Magyar Szó, 1965. március (22. évfolyam, 58-88. szám)
1965-03-01 / 58. szám
í. oldal Mulasztás történt Jelacsik János várja a postást Jelacsik János egyszerű, kevésszavú munkásember. Fiatal korában kovácsmesterséget tanult, 1937-ben lett kazánfűtő. A szakképesítő vizsgát Novi Sadon 1951 áprilisában tette le. Szabadkán a November 29. húsgyár régi épületében mint fűtő 24 évig dolgozott. 1961 augusztusában került a zentai cukorgyárba. Az egyhónapi próbaidőre szóló egyezségben is mint fűtő és gépész van feltüntetve. Az épülőfélben levő gyárban a különböző végzettségű szakemberek azt csinálták, ami éppen adódott, így volt ez Jelacsik Jánossal is. Hol az egyik hol a másik mű, helyben dolgozott. A próbaidő letelte után az igazgatóság meghatározatlan időre segédfotóként akarta alkalmazni. Ezt az egyezséget , mint szakképzett munkás nem írta alá. 1962 áprilisában a gyár, végzést adott ki, amely szerint Jelacsik János mint a szárító fűtője, 90 dináros órabért kap. Ezen a papíron azonban nincs feltüntetve, hogy mint félszakképzett munkás dolgozik. Jelacsik János egyszerű munkásember. A paragrafus sokhoz meg az iratokhoz nem sokat ért. Azt, hogy a végzésen levő III 1 szám a vállalat szabályzata szerint az e féli szakképzettségét jelenti, nem is gondolta. A 90 dináros órabért azonban kevesellte. Kérvényt is nyújtott be az igazgatósághoz. Órabérét a kérvény alapján, amely azóta elveszett, felemelték. Kereken 2 dinárral. Ez havonta négyszáz valahány dinárt jelentett. Jelacsik János,ezt a fizetésemelést is kevesellte. Még egy kérvényt adott be. Erre azonban nem kapott választ. Ez a kérvény is elveszett. Jelacsik János egész életében csendes ember volt. Nem szeretett az irodára járni. Annál többet szorgoskodott a szárító kazánházában. 1964 januárjában megbetegedett. Az akkor 57 éves em ibert már áprilisban nyugdíjazták. A nyugdíjbiztosításhoz szükséges írásban a gyár Jelacsik Jánost mint félszak- s képzett munkást tüntette fel. A suboticai társadalombiztosító intézet ennek alapján, 11 950 dináros nyugdíjat állapított meg. A végzés átvételekor Jelacsik János fellebbezett a tartományi társadalombiztosító intézethez. Megfelelő iratokkal igazolta, hogy neki megvan a szakképzettsége, és mielőtt a zentai cukorgyárba jött dolgozni, Szabadkán mint szakképzett sütő volt munkaviszonyban. A tartományi társadalombiztosító intézet a suboticai végzést megsemmisítette, és mint szakképzett munkásnak, nyugdíját 15150 dinárra, emelte fel. A különbözetet, visszamenőleg is megkapta. ] Jelacsik János ekkor értette meg hogy ő, a szakképzett munkás, a zertai cukor- [gyárban 1961 augusztusától] 1934 januárjáig mint félszak-i j képzett munkás dolgozott. [ ! Fizetése is azért volt alap ] I csony, és azért kapott kevés is nyugdíjat. Amikor Jelacsik Jánost, a szakképzett munkást a féli szakképzettséget igénylő I munkahelyre beosztották, s mindenki megfeledkezett arról, hogy ezt megmondják ] neki, így azután ő csak a fizetését kevesellte. Azt meg I sehogysem akarták felemelni ! Éveken át 92 dináros óra-, I bére volt. A többi fűtőnek, akiket mint szakképzetteké vezettek. 126 meg 128 dinár . Jelacsik János 1964 októ-berében ismét kérvényt adott át a cukorgyár munkástanája csának. Kérte, hogy szakképzettségét ismerjék el és a két fizetés közötti különbséget 1961. augusztus 1-étől nyugdíjaztatásáig fizessék ki. Kérvénye az igazgató bizottság elé került. Ez kivizsgálás miatt az ügyet átutalta az általános ügyosztálynak. Jelacsik János ügye azóta a fiókban hever. pedig januárban újabb kérvényt adott át, és azóta az igazgató bizottság már két ülést tartott. Jelacsik János szegény ember. A kertek végén lakik. Szoba-konyhában. Havonta 15 150 dinár nyugdíjat hoz a postás. Ketten élnek ebből. Felesége, meg ő. Ha a zentai cukorgyár önigazgatási szervei elfogadják kérelmét körülbelül 200 000 dinárt kell, hogy kapjon. És