi Satnie), kegyességét is ideértve, hisszük, hogy a „Balkanijada”, vagyis Balkán első könnyűzene-szemléje igazolja a hozzáfűzött reményeket, és ennek folytán megalapozza hírnevét, illetve hagyományossá válik. (Szűcs) Balkán dalai — közvetítés a Tasmajdanról Belgrádi stúdió 19,25 Műsorismertetés 19,30 Hírek 19,45 Lengyelország 25 évvel ezelőtt — a második világháború kitörése 20,00 Balkán dalai, első rész — tarka zenés műsor közvetítése a Tasmajdanról. Fejlődést, változást, mérföldkőbe kívánkozó időpontot nemcsak onnan lehet számítani, ahol megjött valami, hanem onnan is, ahol — eltűnt. Nekem — megvallom, — problémákkal vívódó atomkorunk vívmányai közül nem a kibernetika, vagy a holdhajó a rangadó csoda. Számomra, csodának is, vívmánynak is meglepőbb, hogy — minden ellenkező híresztelés és panaszkodás dacára — voltaképpen nincs többé — jó vidék. Végleg tartalmát vesztette egy gúnyos fogalom, amit a nagyvárosi szellem fölénye csempészett, a gondolkozásba. Nem olyan régen még úgy ült a jókatmondó ajkakon, mint téveszthetetlen telitalálat, egyszeribe nehézkes, esetlen, kezdetleges, naiv. És fordítva: minden, ami lomha, félszeg és avult — jó vidék volt. Első számú jó vidéknek számított: a falu, második változatnak: a kisváros. Madártani iróniával: sárfészek vagy porfészek. Földrajzi becenevén: Mucsa. A falu: alvég, felvég, és a világvég. A házakban petróleum pislákol és fantáziátlanság szuszog. Az álmokon végigciterázik a disznótor. A világ: háromnapos újságok, az élet: rossz könyvek, a távlat: a járási székhely főutcája. Igen, körülbelül ez a lámpaolaj szagú, kopár csendélet volt a faluértelmű „jó vidék” képzeletszabtaképe. Ez , a lemaradottság, ez a kullogás az események után . A kisvárosi előjellel emlegetett „jó vidék” se tekintődött rangosabbnak. Csak éppen másformának. Ennek helyrajzi megjelölése: az isten háta mögött”. Az „intenzíven élő” a lépést tartó nagyvárosi szemében épp oly fura óperencia, mint a falu. Itt is kevés a fény, lehetőségek, törekvések itt is szárnyszegettek. Földszintes világ, amelyet északról a kávéház, délről a patika, keletről a köpködő, nyugatról a városháza határol. Emlékek, ablakok korán sötétülnek, penészes, tespedt nyugalom lebeg a levegőben, mint a békanyál. A fészek lakói húszéves divat szerint öltöznek, színházba, hangversenyre álmukban sem járnak és még a távoli részek, háborúk, katasztrófák hírei is felhígultan, ízt, időszerűséget vesztetten, úgyszólván: hangfogóval kötnek ki a kopott kaszinói újságrámában. Hát, ha van valami manapság, ami tökéletesen semmibe enyészett, felszívódott — hát a jó vidék és járulékos képzete, feltétlenül az. Mint címke, anyajegy, ismertetőjel, életforma, egyszerűen nincs többé. A folyamat kétségtelenül a rádióval kezdődött. Miska bácsi Pecepelsőcön, úgy kilencszázhuszonnyolc táján megvette a skatulyát a tölcsérrel, és fülét hegyezve hallgatni kezdte a fülhallgatót. Oda telepedett a telepes mellé, az pedig két év alatt behozta neki a két évszázados patópáli restanciát. Muzsika, politika, színház, tudomány,b irodalom zuhogott éjjel-nappal Miska bácsira. És Miska bácsi lassan belejött. Életformája, éppúgy, mint kabátfazonja frissebb, élénkebb, mondhatni: kackiásabb lett. Hogy az ördögbe ne, mikor az este is Jeritzát hallgatta Bécsből, utána meg Pablo Casals gordonkázott neki kicsit, hogy édesebb legyen az éjszakai nyugodalma. Ennyi lumpoláshoz bizony nyakkendő kellett, meg jobban szabott zakó. Érdeklődés, nekibuzdulás, agymasszázs, mozgékonyság. Elvégre könyvhöz is hozzájut az ember, ha nagyon akar — így morfondírozott Miska bácsi — a megyeszékhely sincs a világ végén, nosza, rendeljük meg annak a Dreisernek a regényét, tegnapelőtt ugyancsak megdicsérte a rádióban Cupák Armand, a rezgő hangú