lehet, hogy a nyugdíját is felemelik. Hónapok óta egyebet sem tesz, mint a postást várja, aki majd hírt hoz a cukorgyárból. Eddig hiába leste. Jelacsik János ügyével kapcsolatban a következő véleményeket hallottuk: ERŐS JÁNOS a községi szkupstina munkafelügyelője: — A szakképzett munkást, ha azzal az nem egyezik, a vállalat önkényesen nem helyezheti át félszakképzettséget igénylő munkahelyre. Olyan írás pedig, amelyben Jelacsik János az átminősítéssel egyezne nincs. Ezért kérelme indokolt. ĐUROVIC MILAN jogász, a cukorgyár általános ügyosztályának igazgatója, aki mindössze egy hónapja dolgozik a gyárban. A hónap végén sorra kerülő igazgató bizottsági ülésen a munkaviszonyról szóló törvény 342. paragrafusa alapján javasolni fogom, hogy Jelacsik János kérelmét mint alaptalant és mert már idejét múlta, utasítsák el. PAP KLÁRA az önigazgatási szervek titkára: — Az ügyvitel részéről a múltban nagy mulasztás történt. Jelacsik munkatársunk gyári nyilvántartása hiányos. Például a munkahelyre vonatkozó végzése nincs meg. Ha annak idején meg is hozták időközben elkallódott. JUHÁSZ NÁNDOR a munkástanács elnöke: — Amikor Jelacsik János a gyárba került, én már itt dolgoztam. Mint szorgalmas, csendes embert ismertem meg. Úgy volt, hogy ő lesz a központi gőzfűtés fűtője. Ennek kiépítésével azonban késtünk, és így került ő a szárítóba. Mulasztásnak tartom azt, hogy nem íratták alá a nyilatkozatot, hogy mint szakképzett munkás hajlandó félszakképzettséget igénylő munkahelyen dolgozni. Mindezek után olyan embernek, mint amilyen ő, kérését szerintem teljesíteni kellene. LEBHAFT GYULA, aki négy évig volt az üzemi szakszervezet titkára: — János bácsi mint egyszerű ember, nem arra figyelt fel, hogy őt milyen szám alatt, vezetik, hanem a fizetését kevesellte. Többször is említette hogy ezzel kapcsolatban kérvényeket adott át a munkástanácsnak. Munkatársai szerették, becsülték. Nyugdíjba vonulásakor egy karórát adtak neki emlékül. Véleményem szerint, utólagos kérelme indokolt. NAGY LUKÁCS, az igazgató bizottság elnöke a következőket mondotta: — Az ügyvitel részéről mulasztás történt. Ezt a hanyagságot most az igazgató bizottságnak kell helyrehoznia. Nem szabad alapul venni csak a paragrafusokat. Az embert kell nézni, meg azt hogy mindez milyen körülmények között történt. Véleményem szerint a Jelacsik Jánosnak járó különbözetet el kell ismerni és minél előbb ki kell fizetni. Hogy a zentai Cukorgyár önigazgatási szerve milyen határozatot hoz, majd elválik. Egy azonban biztos: Jelacsik János továbbra is naphosszat szorgalmasan várja a postást, hogy végre hírt hozzon a gyárból. Sokáig kell-e még várnia? KERESZTÉNYI József Reums-intézet nyílt Belgrádban Belgrádban tegnap megnyílt hazánk első reumaintézete. A korszerűen fölszerelt intézet a reumás betegek gyógykezelésével és e szolgálat megszervezésével foglalkozik. Az intézet részt vesz az orvosok továbbképzésében, ezenkívül tudományos kutatómunkát is végez. Az intézet építése és felszerelése 480 millió dinárba került. A reumás betegek egyre nagyobb gyógyászati és szociálós problémát jelentenek az egész világon és nálunk is. A reuma miatt igen sok munkaóra veszik el évente. 1962-ben csupán Szerbiában több mint kétmilliárd dinárt költenek a reumás betegek gyógykezelésére. Ugyanebben az évben Szerbiában 880 000 reumás beteg volt, magában Belgrádban 170 000. Emiatt már nagy szükség volt egy olyan intézetre, amely kizárólag a reumás betegekkel és a reumatizmussal foglalkozik. (Tanjug) (44) 339. szakasz (1) ha a biztosított személy 1965-ban ▼agy 1967-ben idő előtti nyugdíjat valósít meg (28. és 35. na.ke.sz), de nem alkalmazhatók rá a törvény 337. szakaszának rendelkezései, a törvény 31. szakasza szerint megállapított nyugdíjat, ilytt a dilkerítés függően meghatározott százalékkal csökkentik, minden évért, ami a biztosított férfinak a 60 éves és