esztéta .A rádió után jöttek a fordulatok. Jött az „események dinamikája”. Dolgok következtek, amelyekkel egyszerűen lehetetlen volt lépést nem tartani. Negyven esztendő következett, amelynek minden pillanata mindenütt egyidőben, volt jelen. Miska bácsi, akarva, nem akarva, a rádiótól függetlenül is, szinkronba került az élettel.A „fő vidéket” a kezdetleges, rossz rádió és a kezdetleges rossz élet egyhangúan ítélte halálra. Ma pedig körülbelül ott tartunk, hogy* hasztalan panaszkodik még itt-ott a kisvárosi és hiába gúnyolódik még, hellyelközzel a nagyvárosi —, minőségi különbség nincs többé. Életük tempója lehet tán valamivel lassúbb, gyomruk valamivel jobb, mozdulatuk, ahogy a vendéglői étlap után nyúlnak, megfontoltabb, ám mit tesz — ez? Miska bácsi Pecepelsőcről ma otthonosabban mozog a nagyvárosban, mint egy taxisofőr. Nem bukik orra a villamosban, nem téved el az utcán és véletlenül sem alszik el az operában. Nem feszeng többé rosszul szabott ruhában sem, mert a konfekció kiegyenlítette az öltözködés esélyeit. Nagypolitikában, technikában ellenben tájékozottabb, mint én, mert ideje, ideje azért még mindig több van egy kicsivel. Több új könyvet ismer, hűtőszekrénymárkában, magnókezelésben, filmben és világfeszültségben biztosabban tájékozódik nálam. Tegnap is, amikor Belgrádban járt, ő magyarázta meg nekem, miért nincs esélye Goldwaternak és ő vágta ki egyből, hogy hívják a Grace hercegnő jachtját, amely mostanában, itt a jugoszláv Adrián cirkált. Szavamra, úgy hallgattam, mint egy orákulumot. DEBRECZENI József Provincia és vidéke Kidolgozták az esti politikai iskolák tantervét • I . A Kommunista Szövetség tartományi vezetőségének épületében tegnap megtartott öszszejövetelen az esti politikai iskolák tantervével foglalkozó csoport megvitatta a tantervvel kapcsolatos kérdéseket. A nyolc hónapig tartó tanévben az esti iskolák hallgatói megismerkednek társadalmi-politikai rendszerünkkel, Jugoszlávia gazdasági-politikai helyzetével, a munkásosztály történelmi szerepével, valamint a nemzetközi viszonyokal, a marxista filozófiaval, és betekintést kapnak a művészeti és kulturális kérdésekbe is. k Ma nyílik meg a jugoszláv , képzőművészek II. triennáléja Ma nyílik meg a belgrádi nemzetközi vásár harmadik csarnokában a jugoszláv képzőművészek második triennáléja. A kiállításon a 220 meghívott művész közül 146 festő és 45 szobrász művével ismerkedhet meg a látogató. Meghalt dr. Vukašin Popadić Szkopjéban tegnap reggel meghalt dr. Vukašin Popadić primáriusz Macedónia első egészségügyi minisztere, ismert politikai és közéleti munkás. Szkopjéban temetési bizottságot alakítottak, melynek tagjai a macedón főváros ismert társadalmi és politikai munkásai." MAGYR SZÓ Főiskolás diáksorsok Az első évben: dagály után apály (III.) A tapasztalat szerint a középiskolások 75 százaléka tovább tanul, s nagyrészt egyetemre vágyódik. Az első egyetemi tanév ünnepi megnyitóján azonban már arról is beszélgetnek, hogy a tömeges létszámból hányanvégzik el időre az első évet, s hányan iratkoznak majd be a második évre. Az eddigi tapasztalat nem kielégítő. Az elsőévesek 45—50 százaléka szerez csak jogot a második évre, a többi lemarad, s nagyrészt hosszú tengődés után sem jut célba. Ilyen körülmények közt az egyetemekre beiratkozott di. Több ezer külföldi üzletember a zágrábi mintavásáron Az őszi zágrábi mintavásárra több ezer külföldi üzletember jelentette be részvételét. A világ országainak egyharmada részt vesz a vásáron. A kiállítókon kívül körülbelül ötven kereskedelmi küldöttséget is várnak. A nagyszámú európai, ázsiai, afrikai és amerikai kiállítónak a zágrábi mintavásár nagy lehetőséget nyújt üzleti kapcsolataik felújítására és kibővítésére. Az előző évek tapasztalata nyomán