a biztosított, nőnek az 55 éves kor betöltéséig hiányzik, éspedig: 1/ a nyugdíj 1 százalékka! — a 38 vagy 39 évi nyugdíjkél rendelkező férfiak és a 33 vagy 34 évi munkakorral rendelkező nőnek; ti a nyugdíj 1,3 százalékával — a 35, 36 vagy 37 évi nyugdíjkorral rendelkező férfinak éti a 30, 31 vagy 32 évi nyugdíjkorral rendelkező nőnek. (2) Az 1968. január 1. után megvalósított idő előtti nyugdíjat e törvény 35. szákaszának rendelkezései szerint számítják ki. Az 1966-ban és 1967-ben megvalósított idő előtti nyugdíjak százalékszerű csökkentését. a biztosított személy neme életkora és nyugdíjkora szerint., az alábbi áttekintés mutatod A nyugdíjbiztosítási alaptörvény Ha a biztosított nő Például, ha egy 56 éves férfi, 39 éves nyugdíjkorral, 40 000 dináros nyugdíjalappal 1967 ben nyugdíjaztatja magát, akkor nyugdíja a törvény 34. szakasza szerint a nyugdíjalap 83 százaléka, vagyis 33 200 dinár. Ezt az összeget a fenti szakasz rendelkezései szerint a 60 éves korig hiányzó minden évért 1 százalékkal, tehát összesen 4 százalékkal, vagyis 1323 dinárral csökkentik, úgyhogy havi nyugdíja 31 872 dinár. 240. szakasz (1) Mindaddig, amíg az e törvény alapján (123. szakasz) biztosított, önálló foglalkozású személyek csoportosítását nem szabályozza köztársasági törvény vagy szerződés, e személyek nyugdíjbiztosítását a törvény 216. szakaszában előírt táblázat szerint hajtják végre azzal, hogy a megfelelő biztosítási osztályt a szerződéskötő társadalombiztosító intézet állapítja meg. (2) Az önálló foglalkozású személyeknek az 1. bekezdés szerinti nyugdíjalap után kell járulékot fizetni, s jogaik megállapítására és nyugdíjuk átminősítésére ezt a nyugdíjalapot kell alkalmazni. (3) A törvény hatálybalépésének napjától számított tíz évben az önálló foglalkozású biztosítottak nyugdíjalapjának azt az összeget kell tekinteni, amelyre a törvény hatálybalépésétől nyugdíjjogosultságuk érvényesítéséig biztosítva voltak. (Folytatjuk) Ha a biztosított férfi Nyugdíjkora szerint megállapított nyugdíjat ennyi százalékkal csökkentik, életkora nyugdíjkora Nyugdíjkora szerint megállapított nyugdíját ennyi százalékkal csökkentik. életkora nyugdíjkora 55év 38 vagy* 39 év 5százalék 55év 35, 36 vagy 37 év 7,5százalék 50év 38 vagy 39 év 4százalék 58év 35, 36 vagy 37 év 36százalék 57év 38 vagy 39 év 3százalék 57év 35, 36 vagy 37 év 4,5százalék 58év 38 vagy 39 év 2százalék 4 év 35, 36 vagy 37 év 3 százalék 59év 38 vagy 39 év 1 százalék 59év 35, 36 vagy 37 év 1,5 százalék 50 év 33 vagy 34 év 5 százalék 00 év 30, 31 vagy 32 év 7,5 százalék 51 év 33 vagy 34év 4 százalék 51 év 80, 31 vagy 32 év 6 százalék 52 év 33 vagy 34év 3 százalék 52 év 30, 31 vagy 32 év 4,5 százalék 03 év 33 vagy 34 év 2 százalék 53 év 30, 31 vagy 32 év 3 százalék 54 év 33 vagy 34 év 1 százalék 54 év 30, 31 vagy 32 év 1,5 százalék MAGYAR SZÓ Hétfő, IMS, ma revist a kukorica ára emelkedik A termésnek alig három százalékát vásárolták fel Rekordtermés volt tavaly kukoricából. A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint több mint hétmillió tonna termett, és Jugoszlávia ezzel az öt legnagyobb kukoricatermelő ország közékerült. Megteltek a raktárak, a magtárak, sőt még a sebtében összetákolt górék is. Itt-ott még letöretlen kukorica is akad a földeken. Ilyen bő termés után mindenki azt várta, hogy olcsóbb lesz a kukorica. Tavaly nyáron ugyanis 80, sőt 85 dinárért adtak kilóját. Ára a törés idején sem csökkent, mivel igen nagy volt a kereslet. Később valamivel olcsóbb lett. Januárban a Novi Sad-i terménytőzsdén a szárított szemes kukoricát 62—65 dinárért adták, 48—50 dinárért az időszerűen száraz szemes kukoricát és 34 dinárért a csöves kukoricát. Azt remélték, hogy jelentősebb mennyiséget sikerül majd felvásárolni és tartalékolni. Nem egészen pontos adatok szerint azonban az országos tartalékok csak mintegy 200 000 tonnát vásároltak