megállapítható, hogy a fejlődő országok kereskedelmének Zágráb lett a központja. tkoknak a legjobb esetben csak fele fejezi be a tanulmányokat. A tanulmányi időt többen megtoldják pár esztendővel. Az „örökdiákok”-nak 8—10 év sem elegendő. A bírálat természetesen nem lehet szigorú, ha a rendes tanulmányi előmenetelt tartós betegség, vagy a munkaviszony késlelteti. Mivel az első évben a dagályból nagy diák-apály keletkezik, nyilván feltehető a kérdés, vajon mi értelme a korlátlan beiratkozásnak, amikor már az első évben lemarad, illetve „lemorzsoló- s dik” a főiskolások fele. Demokratikusnak tekinthető-e a korlátlan, válogatás nélküli beiratkozás? A KORLÁTOZÁS DEMOKRATIKUS ÉRTELME A korlátlan beiratkozás első pillanatra demokratikusnak tűnik. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy egyetemi tanulmányokat is folytathasson, azonban ahhoz a pályázóknak is megfelelő felkészültséggel és tehetséggel kell rendelkezniük. Ez a szempont a főiskola demokratizálásának első, de nem egyetlen jellemvonása. A korlátlan beiratkozáson kívül, a dubrovniki eszmecserén a főiskola demokratizálását más szemszögből is vizsgálták. Többen, igen leleményesen, azt bizonygatták, hogy a demokratizálást, a korlátlansággal szemben ép* I pen a felvételi vizsgákban és a megválogatásban kell lát-* ni. Demokratikus, ha az érdekeltek korlátlanul pályázhatnak, de demokratikus az is, ha a pályázók közül kiválogatják a tehetségeseket, s általában a legalkataiasabbakat, így a válogatás tulajdonképpen a demokratizálási folyamat második jellegzetessége. A RENDKÍVÜLI TANULÁS A demokratizálás kiterjed a rendkívüli tanulás lehetőségére is. A munkaviszonyban levő távhallgatók meinó testülnek bizonyos iskolai köttelezettségek alól, sajátos mídón részesülnek oktatásban* stb. A rendkívüli úton való tanulás a demokratizálás harmadik eleme. A Novi Sad-i egyetemen a diákoknak feje távhallgató. Egyébként a tévhallgatók tanulásának fejlesztéséről a változatos oktatási formákról Ljubomír Milosevic, a Novi Sad-i jogi kar docense is értekezett a dubrovniki találkozón, hivatkozva a suboticai és a zombori munkásegyetem, valamint a Novi Sad-i tanulmányi központ jelentős szerepére. A felsoroltakon kívüli demokratizálásnak van további jellemvonása is, például a társadalmi igazgatás szempontjából. Erről a kérdésről Jože Goričar, ismert ljubljanai szociológus értekezett. Mint látható, a főiskola demokratizálása sokoldalú kérdés, melyet csak a szempontok összességével lehet helyesen elbírálni, különsen az egyoldalú szemlélet tévés fogalmakat teremthet. Dr. GYETVAI Károlyi Legtöbb jelentkező a gimnáziumokban és a szakiskolákban Az idén 25 000 tanuló fejezte be az elemi iskolát Vajdaságban Vajdaságban az idén összesen 25 000 tanuló fejezte be az elemi iskolát. A számítások szerint a középiskolák első osztályaiba körülbelül 12 000, a szakiskolákba pedig 7900 tanuló iratkozik be. Négy-ötezer tanuló nem folytatja a középiskolákban és a szakiskolákban tanulmá- nyait, részben helyszűke miatt, részben pedig, mert megszakítják tanulmányaikat. Vajdaságban a júniusi pályázatra 13 490 tanuló jelentkezett, ebből 9500-at vettek fel. Szeptemberben újabb pályázatot írnak ki, hogy betöltsék a szabad helyeket. Júniusban legtöbb jelentkező — 4000 — a gimnáziumokban volt, a műszaki iskolákban 3200 és a gazdasági iskolákban több mint 2000. Csökkent az érdeklődés a segédorvosi középiskola, a tanítóképző és az óvónőképző iránt. A mezőgazdasági iskolákban a jelentkezők száma kisebb az iskolák kapacitásánál. Az új iskolaévben a zrenjanini járáson kívül egyik járás iskolájában sem növelték a befogadóképességet. Kedd, Ш, s Motenstrrlt HÁZIASSZONYOK A ZENTAI BADVANKA Tésztagyár terméteel Nagy választékban a kesőbb minőségű lisztből készülnek