fel, azaz feleannyit, mint tavaly ilyenkor, pedig akkor sokkal kisebb volt a termés. Legtöbbet Szerbiában és Szerénységben vásároltak fel a termelőktől. A földművesek tehát most várnak, mert nagyobb árakat remélnek. A magántermelők góréi tömve vannak kukoricával, de az egész termést nem etethetik fel a jószággal. A pillanatnyi helyzet mintha reményeik valóra váltását sejtetné. A kukorica ugyanis január végétől las, fran, de biztosan drágul. Február elején a szárított szemes kukoricát még 62—65, az időszerűen száraz kukoricát 51—52 dinárért, határidős szállításra pedig 63—64 dinárért kínálták, míg az utóbbi tőzsdei összejöveteleken a szárított szemes kukoricát 65—68, az időszerűen száraz kukoricát 55—58 dinárért adták. Észrevehető volt az is, hogy csökkent a kínálat és a kereslet is. Mégis úgy tűnik, hogy ez a drágulás nem sokáig fog tartani. Feltételezhető, hogy a következő hónapokban az árak azon a szinten állapodnak meg, amelyen most a száraz szemes kukoricát kínálják határidős szállításra. Ezt a feltevést arra is alapozhatjuk, hogy még mindig érvényben van a kukorica kiszállítását tiltó rendelet. Még ha újabb kivitelt hagynának határidős szállításra, megbolygatni a terménypiacot és az árakat. Sok termelő szlovéniai vevőkkel kötött szerződést nagyobb mennyiséget határidős szállításra. Nem várható a kereslet hirtelen növekedése azért sem, mert némileg csökkent a hizlalás, valamint azért sem, mert a nagyobb jószágtenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági szervezetek, sertésfarmok és a feldolgozó üzemek nagyjából beszerezték a szükséges mennyiséget. Végül pedig közeledik a tavasz: a jószágot hamarosan zöldtakarmánnyal etethetik, s ahol lehetőség van rá, legelőre csapják, ez pedig csökkenti majd a kukorica fogyasztást. S. Z. 1 kongresszus a sifep mindig kéznél legyen A suboticai Sever villanymotorgyár kommunistáinak évi értekezlete A suboticai Sever villany-, motorgyár kommunistái teg- nap megtartották évi értekezletüket, amelyen megjelent Cirok Sándor, a KSHF tartományi vezetőségének tagja, Vladimír Danic, a járási, és Malija Sedlasc, r. községi vezetőség titkára. Vlasjimir Svrrdakovic titkári beszámolója után a Sivar kommunistái felmérték a felada- tokat és higgadtan levonták a tapasztalatokat az elmúlt napok eseményeiről. Veco Tonkovic a munkás- tanács elnöke felszólalásában , hangsúlyozta, hogy az ese,ményekért a kommunisták is felelősek, de a munkaközösség tájékoztatása is meglehetősen hiányos volt. Radovan Krnjajaki véleménye szerint a sajtó téves információkat közölt az eseményekről. Vladimír Danic alapos elemzést adott a Severben történt eseményekről. Feltette a kérdést, vajon milyen mértékben érvényesültek a gyárban a kongresszus törekvései és a közvetlen termelők milyen mértékben vesznek részt az irányításban, az üzem politikájának kialakításában. Hangsúlyozta, hogy eredményesebb lenne, ha a kommunisták a I kedvezőtlen és bürokratikus I jelenségek ellen harcolná- I nak. A munkástanács tagjainak fele kommunista, de ez még nem jelenti azt, hogy I döntései is helyesek. Tény, hogy a munkástanács a I kongresszus törekvéseivel ellentétes döntést hozott, amikor a jövedelem elosztási szabályzat életbe lépése után is növelte a fajtalapokat. Ezt a döntést a kommunistáknak kellene megtárgyalniuk. Valjon milyen nyomós okok , vezették a munkástanácsot , arra, hogy megszegje a kongresszus elveit? Úgy látszik azonban, hogy a Severkommunistái nem tanulmányozták át a kongresszus anyagát. Erre nem is volt idejük, hiszen olyasmit kellett tisztázniuk, amit mindenképpen elkerülhettek volna, ha alaposan elmélyednek az anyag tanulmányozásában. A kongresszus anyaga ezért mindig kéznél legyen ! — mondotta befejezésül. A vitában felszólalt még Cirok Sándor is. Végül megválasztották az új üzemi vezetőséget, amelynek titkára ismét Vlastimir Mrdakovic lett. — m —